Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-11 / 289. szám

Kizárták a csalókat Rendelkezésre áll az ötvenmilliárd Megyei krónika 1997. december 11., csütörtök 3 Fiataloknak szavaztak bizalmat Kettejük életkora összesen alig haladja meg az ötven évet, s ők irányítják a nyíregyházi Bessenyei György Kollégium életét. Az intézmény dolgozói és nevelői ál­tal frissen megválasztott igazgató, Balogh Zoltán igen fiatalon került a vezetői székbe. Az ambiciózus fiatal­ember helyettese - a tantestület szavazásának eredmé­nyeként - egy még ifjabb nevelő, Komári Judit lett. Babus Andrea (Új Kelet) Munkatársunktól Az almafeldolgozó üze­meknek visszautalható léal­matámogatás odaítélése volt a legfontosabb napirendi pont szerdán az újfehértói központú Alma Termékta­nács ülésén. A szervezet szak­értői az elmúlt egy hét alatt átvizsgálták a hazai feldol­gozóüzemek által beszolgál­tatott termelési eredménye­ket. Megállapították: egy esetben a támogatási idősza­kon kívül feldolgozott ter­ményre akartak állami támo­gatást kapni, valamint néhá- nyan olyanok is szerettek volna az állami segítséghez szabálytalanul hozzájutni, akik nem tagjai az Alma Ter­méktanácsnak. Természete­sen kizárták ezeket a cégeket az igénylési lehetőségekből. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei sűrítménygyártó vál­lalkozások rendelkeztek min­den szükséges és hitelt ér­demlő dokumentummal. Az ülésen fontos megálla­pításként elhangzott, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium által az ipari almára meghirdetett garantált álla­mi támogatásért cserébe fel­Kozma Ibolya (Új Kelet) A nábrádi polgármester, Varga Károly nosztalgiá­val beszélt azokról az idők­ről, amikor a négy Szamos menti település lakosai ba­rátságban, szeretetben éltek egymással. Kapcsolatokat köttettek, és a községek kö­zötti határok valójában nem léteztek. A négy falu, amely a világból kissé ki­rekesztett, összetartozott. Ma már az önállósodási tö­rekvések miatt távolabb kerültek egymástól. A tech- nológia fejlődésével, az autók elterjedésével, a te­lefonhálózat kialakításával fizikailag közelebb van­nak, lélekben azonban tá­volabb. A nábrádi iskola konyhá­jának bezárásáról adtunk hírt lapunk hétfői számá­ban. Varga Pál, Nábrád jegyzője elmondta, kény- szerűségből zárták be a napközit és az éttermet, ugyanis a szomszédos társ­tételként szabott 50 milliárd forintos intervenciós alap létrejött. Október elseje és november 30. között az alap­hoz a termelők, a feldolgo­zók, valamint a kereskedők egyaránt kilogrammonként ,10 fillérrel járultak hozzá. A rendkívüli értékesítési vagy piaci zavar esetén felhasznál­ható pénzből a szektor vala­mennyi résztvevője igényel­het majd támogatást. Ennek szabályozásáról később dönt a terméktanács. Az almasűrítmény világpi­ac} helyzetét elemezve a szakértők megállapították, hogy a nagy felvevőpiaco­kon, az Egyesült Államok­ban, az unióban jövőre is keresett lesz az ideális sav­tartalmú és zamatanyagú magyar almaié, viszont az árakat nyomottnak ítélték. Emellett felvetődött, hogy amennyiben Kína is almater- mék-importőrré válik, akkor komoly nehézségekkel néz­hetnek szembe a hazai terme­lők. Vélhetőleg ez nagy va­lószínűséggel nem történik meg, mert a kontinensnyi ország belpiaca jelentős fel­vevőtartalékokkal rendelke­zik még. községek, Panyola, Olcsva- apáti és Kérsemjén önkor­mányzatai milliós tartozá­sokat halmoztak fel, s nem fizették ki Nábrádnak a hi­ányzó összegeket. A Szamos menti települé­sek gyermekei a nábrádi is­kolában tanulnak, a százhat­vanhárom diák közül száz­huszonkettő napközis. A jegyző szerint, ha figyelmez­tetésként nem zárják be egy hétre a konyhát, akkor két hét múlva a beszállítók kö­vetelték volna a gazdasági egység felszámolását. A cikk megjelenése után Olcsvaapáti polgármestere, Halász Csaba és jegyzője, Bittó Pál jelezték, hogy a megye több mint kétszáz te­lepülése előtt jogtalanul ki­pellengérezik önkormány­zatukat és hangsúlyozták: nincs tartozásuk. Varga Pál jegyző telefo­non feltett kérésünkre el­mondta, a napokban küldték el a szomszédos települések­nek a pontos számlát. B. Z.: - Debrecenben szület­tem, ott végeztem tanulmányai­mat. A Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem ötödik éves' ma­tematika-ábrázoló geometria­számítástechnika szakos hallga­tójaként kerültem Nyíregyhá­zára, s a 23. Számú Általános Is­kolában kaptam kollégiumi nevelőtanári állást. Eddigi pá­lyafutásom alatt tanítottam álta­lános iskolában, szakmunkás- képző intézetben és gimnázium­ban. Jelenleg egyéni vállalkozó­ként a számítástechnika terüle­tén dolgozom.- Honnan jött az ötlet, hogy pályázatot nyújt be az igazga­tói tisztség betöltésére? B. Z.: „Igazgató még nem vol­tam...” Komolyra fordítva a szót, óraadóként tanítok a Művészeti Szakközépiskolában és a Szé­chenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában, s most, kollégiumi igazgatóként a vál­lalkozói munkámmal együttjáró széles körű kapcsolataimat is kamatoztathatom az intézmény érdekében.- Sikerül összehangolni e ren­geteg feladatot? B. Z.: - Nem könnyű. A csalá­dom, két pici gyermekem vár otthon, s munkám mellett rájuk is időt kell szakítanom, de a fel­adataimat heti hat munkanappal s reggeltől estig való lótás-futás- sal el tudom látni.-Milyen változtatásokat, kor­szerűsítéseket tervez a jövőben a kollégiumban? B. Z.: — Fő célom, hogy to­vábbra is zökkenőmentesen működjön az intézmény, de tech­nikai fejlesztéseket is szeretnék megvalósítani. A fűtési rendszer sürgősen modernizálásra szoml. A hosszú távú tervek között sze­repel az épület elfogadhatóbbá, szebbé tétele, ugyanis a kollégi­um - konyhája és szobaelosztá­sa révén - szállóvendégek foga­dására is alkalmas.- Milyen szempontokat vett figyelembe, amikor a helyettes személyéről kellett dönteni? B. Z.: - Szavazásra bocsátot­tam a kérdést. Több név is fel­merült bennem az igazgatóhe­lyettesi pozíció betöltését ille­tően, s úgy gondoltam, jobb, ha őt is a tantestület választja meg. A Kömári Judit személyére le­adott szavazatok aránya különö­sen nagy volt, ami bizonyítja az ifjú nevelő népszerűségét, s azt, hogy a többiek - akik régebben ismerik, mint én - alkalmasnak tartják a feladatra. Komári Judit Kárpátalján szü­letett, csekély huszonhárom év­vel ezelőtt. Áz Ungvári Állami Egyetem matematika szakán töl­tött öt év után Magyarországra költözött, s a Bessenyei György Középiskolai Kollégium neve­lőtanáraként dolgozott egy esztendőt, emellett a mai napig óraadó a Vásárhelyi Pál Építői­pari és Vízügyi Szakközépisko­lában.- Hogyan fogadta a felkérést, hogy ezentúl Ön legyen igazga­tó úr jobbkeze? K.J.: -Nagyon meglepődtem, s elsősorban a szavazati arányok, valamint az jó kollektíva biztat­tak arra, fogadjam el a kihívást. Örülök a bizalomnak, igyek­szem, hogy ne okozzak csalódást a tantestületnek.- Kihívás? K. J.: - Új dolgot próbálok ki, amitől - természetesen - kicsit tartok. Ez az aggodalom csak a javamra, javunkra válhat, mert minden erőmmel azon vagyok, hogy teljes emberként megold­jam a rám bízott feladatokat.- Érzi már a felelősség súlyát? K. J.: - Mivel egy remek tan­testület tagja lehetek, akik kö­zött eddig is zökkenőmentesen teltek a mindennapok, egyelőre nem találkoztam nehézségek­kel, s hiszem, ezután sem szem­besülünk nagyobb gondokkal.- Jelent-e módosulást a kine­vezése kollégáival való viszo­nyában? K. J.: - Nagyon szeretném, ha semmilyen mértékben nem vál­tozna a kapcsolatunk a kollé­gákkal. Szokatlan egy ilyen fia­tal igazgatóhelyettes, de rajtam nem múlik, hogy ezen a téren minden maradjon a régiben.- Huszonhárom évesen már igazgatóhelyettes. Mi jöhet még? K. J.: - Ez a kinevezés is várat­lanul ért, és örömmel állok a ki­hívás elé, ha azonban kiderül, hogy nem felelek meg a megbí­zásnak, szívesen dolgozom nevelőtanárként a továbbiakban Gyümölcs­termesztés Fekete Tibor (Új Keleti A gyümölcstermesztés­sel, ezen belül is a rajtavá­lasztékkal, valamint az ál­lami támogatások igénybe­vételének lehetőségeivel ismerkedtek december 10- cn egész nap a szakembe­rek Nyíregyházán, a PRI- MOM Vállalkozói Inkubá- torházban. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, az Almatermesztők Szövetsége és az Újfehértói Gyümölcsfakutató Kft. ál­tal szervezett országos kon­ferencián Borsod-Abaújr Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mezőgazdasági vállalkozók, a faiskolai ül­tetvények gazdái és más érdeklődő szakemberek vettek részt. A tanácskozás központi témája az almatermesztés minőségi megújítása volt. Az előadók és a hallgató­ság egyöntetű véleménye az volt, hogy gyakran a di­vat diktálta fajtákat telepí­tenek a gazdák, és mire termőre fordulnak a fák, addigra lehet, már egészen mást keresnek a vásárlók. A telepítések még az álla­mi támogatások segítsége mellett is óriási anyagi ter­heket rónak a vállalkozók­ra. Jól meg kell tehát gon­dolni, mikor, milyen fajtá­ból mennyit ültetünk. Az sem jó, ha túl sok fajta ta­lálható egy kertben, de a monokultúrás termesztés is nagy kockázattal jár. Egy 5-6 hektáros intenzív tele­pítésű almáskeü szerencsés időjárási körülmények kö­zött hozhat annyi jövedel­met, amiből egy négytagú család megélhet. Szeren­csésebb azonban a több lá­bon állás - hallottuk a ta­nácskozáson. A minap elfogadott jövő évi költségvetésben a szak­tárcajelentős összeget szán az agráriumnak, ezen belül is a korszerű fajtájú gyü­mölcstelepítések kiemelt helyet kapnak. Értékelések Új Kelet-információ Közmeghallgatásra vár­ják a város lakóit a tisza- löki önkormányzat vezetői december 15-én, hétfőn a városi művelődési ház nagy­termében. Király Sándor polgármester tájékoztatót ad a képviselő-testület c/, évi munkájáról, és beszá­mol az önkormányzat első háromnegyed éves gazdál­kodásáról, valamint ismer­teti Tiszalök 1998-as költ­ségvetési koncepciójának sarokszámait. is. Berki Antal (Új Kelet) Évtizedek óta mint pa­rázs a hamu alatt lappang a társadalmi robbanással fenyegető cigánykérdés. Az átkosban még sokkal egyszerűbb volt felszíni gyógyírt találni a bajokra, de a rendszerváltás utáni években egyre inkább az látszik, hogy a rendkívül népes etnikum sorsa meg­pecsételődik. Amíg jártak a fekete vonatok Budapest és Mátészalka között, ad­dig volt munkalehetőség is a fővárosban. Minden nemszeretem munkát a Szabolcsból, és tegyük hozzá, az ország más ré­szeiből verbuválódott mun- kavállalókra bíztak, és munkásszállásai, építő­ipari kisegítőmunkával megoldhatónak látszott a cigányság integrációja. Az emberhez méltó életért Aztán egy csapásra eltűntek a munkahelyek, megszűntek a munkásszállók, és az addig ál­landó munkahellyel rendelke­ző ingázók szép lassan vissza­szorultak szülőfalujukba, ott próbálván megtalálni a boldo­gulás útját. Mára kiderült, hogy ez is lehetetlen. A cigányság szó szerint cseberből vederbe került. A családok zöme kizárólag a családi pótlékot tekintheti egyetlen jövedelemforrásának, és a közhasznú munkán kívül jószerével esélyük sincs mun­kahelyet találni maguknak. Olyan kátyúba kerültek, ami­ből hathatós állami segítség nélkül egyszerűen nincs kiút. A kormány, ha megkésve is, idén nyáron kiadta a cigány­ság élethelyzetének javítására vonatkozó középtávú intézke­dési rendeletét. Ez a csomag­terv végre határidőkkel, fele­lősöket megnevezve vázolja fel a legsürgősebb teendőket. Általában 1998. március 31- éig szab türelmi időt a felada­tok felmérésére, és hat olyan pontot emel ki, amelyek meg­valósítása előrelépést jelenthet az úgynevezett cigánykérdés felszámolásának nehéz és rend- kívül bonyolult megoldásá­ban. A legfontosabb feladatnak az oktatásban és a közművelő­désben tapasztalható hátrá­nyok megszüntetését jelöli meg a tervezet. Utána közvet­lenül a munkahelyteremtés következik, majd a szociális helyzet javítása, a térségi prog­ramok megszervezése, a diszk­riminatív beidegződések meg­szüntetése és a tömegkommu­nikációs eszközök speciális, a témával foglalkozó rovatainak megszervezése. Minden elképzelés annyit ér, amennyit sikerül belőle meg­valósítani. Az intézkedési terv első olvasásra sok olyan elemet tartalmaz, aminek megoldása sokban javíthatná az érintettek életkörülményeit. Ilyen lehet a nevelési segély, aminek kifize­tését 1997. november elsejétől elrendelte ugyan a gyermekvé­delmi törvény, de a végrehaj­táshoz szükséges anyagiakról még nem gondoskodott a költ­ségvetés. Az önkormányzatok­ra nem nagyon lehet számíta­ni. hiszen, különösen így cv végén, nincs miből kifizetniük a gyerekenként járó havi két­ezerháromszáz forintot. A mun­kába állást segítheti a szociá­lis földprogram, aminek meg­valósítása sok, ma meg mun­kanélküli cigányembert jut­tathatna szerény, de biztos havi jövedelemhez. Mindenesetre már annak is örülni kell, hogy ezt a prog­ramot kiadták. A felelősök neveit böngészve, szinte az egész kormány névsora sze­repel azok között, akik a ter­vezet részfeladatait hivatot­tak megoldani. Most már csak az érintettek lelkiisme­retes munkájára van szükség, és arra, hogy olyan partnere­ket találjanak a cigányság vezetői köréből, akiket nem az egyéni haszonszerzés, az egymással való értelmetlen ellenségeskedés vezérel. Akik önzetlenül, éjt nappallá téve lelkiismeretesen dolgoznak azon, hogy egy sokat szen­vedett népcsoport végre em­berhez méltó életet élhessen, s a harmadik évezred első éveire valóban megoldódjon ez a ma még akutnak látszó társadalmi probléma. Szamos menti sérelmek [ Komári Judit és Balogh Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom