Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-29 / 279. szám
Interjú 1997. november 29., szombat American Express-szel robogott az őshazába Hétvégi beszélgetés dr. Kraft Péterrel, az ING Bank Rt. első vezérigazgató-helyettesével Bevallom őszintén, amikor lehetőségem adódott, hogy találkozzam Kraft Péterrel, és a röviden megfogalmazott karriervonalat végigtanulmányoztam, első gondolatom az volt, hogy tolmáccsal megyek a beszélgetésre, de utána rájöttem, hogy egy Magyarországon lévő bank vezérkarának második embereként csak beszéli a honi nyelvet, hiszen a lakosággal áll közvetlen kapcsolatban. Amikor meg tiszta magyarsággal viszonozta üdvözlésemet és kezdett el beszélni, megnyugodtam. De annál kíváncsibb lettem, hogy a most 44 éves, világot bejárt szakember miként került Magyarországra, amikor nem is itt született. Valami azt sejtette velem, hogy a gyökerei ide nyúlnak vissza. Dr. Kraft Péter 1997. szeptember elejétől a holland ING Bank Rt. első vezérigazgató-helyetteseként a lakossági üzletág vezetője. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke volt az 1996-97 közötti időszakban. MBA-diplomáját a Harvard Business Schoolon szerezte még 1984-ben. Előbb Argentínában tanult könyvvitelt és közgazdaságtant, Venezuelában pedig bölcsészetet. A walesi herceg kíséretében 1990- ben jött Magyarországra, majd nem sokkal ezután megalapította és ez év szeptemberéig vezette az American Express-t. Fullajtár András (Új Kelet)- Bemutatná önmagát lapunk olvasóinak?-Talán azzal kezdeném: a feleségem családja Nyíregyháza közeiéhez kötődik, olyannyira, hogy rokonaink is laknak itt. Például a nejem nagymamája 35 éves korában került el Magyarországról, de pár évvel ezelőtt, 85 évesen visszajött. Most ő tartja össze a famíliát és ápolja a családi kapcsolatokat. Nekem a sors úgy hozta, hogy szüleim Argentínába, Buenos Airfesbé kerültek el, így a hazától 15 ezer kilométerre születtem. Mindennapi problémákkal küzdöttünk, így meglehetősen szegény gyerekként nőttünk fel három testvéremmel.- A szegénység nagyon tág fogalom... — Tizenhat éves koromig egy 56 négyzetméteres bérelt lakásban éltünk hatan. Nekem mindennapi feladatom volt, hogy este-reggel megágyazzak, amit nem szerettem. Akkor el is határoztam, ha egyszer felnövök, lesz egy olyan szobám és ágyam, ahol nem kell állandóan ágyaznom.- Teljesült ez a kívánsága?- Igen.- Az ön által említett szegénység bizonyára nem zárta ki a tanulás lehetőségét.- Valóban nem. Napi nyolc óra munka mellett előbb a Buenos Aires-i egyetemen szereztem könyvvizsgálói diplomát, illetve a vállalatgazdaság és közgazdaságtan területén végeztem tanulmányokat. A hétvégeken vasárnaponkéntjártam magyar iskolába, és ott tanultam meg a magyar irodalmat, történelmet,, földrajzot, de hiányosan, mert más, ha ezekkel a hazájától távol ismerkedik az ember. Huszonnégy éves koromban úgy éreztem, hogy megértem a további kalandokra és kivándoroltam Venezuelába. Hat bőrönddel és 250 dollárral a' zsebemben érkeztem meg pontosan húsz évvel ezelőtt. Kőkeményen dolgoztam, és ott ismerkedtem meg a feleségemmel, akiről viccesen azt szoktam mondani, hogy a dzsungelben született. O éppen olyan magyar szülők gyermeke, mint én. Fiatalkori álmom volt, hogy eljussak Amerikába, és egy neves egyetemen szerezzek diplomát. Aztán úgy gondoltam, mivel megnősültem, ettől a lehetőségtől elestem. Majd egyszer egy családi beszélgetés során szóba került, hogy szívesen mentem volna el Amerikába egy mesteri fokozatot szerezni. Erre azt válaszolta a feleségem: „Mi az, hogy mentél volna, miért nem megyünk együtt?” így kerültem a Harvard egyetem Master is Business Administration programjára. Akkoriban már pénzügyi igazgatója voltam egy külföldi gyógyszergyárnak. A korosztályom tagjaihoz képest elég jól kerestem. Míg mások kaszinóba jártak, addig én 29 évesen ismét beültem az iskolapadba. Azt mondtam, hogy az egyetemen eltöltött idő gyökeresen megváltoztathatja az életemet, és az elkövetkező harminc év egy amerikai diplomával más lesz.- Létezett egy haza, amit még nem is ismert, csak a tankönyvekből... —Magyar földre először 1979- ben, 25 évesen léptem. Akkor turistaként mindössze két hetet töltöttem el az országban, és nagyon jól éreztem magam. Akkor megfogadtam, hogy amikor csak tehetem, visszajövök. Őszintén megmondom, hogy túl az egzisztenciakeresésen, nagyon érdeklődtem Magyarország iránt. Amikor a Harvardra mentem, azt gondoltam, talán - ha végigcsinálom - valamikor még lehetőségem adódik, hogy Magyarországnak is nyújtsak valamit. Amikor 1984-ben végeztem az egyetemen, a Polaroid vállalathoz kerültem, ahol létszámleépítés miatt mindössze kilenc hónapot töltöttem. Ugyanabban az épületben volt az American Express irodája. Felkerestem a nagyfőnököt, és félóra beszélgetés után úgy váltunk el, hogy nagyon örülne, ha a stábjához tartoznék. Mint stratégiai tervezési menedzser kezdtem, majd az utazási csekküzletágnak lettem a felelőse. Csak érdekességképpen említem meg, hogy akkoriban 250 millió dolláros forgalma volt ennek az üzletágnak. Volt egy olyan áru, amit úgy hívtak, hogy hivatalos utaztatás és kártya, amivel senki sem foglalkozott. Én azt mondtam, hogy csupán egy kis munkát és pénzt kell befektetni, és jönni fog a nyereség. Letettem az asztalra egy hároméves tervet, amit teljesítettünk. Akkor jött el 1989 februárja, amikor a vezetőségnek felvetettem: mi lenne, ha Magyarországon nyitnánk egy leányvállalatot? A tanács egyik felének a reakciója az volt, hogy ez butaság, hisz még sok piac van, ahol az American Express-nck nincs olyan súlya, mint amilyen lehetne, a másik fele pedig érdekes ötletnek tartotta. A vége az lett, hogy a feleségemmel és az akkor nyolc hónapos kislányunkkal eljöttünk Magyarországra. Feladatom volt, hogy felmérjem a gazdasági lehetőségeket. Időközben Horn Gyula kiengedte a keletnémeteket, s a berlini fal összeomlott. A tanulmány elkészült, és decemberben már New Yorkban volt az American Express székházában. Mexikóban voltam egy üzleti úton, amikor üzenetet kaptam az American Express európai elnökétől, hogy szeretne beszélni velem. Azt kérdezte, ha nyitnának Közép-Kelet-Euró- pa felé, beleértve Magyarországot is, akkor érdekelne-e a kihívás. Azt válaszoltam: az első repülővel már mehetek is, mert életem vágya, hogy ezt megcsináljam. Akkor azt mondtam, ha ez sikerül, akkor érdemes volt megszületni. Befejeztem a függőben lévő dolgaimat. 1990 áprilisában, amikor a walesi herceg először Magyarországra látogatott, a kíséretében lévő húsz üzletember között voltam én is. A herceg három nap után visszatért hazájába. Én itt maradtam, és megalapítottam az American Express-t, amely hét év alatt 40 milliárdos vállalattá nőtte ki magát.- Az American Express- szel „robogott” vissza az őshazába. Ezzel el is dőlt, hogy családjával itt marad?- Úgy döntöttünk, hogy szívesen élnénk Magyarországon. Amikor megkérdezik, mennyi ideig, azt szoktam mondani, hogy a következő ötven évig, aztán meglátjuk.- Újabb fejezet az életében az ING Bank, de erre még később visszatérünk. Ön a pénzvilág, és most már a hazai gazdaság jó ismerője. Mi a véleménye a kereskedelmi bankok magyarországi szerepéről és jelenlegi helyzetéről?- Az utóbbi években rendkívül érdekes változáson ment ál a magyar bankrendszer. Eleinte egy bank volt, majd jött a kétlépcsős bankrendszer, ami központilag irányított volt, és nem a piaci igények kielégítését szolgálta. Számomra furcsa volt, hogy mennyire monopolhelyzetben voltak egyes bankok, ugyanis én a pult másik oldalán álltam, ahol a banki szolgáltatást vásároltam. Aztán a gazdaság privatizálódásával mára a pénzintézetek 70 százaléka magánkézben van. Akarva- akaratlanul a bankrendszerben is megengedték a külföldi tőke behozatalát. Nem is annyira a tőke szempontjából volt ez fontos, hanem a technológia miatt. A cseh bankok privatizációja most kezdődött el. Velük szemben nekünk már legalább ötéves előnyünk van. Azáltal, hogy a világbankokat beengedték Magyarországra, bejuttatták az egész bankrendszert és gazdaságot a nemzetközi vérkeringésbe. Ma azt lehetne mondani, hogy a magyar bankrendszer százszázalékosan fejlett, de bizonyos területeken még ezen is túlmutat, és fejlettebb, mint sok nyugat-európai országé.-AzING Bank magyar- országi térhódítása mikor kezdődött, és hol helyezkedik el a világbankok rangsorában?-Az ING Bank 1991-ben jött be az országba, de érdekes módon ezt a nevet nem ismerik annyira. Ez abból fakad, hogy Hollandiában több bank és biztosítótársaság fúziójából keletkezett az ING (Internationale Nederlanden Group), és ezt a nevet 8-9 évvel ezelőtt vették fel. Európai perspektívával mérve, az ING-csoport Európa harmadik legnagyobb pénzintézete, de óvatosan kell fogalmaznom, mert a cég vezetősége éppen a múlt héten vette meg az egyik legnagyobb belga bankot, illetve alig két hónapja került tulajdonunkba az egyik legnagyobb amerikai biztosítási vállalat 2,6 milliárd dollárért. Szó van további vásárlási lehetőségekről is, amire több millárd dollár áll rendelkezésre. Magyarországon 1996-ban a harmadik legnyereségesebb bank voltunk. Az utóbbi két évben változott az üzletpolitikánk, és megfogalmazódott, hogy ne csak vállalati, hanem lakossági bank is legyünk. Egyébként a pénzintézet múltja mintegy száz évre tekint vissza.-Ön a lakossági üzletág elsőszámú vezetője. Milyen új elképzeléseik vannak a jövőt illetően?- Jelen pillanatban is foglalkozunk számlavezetéssel és bankkártyával. Az egyik elképzelésünk, hogy a következő három évben több új fiókot nyissunk az ország különböző pontjain. A másik, hogy a meglévő fiókjaink mérlegfőösszegét és forrásait szeretnénk növelni, valamint előjönni új árukkal - elsősorban a hitelezés területén -, amikkel a lakosság hitelezési igényeinek kiszolgálását igyekszünk szélesíteni.- A konkurenciával szemben mi az ING Bank .. . , erossege?- Pillanatnyilag bankunk erőssége az, hogy szolidak vagyunk. Kevés olyan bank működik ma Magyarországon, amelynek akkora pénzügyi háttere van, mint az ING-nek. Aztán van egy közel tízéves tapasztalata a banknak a lakosság kiszolgálásában, hisz ebben a Dunabank - amit megvásároltunk - úttörő volt, amikor az első hitelkártyát kibocsátotta. Ennek a szellemi öröksége még itt él közöttünk. Nem utolsósorban minőségi szolgáltatásra törekszünk elfogadható áron.- Először látogatott el megyénkbe. Mi a véleménye a sokszor szegénynek mondott keleti régióról, ahol ma már szinte minden Magyarországon létező bank képviselteti magát?- Erről az országrészről nagyon pozitívak a benyomásaim és az élményeim. Budapesten folyik a hatalmas propaganda, hogy az ország két részre, nyugatra és keletre szakadt, s a nyugati fél az értékesebb, ott érdemes valamit kezdeni. Ezzel szemben az a pezsgés, amit itt, Nyíregyházán tapasztalok, fantasztikus. Természetesen látom azt is, hogy sok konkurens bank is jelen van. Ehhez hozzátenném, hogy egy bankot nagyon könnyű megnyitni, viszont üzemeltetése és profi- táltatása már nagyobb kihívást jelent. Ami a régió szegénységét illeti, szerintem ez ma már nem helytálló. Csak egy példát említenék. Mint az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke, többször fogadtam már külföldi üzletemberekből álló delegációt, akik már úgy jöttek, hogy szeretnének Magyarországon befektetni, de elsősorban a keleti részen. — Mennyire osztja azt a véleményemet, hogy az ING Bank nyíregyházi fiókja mára az egyik legnépszerűbb pénzintézet a lakosság körében?- Az a benyomásom, hogy van még mit tenni Nyíregyházán is. Például sokkal többet kellene költenünk a propagandára, hogy még jobban megismerjenek bennünket. Nem utolsósorban elő kell jönnünk újabb szolgáltatásokkal. Mindemellett örömmel látom, hogy a nyíregyházi fiók milyen szépen fejlődik, a fiókvezetői értekezleteken példaként szoktam említeni. Különösen a nyugat-magyarországi fiókvezetőknek hozom fel gyakran, hogy úgy teljesítsenek, mint Nyíregyházán. Azt még hozzáteszem, hogy versenyképesnek tartom őket a jelen lévő bankokkal szemben. A gazdasági mulatók is azt bizonyítják, hogy itt egy fantasztikus ütőerejű csapat dolgozik.- Három hónapja ön „leszállt” egy jól száguldó American Express-ról és az ING Bankot választotta.- Egészen egyszerűen azért, mert kifutottam a kihívásokból. Két évvel ezelőtt volt a tizenöt éves házassági évfordulónk, és ebből az alkalomból hosszabb időre elutaztunk a feleségemmel. A három hét alatt nem volt fax- és telefon- kapcsolatom az irodával. Amikor visszajöttem, örömmel tapasztaltam, hogy a dolgok nagyon szépen mentek előre. Akkor vettem észre, hogy a csapat, amit összeállítottam, képes önállóan dolgozni. Nekem újabb kihívás után kellett néznem, így most az ING Banknál szeretnék bizonyítani.- Mit üzen az Új Kelet olvasóinak?- Nagyon örülnék, ha felfigyelnének az ING Bank és nyíregyházi fiókjának tevékenységére. Örömmel venném, ha a mostani bankszámlájukon kívül nyitnának egy másikat nálunk is, és azt megtartanák hat vagy kilenc hónapig. Ezután hasonlítsák össze a szolgáltatásokat, majd döntsenek, hogy hova szeretnének tartozni.
