Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-22 / 298. szám
Harc az életért Szegény vidék ez, világtól elzárt terület, az élet mindennapos harc itt a fennmaradásért. A természet sem könnyítette meg az emberek dolgát, a Tiszával elzárta a területet az ország többi részétől, vonatközlekedés nincs, csak busz megy a legközelebbi híd felé, Vásárosnaményba. Az elzártságon enyhít az Aranyosapáti és Adony közötti kompjárat, de télen és rossz időben csak a megkopott országút vezet ki az ország Tisza és az ukrán határ ollójába szorított zugából. A határ közelsége nem növeli a kereskedelmet, erre nem vezetnek forgalmas utak. Az olcsó gázolaj és benzin közelsége sem teszi gazdaggá az embereket, hiszen mindenki hozzájuthat az ukrán üzemanyaghoz, ezért nincs kinek árulni. Ezt a vidéket megüli az olcsó ukrán benzin szaga. Számtalan Audi és Mercedes suhan el mellettünk csörögve az utakon. Ezek a márkák nagy tankjuk miatt népszerűek. A toplista első három helyezettje közé tartozó Lada pedig a túloldalról érkező olcsó alkatrész és a helyi útviszonyok iránti közömbössége okán. Az Audik és Mercedesek emberi mértékkel számolva életkoruk alapján mind közel állnak a nagykorúsághoz, sokuk pedig már felnőttszámba megy. Műszaki állapotuk többnyire katasztrofális, de szükség van rájuk. A ritka buszjáratok és a megfizethetetlen magyar üzemanyag- árak ellenszereként közel hozzák a világot, mert itt az autó nem luxuscikk, hanem létszükséglet. Az ukrán üzemanyagár-emelésig, a határon történő ellenőrzések megszigorításáig, a csempészetet lehetővé tevő kiskapuk „bezárásáig”, ha csak napról napra is, de elvegetál ez a vidék. Igaz, illegálisan, de a cél nem csak a nagypolitikában szentesítheti az eszközt! Hogy utána mi lesz? Rend, fegyelem, törvényesség, nehéz helyzetbe kerül számtalan család, amelyiknek a benzinezés hoz egy kis jövedelmet, kicsivel nő a benzinkutak forgalma, fillérekért lehet majd kapni nagy tankú, magas adókategóriába eső német autókat, és ha az állam nem tesz valamit ellene, akkor gyors tempóban fog elsorvadni egy településfüzér a Tisza és az ukrán határ között Vásárosnaménytól Ló- nya felé haladva. Az ifiké a jövő Tiszaadony a környéken a futball fellegvára, pontosabban menedéke, hiszen Tisza- szalkát leszámítva az egyetlen település, amelyiknek focicsapata van. A sportpártoló önkormányzat támogatja a csapatot, ennek köszönhető, hogy túlélte a nehéz időket. Most nem dicsekedhetnek kiemelkedő eredményekkel, hullámvölgybe került a Községi Sportegyesület Tiszaadony gárdája. Ennek okairól, az esélyekről és kilátásokról Kapi Lászlót, az egyesület elnökét és a csapat edzőjét, Berényi Istvánt kérdeztük. — A csapat története az ötvenes évek végén kezdődött ,• akkor szervezték meg. Azóta folyamatosan játszunk. Voltak jobb és nehezebb idők, most éppen nagyon nehéz a fiatalokat rávenni, hogy jöjjenek, játszanak. A csapat végig a városkörzetben szerepelt, korábban az élmezőnyben, de az utóbbi időkben visszaestünk. Általában ősszel gyengén, tavasszal jobban szerepelünk. A legnagyobb gond az utánpótlás hiánya. Igaz, ebben az évben újraalakult ifjúsági csapatunk, de egy korosztály kimaradt a sportéletből. Az ifi tagjai nagyon fiatalok, a felnőttcsapat átlagéletkora pedig közel harminc év! Ez okozza a visszaesést, a felnőtt játékosok lassan kiöregednek a játékból, de a fiatalok még nem állhatnak a helyükre. Nincsenek csapatok a környéken, ahonnan játékosokat tudnánk áthívni, csak magunkra számíthatunk. Meg kell várni, hogy az ifi felnőjön, megerősödjön, és akkor talán újra visszajuthatunk az élmezőnybe. A futballpályánk elég jó, bár az öltözőt jó lenne korszerűsíteni. Sajnos anyagi gondjaink vannak, nagy megterhelést jelentett az ifi felszerelése mezekkel, cipőkkel, és gond az utazás. Minimum 30 embert kell el- vinni egy-egy meccsre, busz pedig nincs - se kicsi, se nagy. Saját gépkocsikkal oldottuk meg a problémát, de előfordult, hogy fel- ponyváztunk egy teherautót, mindenki felült a platóra és úgy mentünk. Szponzort itt nem lehet találni, csak az önkormányzatra számíthatunk.-Mi az oka a tavaszi jobb és az őszi gyengébb teljesítménynek?- Ősszel és nyáron leköti a mezőgazdasági munka az embereket, nem tudnak edzésre járni, a téli alapozás sokkal jobb, ezért tavasszal felkészültebbek vagyunk, jobbak az eredményeink is. Ha különválasztanák a tavaszi és őszi bajnokságot, akkor előbbit a pontszámok alapján tavaly megnyertük volna. Idén is arra számítunk, hogy az őszi rossz eredményeket ellensúlyozza a tavaszi szereplésünk, és sikerül a középmezőnyben végezni. Az oldalt írta: Dojcsák Tibor, fotók: Bozsó Katalin Falujáró 1997. december 22., hétfő Ajándékcsomagot kapnak A falu nagyobbnak látszik, mint amilyen valójában. Tágas telkeken állnak a házak, nem jellemzők a „nadrágszíjpar- cellák”. Bármerre járunk, kövesutat találunk, igaz, ezek elég sárosak, az esőtől fellazult agyagos földet a járművek és a gyalogosok felhordják az aszfaltra. Mozgás, élet van mindenfelé, az óvoda melletti nagy sóderkupacok készülődő építkezésről árulkodnak, az iskola ereszét magas létrák tetején ülő emberek javítják, autók, gyalogosok jönnek-mennek. A polgármesteri hivatal takaros, újnak tűnő épületének ajtaja is sűrűn nyílik, jönnek-mennek az emberek ügyes-bajos dolgaikkal. Nehéz a munkától, ügyfelektől elszakadni, ezért dr. Baka Istvánná jegyzővel egy irodába húzódunk be, hogy a falu dolgairól beszélgessünk. A jegyzőnő a 769 lelkes Tiszaadony és a közel kétezer lakost számláló Tiszakerecseny közös jegyzője, mivel a két település körjegyzőségben működik. Félúton a határ felé-Tiszakerecseny a székhelyközség, de mindkét település önálló, tulajdonképpen csak én vagyok „közös”, minden más tekintetben különállók. Elég siralmas volt a falu helyzete 1995-ben, amikor ide kerültem. Abban az évben nem is sikerült előrejutni, mindössze a világháborús emlékmű felállítására jutott erőnk. Fel kellett mérni, mit lehet kivenni a költségvetésből, mit lehet átcsoportosítani, vállalkozásba kiadni, hogy maradjon pénzünk a fejlesztésekre. A takarékoskodásnak köszönhetően egy év- <* vei később meg tudtuk csinálni ezt a hivatali épületet. Korábban a polgármesterrel közös irodánk volt, egy másikban pedig a három ügyintéző dolgozott. Felújítottuk, átalakítottuk a régi hivatalt, most már midenkinek saját irodája van, új bútorokat vettünk, az egésznek megváltozott a hangulata. Felújítottuk a művelődési házat is, idén pedig az iskola került sorra. Erre tavaly és idén is nyertünk ötmillió forintot pályázati úton.- Mire használják a művelődési házat? — Megmondom őszintén, nincs igazgatója, de rendezvények azért vannak, iskolai ünnepségek, legutóbb például a Mikulás-napi, községi rendezvények, falugyűlések. A község kis létszáma miatt nem tudunk nagy rendezvényeket szervezni, színészeket meghívni, ezt Tiszakerecseny vállalta fel, legutóbb például Koós János látogatott el oda.- Milyen a település népességmegtartó ereje?- Jónak mondható, hiszen évek óta stagnál a lélekszám. Az elvándorlás nem jellemző, mozgás inkább csak a cigány kisebbség körében tapasztalható. Előfordul, hogy gemzsei rokonokhoz költözik egy család, vagy idejön egy másik família. Munkalehetőségek nincsenek, a szövetkezet is megszűnt a közelmúltban. Pillanatnyilag 47 munkanélkülit tartunk nyilván, ebbe beleszámítottam a jövedelempótló támogatásban részesülőket is. Ez a szám emelkedni fog, mert a volt téesztagok még a végkielégítésre várnak, csak azt követően szűnik meg hivatalosan a munkaviszonyuk.- Egy-két éve nagy port vert fel az a döntés, hogy megszűnnek a buszjáratok, ezzel tovább erősödik a vidék elzártsága!- Reméljük, hogy megmarad a mai járatszám, mert ez kielégíti az igényeket. Megtörtént, hogy kikérték az érintett önkormányzatok véleményét egy járat megszüntetésének lehetőségéről, a pöolgármesterek elmentek, elmondták, hogy szükség van a járatra, de ez semmit sem számított. Kiderült, hogy a kérdést már a megbeszélések előtt eldöntötték. Kellemetlen dolog úgy tárgyalni, hogy kiderül, semmi értelme nem volt. A járat megszűnését azonban a lakosság elfogadta, és nem érkézDr. Baka Istvánné tek kérelmek a visszaállítására, utólag ez igazolta a döntést.- Milyen terveik vannak a közeljövőre?- Befejezzük az iskola tatarozását, utána az óvodát bővítjük, majd a ravatalozót szeretnénk átalakítani. Erre az ad lehetőséget, hogy sikerült értékesíteni a gázvagyonunkat. Tervezzük a szennyvízhálózat kiépítését is. Ennek ötlete korábban is felmerült, elkészült a beruházás terve, de eddig nem sikerült megfelelő forrásokat találni. A lakosságot nem szeretnénk túlzottan leterhelni, és most úgy tűnik, talán sikerül megfelelő pénzforrásokat és kivitelezőt találni. Mihelyt ezek összejönnek, mi lépni fogunk. A legutóbbi sikerünk pedig, hogy a Gyorssegély Alapítvány támogatásának köszönhetően minden családnak karácsonyi ajándékcsomagot fogunk adni. Játszótér a suli mellett Az iskolában a 8. osztályban 81 gyerek tanul. A község lakosságához viszonyítva ez elég szép létszám, bár az is tény, hogy sok a hátrányos helyzetű, az etnikai kisebbséghez tartozó tanuló. Az oktatás körülményei gyorsan javulnak, most felújítják, komfortosabbá alakítják az iskolát, bevezették a német nyelv oktatását egy a szomszéd településről átjáró pedagógus segítségével. Az orosz nyelvnek - a határ közelségének dacára - megcsappant a népszerűsége, ezért már kifutóban van oktatása. A gyerekek ingyen kapják tankönyveiket, sőt a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanuló tiszaado- nyiak is kapnak támogatást. Az iskolai és óvodai étkezés díjának felét is átvállalta az önkormányzat. Jövőre az óvodát bővítik, nagyobb étkezőt szeretnének építeni, ami az iskolásokat is kiszolgálná, mert most a tantermekben étkeznek a diákok. További terv, hogy ezzel egy időben, ha már tornateremre nem is futja, legalább tornaszobát alakítsanak ki az egyik helyiségből. A sportot, szabadidős tevékenységet más módon is támogatja a falu vezetése, az iskola mellett vásároltak egy üres telket aszfaltpálya és játszótér kialakítására. Vásárosnaményból Lónya irányába, az ukrán határ felé haladva, a Tisza mentén kis falvak során át vezet az út. Megközelítőleg félúton találjuk Tiszaadonyt, a terület egyik legrégebbi települését. Neve személynévből ered. A falu a XVI. század óta református anyaegyház. Egykori gótikus stílusú római katolikus temploma a háborúk során elpusztult, csak szentélye maradt fenn. Romjain 1782-ben új templomot emeltek, ezt igazolja a boltozaton olvasható felirat is: „Ez a ház Isten háza, mely a szent Isten tiszteletére épült II. József császár kegyelmes engcdelméből, romladozásaiból a tisza- adonyi szent Ecclesia a maga költségén építtette, tökéletes szívből munkálkodók idejében, kezdődött t. Gyűrű György predikátor- ságában (1784-94), és végződött Szentesi István prédikátor idejében (1794-98) sat. Anno 1794. Viski Sámuel A.M.” Ekkor még egy harangláb állt a templom mellett gz 1749-ben KinHa János által öntött haranggal. A templom tornyát ugyanis 1822-ben fejezték be. A település anyakönyvét 1780- ban nyitották meg. A Gut-Keled nemzetség- beli Apaj 1290-ben megvásárolta a fáut ismeretlen nevű kisnemesi birtokosától, majd röviddel ezután továbbadta a Szalók családbeli Péternek. Zsigmond király 1403-ban elkobozta a Szalókoklól, és a Guti testvéreknek adományozta. A tulajdonosváltást 1413-ban szentesítették. A XV. században a Gutiak a Kerecsényiekkel osztoztak a birtokon, majd a következő században átmenetileg a Battyhányiak és a pálos rend tulajdona lett. A jobbágyfelszabadítás idején a gróf Gyulay, az Ilosvay, a Horthy és a grófDégenfeld családok birtokában volt az 1849-ben 411 lakost számláló Tiszaadony. Tiszapart A komp fontos a falu számára, mert lerövidíti a Záhony felé és a Tisza túlpartján fekvő településekhez vezető utat. Az önkormányzat a lakosság igényeinek megfelelően válalta a fenntartását, és páyázati úton próbálja kiegészíteni a feladatra jutó pénzét. Idén 1 millió 300 ezer forintot kaptak ilyen forrásból, ebből felújították a kompot. Korábban büfé is volt a parton, de betörések miatt a vállalkozó bezárta boltját. A partot nem csak utazók, pihenésre vágyók is felkeresik, szinte egész nyáron vadkem- pingeznek sátorosok a folyó közelében. Kijelölt strand nincs, hiányzik a szükséges homokos partrész, marad a természet á’ la natúr, de a jelek szerint sokan éppen ezt I keresik. Berényi István
