Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-29 / 302. szám

Gazdaság am Liek'i-1-----------------------------­Le sz mit nyírni! Kedvezőnek ítélik meg a juhágazat helyzetét a szak­emberek. A száraz, meleg őszi időjárás ugyanis hosszan tartó legeltetést tett lehetővé a kukorica- és a cukorrépatarlókon, így a juhászatokban a nyá­jak jó kondícióban teleltethetők. MTI A legtöbb helyen kellő mennyiségben áll rendelke­zésre a szálas- és a szemesta­karmány. Vannak olyan gaz­dák azonban, akik a tél fo­lyamán is legeltetésre ala­pozzák a takarmányozást - tűnik ki a Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb ágazati összegzéséből. A szakértők szerint a juhá- szatok jelentős része a kö­zeljövőben fejlesztést tervez. Ennek gátja lehet azonban, hogy a tenyész-jerkebárá- nyokhoz csak korlátozottan juthatnak hozzá. Sok te­nyésztőt ugyanis köt az állo- mányszám-tartási és -pótlási kötelezettség. Emellett az anyajuhállományok jelentős hányada fiatalításra szorul. A megszületett nőivarú szapo­rulatot a gazdák többsége ezért tenyésztésbe fogja. Mindezt a felvásárlók is iga­zolják, mivel nagyon kevés jerkebárány kerül exportra. Az árak a karácsonyi szezon­ra felszöktek. Súlykategóriá­tól függően az átvételi árak 700-730, illetve 650-710 fo­rint között mozognak kilo­grammonként. Akadémiai kutatóintézetek 1998. január elsejétől megszűnik az akadémiai stá­tusa a Magyar Tudományos Akadémia veszprémi Mű­szaki Kémiai Kutató Intézetének, valamint a miskol­ci Bányászati Kémiai Kutató Laboratóriumnak. A két MTA-kutatóintézet kari önállóságú egyetemi kutatá­si-fejlesztési egységként folytatja tevékenységét. MTI __________ Az MTA, valamint a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium által kötött megállapo­dás szerint - amelyet az MTA közelmúltban megtartott 161. közgyűlése is elfoga­dott - a veszprémi intézet a keszthelyi Pannon Agrártu­dományi Egyetemhez, a mis­kolci pedig a Miskolci Egye­temhez integrálódik. Mind­két felsőoktatási intézmény egyértelműen kinyilvánítot­ta: kutatási potenciáljuk pi­aci hasznosításában, techno­lógiai-fejlesztési célkitűzé­seiben, a felsőoktatás szerep- vállalásában stratégiai je­lentőséget tulajdonítanak a kutatóintézeteknek. Gyenis János, a Műsza­ki Kémiai Kutató Intézet (MÜKKI) igazgatója ésszerű lépésnek ítélte az intézet Keszthelyhez történő kapcso­lását. Mint az MTI-nek el­mondta: meggyőződése, hogy az egyetemhez való csatlako­zás új lehetőséget nyit szá­mukra. Arra a kérdésre, hogy az intézet miért nem ahhoz a szomszédos egyetemhez csat­lakozott, ahol ma is folyik a vegyészmérnökképzés, el­mondta: az élelmiszeripari és mezőgazdasági kutatásokban ma több lehetőséget látnak, mint a vegyiparban. A MÚKKI- 11960-ban alapította az MTA, a maga nemében egyedülálló profillal. Az intézet a tudomá­nyos kutatásokat igénylő tech­nológiák, eljárások kifejlesz­tésével foglalkozik. Eddig már számos, tudományosan meg­alapozott megoldást találtak élelmiszer-ipari, gyógyszer- ipari termékek kíméletes szá­rítására, vetőmagvak, élelmi­szerek granulálására és a kör­nyezetvédelemre is, így nem kényszerülnek a jövőben pro­filváltásra sem. A MUKKI-ben ez idáig több mint száz szaba­dalom született. Az intézet többé-kevésbé eddig is piaci alapon működött, működési költségüknek csupán harma­dát biztosította az MTA, a többit saját maguk teremtet­ték elő tudományos megbí­zások és pályázatok segít­ségével. Gyenis János szerint.a mező- gazdaság, az élelmiszergazda­ság és az ezekkel összefüggő környezetvédelem a jövőben is sok feladatot ad számukra, a Veszprémi Egyetemmel pedig minden bizonnyal megmarad az eddigi jó kapcsolat, hiszen az intézet a jövőben is fogadja laborgyakorlatra a vegyész­mérnök-hallgatókat és a kuta­tók szintén tartanak előadást a mérnöki karon. A miskolci Bá­nyászati Kémiai Laboratórium kutatói és dolgozói kezdetben értetlenül fogadták az MTA azon szándékát, hogy az Aka­démia úgymond leadja őket. Lakatos István igazgató szerint nem szolgáltak rá erre a lépés­re, hiszen mindenben megfe­lelnek az akadémiai státus­nak, amit megerősített szak­mai felügyeletük, az MTA Bá­nyászati Tudományos Bizott­sága, valamint a Földtudomá­nyi Osztály is. Az akadémia kuratóriuma, amely elsődleges javaslattéte­li jogokkal rendelkezik az in­tézmények működésében, elsősorban kiemelkedő tu­dományos eredményeik és intenzív egyetemi kapcso­lataik miatt szintén kiállt aka­démiai státusuk megőrzése mellett. A REHE piaci terve MTI__________________ A REHE-Budapest Épület- gépészeti Szolgáltató Kft. idén 300 millió forint árbevé­telre számít a tavalyi 180 mii­hó forinttal szemben - közöl­te John Albin, a kft. ügyve­zetője. A víz-, gáz- és klíma- berendezések szerelésével foglalkozó társaság jövőre legalább 30 százalékkal kí­vánja növelni forgalmát, amit szolgáltatásaik bővítésével szeretnének elérni. Az épület­gépészeti szerelési munkák mellett a kapcsolódó szakipa­ri feladatok ellátását és a fel­szerelt berendezések karban­tartását is vállalják. Az öt év­vel ezelőtt létesített REHE Kft. üzleti partnerei között van a Danubius szállodalánc, a Vízép Mélyépítő Kft., a MÉV Kft. és a belga tulajdonú CFE Hunga­ry Kft. Az 50-50 százalékban német és magyar tulajdonban lévő, 10 millió forint törzs­tőkével rendelkező céget két épületgépész mérnök jegyzi. 1997. december 29., hétfő A bérek még keletiek A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kérdőíves felméréséből kiderül, hogy a hazánkban működő német vállalatok képviselőinek megítélése sze­rint itteni termelékenységük megközelíti a németorszá­gi szint nyolcvan százalékát. Új Kelet-információ A kamara nyolcszáz vállala­tot, tagvállalatot és német ér­dekeltségű céget kérdezett meg a bérek és a fizetések alakulá­sáról. Eszerint folytatódik az a1 tendencia, miszerint igénye­sebb technológiájú termékek és szolgáltatások kivitelezését helyezik át Magyarországra. A bérek és a fizetések növekedé­se 1998-ban országos szinten reálértéken 1-3 százaklékos lesz, és ez az arány szerintük összhangban van a magyar gaz­daság várható fejlődésével. A jól képzett szakmunkások­nál és a gazdasági vezetőknél számítanak a legnagyobb bér- növekedésre. Az elmúlt évek gazdasági fejlődése az ország nyugati területein és Buda­pesten érezteti a legnagyobb mértékben a hatását. Az 1998- ra várható tizenöt százalékos infláció mellett a területek helyétől függően egy-hat szá­zalékos reálbér-növekedésre lehet számítani a Dunántúlon, illetve Budapesten, míg a ke­leti régióban mindössze egy­két százalékos viszszaesés vár­ható. Ennek oka a fejletlenebb infrastruktúra, az alacsonyabb szintű iparosodás és a kevésbé képzett munkaerő. A kamara várakozása szerint mind több cég telepszik majd meg a keleti régióban. A cégek a törvényho­zástól várják, hogy csökkenje­nek a munkavállalókat és a munkaadókat sújtó adóterhek. A jelenlegi negyvenöt százalé­kos munkaadói költség és a munkavállalók tetemes adó- és egyéb járulékfizetési kötelezett­sége ugyanis erősen a feketegaz­daság módszerei felé hajtja a vállalkozókat és a cégtulajdo­nosokat. Honi áru Új Kelet-információ A hazai piacgazdaság meg­valósításában több olyan kez­deményezés él, melyek a ter­mékek minőségének, küllemé­nek javítását tűzték ki célul, és a piacképes árukat egy-egy megkülönböztető jelzéssel, például minőségére, összetéte­lére utaló jelzéssel látják el. A hazai termékekre vonatkozó egységes jelölés azonban a mai napig nincs. Hiányzik egy át­ütő erejű, a tennékek magyar eredetét hangsúlyozó program, amely aktív marketingtevé­kenységgel segíti az egyes tö­rekvések megvalósulását. A törekvések szervezett ke­retek közötti koordinálása ér­dekében jött létre a Hajrá, Ha­zai! elnevezésű akciósorozal, melyet a Magyar Aruk Klubja felügyel. A kampány célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a gazdasági élet szereplőinek figyelmét a magyar termék minőségének javítására, illet­ve vásárlására.- Kezeit csókolom, Elvirácska! Gondolom, azt a merev, szőrösszívű főnököt várta, aki a hivatalban vagyok, de re­mélem, hogy kellemesen csalódott!... Célprogram CD-n Új központ Szabó Zoltán (Új Kelet) Az agrárpiaci szabályozás javítása érdekében a Földmű­velésügyi Minisztérium Ag­rárintervenciós Központot hoz létre 1998. január 1-jei hatállyal. A központ érdemi működését várhatóan április­ban kezdi meg. A támogat­ható termékkör, esetleg meg­határozott célország kivá­lasztását továbbra is az FM végzi az Agrárrendtartási Tár­caközi Bizottsággal egyez­tetve. A pályázatokat letéti díj befizetése mellett fogad­ják el. Az új központ felada­ta a beérkezett pályázatok rangsorolása, és ez alapján a támogatható mennyiségek elosztása. A támogatást el­nyerők ígérvényt kapnak az exporttámogatásról, és a ki­vitel teljesítése után az ok­mányok bemutatásával vál­nak jogosultakká a támoga­tás igénybevételére. Az ígér­vény időtartamán belül a fel­tételek változása sem érinti a jogosultat, teljesítés esetén a támogatást megkapja, a leté­ti díj is visszaigényelhető. Munkája során ellenőrzi a vállalt kötelezettségek vég­rehajtását. A rendszer bürok­ratikusabb lesz, mint az ed­digiek, ugyanakkor szigo­rúbb, és a támogatások lehí­vásáról naprakész informáci­óval szolgálhat majd. Munkatársunktól Kis- és középvállalkozók versenyhelyzetének javítását és a nagyvállalatokhoz kapcso­lódásának megkönnyítését szolgáló, úgynevezett beszál­lítói célprogram első részét képező információs csomag készült el CD-ROM formában az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztériumban. A mintegy háromezer oldalnyi tájékoztató oktató és informá­ciós anyag a jövőben a szak­mai szövetségekben és az ITD Hungary regionális hálózatá­nak irodáiban szerezhető be. A célprogram szolgáltatásai elsősorban a nemzetközi mi­nőségbiztosítási, üzletviteli, innovációs és marketing té­makörökből kívánják felkészí­teni a vállalkozókat. A munka- szervezésben eredményes, a gazdaság általános racionalitá­sát megvalósító, a nemzetközi követelményeknek megfelelő vállalkozások folyamatosan kerülnek az adatbázisba asze­rint, hogy mikor tudják teljesí­teni a célprogramba kerüléshez szükséges üzletviteli, általá­nos gazdálkodási és műszaki elvárásokat. A hazai és külföldi nagyvál­lalatok az adatbázisból napra­kész inormációkat tudnak le­hívni a cégekre, termékekre és gyártó kapacitásokra vonatko­zóan, illetve a magyar vállal­kozásokkal - intézményesített fonnában - kapcsolatot tudnak létesíteni. A beszállítói célprogram fon­tos helyet foglal el a miniszté­riumi támogatás rendszerében, olyan irányítási, támogatási és gazdaságszervezési kooperáci­ós és információs modell, amely tartósan működtethető az európai uniós csatlakozást követően is. A program célja a jelenleginél szélesebb, konver­tálható piaci lehetőségekkel rendelkező középvállalkozói kör kialakulásának támogatá­sa, valamint a hozzájuk szer­vezésen kapcsolódó kisvál­lalkozói réteg kiválasztódá­sának és fejlődésének elő­segítése. A kilencvenes években a jár­műgyártás, valamint az elekt­rotechnikai-elektronikai vi­lágcégek jelentős tőkebe­fektetéssel meghatározó ter­melőkapacitásokat hoztak lét­re hazánkban. A program infor­mációs csomagja a járműgyár­táshoz kapcsolódó alkatrész- és részegységgyártás, illetve az elektrotechnikai iparágazatra terjed ki. A tervek szerint a to­vábbiakban az alapanyagipar, a szoftverfejlesztés, a mű­anyagipar és a környezet- védelmi iparágakra terjeszti ki a minisztérium a célprogram­ba bevonandók körét. „Átgondolt beruházás” Szabó Zoltán (Új Kelet) A közelmúltban hitelesí­tették a nyíregyházi önkor­mányzat és a Tesco kereske­delmi vállalat közötti meg­állapodást. A szerződés értel­mében egy többmilliárdos beruházás kerül megvalósí­tásra a nemrégiben megépült Pazonyi átkötőút mentén. A tervezett bevásárlóköz­ponttal kapcsolatban kér­deztük meg Cselószki Ta­mást, az E-misszió Termé­szet- és Környezetvédelmi Egyesület vezetőjét. Lapunknak nyilatkozva elmondta, azért nehéz a mc- gacenter ellen érvelni, mert a régiószinten jelentkező tár­sadalmi-gazdasági hatások nem egyik napról a másikra, hanem csak hosszabb távon, évek múltán jelentkeznek. Álláspontjuk szerint, ami­kor egy ilyen nagyberuházási tervbe vesznek, akkor nem csak kiragadott részleteket (benzinkútra vonatkozó kör­nyezeti hatástanulmányt), hanem az egész társadalom­ra, gazdaságra gyakorolt ha­tását is figyelembe kell ven­ni. Leginkább azt kifogásol­ják, hogy a döntéselőkészítés nem kapott elég nyilvános­ságot, nem volt egy szélesebb köréi társadalmi egyeztetés. Az átlagfogyasztó szem­szögéből vizsgálva előnyös­nek tűnik a bevásárlóköz­pont megépítése, leegyszerű­södik a bevásárlás, mindent egy helyen, viszonylag rövid idő alatt, kedvezőbb áron le­het majd megvásárolni. Az ol­csóbb átrak miatt a személy- gépkocsival rendelkezők in­kább itt fognak vásárolni, mint a belvárosban, hiszen a parkolás sem jelent gondol. Ugyanakkor a többcélú kereskedelmi létesítmények jelentősen megnövelik a közúti forgalmat, még akkor is, ha tömegközlekedéssel jól ellátott területen való­sulnak meg. Azok a rendsze­rint kispénzű emberek, akik nem tudnak messzebb men­ni bevásárolni, kénytelenek lesznek az egyre gyéiülő és rendkívül megdráguló váro­si bolthálózatból beszerez­ni a napi áruszükségletüket. Esetleg a máskor 15-20 per­cig tartó napi bevásárlásu­kat tömegközlekedési esz­közök igénybevételével megoldani. Nyugat-európai tapasztalatok alapján cgy- egy ilyen létesítmény meg­valósítása 25 százalékkal is csökkentheti a kiskereske­delmi egységek számát. Szerintük nagy problémát jelent az, hogy a teret kapó multinacionális cég hatal­mas szeletet hasít ki a helyi kereskedelemből, felborítva a kereskedők korábbi árpo- litikáját, megváltoztatva az értékesített termékek koráb­bi összetételét. A multicég központi beszerzéssel olyan más megyékből, esetleg kül­földről behozott tennékeket kínál a fogyasztóknak, me­lyet a kiskereskedelem csator­náin keresztül korábban he­lyi tennelőktől vásárolhattak meg. A megacenterekben szabványosított, állandó minőségű, nagy szériában gyártott tennékeket vásárol­hatunk általában. E termékek­kel a gyakran tőkehiánnyal küszködő helyi kistermelők nem tudnak versenyezni. A tervbe vett bevásárló- és szórakoztatóközpont kép­viselői 3-500 új munkahely megteremtését ígérik. Koráb­bi, külföldi felmérések sze­rint az ilyen megacenterek­ben létrejövő minden egyes Új munkahely a városköz­pontban két munkahely megszűnéséhez vezethet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom