Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-29 / 302. szám

Egy börtönlázadás során a brazil rendőrség két rabot agyonlőtt, miután azok megadták magukat. Ezt közölte az egyik túsz a brazil Globo TV-nek adott kórházi interjúban, ahol láblövéssel kezelik - jelentette a Reuters. A szökés a Paulo Sarazati börtönben történi, 30 kilométerre Fortalezától, Ceara állam fővárosától. Huszonnégy fogoly vett benne részt, kihasználva azt az alkalmat, hogy szentes­tén egyházi szociális dolgozók érkeztek a fegyintézetbe. A karácsonyi rendezvény folyamán túszul ejtették a börtön biztonsági főnökét és két szociális munkást. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő szom­baton kötelezettséget vállalt arra. hogy elszánt harcot indít mind­azon izraeli szélsőségesek ellen, akik kárt akarnak okozni az iszlám vallásnak. Netanjahu azt követően hirdetett harcot a szélsőségesek ellen, hogy az izraeli rendőrség bejelentette: el­fogott két telepest, akik a jövő héten kezdődő muszlim szent hónapon meg akarták szentségteleníteni a jeruzsálemi mohame­dán szentélyeket. A közlés szerint a letartóztatottak azt tervez­ték, hogy disznófejet hajítanak a jeruzsálemi Templomhegyen lévő Mecsetek terére, s így' zavargásokat robbantanak ki ara­bok és zsidók között az iszlám harmadik legszentebb helyén. Erős robbanás rongált meg cgy hidat szom­bat este a dél-albániai Gjirokastra mellett - jelentette az ATA albán hírügynökség alapján az AFP. A robbanószerkezetet ismeretlen tettesek helyezték el a hídnál, amely a Drino- folyó fölött ível át. A detonáció károkat okozott több kör­nyékbeli épületben is. Ez már a második robbantásos me­rénylet volt ebben a hónapban. December 15-én Enver Ho- dzsa egykori diktátor-elnök szülőházánál robbant pokolgép. A mexikói igazságügyi szervek szómba ton közölték, hogy a Chiapas déli szövetségi államban hétfőn elkövetett tömegmészárlás ügyében letartóztattak egy váro­si polgármestert is - jelentette a Reuters. Jacinto Arias Cruzt, Chenalho városának az elöljáróját azzal gyanúsítják, hogy ő látta el a gyilkosokat fegyverrel. A hétfői' támadásban is­meretlen tettesek 45 tzotzil indiánt, többségükben nőket és gyermekeket gyilkoltak meg. letve a rendőrséggel vagy á hadsereggel. Szervezettség­ük és illegális mozgalmuk fegyelme viszont elképesz­tően szilárdnak tűnik, hiszen az utóbbi három év alatt egyetlenegy vezetőt sem si­került közülük a hatóságok elé állítani. Azt gondolom mondani sem kell - elég, ha valaki a térképre tekint hogy ezt a sunyi tömeggyil­kos bandát Kadhafi ezredes Líbiája támogatja... Az idei karácsony attól kü­lönbözik a korábbiaktól, hogy a Nyugat-barát rezsi- mek - talán nem is véletle­nül - ez idő tájt sújtottak le először keményen terroristá­ikra: Egyiptomban 27-én halálra ítéltek harmincöt síi­ta muzulmán fundamentalis­ta terroristát, valamint újabb negyvenkettőt „gyűjtöttek be” Kairó börtöneibe... Az óceán túlsó oldalán sem vol­tak restek a rendőrök, hiszen Mexikóban 45 fajvédő tö­meggyilkos került a kezük közé abból a terrorszerve­zetből, amely ötven indián kíméletlen lemészárlásával hívta fel magára a világ fi­gyelmét. Közép-Amerikában vi­szont elcsendesedtek a job­bára kommunista terrorbrigá­dok. Nem csoda, hiszen min­denhez pénz kell ezen a vi­lágon, és az eddigi Nagy Tá­mogató, „Kuba nagy tanító- mestere”, Fidel Castro „be­mondta nekik az unalmast”, és egy pesót sem küld többé. Erre több jó oka is van: egyrészt egy buznyákja sincs, másrészt óvatos nyugati irányú nyitása nem lenne összeegyeztet­hető holmi lövöldöző, rob- bantgató cimborák támoga­tásával. Még merje valaki azt állíta­ni, hogy a világot nem Assad, Kadhafi és a többi diktátor el- csendesítésével lehelne béké­sebb lakhellyé tenni...! \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Mintha az arab és latin­amerikai ten orszervezetek- nek különös gyönyöre telne benne: rendszeresen kará­csony tájékán hajtják végre kíméletlen tömeggyilkos tá­madásaikat. Persze van reá­lis oka is eme nemtelen ha­gyománynak: ilyenkor, az ünnepek táján a hatóságok nem képesek a sűrűn mozgó, utazgató tömegek miatt ha­tékony ellenőrzést gyakorol­ni, így a tömegben a „politi­kai bűnözők” könnyebben elkeverednek. A terrorcse­lekmények „hatékonysága” is ilyenkor a „legjobb”, hi­szen egy-egy bomba felrob­bantásával jelentősen több emberi és anyagi kárt lehet okozni... Az ünnep utolsó napját követő éjszakán ismét lecsa­pott az algériai mészárosok tömeggyilkos bandája, és három család összesen hu­szonhét tagját „segítette át a másvilágra”. Az iszlám fun­damentalista elveket valló algériai fanatikusok módsze­re nem változott; az éjszaka leple alatt csendben és lop­va metszették el borotvaéles késeikkel áldozataik nyakát. Ez a különösen veszélyes ter­rorszervezet már azért is ké­pes kiirtani egy-egy falut, mert az ott élők „nem támo­gatják céljaikat”. Létszámuk - szerencsére - nem lehet valami nagy, erre utalnak orvgyilkos módszereik, vala­mint az a tény, hogy eleddig még csak az őket „nem támo­gatókat” irtották, és soha nem konfrontálódtak tulaj­donképpeni ellenlábasaik­kal, a világi beállítottságú al­gériai politikusgárdával, il­Világkrónika Ahol nehéz nőnek lenni Balogh Csaba A legfrissebb adatok szerint Kárpátalján 663,3 ezer nő él. Ez Kárpátalja összlakosságának 51,7 százaléka. Az általános kép tehát az, hogy a szebbik nem van több­ségben, hisz 1000 nőre csak 932 férfi jut. Ez az arány azonban tel­jesen másképpen alakul korosz­tályonként. A 15 és 28 év közötti korosztályúak közt már kisebb­ségben vannak a nőneműek. Fa­luhelyen a nemek aránya nagyjá­ból kiegyenlített, de a városi fia­talság körében mintegy hatezer­rel több a férfiak száma. Családi állapotukat tekintve a 15 éven felüli kárpátaljai nők 65 százaléka házasságban él, 15 szá­zalékuk özvegy, öt százalékuk elvált. A fennmaradó 15 százalék pedig hajadon, s nem is szándék­szik férjhez menni. Évente mint­egy 10 000 nő lép házasságra, ugyanakkor 2500-an kezdemé­nyezik a házastársi kapcsolat fel­bontását. Bár az utóbbi két esztendő során ez a kép némileg módosult. 1996-ban például csaknem kétezerrel kevesebb há­zasság köttetett, mint egy évvel korábban. Ez a csökkenő ten­dencia az idén is folytatódott. Ér­dekes, hogy a vidékiek körében erősebb a házasulandó kedv, hisz ezer főre számítva 6,7 há­zasság köttetett, míg városaink­ban 6,1. A járásokközt az ilosvai viszi a prímet 7,7 ezer főre eső házasságkötéssel. Legkevésbé a jiagybereznai járás lakói háza­sodnak, hisz ott a ráta 4,9. A kárpátaljai nők többsége nem várja meg a vénlány kort, hisz 82 százalékuk 24. életéve betöltése előtt lép első ízben az anyakönyvvezető elé. Az utób­bi években azonban egyre fia­talabb korban mennek férjhez. 1995-ben például a férjhez ment hölgyek 16,2 százaléka volt 18 évesnél fiatalabb, egy évvel később már 17,5 százalékuk. Érdekes megjegyezni, hogy minden nyolcadik egybekelés vegyes házasság volt, pontosan 1019. Az elmúlt egy év során 190 magyar legény választott ukrán feleséget. Kárpátaljáról nősült továbbá öt német, tizen­egy szlovák, hét magyar, négy cseh, három izraeli s két pakisz­táni állampolgár. A hölgyek 12,2 százaléka második házas­ságát kötötte. A legjobb párkapcsolat a há­zasélet 4. évében bomlik fel, ezek aránya 34 százalék. A nők közt a 20-34 évesek körében a leggyakoribb a válás. A csalá­dok felbomlása sajnálatos mó­don tömegjelenséggé vált, s szoros összefüggésben van a romló életszínvonallal, a foko­zódó létbizonytalansággal. A felbomló párkapcsolatok végül a természetes népszaporulatra is negatívan hatnak. Ezzel elérkeztünk a nők leg­fontosabb, s egyben legszebb sze­repéhez, az anyasághoz. Sajnos, e tekintetben nem „remekelnek” asszonyaink. Ha ugyanis 1990- ben még 68 újszülött jutott ezer optimális korban lévő nőre, úgy jelen esztendőben már csak 49. A múlt évben 16 ezer nő szült. 1994- től Kárpátalján folyamatosan csökken a természetes népszapo­rulat, mert az elhunytak száma meghaladja az újszülöttekét. Ez elsősorban a beregszászi, a mun­kácsi, a perecsenyi és az ungvári járásokra jellemző. Másfél ezer csecsemő évente házasságon, családon kívül látja meg a napvi­lágot. Megyénkben egyébként a térhesgortdözás céljára' s a'szülé­szeteken 724 ágy áll rendelke­zésre, valamint 57 szakintéz­mény, nőgyógyászati rendelő. A nők, csakúgy,’ mint a férfi­ak, sajnos halandók. Az ezer főre levetített halálozási ráta a falun élők körében 10,4, a városi nők esetében pedig 9,0. A halálokok közt 48 százalékkal az érrendsze­ri megbetegedések állnak, s az oly rettegett rák következtében csak 8,8 százalék hunyt el. Sok­kal szomorúbb, hogy az idén kórházi kezelésre szorult nők közül 2,5 ezer főt alkoho­lizmus miatt gyógyítottak. Egyetlen év alatt 2,4-szeresé- re emelkedett a kábítószer­függőség miatt gyógykezel­tek száma. Ám ezzel együtt is jóval tovább élnek asszonya­ink, mint mi, férfiak. A statisztika segédletével górcső alá vehetjük a kárpá­taljai nők szociális helyzetét is. A munkaképes lakosság 49,8 százaléka a gyengébb nemből való. Vannak kifeje­zetten női szakmák, mint pél­dául a szociális szolgáltatások, ahol a nők aránya 86 száza­lék. Ez az arány az oktatásban 70,8, az egészségügyben 76,7 százalék. A nők átlagfizetése ez év kilenc hónapja során 94,5 hrivnya volt, ami a férfi­ak átlagkereseténél 14,3 szá­zalékkal alacsonyabb. Az ipar­ban ez a megkülönböztetés még szembetűnőbb, hisz a fér­fiak keresetének csak 69,7 szá­zalékát kapják a szebbik nem képviselői. Erősen sújtja a női nemet a munkanélküliség. Megyei vi­szonylatban 10 munkanél­küliből 6 nő. Az idén a mun­kaügyi központok adatai sze­rint egy szabad munkahelyre 70 hölgy pályázott. A dolgo­zó nők közül is sok százan olyan munkahelyeken állnak helyt, ahol a munkavédelmi szabályok értelmében csak férfiaknak lenne szabad dol­gozniuk. Háromezerre tehető- azon gyengébb nembeliek száma, akik embertelenül rossz munkakörülmények közt ke­resik a mindennapi kenyérre valót. S bár a szebbik nem gyen­gébbnek is neveztetik, azért azt is el kell mondani, hogy az emancipáltság a bűnözés terén is erősödik. Az összes Kár­pátalján elkövetett bűncselek­mény 14 százalékát a női nem jegyzi. Ez az arány évről évre emelkedik. A megyében mű­ködő bíróságok az elmúlt esztendőben 473 nőt ítéltek el. mm Ökológiai bomba a Latorca partján A télies, ködös Munkács utcáin békésen zajlik az élet. A nem e városba való kárpátaljaiak kissé irigykedve né­zik a tisztára sepert utcákat, az általuk megszokottnál valamivel jobb állapotú utakat, járdákat. A külső szemlélődő nem is gondolná, hogy a felszínt takaró tisz­taság alatt mekkora problémák, potenciális veszélyfor­rások fenyegetik a várost és lakóit. Tudósítónktól ____________- Munkácson borzalmassá vál­tak a közegészségi állapotok - mondja a városi tisztiorvosi szol­gálat főorvosa, Volodimir Rev- csuk. — A várost soha nem látott mértékben elözönlötték a rágcsá­lók. A patkányok és egerek invá­ziójával szemben szinte teljesen tehetetlenek vagyunk. Egyetlen fillérünk sincs féregtelenítésre. A helyzet a városban valóban kritikus. A patkányok közvetíté­sével terjed az egyik legveszedel­mesebb fertőző betegség, a leptos- pirózis. Ez a kór az ember számá­ra könnyen végzetes lehet. A be­tegség persze egész Ukrajnában terjed. Az idén már 86 személy fertőződött meg, köztük 12 gyer­mek. A Latorca-parti városban öten betegedtek meg. Amennyi­ben nem sikerül mielőbb útját állni a rágcsálók ez idáig zavar­talan szaporodásának, úgy a hely­zet kritikussá válhat.- Munkács önkormányzata át- érzi a fenyegető veszély súlyos­ságát - folytatja a főorvos. - Ebből kifolyólag hozott még a nyár fo­lyamán egy határozatot a totális féregtelemtésről. A határozat ér­telmében november 15-éig a vá­ros egész területén el kellett volna végezni a patkány- és egérirtást. A dologból azonban nem lelt sem­mi, mert pénzt és persze irtószert nem sikerült biztosítani a célra. A munkácsi problémákat sú­lyosbítja, hogy elavult és túlter­helt a szennyvízcsatorna-hálózat, nem sikerült mind ez idáig meg­nyugtató megoldást találni a sze­mételhelyezésre.- Az összes bajunk eltörpül azonban azon veszélyforrás mel­lett, amit a városban létesített menekülttábor jelent - magyaráz­za Volodimir Revcsuk. - Ez az itt állomásozó határőr alakulat egyik laktanyájában van, s azon személyeknek szolgál átmeneti szállásul, akik illegális módon próbáltak nyugatra jutni. A menedéktábor pillanatnyi­lag időzített bombaként ketyeg a városban, s bármikor fertőző nya­valyákkal lepheú meg a lakossá­got. A válsághelyzet nem kita­lált vagy felfújt problémát takar. Ezt jelzi, hogy a munkácsi ön- kormányzat egy rendkívüli bi­zottságot hozott létre az esetle­ges járványok megelőzésére. Ám egyelőre határozathozatalokon kívül más, komoly eredményt nem sikerült elérniük.- Az a nagy bajunk ezzel a menedéktáborral - mondja a főorvos -, hogy lakói olyan ázsi­ai, afrikai, közel-keleti országok­ból kerülnek ide, melyekben mindennaposak a kolerás, malá- riás s más fertőző megbetegedé­sek. Ha csak egyetlen fertőző be­teg bekerül a táborba, az lavinát indíthat el, mert nem vagyunk felkészülve a járványok megfé­kezésére. Csak gondoljanak bele, mi történne itt, ha valaki behurcolná az ebola vírust. S en­nek a potenciális veszélye állan­dóan fennáll. A lehetőségekhez mérten azért igyekeznek elébe menni a bajnak az egészségügyisek. A rendkívüli bizottság tagjai is minden tőlük telhetőt meg­tesznek a pusztító járványok megelőzése érdekében. Ám félő, hogy mindez vajmi keveset érne, ha kitörne a lakosság számára ed­dig ismeretlen járványok vala­melyike. — A menekülttábort, mely­ben sokféle náció fordul meg, tulajdonképpen a város veze­tőinek megkérdezése s enge­délye nélkül hozták létre. Ezeket az idegeneket el kel­lene különíteni, orvosi fel­ügyelet alá helyezni, kivizs­gálni őket. A tábort üze­meltető határőrség azonban még a legelemibb higiéniai feltételeket sem biztosítja az oda kerülők számára, nincs külön illemhely, mosdó. A tá­bor lakói ugyanazt az evő­eszközt használják, mint a ka­tonák. Ez a hely ideális a pat­kányok számára is—méltatlan­kodik Volodimir Revcsuk. A tisztiorvosi szolgálat, az önkormányzat s a rendkívüli bizottság közös erőfeszítése­ket tesz, hogy végre megsza­badítsák a várost a fenyegető veszélytől. Beadványokkal ostromolják a felsőbb illeté­kes szerveket. Követelik a tá­bor azonnali bezárását, az egész katonai alakulat terüle­tén az általános fertőtlenítést és féregtelenítést. A patká­nyok és egerek ellen persze egy átfogó akcióra lenne szükség, de egyelőre nincs pénz, sem irtószer. Az idő­zített ökológiai bomba pedig tovább ketyeg...

Next

/
Oldalképek
Tartalom