Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-29 / 302. szám
Hazai krónika 1997. december 29., hétfő Nem lehet államosítani az oktatást (Folytatás az 1. oldalról) Miután az SZDSZ javaslatával ellentétben mindmáig nem sikerült keresztülvinni egy önálló pedagógus-bértábla létrehozását, ennek egyes elemeit külön-külön kell hozzáilleszteni a minőségi teljesítmény honorálására alkalmatlan közalkalmazotti bértáblához. Az Országgyűlés közelmúltban meghozott döntése alapján a pedagógusoknál jövő év szeptemberében bevezetik a minőségi bérpótlékot. Ez 1998-ban 2,5 milliárd, az ezt követő évben csaknem 15 milliárd, 2000-ben pedig 26 milliárd forint pótlólagos forrást teremt a bérekre a közoktatásban. Mindez azt jelenti, hogy jövő ősszel a pótlékalap 40 százalékánál - havonta minimum 5400 forintnál - a rákövetkező tanévben pedig a pótlékalap 70 százalékánál — minimum 10 500 forintnál - nem kaphat kevesebbet az a pedagógus, aki részesül a minőségi munka honorálására fordítandó összegből. — A hazai felsőoktatás tömegessé válása mellett miként lehet a képzés minőségét biztosítani?- Az egyik legfontosabb feladat, hogy olyan helyzetet teremtsünk, amikor a legtehetségesebb oktatók a pályán maradnak, illetve ezt választják élethivatásukként. A Széche- nyi-ösztöndíjjal, a következő évben életbe lépő Bolyái-ösz- töndíjjal, a vezetői oktatói pótlék kötelezővé tételével, továbbá egy központi vezetői oktatói pótlék kétlépcsős bevezetésével két év alatt teljessé tesszük az átállást a minőségi bérrendszerre a felső- oktatásban. A képzés minősége szempontjából fontos a kredit-rendszer kiépítése is, amely lehetővé teszi az átjárhatóságot és a legkülönbözőbb szakok sokszínű kapcsolódását. Harmadrészt fontos a PhD-képzés (doktorandusz képzés) felfuttatása, és fokozatosan törekedni kell az egyetemek kutatási, illetve kutatói kapacitásának helyreállítására is. Ebben az évben normatív, illetve pályázati úton 1,6 milliárd forintot juttattunk erre a célra. Az idén — 600 millió forinttal — minden eddiginél nagyobb mértékű támogatást biztosítottunk a felsőoktatási szakkönyv- és tankönyvkiadásnak.- Vannak, akik a költség- térítéses képzés bevezetésében az esélyegyenlőtlenség növelésének eszközét látják. — A felvételikről szóló rendelet szerint egy adott intézményben a költségtérítéses képzésre felvett hallgató csak tíz százalékkal maradhat el az államilag finanszírozott helyekre történő felvételi ponthatártól. A szabályozást egyébként úgy kívánjuk módosítani, hogy az államilag finanszírozott képzésből kiesők helyére bejuthassanak majd a jól tanuló költségtérítéses diákok. Meggondolandó az a kérdés is, hogy miként teremthetők olyan versenyfeltételek, amelyek maximális erőfeszítésre késztetik azokat, akik államilag finanszírozott felső- oktatási helyekre kerültek.- A felsőoktatás mit profitálhat a Világbankkal kötendő megállapodásból?- A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a pénzügyi tárca, valamint a Magyar Nemzeti Bank delegációja ezekben a napokban fejezte be tárgyalásait Washingtonban a világbanki kölcsön végső feltételeiről. Terveink szerint február elején kerül sor akölcsönszérződés aláírására, ami azt jelenti, hogy a jövő év első felében már megnyílnak a források a hazai felsőoktatás számára. Nem egy merőben új dologról van szó abban az értelemben, hogy már elkezdődött az egyetemek és főiskolák integrációja, és az intézmények már kaptak ilyen célra támogatást. A hat évre szóló 250 millió dollárból mintegy 180- 190 milliónyi' lesz az, amit áz integrálódó intézmények központi beruházásaira - így például 'a campusok kialakítására és építésére — fordítunk majd. Egy-egy integrálódó intézmény nem nyerhet el 30 millió dollárnál, azaz 6 milliárd forintnál többel. A világbanki kölcsönnek egyébként más támogatandó területei is lesznek, úgymint a diákhitellel kapcsolatos intézmény- rendszer megteremtése, kísérleti programok indítása, az egyetemek informatikai rendszerének bővítése, valamint vezetői menedzsment-programok létrehozása. —Egyes vélemények szerint kultúrharchoz vezetett, hogy 1994-ben konzervatívból liberális kézibe került a tárca irányítása.- Én ezt másként látom. A liberális kultúrpolitika nem azt jelenti, hogy az állam kivonul a finanszírozásból és magára hagyja a kultúrát, hanem azt, hogy egy többcsatornás rendszeren belül fennmarad támogatói szerepköre, ugyanakkor pedig nem sajátítja ki magának az értékválasztás szabadságát. Az elmúlt évtizedekben elég sok kultúrpolitikus akarta megmondani, hogy mi az érték, és mi a jó. Mi nem kívánjuk visszahozni ezt a fajta ízlésdiktatúrát és kultúrharcot a politikába. Drágul a tej és a kenyér Nem emelkedik a hús és a baromfi ára a jövő év elején. Többe kerülnek viszont a tej- és tejtermékek, továbbá a kenyér és a finom pékáruk - tájékoztatták az MTI-t az illetékes terméktanácsok vezetői december végén. MTI _______ Ká llay Béla, a Baromfi Terméktanács igazgatója értésre adta, hogy az ágazatban bármennyire is szeretnék, a termelők és a feldolgozók nem emelhetnek árat, mivel az év elején a baromfipiacon a fogyasztás visszaesése várható. Az évnek ebben a részében ugyanis évek óta kevesebb ám fogy. Emellett a takarmánypiacon is alacsonyak az árak, így a termelési költségek is elfogadható szinten vannak. A baromfitenyésztők abban is reménykednek, hogy az infláció a kormány előrejelzése szerint csökken. Az általuk szükségesnek ítélt árkorrekcióra pedig 1997 őszén már sort kerítettek. Jelenleg 1 kilogramm bontott csirke - elárusítóhelytől függően - 400-420 forint. A piacokon ez az ár 100 forinttal olcsóbb. Hegedűs Géza, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke szintén úgy vélekedett, hogy áremelésre nem lehet számítani a húspiacon. Annak ellenére, hogy az úgynevezett input árak, azaz a különböző energiahordozók és a vágóhidak által felhasznált más anyagok és kellékek árai emelkednek. Emellett a szakemberek szerint a kivitel sem folyik a kellő ütemben, és a belső piac is telített - erről már Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagyker vezérigazgatója beszélt. A kínálati piac miatt az árak gyakran inkább lefelé, mint felfelé mozdulnak. Erre utal az is, hogy a karaj még mindig nem érte el a kritikusnak tartott - már másfél éve emlegetett - ezer forintos kilogrammonkénti árat. Csákvári László, a Tejtermék Tanács elnöke pontosan még nem tudta megmondani, hogy a tej és tejtermékek árai mikor és mennyivel emelkednek a jövő év elején. Ez véleménye szerint nagyon eltérő lehet üzlettípustól és vállalattól függően. Abban azonban biztos volt a szakember, hogy mind a termelők, mind a feldolgozók csak mérsékelten emelik majd áraikat. Példaként említette saját üzemét, a Veszprémi Tejipari Vállalatot, ahol nem terveznek áremelést. Szakértők szerint azonban 10 százalék körüli drágulásra lehet számítani e termékek körében. Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója előrevetítette, hogy az év elején mintegy 10-12 százalékkal emelkedik majd a kenyér ára. Ez a sütőipar szakember szerint elsősorban a begyűrűző költségek - például az energia-áremelés, a dúsító anyagok drágulása, valamint a szállítási költségek - növekedése miatt következik be. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy 1997 IV. negyedévében a sütőipari vállalkozások nem emelték áraikat olyan mértékben, ahogyan azt a dráguló'terinelési költségek indokolták volna. Az igazgató 1998 egészére az inflációval megegyező mértékű kenyér-áremelést, és'azt 2-3 százalékkal meghaladó finom pékáru árnövekedést prognosztizált. Emelkednek a gyógyszerárak is MTI Janurától átlagosan 12,8 százalékkal emelkedik a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerek térítési díja. így jövőre várhatóan hal- milliárd forinttal többet fizet majd a lakosság a patikákban. Ugyancsak az év elejétől módosul a szociálisan rászorulók által térítésmentesen beszerezhető gyógyszereket tartalmazó úgynevezett közgyógylista. A mintegy 2500 tb-támoga- tott készítmény — a gyógyszergyártók és -forgalmazók, a Népjóléti Minisztérium és az egészségbiztosító megállapodásának eredményeként - a tervezettnél kisebb mértékben drágul 1998-ban. Ezzel együtt is az ez évi 51 milliárd forinttal szemben jövőre - becslések szerint - 57 milliárd forintot hagyunk majd a gyógyszertárakban. A lakossági terhek növekedésében nemcsak az játszik szerepet, hogy a tb-támogatás mindössze 6,8 százalékkal emelkedik. Ahhoz az is hozzájárul, hogy a forgalomban lévő készítmények közül mintegy ezerháromszázhoz a gyártók nem kértek támogatást. Vagyis ezek szabadáras készítmények, áremelésüket nem kell egyeztetni a biztosítóval, így drágulásuk mértéke a gyártókon múlik. A gyógyszerekre vonatkozó támogatási kulcsok jövőre nem változnak. Módosul viszont a szociálisan rászorulók számára ingyen rendelhető patikaszereket felsoroló úgynevezett közgyógylista. A jegyzékben 1998-ban is mintegy 700 készítményt vettek fel, de már nem szerepelnek benne a súlyos, krónikus bajok azon ellenszerei, amelyek 90, illetve 100 százalékos tb-támogatással is beszerezhetők (például egyes csont- ritkulás elleni szerek). A leggyakoribb, ambulánsán kezelhető betegségek gyógyszereit mindazonáltal továbbra is térítésmentesen kapják meg a hátrányos helyzetűek. Változnak az adózás szabályai MTI Jövőre több szakma képviselői választhatják az átalányadózást. Az adótörvények módosításával ebbe a körbe kerültek az építőipari kivitelezők, a videofelvételkészítők és a fényképészek is. A bevételi határ is emelkedett, évi 3 millió forintról 3,5 millió forintra - emelte ki Mészáros Gyuláné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) adónemek főosztályának vezetője a személyi jövedelemadó-törvény változásának egyéni vállalkozókat érintő rendelkezései közül. Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás alapján a jövő évben már a tételes átalányadózás is szélesebb körben választható, mint idén. így egy köszörűs vagy egy kosárfonó például évi 100 ezer forint adó megfizetése fejében válhat tételes átalányadózóvá. A gazdasági kamarák szerepének növekedésével összhangban 1998-ban a befizetett kamarai tagdíj 50 százaléka - legfeljebb 10 ezer forint - a vállalkozói személyi jövedelemadót csökkenti. Ugyanezt az összeget azonban a bevételek között kell feltüntetnie a vállalkozónak. A módosítás következtében az eddigi 27 százalékról 35 százalékra emelkedik a vállalkozói osztalékalap utáni adó. Ezt a szabályváltozást viszont először csak 1999- ben, a jövő évi osztalékalap utáni befizetésnél kell alkalmazni. A kedvezmények közül kiemelte: a munkáltató által adómentesen nyújtható étkezési hozzájárulás felső határa havi 2000 forintról 2200 forintra emelkedik jövőre, az adómentes utalvány értéke pedig 1200 forintról 1400 forintra nő. Az adójóváírás mértéke a jelenlegi havi 3600 forintról 4200 forintra emelkedik. Ugyanakkor elmondta azt is: adómentes bevételnek minősül jövőre a falusi vendégfogadásból származó bevétel, amennyiben nem haladja meg az évi 400 ezer forintot. Nem kell adózni a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk ellenértékéből adott kedvezmény után sem, amely a csekk értékének 50 százalékáig terjedhet. Visszamenő- leges hatállyal (1994-ig terjedően) állapít meg a törvény adómentességet a nyugdíjasok, illetve özvegyük számára nyújtott áramdíjkedvezményre. inue-lov. Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Mostanában érvként egyre többet hallani, hogy azokat a népszerűtlen, de szükséges intézkedéseket, amelyeket a Horn-kormány uralkodása első három, három és fél évében tett, már az Antall-kormánynak meg kellett volna tennie. Meglehet. Sőt! A lehető legnagyobb mértékben így igaz! Csakhogy... A szándékok és a tettek csak abban az esetben harmonizálhatnak egymással, ha megvalósításuk lehetséges. Egyáltalán nem biztos, hogy mindenki vizet prédikál és bort iszik, aki politikai szándékait, céljait képtelen elérni, akaratát érvényesíteni, hiszen a dolgoknak megvannak a maguk feltételei... Az első, demokratikus korunkban megválasztott magyar parlament és a kormány azzal a nyílt szándékkal indult harcba, hogy egy-két év alatt rendet teremt a gazdaság és a politika területén. Az ezzel a szent hévvel együttjáró eufória azonban nagyon hamar elmúlt, és ahogy teltmúlt az idő, erőt vett az embereken a tehetetlenség kétségbeejtő érzése. A bennfentesek ma már nyíltan állítják, hogy Antall miniszterelnöknek intelligens és okos ember lévén elegendő volt két hét, hogy helyzetét megértse: be van falazva! Akármerre nyúl, akármit is akar, mindenütt sziklaszilárd kommunista ellenállásba ütközik, és nincs a gazdasági és politikai életnek olyan területe, ahová a 3/3, vagy a széteső párt aktivistái ne férkőztek volna be, és ne blokkolnák az érdemi munkát. Tehát az az ominózus kijelentése, hogy miniszterelnök vagyok minden hatalom nélkül, ma már világos, hogy nem csak a fegyveres erők kommunista vezetőinek jelenlétére kívánta felhívni a figyelmet! A jövedelemforrások, a nemzetgazdaság és a biztonság szempontjából oly fontos anyagok importja stb. ekkorra már az „elvtársak” kezében összpontosul, akik minden erejükkel azon vannak, hogy betartsanak a polgári kormányzatnak. A titkosszolgálati munka is ellehetetlenült, és ez olyany- nyira igaz volt, hogy például a hasadóanyagok feketekereskedelme szinte teljes egészében a már feloszlatott kommunista titkosszolgálatok tisztjeinek kezében összpontosult. Ugyanez volt a helyzet az olajjal, a szénnel, a vasérccel, sőt a hajdani keleti blokk bankjaival, pénzintézeteivel is... Antallék mozgástere tehát gyakorlatilag a parlamenti törvényalkotó munkára szűkült, azonban ezeket a törvényeket is rendre kijátszották a gyakorlati életben... Ferdítés tehát azt állítani, hogy nem tették meg, amit meg kellett volna tenniük, hiszen kezeiket gondosan lekötözték. És pontosan azok, akik most oly nagy hangon reklamálnak...