Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-11 / 289. szám

1997. december 11., csütörtök Hazai krónika „Egyenlő jogokkal jöttünk a világra” A Polgárjogi Charta aláíróinak találkozója Első találkozójukat tartották szerdán Budapesten a Pol­gárjogi Charta aláírói. A nyilatkozatot szeptember végén, a székesfehérvári „roma-ügy” kapcsán indították útjára, és mára már több mint 300 politikus, közéleti személyi­ség, értelmiségi írta alá. A kezdeményezés legfőbb cél­ja, hogy tiltakozzanak „bármely magyar állampolgár sza­bad költözködési jogának korlátozása, gyermekeinek hát­rányos megkülönböztetése, bárki hátrányos munka­erőpiaci helyzetbe hozása, valamint egyes köztisztviselők és rendőrök előítéletes, megalázó bánásmódja ellen”. Az eseményen mintegy félszázan vettek részt. A nemdohányzók védelme Az Országgyűlés - szerdai ülése utolsó napirendi pont­jaként - folytatta a nemdo­hányzók védelméről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztés célkitűzéseivel, nevezete­sen a dohányzás visszaszo­rításának szándékával va­lamennyi parlamenti frak­ció szónoka egyetértett. Egyedül a kisgazda képvi­selőcsoport minősítette - kidolgozatlansága miatt - elfogadhatatlannak a javas­latot, a többi frakció bizo­nyos módosításokkal támo­gatta elfogadását. Több fel­szólaló is az előterjesztés hiányosságai közé sorolta, hogy más törvényre hagyja a munkahelyi dohányzás ügyének rendezését. Szót emeltek az ellen is, hogy a Ház kormánypárti többsé­ge a reklámtörvény elfoga­dásakor - a nemzetközi tendenciával ellentétben — nem szavazta meg a do­hánytermékek reklámozá­sának tilalmára vonatkozó módosító javaslatot. A szó­nokok egyetértettek abban, hogy a dohányzás vissza­szorítása kizárólag törvé­nyi szabályozással nem oldható meg, hanem szük­ség van az emberek élet­módjának, felfogásának megváltoztatására is. Szociális bizottság A népjóéti miniszter sze­rint az egészségügy ösz- szességében nem működik rosszabbul, mint a közszfé­ra más területei, ezért óva intk mindenkit attól, hogy indokolatlan csődhangu­latot gerjesszen. Kökény Mihály erről szerdán be­szélt, amikor egyéves tevé­kenységéről adott számot az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága előtt. A tárcavezető azt is közölte, hogy ismeretei szerint a 150 hazai kórház­ból mindössze tizenötben uralkodnak kritikus álla­potok. A népjóléti minisztérium­ban úgy látják, hogy a kór­házcsődök elkerülésében felelősség hárul a tulajdo­nos önkormányzatokra is. Ezt a felelősséget azonban pénzügyileg meg kell ala­pozni. Erre leginkább vala­miféle egészségügyi norma­tíva bevezetése nyújtana megoldást az önkormány­MTI ________ Evekre visszatekintve az idén csökkent először Ma­gyarországon a külföldiek kárára elkövetett bűncse­lekmények száma. Míg ta­valy egész évben 17 ezer­nél több, 1997 első három­negyed évében 10 700 ven­déget ért sérelem - közölte Katona Béla, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke szerdán sajtótájé­zati támogatási rendszerben. Az egészségügyi normatíva részleteit és feltételeit jö­vőre szeretnék kidolgozni a tárcánál. Ami az egészségügyi rendszer reformjának egé­szét illeti, a miniszter úgy fo­galmazott: nem volt olyan il­lúziója, hogy egy esztendő alatt minden sarkalatos kér­désben előre lehet lépni. Az egészségügy átalakítása tíz éve megkezdődött, s még legalább kétszer ennyi ide­ig tart. Amit azonban el le­hetett érni, azt a tárca elér­te: számos új törvény szüle­tett, és jövőre mind a mi­nisztérium, mind pedig az egészségbiztosító költség- vetése a tervezettnél na­gyobb mértékben növek­szik. Ez lehetővé teszi a re­álérték megőrzését, bár-is­merte el - az utóbbi évek­ben valóban csökkent az egészségügyre fordítható pénzek reálértéke. A miniszter úgy vélte: az egészségügy további átala­kításának fő kérdése, hogy sikerül-e újabb forrásokat bevonni az ágazat finanszí­rozásába. Az egészségügyi hozzájárulás ugyanis, mint mondta, nem váltotta be tel­jes mértékben a hozzá fűzött reményeket. Kisebbségek képviselete Az országgyűlési képvise­lők választásáról szóló törvény, valamint a vá­lasztási eljárásról rendel­kező törvénymódosítás szerdai együttes általános vitájában Világosi Gábor bel­ügyminisztériumi államtitkár és a frakciók nevében felszó­laló országgyűlési képviselők egyetértettek abban, hogy mielőbb rendezni kell a ki­sebbségek parlamenti képvi­seletének ügyét. Az Alkot­mánybíróság ugyanis mu­lasztásos alkotmánysértésben marasztalta el az Országgyű­lést, amiért eddig nem alko­tott törvényt a nemzeti és az etnikai kisebbségek ország- gyűlési képviseletéről. Vilá­gosi Gábor expozéjában el­mondta: a kormány által be­nyújtott törvényjavaslatok biztosítják, hogy az 1998. évi országgyűlési választásokon a nemzeti és etnikai kisebb­ségek kedvezményes képvi­selethez jussanak. Kimond­ják, hogy a kisebbségek or­szágos listákat állíthatnak, s esetükben a választókerület a Magyar Köztársaság területé­vel azonos. koztatón. Hozzátette: a sta­tisztikából ítélve hasznos kö­vetkezménnyel járt az ország nyolc rendőr-főkapitány­ságával kötött együttműkö­dési szerződés, melynek ke­retében a turistaszezon idő­szakában összesen 37 millió forinttal segítette az idegen- forgalmi bizottság munkáju­kat. A tervek szerint jövőre is hasonló megállapodásokat kötnek az együttműködésre kész főkapitányságokkal. MTI A rendezvényen Kartal Zsu­zsa költő arról beszélt: a két és fél hónapja elindított mozga­lomnak „a béke chartájává kell válnia”, amely hozzásegít a mai helyzet feloldásához. Napja­inkban ugyanis, vélte a szónok, „a többség fél a cigányoktól, ezért a kisebbségben is feléled a gyanakvás” - ezzel pedig egy olyan szituáció jön létre, amely kevés reményt ad a normális együttélésre. Iványi Gábor me­todista lelkész úgy vélekedett, a charta legfőbb célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét arra: mindnyájan egyenlő jogok­kal jöttünk a világra. Ugyanek­Kormányülés­előzetes MTI A kormány csütörtöki ülé­sén tárgyal a 65 éven felüli magyar állampolgárok in­gyenes utazási lehetőségéről. A kabinet várhatóan felkéri az érintett minisztériumokat, hogy az utazási kedvezmény­ről szóló rendeletek módosí­tását terjesszék a kormány elé. Ugyancsak módosítani kell a fogyasztói adóról és árki­egészítésről szóló jogsza­bályt. A konkrét utazási fel­tételeket az érintett válla­latok - BKV, MÁV, Volán, Malév - dolgozzák ki. A 65 éven felüliekre vonatkozó utazási kedvezmény mintegy félmillió állampolgárral nö­veli az ingyenesen utazók körét. A kormány tárgyal az új Nemzeti Színház építésével kapcsolatos kérdésekről is. A jövőben az Erzsébet térről várhatóan csak a nemzetközi buszjáratok indulnak, a tá­volsági járatok végállomását pedig áthelyezik. Téma lesz a gépjárműlopások felderíté­sének hatékonysága is. kor ez a feladat nem ér véget a nyilatkozat aláírásával — a csat­lakozóknak ugyanis mindvé­gig közösséget kell vállalniuk a kitaszítottakkal, és számolni­uk kell azzal is, hogy kiállásu­kért őket is érhetik támadások. Hegyesiné Orsós Éva, a Nem­zeti és Etnikai Kisebbségi Hi­vatal elnöke arról szólt: az el­múlt egy évben a kormány szá­mos intézkedést tett a cigány­ság érdekében, ám nem egyszer olyan döntések születtek, ame­lyeket már hat-hét évvel ezelőtt a rendszerváltás idején meg kellett volna hoznia az akkori kormányzatnak. Hozzátette: a hazai romák ügyét mindmáig előítélettel terhes közeg veszi MTI _______________________ Az elsőrendű vádlott, Lábas Zoltán és a gyermekek vele élő édesanyja, Vessző Józsefné azért határozták el a 13 éves Vessző József és 8 éves édeshúga, Rená­ta megölését, mert úgy érezték, hogy nem tudnak tovább gon­doskodni róluk. A vádlottak 1994-ben költöztek el Tatabá­nyáról, ahol kifizetetlen tartozá­saik voltak, és kitérőkkel 1996 nyarán érkeztek Komlóra, majd a vele szomszédos Sikondára. Miután anyagi helyzetük kilá­tástalannak tűnt, öngyilkosságot fontolgattak. A gyerekeket any­juk megpróbálta rokonoknál el­helyezni, ez azonban nem sike­rült, s végül úgy döntöttek, hogy őket is megölik. A négy saját gyermekétől külön élő Lábas körül, e gondolkodásmód meg­változtatásához hosszú időre van szükség. Hangot adott an­nak a véleményének: ami a ci­gányokkal történik, az nem csupán a népcsoport, hanem az egész társadalom ügye, a ki­sebbség problémáit pedig csak annak tagjaival együttműköd­ve lehet megoldani. Az eseményen több hozzá­szóló arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai közéletben ismét jelentkeznek intoleráns han­gok, amelyektől gyakran a vezető politikusok sem hatá­rolják el magukat. Bírálattal il­lették azt az álláspontjuk sze­rint jelenleg működő mecha­nizmust is, amelyben az eluta­sítás miatt nem egyszer önhi­bájukon kívül kényszerülnek egyes társadalmi csoportok olyan szerepbe, amely óhatat­lanul deviáns, diszkrimináció­nak kitett helyzetbe hozza őket. A résztvevők ezután hét­tagú ideiglenes ügyvivő testü­letet választottak, amelynek tagjai a mozgalom következő tanácskozásáig képviselik a chartát. Zoltán többször is megkísérelte a gyilkosság végrehajtását, de eleinte visszarettent annak elkö­vetésétől. Végül azonban itallal, nyugtatóval és beszipuzott ra­gasztóval elkábítva magát, meg­fojtotta az ugyancsak nyugtóval elkábított, alvó testvéreket. Ezu­tán kinyitották a gázt, de öngyil­kosságuk sikertelen kísérlet ma­radt. A gyerekek tetemét napok­kal később fóliába csomagolták és a lakásban elrejtették. Az anya egy rendőri igazoltatás kapcsán tárta fel a gyilkosságot. Györegy Ernő bíró az ítélet indoklásában hangsúlyozta, hogy azért nem al­kalmazta az enyhítő szakaszt - még a felbujtással vádolt anya esetében sem -, mert a védtelen gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények kiemelten ve­szélyesek a társadalomra.­V / U'-lC! \ n~ s //i Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Nem tudom, hogy Önök is észrevették-e - de hát miért is ne, hiszen nem vakok -, hogy az utóbbi egy-két hő­napocskában mennyit válto­zott a koalíciós politikusok ábrázata? A savanyú-keserű képpel unottan válaszolgató nagy- vezírből mára kedveske, esetlen, készséges kisfiúcs- ka lett, aki sosem panaszko­dik, hogy ellopják a piros roliját, a komor képű kopasz vegyész, manapság, akár a cukrosbácsi - szinte gügyög­ve kínálja portékáját, sőt az ügy érdekében még a kopa­szán is pelyhedzik, de nem csak ők, mindenki, aki csak él és mozog, olyan „happy”, hogy a választópolgár állkap­csa az ámulattól a földig le­szakad. És ötleteik vannak! Jobb­nál jobbak. Azt mondják, most már van mire, van miből. Nem rossz. Hogy úgy mond­jam, kimondottan profi! És milyen sajátságos: még igaz­nak is tűnik, elvégre a jól végzett munka csak pár év múlva hozza meg remélt gyü­mölcsét. Ekkor aztán már van mód rá, hogy a nyugdíjasok ingyen utazhassanak! Nem csak villamoson az SZTK-ba, nem kérem, nem is csak a gye­rekekhez Kutyabagosra, ha­nem - mit nekünk ti zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes tája-New York­ba, Torontóba, vagy éppen Novoszibirszkbe, ki hova szeretne, ki hova szokta... Ez aztán már döfi! A világ meg csak áll és bámul, mint ló a dohányban: Atyaisten! Mekkora fejlődés! íme, a nagy magyar gazdasági csoda, az új jóléti állam-példakép... Igaz, a Malév vezérigazgató­ja még nem tud róla, sem a MÁV-é, de még a BKV-é, az Úttörővasúté sem, de hát se­baj, majd megtudják. Kapnak egy hónapot, hogy kidolgoz­zák a feltételeket, és máris in­dulhat a mamák a Hawaiira a csúzát melengetni. Hogy az­tán ki fogja megfizetni ezek­nek a helyeknek az' árát, az már a jövő zenéje. Mert téve­dés ne essék, nem csak egy gesztusról van szó. Egy repü­lőgép útja, illetve annak költ­ségei nagyon is összefüg­genek a szállított utasok szá­mával, nem is beszélve pél­dául arról, hogy a világ vala­mennyi repülőterén, még a híresen népnyúzó svéd re­zsim stockholmi repterén - Arlandán - is repülőtéri ille­téket szednek. Ki fogja ezt kifizetni? Vagy talán az oro­szok egy kis ingyenes nyug­díjas-kerozinnal fogják kom- penzálni a korosztályt a Gulágokért? A reptéri illeté­keket meg majd szívszc- retetből kipengeti más? Na­ná! Hát persze, hogy így lesz. És az a valaki te leszel, meg én! Mi, aktív dolgozók. így aztán - mivel jönnek a választások-igazán elmond­hatjuk: Ti viszitek a szajrét, mi meg a balhéi... Nyugdíjemelés? Ugyan, kérem. Elégedjenek meg vele, amennyit kapnak. Kü­lönben is: üljenek fel a repülőre, és tömjék tele a ha­sukat a New York-i Üdv­hadsereg ingyenkonyháján. Ennyi. Idegenforgalmi együttműködés- Joli? Már a gimnáziumban is mindig feltűnési viszketegségben szenvedett... Kettős gyermekgyilkosság Megszületett az ítélet Fegyházban letöltendő 15, illetve 12 évi szabadságvesz­tésre és a közügyek gyakorlásától való tízévi eltiltásra ítélte a bíróság az 1996. augusztus 29-én Sikondán tör­tént kettős gyermekgyilkosság elkövetőjét és élettársát, a megölt testvérek édesanyját mint felbujtót. A Baranya Megyei Bíróság szerdán kihirdetett ítélete nem jogerős: a vádlottak enyhítésért, az anya és védője pedig az ítélet minősítésének és a tényállás egyes részleteinek meg­változtatásáért fellebezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom