Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-31 / 304. szám

1997. december 31., szerda Talpra, Petőfi! Pályázati felhívás A Magyar Televízió Rt. Irodalmi és Drámai Szer­kesztősége, a Petőfi Emlék- bizottság, az Országos Petőfi Sándor Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyarok Világszövetsége és a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium Magyar Millennium Emlékbizottsá­ga Petőfi Sándor műveiből szavalóversenyt hirdet hatá­rainkon belül és kívül élők számára. A vetélkedő három kategó­riában zajlik: 1. Vers- és prózamondás 2. Énekelt vers (hangsze­res kíséret nélkül) 3. Megzenésített vers (hang­szeres kísérettel) A versenyen korhatár nél­kül bárki részt vehet általá­nos iskolás, középiskolás és felnőtt korcsoportban. A jelentkezők lehetnek egyéni versenyzők, csalá­dok, műkedvelő csoportok, kisegyüttesek, maximum 8 fő. Műsorukat magyarul és saját anyanyelvükön is elő­adhatják. Nevezni legalább három Petőfi-művel, illetve -szövegrészlettel kell. Egy-egy produkció ideje nem haladhatja meg az 5 percet. A versenyre nem jelent­kezhet az, aki a Színház- és Filmművészeti Főiskola hall­gatója, végzett színész vagy engedéllyel rendelkező elő­adóművész. Jelentkezni (név, lakcím, életkor, kategória) ezen a cí­men lehet: Bp. 5. 1369. Pf. 368. Magyar Televízió Pe- tó'fi Sándor Szavalóverseny. Jelentkezési határidő: 1998.január 31. A határainkon túl élő ma­gyar és nem magyar jelent­kezők számára a versenyt a Magyarok Világszövetsége hirdeti meg. Munkatársunktól Szeptember eLején ígérték meg a nyíregyházi Városüze­meltetési Közhasznú Társa­ság vezetői, hogy november végéig megkezdődik a me­gyeszékhelyen a Tölgyes Csárda mellett kivágott öreg fák helyén a csemeték tele­pítése. Az erdők szerelmesei joggal aggódtak, hogy a fia­talítás sokáig nem kezdődött meg. Érdeklődésünkre dr. Papp László, a kht. igazga­tási és jogi vezetője elmond­ta: a félhektáros területen 200 köbméter elöregedett, 150 éves tölgyfát vágtak ki, amelyek már élet- és baleset- veszélyesek voltak, belsejük elkorhadt. A kocsányos töl­gyeknél 80-100 év a vágási érettség. A kivágott fák hasz­nálható részéből padokat, esőházakat készítenek a tár­saság munkatársai, amelye­ket tavasszal helyeznek el az erdő forgalmasabb ösvényei mellett. A fából jut még - ter­mészetesen nem ingyen — a túristvándi vízimalom felújí­tására is. Dr. Papp Lászlótól meg­tudtuk: a kitermelés után a talajt el kellett egyengetni, a munkálatok utáni szárazság, majd a hideg miatt nem tud­ták elkezdeni a telepítést. A közelmúlt csapadékos időjá­rásának köszönhetően már kijelölték a táblákat, és el­kezdték a csemeték kihelye­zését, A munkálatok a jövő év elején fejeződnek be. A Város­üzemeltetési Közhasznú Tár­saság jogi vezetője hangsú­lyozta, hogy a jövőben tovább folytatják sávosan a sóstói erdő fiatalítását. Megyei krónika Az „örömzenészek” nagy családja A Nyíregyházán immár hagyományos Újévi Koncertre már december közepén minden jegy elkelt. A Szabolcs Koncert Fúvószenekar és Mazsorettcsoport immár tize­dik alkalommal megrendezendő január 1-jei produkció­ját plakáttal sem kellett hirdetni, anélkül is telt ház vár­ható a Váci Mihály Művelődési Központ hangverseny- termében. Azon szerencsések közé tartozom, akik belo- pózhattak az utolsó próbák egyikére. Babus Andrea (Új Kelet) A hatalmas létszámú együt­tes közös próbáin a komoly munka mellett jut idő a tréfál­kozásra is. Az ifjú karmestert, Rosta Sándort, akinek első nagy bemutatkozása e koncer­ten történik meg, a próba vé­gén vezénylés közben olyany- nyira magával ragadta a zene, hogy táncra perdült, amivel jelentősen megnehezítette a fúvósok dolgát, mivel nevetés közben nehéz fújni a hangszert, ígérete szerint ezt a koncerten majd nem teszi. Megjegyzem: sajnos. A próba végeztével a nagymúltú zenekar tagjaitól arról érdeklődtem, milyen él­ményekre emlékeznek vissza az együttes életéből. Hódi László: - Egyik meg­határozó élményem Budapes­ten történt. Egy kultúrpolitikai rendezvényt Aczél György nyi­tott meg. Éppen a beszédét mondta, amikor felharsant a zene, s a hazánkban elsőként megalakult mazsorettesopor- tunk tagjai táncolni kezdtek, s a pártgyűlésről mindenki távo­zott. Tódult a tömeg, hallgatta a fúvósokat és gyönyörködött a táncos lábú lányokban. Ha­talmas közönségsikert arat­tunk. Amikor hazaérkeztünk, már várt a levél, hogy ennek a „nyugatmajmolásnak” Ma­gyarországon nincs létjogo­sultsága, nincs múltja és nincs jövője sem. Betiltották a ma- zsorettek működését, s ettől kezdve három esztendőn át nem szerepelhettek sehol. A „legszebb” az volt, hogy a le­tiltást követően a televízióban megjelent egy fúvószenekar és egy mazsorettcsoport. Megkér­deztük a tévéseket, hogy kik ők. Válaszuk: a nyíregyháziak. Miután közöltük, hogy nem igazán ismerünk magunkra, ki­derült, egy dunaújvárosi fúvós- zenekart és egy „sétáló lá­nyokénak nevezett mazso- rettesoportot láthattunk. (Két héttel a mi mazsorettjeink le­tiltása után.) Szívesen emlék­szem arra, amikor Hajdúszo­boszlón a fürdő előtt zenél-: tünk. Volt ott egy kiszáradt medence, az elé gyűltünk. A koncert közben a tagok egyen­ként „beleszivárogtak” a me­dencébe, s egy idő után az egész társaság benne állt. Ha­talmas közönségünk volt, s megkérdezték, nem zenélnénk-e ott minden vasárnap... Kasellák Zsolt: - Mint utol­só klarinétos, negyedik osztá­lyos általános iskolás korom­ban kezdtem itt zenélni. Ma első klarinétos és másodkar­mester vagyok. Minden külföl­di szereplésen és fesztiválon a legjobb helyezéseket, különdí- jakat, közönségdíjakat, feszti­váldíjakat szerezzük meg. Ta­valy Veszprémben egy nemzet­közi fúvószenekar-versenyen ezüst diplomát kaptunk. Ugyan­csak tavaly, szeptemberben Bu­dapesten, a Budai Várban meg­rendezett Országos Mazsorett- versenyen elsők lettek a lánya­ink. Idén Kömlődön a három tamburmajorunk indult. Páros botforgatásban Mogyorósi Éva és Bodnár Adrienn második helyezett lett, Kövesdi Zsu­zsanna egyéni botforgatásban győzött. A sikerek mellett ma­radandó élményt nyújtott ne­kem a balatonfüredi kiruccanás. Az időjárás kegyeibe fogadott minket, így a zenekar fele a víz­ben, a másik fele a fák tetején zenélt. Volt közönségünk... Lóránt Sándorné: - Pikolós- ként kezdtem 1973-ban. Tóth Tamás karmesteri működése idején - az ő ötlete egyébként az Újévi Koncert - szokássá vált, hogy bárhol jártunk, út közben teljesen véletlenszerű­en meg-megálltunk különböző falvakban, csárdákban, lepa­koltuk a hangszereket, s rögtö­nöztünk egy koncertet. Egy ilyen találkozásnak merőben más a hangulata, mint a szerve­zett hangversenynek. Tavaly megkaptuk Nyíregyháza város zászlaját, amit minden hazai és külföldi fellépésre magunkkal viszünk. Büszkék vagyunk rá. A csapat rendkívül összetartó, s nem csupán próbák és szerep­lések alkalmával találkozunk. Kedvenc programjaink közé tartozik a közös örömzenélés. A tagság lassan családi vállal­kozássá válik, apáról fiúra, anyáról lányára száll. A lá­nyom, Zsuzsanna négy éve mazsorett. A vőlegénye harso­nás... Tucatnyi házasság jött már létre itteni ismeretségek­ből. Suszter Csaba és Fcdics Bernadett egykori tamburma- jor házasságából már két gyer­mek is született. Mécséi Dáni­el és Varsányi Agnes, Tomcsik Zoltán és Császári Viktória... és még sorolhatnám azokat, akik a zene iránti szerelem mellett házastársukat is a zenekarban találták meg. Az élménybeszámolót eddig csöndben hallgató Rosta Sán­dor most megszólal:- Egyetlen mondatban meg­fogalmazható a lényeg: akinek Nyíregyházán nincs rokona vagy ismerőse a fúvósok kö­zött, annak a mazsorettek kö­zött biztosan van. / Közmeghallgatás B. B. (Ú[ Kelet) _________ Ny írkárászon a napokban évzáró közmeghallgatást tartott a helyi önkormányzat az 1997-es év feladatainak teljesítéséről és a jövő esz­tendő terveiről. Beszámoltak arról, hogy a községben megépítettek egy összekö- tőutat Nyírkárász és Nyír- mada között. A beruházás hannincmillió forintot emész­tett fel. Huszonnégymillió forintot pályázat útján nyert a település, a hiányzó összeget saját erőből pótolták. Két ut­cában hatszáz folyóméteren útalapot, illetve ötszáznegy­ven méter belterületi csatornát építettek. Befejeződött az idősek klubjának kialakítása, ami húszfős befogadóképes­séggel október elejétől műkö­dik. Az 1998-as év tervei között szerepel a Nyírkárász és Nyírgelse közötti össze­kötőút megépítése, valamint szeretnék elkezdeni Nyír­kárász, Gyulaháza, Anarcs és Petneháza közös beruházá­sát, a szennyvíz-elvezető csatorna és a szennyvíz­tisztítótelep elkészítését. ALHIR* csokor Tibor Dojcsák Tavasszal emelkedik a veszettség elleni oltóanyag ára. A kormány így szeret­né visszaszorítani a kutya­tartók számát, egyúttal rá­szorítani az embereket a körültekintőbb főzésre, ét­kezésre, hogy minél keve­sebb maradékot termelje­nek. A kettős hasznú intéz­kedés bevezetésével egyi­dejűleg a tartósan (mini­mum hat hónapja) igazol­tan létminimum alatt élők­nek állampolgári jogon jár a veszettség elleni védő­oltás. Tour de Bős néven kör­nyezetvédelmi demonstrá­ciót szervez a MIÉP és a Greenpace a bős-nagyma­rosi határszakaszon. Az ak­tivisták a gáton felállított dinamóval felszerelt szoba- kerékpárokkal tekerik le a Bős-Peking távot, példát mutatva ezzel a környezet- barát energiatermelésre. A megmozdulás szponzora a Good Year, amely vállalta az úthoz szükséges kerék­párkülsők ingyenes szállí­tását. Új adónem bevezetéséről döntött a kormány hétfői ülésén. Az adót lábméret után szedik minden 18 éven felüli férfi állampolgártól. Az adó mértéke annyiszor száz forint lesz, ahány szám­mal meghaladja az illető lába a 38-as méretet. A kor­mány ezzel az intézkedés­sel válaszol arra a vádra, miszerint az adók a kisem­bert sújtják, miközben az ügyeskedők a kiskapukat kihasználva nagy lábon él­nek. Házszabály-módosításról döntött az Országgyűlés, ezentúl kéthannados több­séget igénylő ügyekről a Ház büféjében szavaznak a képviselők. A döntést a de­mokrácia alapelve, a több­ségi elv diktálta, mert a sta­tisztikák szerint az esetek túlnyomó részében keve­sebb embert kell kihívni a büfébe, mint beküldeni a terembe. Februártól újabb, átlago­san húszforintos üzem- anyagár-emelésre számít­hat az ország. Az emelés tervét azzal indokolták, hogy felsőbb körökben jelentős vitát kavart, meny­nyivel csökkenne a fo­gyasztás újabb 20 forintos emelés esetén. A kérdéssel kapcsolatban nagy összegű fogadások is születtek, ezért az illetékesek kényte­lenek újabb emelést beve­zetni, hogy pártatlan, meg­bízható eredmény szület­hessen. A nyíregyházi kutyatu­lajdonosok január elsejétől kötelesek lesznek ebük közterületen napvilágot látó piszkát nejlonzacskó­ba seperni, azt pedig az Orosi úton elhelyezendő speciális hulladékgyűjtő edényben elhelyezni. Köte­lesek továbbá a bepiszkolt földterületet virággal beül­tetni, majd az állatot a következő szavakkal meg­dorgálni: - Csúnya kutyái A rendelet kibocsátói hosz- szú távon ezzel az intézke­déssel szeretnék elérni a nyíregyházi kutyák vécére szoktatását. Megújul az erdő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom