Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-17 / 268. szám
1997. november 17., hétfő Balogh István: GyerekRAK Szívet tépő, felkavaró s megrendítő könyv született Balogh István családi drámája nyomán. Olyan eseményekről ír a szerző, amelyek nem érintenek közvetlenül mindannyiunkat, de mégis bármikor megtörténhetnek, akár velünk is. Munkatársunktól Amikor betegek vagyunk, nehéz elhatározással helyezzük sorsunkat egy másik ember, akár egy szakértő orvos kezébe. S még inkább így van ez akkor, ha nem mi magunk vagy felnőtt hozzátartozónk érintett, hanem a számunkra legdrágább, legkedvesebb lény: kisgyermekünk. Hiszen oly fájdalmas látni védtelen kiszolgáltatottságát, szenvedését. Balogh István, a szeiző egyúttal az apa is, akinek gyermeke, az akkor három és fél éves Roland rákos lett. A könyv az apa szubjektív vallomása, kettejük pokoljárásáról szól. A küzdelemről, amelyet a helyzet tragikumát fokozatosan megismerő apa vívott gyermeke életéért, az elszántságról és a végsőkig való kitartásról, arról, hogy a Halál nem lehet erősebb az Életnél. Az apának ehhez meg kellett ismernie a szörnyű kórt, az egyszerű ember számára különleges tudással kellett felvérteznie magát, szembe kellett szállnia a hétköznapok bénító előítéletével, amely néha még az orvosok körében is felbukkant: hogy ugyanis a rák, a gyerekrák - gyógyíthatatlan. Meg kellett küzdenie az egészség- ügyi intézményrendszer gyakran kevéssé emberközpontú, önmagába merevedett rutinjával, az intézményrendszer pénztelenségéből adódó kiszolgáltatottsággal. „A társadalomban az egészségbiztosító komoly részt vállal a súlyosan beteg gyerekek gyógyításából, s ezt a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátás keretében finanszírozzunk. Az én ismereteim szerint — és ez meggyőződésem, ezért nyugodtan állíthatom - rosszindulatú megbetegedésben szenvedő kisgyermekek nem maradnak ellátatlanul. (...) A régebben alkalmazott beteg-gyógyító viszonyt és az ezzel együtt járó alá- és fölérendeltséget meg kell szüntetni... Partneri kapcsolat kialakítására kell törekedni! A beteg gyerek szüleinek ismerniük kell a betegség súlyosságát, azt, hogy abban milyen prognózis várható, hiszen erre a gyerek családjának a szociális háttérrel együtt fel kell készülnie” - nyilatkozta a könyvben dr. Cser Ágnes, az OEP főigazgatója. Dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter ugyanerről a kérdéskörről a következőket mondja: „Nem kell kiszolgáltatottnak lennie a betegnek a kórházban, mert kiszolgáltatottságában egyedül van, fél, ismeretlennek ér/i magát az egészségügyi rendszert. Ebben kell segíteni! Lehet, hogy ez 1997-ben nem sikerül, de egyszer már hozzá kell kezdeni, hogy egy következő generáció másképp viszonyuljon ezekhez a kérdésekhez.” Roland mára tünetmentessé vált, újra otthon él szerettei, szülei, testvére körében. Nem történt csoda: a gyógyítók és az édesapa összefogása győzte le a szörnyű kórt. , Jvlost, hogy már mindezt tudom, másként élek, és másként is gondolkodom. Hiszen azt, hogy ma már ugyanannyiszor szólhatok rá a fiamra, ha rossz fát tesz a tűzre, mint azelőtt, csak annak köszönhetem, hogy nem hajoltam meg a közfelfogás előtt, miszerint a rák gyógyíthatatlan, halálos betegség. Nem! A rák gyógyítható, csak meg kell ismernünk, és tennünk kell ellene!” - vallja a szerző. A könyv és a szerző célja az, hogy reményt adjon az olvasóknak a rák elleni küzdelemben, s segítséget nyújtson ahhoz, hogy e remény valósággá váljon. Mindazokhoz szól, akik a maguk vagy mások életéért küzdenek. Könyvbemutató Új Kelet-információ_____________________________________ Nyíregyházán, a megyeháza dísztermében november 20-án 15 órakor lesz Földváry Györgyi: Vesszen a magyar? - szellemidézés című könyvének bemutatója. A kötet összeállítást tartalmaz az 1935-ös „Új szellemi front” írásaiból, történelmünk nagyjaitól, szellemi alakjaitól, napjaink történészeitől, íróitól, szociológusaitól, művészeitől. A megjelenő kötetről beszélgetnek Alexa Károly irodalomtörténész, Balogh János ökológus professzor, Schmidt Mária történész, Gyurkovics Tibor író és a kiadó munkatársai: Egry Pál és Szatmáry Mária. A beszélgetést Gyurkovics Tibor vezeti, a rendezvényt dr. Zilahi József, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének elnöke nyitja meg. A könyv sorsfordító szemlélete, aktualitása tanulságul szolgál a téma iránt érdeklődőknek, akiket a rendezők szeretettel várnak az ünnepélyes bemutatóra. Kultúra Ferenc Jóskától - Antall Jóskáig A nevetés gyógyít - tartja a népi bölcsesség. Ez ma már tudományosan is megalapozott tény. A nevetés fokozza szervezetünk ellenállóképességét, megháromszorozza a tüdő légcseréjét, javítja a gondolkodóképességet. A francia Henry Rubinstein professzor szerint az asztma elleni küzdelemben, a migrén gyógyításában, a hátfájások enyhítésében is nagy szerepe van. A német dr. Kari Kirch a nevetést a test és a lélek gimnasztikájának tekinti, mert a rekeszizom vibrálása kihat a szívre, a tüdőre és más szervünkre is. Az amerikai Stanford Egyetem pszichiátere, William Fry azt állítja: a nevetésnek fájdalomcsökkentő hatása is van. F. Sipos József könyvajánlata A fentiek szerint, ha a kedves olvasónak kissé gyenge az ellenálló képessége és javítani akar tüdeje légcseréjén, esetleg hátfájások kínozzák és bármilyen szervi kórság gyöl- ri a testét, nincs szükség másra, mint hogy kezébe vegye a Történelmünk humorban Ferenc Jóskától - Antall Jóskáig (1848-1994) című különleges történelemkönyvet, mely nem szokványos humorgyűjtemény, hanem a maga nemében egyedülálló újdonság. Politikai viccek, anekdoták és karikatúrák gyűjteménye ez a kötet. Kritikus szemmel figyeli a társadalmat alulról, felülről, miközben bemutatja hazánk közel 150 évének históriáját, történelmi korszakok szerinti fejezetekkel gúnyosan, bölcsen és szellemesen. Kapcsolódik a 48-as szabadságharc közelgő 150. évfordulójához, s humorban pácolva ínyencfalatként „kóstolgathatjuk” a politikai drámákat, a komédiákat, és tanít bennünket sírva vigadni. A könyv anyagát Szenes Imre, a Népszava nyugalmazott főmunkatársa gyűjtötte és szerkesztette, lektorai Sípos Péter, a Közgazdasági Egyetem történelem professzora és Major Ottó József Attila-díjas író. ,fE sajátos humorgyűjtemény érlelte gyógyhatású nevetéstől társadalmi közérzetünk, nemzeti kedélyállapotunk lelki, szellemi „légcseréje" is javulhat. Hiszen a politikai humor a nép különböző rétegeinek csípős kritikája is, amely szintén erősítheti állampolgári öntudatunkat, önbizalmunkat és civil kurázsinkat.” Cascade Kiadó, 1997. Szemelvények a könyvből Passzió I.- Mi a hobbija Antall Józsefnek?- A neves színpadi szerző, Göncz Árpád autogramjait gyűjtöm. Passzió II.- Mi a hobbija Göncz Árpádnak?- Dramaturgiai leckéket veszek Antall Józseftől, aki feltalálta a dialógusnak álcázott monológot. Antall József: Önkritikusan elismerem, hogy hivatalomba lépésem óta még nem láttam okot önbírálatra. Milyen állat a kétfejű sas? Az őrmester közli a bakákkal, hogy őfelsége, Ferenc József hazánkba jövet az ő laktanyájukba is ellátogat. Hozzá is lát századát felkészíteni a császár esetleges kérdéseire. Hogy megkönnyítse a maga dolgát és a legénység helyes válaszait - próbakérdések tisztázásával elkezdi okításukat. Az elsőként megszólított katonát az osztrák címer kétfejű szárnyasáról kérdezi:- Ez milyen állat?- Egy kétfejű sas!- De milyen sas ez a császári címerállat? - kérdi az őrmester olyan hangsúllyal, mintha arra szeretné rávezetni, hogy ez milyen magasztos jelképe a Habsburg-birodalomnak. A magyar parasztbaka azonban értetlenkedve fogadja a megismételt kérdést, végül azt válaszolja:- Ez a sas egy kan...- Hogy-hogy egy kan? - csodálkozik az őrmester. - És ezt miből gondolja?- Hát abból, hogy ez b _tt be nekünk ’48-ban... Cá folat Kérdés: - Egyetért-e azzal, hogy az ellenzéki propaganda miatt csökkent az MDF tekintélye? Válasz: - Ugyan kérem, a mi pártunk a saját erejéből gyengül. Hová lettek a zsandárok? A fiatal császárt az első magyarországi látogatása idején egy alföldi város megtekintésére is felkérik. Ott feltűnik a felségnek, hogy milyen kevés a csendőr az előtte tisztelgő vezetők közt. Ennek okáról meg is kérdezi a bírót. 0 pedig naiv őszinteségével meghökkenti az uralkodót: - Volt itt több is, felséges uram, de őket a szabadságharc idején agyonvertük. Fohász- Csak a frakciómtól ments meg, uram, az ellenzékkel elbírok magam is... (Pápai Gábor rajza) Eltévedt filmesek aranyvárost találtak a perui őserdőben Egy filmes stáb három tagja, aki több mint egy hónapra Peru eddig feltáratlan őserdejének foglya volt, azt állítja, hogy felfedezett egy inkák előtti kővárost és egy csomó aranyércet, amely évszázadokon át rejtve maradt a sűrű dzsungelben. MTI____ Jean de Coninck megmenekült belga ornitológus közölte, hogy az általuk meglelt, kőből épült város nagyobb és impozánsabb a Gran Pajaten nevű, javarészt még feltáratlan inka romvárosnál, amely szintén ezen az őserdő borította hegyek által övezett környéken található. Gran Pajaten fellegvára Krisztus előtt 2000-bői származik, és lakott volt egészen addig, amíg az inkák meg nem hódították a XVI. század elején. Perui régészek szerint az eltévedt expedíció talán egy ilyen elveszett várost talált meg, mivel a jelek arra utalnak, hogy a térségben vannak még mindeddig fel nem tárt romok. Gran Pajaten, amelyet Gene Savoy amerikai kutató fedezett fel 1965-ben, az egyik legjelentősebb prekolum- biánus romváros azóta, hogy Hiram Bingham amerikai kutató 1911-ben rábukkant Machu Picchu híres romvárosára. Sok expedíció indult Gran Pajaten térségébe, hogy megtalálja a legendás Eldorádót, az arannyal teli várost. A 26 expedíció közül azonban csak öt volt engedélyezett, a többi célja a fosztogatás volt - közölte San Martin megye Nemzeti Kulturális Intézetének igazgatója, Adrian Mendoza. A megmenekült belga ornitológus azt állítja, hogy nagy mennyiségű aranyércet találtak a kőlapokra emelt pre-inka romváros közelében. Közölte, hogy noha nem régészek, de gondosan feljegyezték a látottakat és ismerik a halmok pontos helyét. Az AP beszámolója szerint Coninck- ra és két perui tudósra - egy ornitológusra és egy rovarkutatóra - legyengülten és kiszáradva találtak rá a mentők a Limától északra elterülő Rio Abiseo Nemzeti Parkban. A túlélők elmondták, hogy negyedik társukat, a perui Mar- dal Huamant, magával sodorta a megáradt Abiseo folyó. Ők négyen attól a stábtól szakadt le, amely Gran Pajaten romjairól forgatott dokumentumfilmet az egyik limai tévécsatorna számára. Az őserdő egy addig be nem járt vidékére tévedtek, ahol elfogyott az élelmük, még mielőtt egy településre értek volna, s túlságosan legyengültek ahhoz, hogy folytassák útjukat. Miután élelmük elfogyott, főleg pillangókkal táplálkoztak, amelyeknek az íze leginkább a virágporéra emlékeztet. Egy ponton belebotlottak egy 3 méter hosszú kígyóba is, amelyet botokkal agyonvertek, amint éppen megpróbált lenyelni egy kisebb kígyót. Ez volt az egyetlen nap, amikor húst ettek. Petula Clark 65 éves MTI ________ Pe tula Clark, ez a maga korában igen csinos, reprezentatív megjelenésű, de most, nagymama-korában is igen mutatós angol énekesnő november 15-én töltötte be a 65. életévét. Mindig volt benne egy „nagyasszonyos” tartás, emiatt nem ritkán rásütötték a „konzervatív” jelzőt. Igaz, ami igaz, soha nem lehetett azt mondani rá, hogy holmi „hebrencs” rock and roll sztá- rocska lenne. Operaénekesnő édesanyja színésznőnek szánta remek hangú kislányát, de nem orrolt meg rá később sem, amikor végül énekesnőként szerzett világhírnevet. Igen hamar, kisgyermekként bekerült a rádióba és még tíz esztendős sem volt, amikor már saját rádióműsorát vezette. Mindez 1943-ban történt, s egy évvel később pedig már filmben is szerepelt. Énekesi karrierje a negyvenes évek legvégén kezdődött és az ötvenes évekre már tulajdonképpen befutott előadó. Érdekes, hogy pályafutása első időszakában Franciaországban talán sikeresebb volt, mint otthon, Angliában. Első slágerei az Alone, a Willi All My Heart, The Little Shoemaker. Ez utóbbival 1954-ben a brit lista hetedik helyére került. Szép sikereket ért el a Suddenly There's a Valley című feldolgozással és Baby Lover című dalával. Már fiatal éveiben eseménynek számítottak fellépései a párizsi Olympia színpadán. Éppen csak megkezdődtek a hatvanas évek, s Petulának a németektől átvett Seeman angol változatával, a Sailorral már sikerült a lista élére kerülnie. Ezután zsinórban következtek a jellegzetes Petula-slá- gerek: a Ya, Ya Twist, a My Friend, The Sea majd a mindent elsöprő Downtown. Nemcsak Európában, hanem Amerikában is tarolt vele - listavezető itt és ott, hárommillió eladott példány, Grammy-díj. Ennyi elismerés elegendő tartaléknak bizonyult a következő évekre, amikor már valamivel kevesebb slágere született. A hatvanas években azért még megörvendeztette a dallamok barátait kitünően sikerült I Couldn't Live Without Your Love című dalával. A későbbiek során a BBC és az NBC TV-bcn kapott önálló műsorlehetőséget. A Downtown 1989-ben alaposan átkeverve ismét megjelent, s ismét nagy siker lett, bejutott vele a tízes listára. Petula Clarkot nem véletlenül tartják a legsikeresebb brit popénekesnőnek. Nem kis dicsőség ez, Íriszen mellette olyanok futottak akkoriban, mint Brenda Lee, Marianne Faithful/, Dusty Springfield, Sandie Shaw és még sokan mások. Kiállítás Új Kelet-információ A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium galériájában Bolgát' Judit szobrászművész emlékkiállítását nyitja meg november 26-án szerdán 11 órakor Koroknay Gyula művészettörténész. A tárlat január 9-éig tekinthető meg, iskolai napokon 8-18 óráig.
