Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-29 / 302. szám

ingyen! Ökológiai bomba a Latorca partján 4« oldal-jÉfe­SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP Ara: 28 Ft "nt n<iiii'iiiiiiiii^|~~5M<||||iiiiii Ü(iii ni «I miwp1 n|ii» I iw uw i iiii <mwi (if f Munkatársaink FUJI alapanyagra és technikával dolgoznak. IV. évfolyam, 302. szám - 1997. december 29., hétfő Nem lehet államosítani az oktatást A liberális oktatáspoliti­ka azt jelenti, hogy egy­szerre kell a tudás és az esélyegyenlőség feltét­eleit megteremteni - nyi­latkozta az MTI-nek Ma­gyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter. A tárca első embere nem híve az oktatás újraálla­mosításának, mert véle­ménye szerint a központi állami finanszírozás nem­hogy stabilizálná, hanem bizonyos értelemben ki­szolgáltatottabbá tenné az oktatási rendszer fi­nanszírozását. mti- Miniszter úr, mi a véle­ménye arról az állításról, hogy a közoktatás jelenlegi problémáit nem lehet liberá­lis eszközökkel megoldani?- Azt hiszem, hogy az ilyen kijelentések a liberaliz­mus félreértéséről tanúskod­nak. A liberális oktatáspoli­tika azt vallja, hogy nem sza­bad a tehetséges gyermeke­ket elnyomni. Ezzel ugyanis nemcsak nekik, hanem a nemzet egészének ártunk, hiszen egy ország versenyké­pességét alapvetően az hatá­rozza meg, hogy a tehetséget milyen módon lehet kibon- tatkoztatni. Másfelől a tehet­ségek támogatása nem jelent­heti azt, hogy ezáltal ne jus­sanak esélyhez azok, akik hátrányosabb családi körül­mények között tanulnak. A tankötelezettség 18 éves ko- rig szóló kiterjesztése, a Nemzeti Alaptanterv - amely 16 éves korig írja elő az álta­lános műveltségi tárgyak kötelező oktatását —, vala­mint az iskolai informatikai program egyaránt az esély- egyenlőség megteremtését szolgálja. A középiskolai oktatás kiterjesztésének hangsúlyozása azért is fon­tos, mert a felsőoktatás hatal­mas léptekben haladt előre. Míg 1990-91-ben 77 ezer volt, addig az 1996-97-es tan­évben már 142 ezerre nőtt az államilag finanszírozott nap­pali tagozatos hallgatók szá­ma. Hét évvel ezelőtt csak minden negyedik, a múlt tan­évben viszont már minden második érettségizett fiatal bejutott a felsőoktatásba. Ha tehát nem akarjuk, hogy a felsőoktatás minőségileg fel­híguljon, akkor annak bővü­lésével lépést kell tartania a középiskolai oktatásnak is.- A közoktatás finanszí­rozásával kapcsolatban ugyanakkor még a koalíci­ós partner egyes képviselői is az állami szerepvállalás újragondolását szorgal­mazzák.- Véleményem szerint a központi állami finanszírozás bevezetése levenné az önkor­mányzatok válláról a fenntar­tói felelősséget és terheket, így a helyhatóságokat gya­korlatilag érdektelenné tenné saját iskoláik támogatásában. Az önkormányzati áldozat- vállalás megszüntetésével nem gazdagabbá tennénk az iskolákat, hanem elszegényí­tenénk azokat.- Sokan évek óta várják, az oktatási tárcának azon­ban mégis csak most sike­rült áttörést elérnie a peda­gógus-bérezés kérdésében.- Bízom abban, hogy mára mindenki megértette: a nem­zet felemelkedését csak az oktatás képes igazán megala­pozni. Ha ebből a rend­szerből elüldözzük azokat, akik igazán tehetségesek, ak­kor vétünk a nemzet érdekei ellen. (Folytatás a 2. oldalon) 20 i 21 22 23 24' _ - r)-X | 38 331 |5ÖÍ5T 53 54:1«fi.1 P|iOip 1 fel 1%! Az 52. játékhéten megtartott 5/90-es lottósorsolás nyertes szá­mai a következők: 22, 33,45, 66, 81. Joker szám: 8 8 6 3 5 2. 6/45-ös lottó-sorsolás nyertes számai a következők: 7, 8, 12, 32, 34, 42. Pótszám: 15. Halló, nagyvilág! Halló, Magyarország! Budapesti rádiósok szállták meg szombaton a szabol­csi fővárost. Mindenütt fölbukkantak, mindenkit meg­szólaltattak, aki valami érdemlegeset tudott mondani városunkról. Egy teljes napi adásidőt szentelt a köz- szolgálati magyar Petőfi rádió Nyíregyházának. Kezdődött reggel kilenckor a városházán, amikor is Csabai Lászlóné polgármester asszony csevegett ven­dégeivel arról, hogy a nehéz helyzeteket is meg lehet oldani, de csak akkor, ha nem várunk a sült galambra, ha magunk is tevékenyen részt veszünk sorsunk ala­kításában. Berki Antal (Új Kelet) A Petőfi rádió stábja mindent megmutatott erről az ezerszer elátkozott, ezerszer megáldott megyeszékhelyről, ami egy szűk adásidőbe belefér. Volt helyszí­ni közvetítés Sóstógyógyfür­dőről, Szívküldi, Esti kérdés, Sajtóklub és telefonos kérdezz- felelek, egyszóval minden, ami szem-szájnak ingere. Telefonál­tak is jó sokan a Szabolcsból el­származottak, de a pálmát min­den valószínűséggel az a Svédor­szágban élő, valamikori nyíregy­házi lakos vitte el, aki parabola- antennáján keresztül nem csak a Duna tévé, de a Petőfi adásait is képes fogni. Lám-lám, a husza­dik század végére megszűnnek a távolságok, feleslegessé válnak a határok. Éljünk bárhol is a föld­golyón, a technika csodái hipp- hopp oda röpítenek bennünket, ahová csak akarjuk. Szombaton mindenütt stúdió volt. A Hotel Centrál kávézója nemcsak a vendégektől, de rádiós magnók­tól is zsúfolt volt. A szállodából jelentkezett a Nyíregyházi sza­lon adása olyan vendégekkel, mini Németh Péter, Demarcsek György, vagy a Banchieri együt­tes két tagja. Jó volt hallgatni a Hotel Centrál tulajdonosának kí­vánságait, aki igazi lokálpatrió­taként minden cselekedetével a környezet európai rangúvá téte­lét szolgálja. Európa felé masí­rozunk, ki tudja már, hányadszor hányatott történelmünk során, és csak ritkán kapnak nyilvánossá­got azok, akiknek áldozatos mun­kája nélkül semmiféle fejlődés nem lehetséges. Most a Petőfi rá­dió jóvoltából ez is megtörtént. Politikusok, vállalkozók, művé­szek és értelmiségiek vallottak Nyíregyháza múltj áról, jelenéről, jövőjéről, arról, hogy hála Isten­nek vége van a feketevonatok korának, és ha vannak is esetleg ilyen szerelvények, azok ma már szerencsére egészen más végállo­más felé közlekednek. Végighall­gatva az egész napos műsorfolya­mot, szerencsésnek mondhatjuk magunkat, nyíregyházi polgárok; szerencsésnek, mert van valami láthatatlan kapocs, valami meg­magyarázhatatlan kötődés, ami megtaró szívóssággal láncolja magához azokat is, akik már ré­gen elszármaztak innen, akik egé­szen máshol teremtettek egzisz­tenciát maguknak. És amitől el­származott és városlakó minden távolságot legyőző, megtartó kö­zösséget képes alkotni. Jóval este tíz után búcsúzott az illedelmes vendégként viselkedő közszolgá­lati városunktól, olyan kereszt­metszetet készítve, ami nem csak az őslakosok jövőbe vetett hitét mutatta be hitelesen, de az ország szerencsésebb vidékein élő lako­sok ezreit is képes volt odabilin­cselni a készülékekhez. Határmenti kapcsolatok A magyar-szlovák vi- szony nem alakult a hazai 1 várakozásoknak, a két nép | érdekeinek megfelelően f, az idén. Erről Kovács | László külügyminiszter 8 beszélt vasárnap délelőtt a | Kossuth rádió Világóra is című műsorában. Mint a | külügyminiszter elmond- | ta: Szlovákia egyelőre fj nem mutatott készséget, 1 hogy az egyik alapvető te- i mieten a kisebbségi jogok | kérdésében előbbre lépjen. I Nem egyezett bele példa- f ul, hogy a kisebbségi ve- 1 gyes bizottságban kisebb- '■ ségi képviselők is helyet foglaljanak. Ez pedig alap- követelmény, hiszen rész- íj vételük nélkül nem lehet | megállapodni, döntéseket $ hozni. Kovács László bí- ■ zik abban, hogy a szlovák vezetés belátja: ha az or- g szág valóban tagja akar lenni a NATO-nak, az Eu- rópai Uniónak, akkor tel­jesítenie kell a szerződé- § sekben vállalt kötelezettsé­geit. Ha Szlovákia nem ; tartja magát ezekhez a i nemzetközi és európai normákhoz, akkor nem­csak a NATO- és EU- I bővítés első köréből, ha­nem a továbbiakból is ki­marad. Ez túl nagy enged­mény lenne a nacionalista erőknek. A külügyminiszter kife­jezte: bízik abban is, hogy Ukrajnában nem fogadják el azt az oktatási törvényi, I amely szerint bezárnák a g magyar középiskolákat. Ez ellentmondana az Eu­rópa Tanács követeimé- í nyeinek, és hatással lenne J Ukrajna tagságára. A halálbüntetésről szól- A va Kovács László elmond- I ta: ha Magyarországon j egy esetleges népszavazás í e büntetési forma vissza- 1 állításáról döntene, ez el- ;i lentétes lenne alapvető ( nemzetközi érdekeinkkel. Ekkor ugyanis fel kellene § mondanunk az Emberi Jo­gok Európai Egyezmé- ; nyéhez való csatlakozást. 1 és így lehetetlenné válna • • felvételünk az Európai g Unióba. Segélykérő vonalak A szokásosnál valami- | vei kevesebben hívták a | Kék vonalat szenteste és | karácsony első napján - | tudta meg az MTI szom- I baton a gyermek- és ifjú- 1 sági telefonszolgálat ügye- 8 letesétől. Hozzáfűzte: ka- I rácsony második napján, | pénteken már az átlagos | hétköznapihoz hasonlított I a forgalmuk, azaz mintegy I harmincán igényelték a 1 beszélgetést. Az éjjel-nappal működő Lelki elsősegély telefon- I szolgálatnál a karácsony 1 ugyanolyan volt, mint egy j hétköznap, azaz szünet - nélkül fogadták a híváso- j kát - közölte az ügyeletes, § Mint elmondta, az ünne­pek alatt is a magányérze- | tűkkel és a betegségükkel küzdők keresték meg első­sorban a szolgálatot. Itt Nyíregyháza beszél! I Magyar Bálint Fent: Munkában a Petőfi rádió stábja Lent: Mikrofon előtt a Banchieri

Next

/
Oldalképek
Tartalom