Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-22 / 298. szám
1997. december 22., hétfő Hazai és világkrónika Kényszer és nyomorúság Fehérre meszelt falú földszintes épület előtt állunk. Ablakain a matt üvege miatt nem lehet belátni, de bemászni is bajos volna az acélrács miatt. A kapu is nagyon magas. Ahogy belépünk rajta, s széttekintünk a tágas udvaron, elillan az érzés, hogy egyfajta börtönbe toppantunk. Miközben körbevezet a létesítményben, készségesen magyaráz Irina Poszmityuk, aki az itt ledogo- zott tíz év alatt kiválóan megtanult magyarul is. Díszpolgárok ajándéka Balogh Csaba- Nos, így néz ki belülről a kifelé rácsokkal védett gyermekmenhely. Ötven éve hozták létre azzal a céllal, hogy az otthonaikból, intézetekből elcsavargotl, csellengő gyerekeket összegyűjtve itt helyezzék el, amíg megtalálják a szülőket, vagy egyéb megoldást találnak a kicsik további sörsát illetően. Amolyan átmeneti szállás ez, ahol legfeljebb harminc napot tölthet el egy-egy gyerek. Ez alatt az idő alatt kell intézkedni sorsuk felől. Az ötven esztendő alatt rengetegen megfordultak itt, de oly sokan, mint mostanában. soha annak előtte - meséli a nevelőnő. Kárpátalja a nagy szovjet birodalomban egy egzotikus helynek számított, csaknem külföldnek, s mágnesként vonzotta a csavargókat, így a csellengő gyerekekei, serdülőket is. Öt évvel korábban még a jómódú szülők gyerekei kerültek ide, akik nem egy alkalommal kísérelték meg a tiltott határátlépést is. Mára ez a kép alaposan megváltozott. Az utóbbi öt évben már szinte kizáróan a hátrányos helyzetű családokból kikerülő gyermekek jutnak ide.- Sajnos rengeteg Kárpátalján a szegény, valósággal nyomorgó család, ahol a gyerekek éheznek. Ezek aztán azt csinálják, hogy vonatra rakják a kicsiket, akik felügyelet nélkül jutnak el a legkülönbözőbb nagyvárosokba, így Moszkvába, Kijevbe, Szentpétervárra. Ott a gyerekek a pályaudvarokon, aluljárókban letelepedve koldulnak. A rendőrök időről időre begyűjtik, s visszaküldik őket Kárpátaljára. Az idén 225 gyerek fordult meg e falak közt. Jellemző, hogy 85 százalékuk a beregszászi járásba való. Ez a járás valósággal önti magából a csellengőket, akiknek csaknem mindegyike cigány származású. Óriási probléma ez, amelyre egyelőre nem találják a megoldást. A nevelőnő elmondása szerint számosán vannak, akik jó pénzeket vágnak zsebre a kicsinyek koldultatásából. A men- helyre kerülők szüleit nem is ismerik. Rendszerint a cigánybíró az, aki elviszi őket, s néhány nap múltán a gyerekek ismét a távoli városok aluljáróiban koldulnak. Az idén nyolc olyan személyt vontak bűnvádi- lag felelősségre, akik kiskorúakat kényszerítettek bér- koldulásra.- Az évek során, amit itt nevelőként ellöltöttcm — meséli tovább a nevelőnő - rengeteg tragikus sorsú gyerekkel találkoztam. Sokan közülük igénylik a törődést, a szeretetet, s ezek viszonylag könnyen kezelhető, segítséget érdemlő gyerekek. Vannak azonban olyanok, akik rátértek a bűn útjára, megismerkedtek a kábítószerekkel, s már a bíróság foglalkozott ügyükkel. Pedig még csak 11-14 év közöttiek. Ez évben tizennégy ilyen kiskorú talált itt átmeneti menedéket. A Nagybégányból származó Zitának végül szerencséje volt. A szülei elváltak. Zita apjával maradt, anyja pedig testvérével együtt elutazott valahová Oroszországba. A kislány azonban sehogyan sem tudott megbékélni anyja és testvére elvesztésével. Kilencéves volt, amikor először ült fel egy vonatra, és elindult megkeresni a mamáját. Az a közeg, melybe ő került, undorító volt a számára, hisz körötte mindenki ivott, züllött élemódot folytatott. Zita innen akart a mamához menekülni, akit viszont hiába keresett. — Ez a kedves, igazán jobb sorsra érdemes kislány legalább tizenötször került ide, a mcnhelyre. Mindannyiszor menekülni próbált a nyomorúság elől. Azóta évek teltek el. Zita most tizenöt éves, és úgy tűnik, sikerült életét egyenesbe hozni. Több segítő szándékú emberrel egyetemben felruháztuk őt, elhelyeztük egy munkásszállón. Zita most egy szakiskolában tanul, s információink szerint nagyon igyekszik, nincsenek vele problémák. Szeretném remélni, hogy rendes felnőtt válik még belőle — mondja Irina Poszmityuk. A fenti történet csak egy a sok száz közül, melyek mögött valóságos emberi sorsok, a kegyetlen valóság rajzolódik ki. Itt, a menhely falai közt, ha átmenetileg is, de igyekszenek a nevelők elfeledtetni a kicsikkel a nyomorúságot, az éhséget, a kivert kutya élemódot. Meleg étel, tiszta ruha, kedves emberek, akik mindenkor készek segíteni a hozzájuk kerülőkön. A gyerekekről való gondoskodás azonban pénzbe kerül, mégpedig sok pénzbe. Abból, amit központilag utalnak ki számukra, bizony nem futja mindenre. Szponzoraik, támogatóik nincsenek. A múlt évben sikerüli összegyűjteniük némi édességet, ruhaneműt, lábbelit, s egy karácsonyi ünnepséget is rendeztek a gyerekeknek, akik életükben ekkor kaptak először ajándékot. Az idén nem valószínű, hogy sor kerül ünneplésre, ajándékozásra. Rászoruló gyermek lenne bőven, de eddig nem jelentkeztek az adakozók, a segíteni vágyók. Dalmay Árpád (Új Kelet) Alighanem rendhagyó volt az az ünnepség, amelyet pénteken délután tartottak a vásárosna- ményi művelődési központban. Dr. Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő és Boráros János budapesti vállalkozó, Beregszász város díszpolgárai találkoztak itt a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség választmányával és a a BMKSZ Petőfi Sándor Nyugdíjasklubjának tagjaival. Elkísérte a küldöttséget Baksa András, Beregszász alpolgármestere is. Az immár hagyományos karácsony előtti találkozót és ajándékozást azért tartották Beregszász testvérvárosában, mert az ukrán hatóságok megvámolják a segélyszállítmányokat is. Lényegesen olcsóbb és egyszerűbb volt a beregszásziaknak két autóbusszal átjönniük a határon. Sánta Miklós, a művelődési központ igazgatója és Hegedűs Antal, Vásárosnamény polgármestere minden segítséget megadott e meghitt rendezvény lebonyolításához. Ünnepi beszédében dr. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, hogy az ajándékozás több egy gesztusnál: a határ két oldalán élő magyarok együvé tartozását is erősíteni hivatott. S ezt nemcsak beszédekkel és nyilatkozatokkal, hanem D.Á. (Új Kelet) ____ A t ervezett vereckei emlékműállítás tavalyi kudarca után némi aggodalommal várta Kárpátalja és Ukrajna magyarsága, hogy sikerül-e elhelyezni Kijev- bcn a Magyar-hegyen, Aszkold szláv fejedelem sírja közelében honfoglaló őseink emlékművét. Az emlékjel állításának ötlete az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségtől, illetve a Magyarok Kijevi Egyesületétől, az UMDSZ tagszervezetétől származott. Bebizonyosodott, hogyha valamelyik szövetség nem más magyar szervezetek kirekesztésével akar magának dicsőséget szerezni, hanem a cél érdekében összefog velük, tárgyal a hatóságokkal és az ukrán szervezetekkel is, akkor nincs akadálya emlékművek állításának Ukrajnában. Az emlékoszlopot Vígh János állami díjas építész, az MKE elnöke tervezte, költségeit a budapesti Illyés Közalapítvány és az Ukrajnai Szociáldemokrata Párt íédezle. Az Almos vezette honfoglaló elődeink Kijev alatti elvokonkrét lettekkel, találkozókkal is alá kell támasztani. Boráros János arra kérte a BMKSZ vezetőit, hogy az ajándékcsomagok egy részét szentestén osszák szét Beregszász központjában a koldusgyerekek között. Pirigyi Béla, a BMKSZ nemrég megválasztott új elnöke és Kerényi Gyula, a nyugdíjasklub Pro urbe-díjas elnöke köszönetét mondott Beregszász díszpolgárainak. a rendezvény támogatóinak és a vendéglátóknak az ajándékokért, a találkozás lehetőségéért. A Beregszászi Zeneiskola diákjai és tanárai félórás karácsonyi műsorral kedveskedtek e családias találkozó résztvevőinek. nulásának emlékére állított oszlop avatási ünnepségén megjelentek az ukrán főváros, Kárpátalja, Lemberg, Ivano- Frankovszk magyarságának képviselői is. Dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a magyar és az ukrán nép jószomszédi kapcsolata több mint tizenegy évszázadra nyúlik vissza. E barátság újabb bizonyítéka ez az emlékmű is, amely Ukrajna fővárosában emlékeztet békés honkeresésünkre. A szónok azt is elmondta, hogy a magyar kormány figyelemmel követi a határokon túl élő nemzettársaink sorsát, törődik velük. Felkérte az ukrán vezetést, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő magyarok megőrizhessék nyelvüket, hagyományaikat, kultúrájukat, nemzetiségüket. Az ünnepségen felszólalt még Volodimir Jevtuh, az Ukrajnai Kisebbségi és Migrációs Állami Bizottság elnöke, aki Leonyid Kucsma államfő képviseletében A Coca-Cola-pólót, üdítőket, csokoládét, cukrot, margarint, húskonzerveket és más tartós élelmiszereket tartalmazó egységcsomagok összeállításában a nyíregyházi Nyírép Kft., a budapesti Coca-Cola, a Stollwerck és a Globus vállalat, a Verecke Trade Kft., a Borház Kft., a Nap Szálló, az Ezercikk Bt., a XV. kerületi ön- konnányzat, a kecskeméti Baromfifeldolgozó Kft. és a nagykátai Rafael László vállalkozó segítette Beregszász díszpolgárait. Hangulatos, tartalmas rendezvény színhelye volt Vásárosnamény a szeretet ünnepének küszöbén. Felejthetetlen marad rendezőknek, vendégeknek egyaránt. volt jelen, Kisfalvi János, a Magyar Köztársaság kijevi nagykövete, Petro Tolocsko, az Ukrán Tudományos Akadémia alelnö- ke, Olekszandr Omelcsenko, Kijev polgármestere, Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke, Tóth Mihály parlamenti képviselő, az UMDSZ elnöke (elsősorban az ő érdeme az emlékmű létrejötte), Födő Sándor, a KMKSZ tiszteletbeli elnöke és több más résztvevő. Valamennyien kiemelték az emlékműavatás fontosságát a két szomszédos nép barátságának, kölcsönös toleranciájának elmélyítése érdekében. Petro Tolocsko kifejezte azt a reményét, hogy előbb-utóbb felépül a Vereckei- szorosban is a honfoglaló magyarok emlékműve, Fodó Sándor pedig jónak tartaná, ha Tokajban emléktáblát állítanának Hrihorij Szkovoroda ukrán irodalmárnak, aki hosszabb időt töltött ott. Az ukrán és a magyar himnusz elhangzása után a kijevi görög katolikus Szent Miklós-székes- egyház parochusa szentelte fel az emlékoszlopot. A Singapore Airlines A világ legsikeresebb légitársasága nehézségekkel küszködik: a Singapore Airlines (SIA) is megsínylette az ázsiai kistigrisek összeroppanását. Az üzemi nyereség már az 1996/97-es idényben 11,3 százalékkal, 900 millió szingapúri dollárra (110 milliárd forint) csökkent. A folyó üzleti évre - 1998. március 31-ig - sem jobbak a kilátások. MTI ____ A S ingapore Airlines a McKinscy vállalati tanácsadó céget fogadta fel, hogy a szervezetet hatékonyabbá tegye. A Lufthansával való együttműködés ezért főként a költségmegtakarítás és a bevételnövelés jegyében alakul. Ami viszont vitathatatlan: a Singapore Airlines egyike az elmúlt évtizedek nagy sikertörténeteinek. Ma a légitársaság 27 ezer főt foglalkoztat. Jelenleg 83 repülőgépe van, s a gépek átlag- életkora mindössze öt év. Az új Boeing 777-ből 77 darabra szóló megrendelés a légiközlekedés történetének legnagyobb megbízásai közé tartozik. Ötven évvel ezelőtt mindössze egyetlen kétmotoros repülőgéppel kezdte a vállalat a repülést Szingapúr és Penang között. Később legendássá lett fedélzeti kiszolgálása akkor még szerény volt, egyetlen kanna jeges vízből állt mind az öt utas számára. Akkor a céget Malayan Airways-nek hívták. 1972-től, amikor is Szingapúr önálló állam lett, a légitársaság a mai formájában létezik. Kezdettől a közép- és hoszú távú repülésre összpontosított. 1996-ban 12 millió utast szállított, négyszer annyit, mint amennyi Szingapúr lakossága. Huszonöt év alatt nem fordult elő egyetlen halálos balesete sem. Magyar emlékmű Kijevben Polgári hírszerzés Bürget Lajosjegyzete Amióta létezik a nyomtatott sajtó, annak szemlézése mindig a hírszerzés kiváló eszközének bizonyult. Gazdasági, katonai, társadalmi elemzők nagy gonddal tanulmányozták a különböző helyeken megjelenő írásokat, amelyek egybevetése hasznos konklúziók levonását eredményezhette. Sajnos, a szakszerű és rendszeres szemlézés kiment a divatból, részben azért, mert drágának bizonyult, részben azért, mert sokan úgy vélték, hogy más csatornák is elegendők ahhoz, hogy országról és világról tájékozódjanak. Most örömmel fedezhetjük fel, Magyarországon újfent van szakszerű, gondos, tudományos alaposságú sajtószemlézés. Ezt az Önkor- mányzaü és Civil Kezdeményezések Innovációs Központja végezteti, mégpedig az amerikai USAID, a kormány fejlesztési ügynökségének közreműködésével. Ennek a szemlézésnek a fő erénye, hogy a nem Budapesten megjelenő magyar napilapokat veszi górcső alá. Egy-egy alkalommal 27-30 napilap, önkormányzati újság cikkeit nézik át, melyeket aztán precíz tematikai rendszerezés után adnak közre. A költségvetés, vagyongazdálkodás, település- és gazdaságfejlesztés, a kistérségek, megyék terület- fejlesztései, a környezetvédelem és településszépítés, az önkormányzatok és polgárok, helyi nyilvánosság fő csoportokon belül alcsoportokba sorolva kaphat felvilágosítást az érdeklődő. Nagyon fontos, hogy megyénk két napilapja is folyamatosan a szemlézett újságok között van, ami hírét viszi az itt történteknek, de hogy érzékeltessük a skálát, megtaláljuk az újságok között Ajka vagy Dunaújváros újságját éppúgy, mint a más megyei lapok szemléjét is. Egy gondos vezető nem tudja nélkülözni ezt a sajtószemlét, hiszen ez egyben informálódás és kontroll is. Nem mellékes, hogy precedenseket is találhat köztük, de az ötletgazdagság is segíthet egy-egy városi, községi, megyei vezetőnek. Arról már nem is szólnék, mennyi tipp rejlik benne egy-egy újságíró számára. Vagyis ha a lap- szemlczést jellemezni akarnánk, akkor mondhatjuk azt: egyféle polgári hírszerzés ez, ami folyamatosan figyelve kiben-kiben új elképzeléseket indukálhat. Nem tudom, hány emberhez, vezetőhöz jut el ez a kiváló, ma már nélkülözhetetlen lapszemle. Gondolom, kevesen forgatják még. holott ez kéthetente izgalmas olvasmánynak bizonyulhat. Az országos lapokat is legfeljebb átfutni lehet. A legtöbb megyei lap más megyében nem is elérhető. Mindez csak növeli az Önkonnány- zati és Civil Kezdeményezések Innovációs Központja ki - adványának fontosságát. Ez a szemle: tükör. Ha néha mást mutat, mint amit szeretnénk, abban nem a tükör a hibás. 1 ■mSBSFWmK w ■ f »17 ; * i-' y .r iiii^'K^XLLift^FZn^^xu^ii7^ ^aHH
