Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-29 / 279. szám

Három személy meghalt, hárman pedig megsebesültek, amikor csütörtök este Nápoly közelében a vasúti pálya mellett leomlott egy támfal. Az áldozatok munkások voltak, akik a támfal megerősítésén dolgoztak a Nápolytól délre fekvő Torre Annunziata közelében. A fal mintegy harminc méter hosszan omlott le. A tűzoltók az este folyamán buldózerekkel kutattak esetleges újabb áldozatok után. A szerencsétlenség oka egyelőre nem ismeretes. Hatalmas összegekre tesznek szert a kábí­tószerrel kereskedő, ezt csempésző bűnszövetkezetek, hi­szen a világ kábítószer-maffiáinak éves bevétele körülbelül 400 milliárd dollár. Ezt a salvadori főügyész, Manuel Córdoba jelentette be csütörtökön Mexikóvárosban egy nemzetközi bírói konferencián. Córdoba szerint az egyes országok törvényei nem tudják felvenni a versenyt a kábítószerkereskedők hatalmával, befolyásával, a jogsza­bályok nem megfelelőek. A konferencia összes résztvevője sürgette például a banktitok elvének megszüntetését. A ta­nácskozás úgy döntött: a kábítószer elleni harc fokozása érdekében nemzetközi központot hoznak létre, amely egy éven belül megkezdheti működését. A tuberkulózis terjedése miau egy igazi „közegészségügyi bomba” ketyeg a világ legszegényebb országainak börtöneiben, és sürgős lépésekre lenne szükség a válságos helyzet megelőzése érdekében - szögezte le a nemzetközi Vöröskereszt két illetékese egy brit orvosi új­ság, a The British Medical Journal pénteki számában. A szerzők figyelmeztetnek, hogy a túlzsúfolt, tragikus higié­niai körülményekkel rendelkező börtönök a tuberkulózis melegágyát jelentik, s ráadásul fennáll az a veszély, hogy a fegyintézetekből a betegség a külvilágra is átterjed. Mint a Reuters brit hírügynökség írja, egyes országokban már most is a tuberkulózis okozza a börtönbeli elhalálozások majd­nem egynegyedét, az egykori Szovjetunió területén pedig ez az arány 50 százalékra is felszökik. Szlovákia esélyei MTV ________ Vi ktor Klima osztrák kan­cellár csütörtöki, szlováki­ai látogatásával folytatta Ausztriának e nehéz szom­széddal szembeni eddigi politikáját, amely arra irá­nyul, hogy fenntartsa a pár­beszédet minden egyes po­litikailag releváns erővel, de ugyanakkor mindenről nyíltan beszéljen — írta pén­teki elemzésében a Der Standard című független osztrák lap. „Ami a demokratikus gya­korlatot és a kisebbségek jogainak érvényesülését il­leti, Szlovákia jelenlegi kormánya alatt az utolsó he­lyen kullog a felvételre váró tíz közép- és kelet-európai ország között. Emiatt az Eu­rópai Unión belül egyesek erőteljesen követelik, hogy Pozsonyt még a későbbi csatlakozást előkészítő la­za felvételi tárgyalásokból is zárják ki. Meglehetősen kétséges, hogy ez politika­ilag okos és előrelátó lépés lenne. Éppen ellenkező ha­tást érne el, hiszet\ Vladimír Meciar kormányfő már mos­tanáig is túszul ejtette azo­kat a szlovákokat; akik nem rá adták a szavazatai­kat — s ez a szlovákok több­sége —, mivel egyenlőség- jelet tesz a politikája elleni nyugati kifogások és aközött, mintha az EU Szlovákia-elle- nes magatartást követne. Ez utóbbi természetesen nem igaz, de ha Brüsszelből kate­gorikus és a jövőre szóló „nem” érkezne, akkor (Me­ciar érvelése) hihetőbben hangzana. Meciar pedig az ország mártírjaként vonul­hatna a következő parla­menti választások felé” - áll a Der Standard elemzé­sében. A cikkíró szerint az ilyen körülmények között megtartott választásoknak az lenne a következménye, hogy ha a kormányfő talán nem is kapná meg az abszo­lút többséget, de minden­esetre elég erős lenne ah­hoz, hogy ismét kormányt alakítson. Az osztrák lap szerint kérdés, hogy egyál­talán lesznek-e választások. Az azt megelőző elnökvá­lasztásokon a cikkíró sze­rint nem valószínű, hogy bárki megszerzi a szükséges háromötödös többséget. Ha viszont nincs államfő, ak­kor a szlovák alkotmány szerint az államfői jogkörök egy része átszáll a kormány­főre, azaz Meciarra. Ő vi­szont a bonyolult belpoli­tikai helyzetre hivatkozva bevezetheti az elnöki hatal­mat - figyelmeztet a lap. A cikkíró szerint Szlovákia jogállami intézményei fo­kozatosan kiüresedtek, és Szlovákia az átláthatatlan politikai és, gazdasági össze­fonódások következtében az egykori Szovjetunió ál­lamaiban működő szerve­zett bűnözés nyugati híd­fője lett. Emiatt az osztrák elemző szerint nemcsak Ausztriának elemi érdeke, hogy leállítsa ezt a tenden­ciát a saját ajtaja előtt. „Ha az EU bojkottálná a megbe­széléseket Szlovákiával, akkor nemcsak azoknak a szlovákoknak ártana, akik a Meciar utáni időkben re­ménykednek, hanem önma­gának is” - áll a Der Stan­dard kommentárjában. Hazai és világkrónika Ó l Íij'A:-!: Birtokszerkezet, tulajdonviszonyok Nemzetközi Mezőgazdasági Fórum Lakiteleken A posztkommunista országok agrárgazdaságaival kap­csolatos témakörökkel foglalkoznak azon a nemzetközi konferencián, amely a péntek esti megnyitó után valójá­ban szombaton kezdődik Lakiteleken, a népfőiskolán. A tanácskozás összehívását Lezsák Sándor, a Magyar De­mokrata Fórum elnöke kezdeményezte; a rendezvény a közép-kelet-európai országok keresztény-konzervatív pártjait tömörítő Közép-európai Demokrata Fórum nem­zetközi konzultáció-sorozatának fontos állomása. Jelzi, hogy a szervezők, túljutva ugyanis a korábban lezajlott általános politikai, társadalmi, gazdasági helyzetértéke­lésen, immár egy-egy gazdasági ágazatot, elsőként a mezőgazdaságot célozták meg. MTI ____ Me dgyasszay László, az MDF országgyűlési képviselője, a párt agrárszakértője az MTI munkatársának elmondta: nem véletlenül nyitják meg az ága­zati szakmai konferenciák so­rát a mezőgazdaság témájával, hiszen a volt kommunista álla­mok döntő többségében meg­határozó jelentőségű a mező- gazdasági termelés, és ezek az országok az Európai Unióhoz való csatlakozásra is töreksze­nek. Közös érdekük, hogy e lé­pést megelőzően megismerjék egymás agrárgazdaságának helyzetét, mezőgazdasági stra­tégiáját, véleményt cseréljenek például a birtokszerkezettel, tulajdonviszonyokkal, s nem utolsósorban a vidék megtartó képességének erősítésével kap­csolatos elképzelésekről. A Lakiteleken vasárnap zá­ruló - e napon lakossági fó­rummal kibővülő - nemzetkö­zi konferencián a több mint tíz ország keresztény-konzervatív pártjait reprezentáló politiku­sokon kívül részt vesznek füg­getlen agrárszakértők és me­zőgazdasági érdekszervezetek képviselői is. A hazai részt­vevői kört tekintve egyébként szintén van újdonsága a nem­zetközi mezőgazdasági fórum­nak, ugyanis ez lesz az első al­kalom, amikor fiataldemok­raták és a kereszténydemokra­ták politikusai és a Független Kisgazdapárt is képviselteti magát.- Kezd elegem lenni, szívem. Már egy hete valami dögunal más mákostészta-reklám megy az MTV kettőn... Történelemtanárok konferenciája Kinevezés MTI __________________ A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára -1997. decem­ber 1-jei hatállyal - öt évi időtartamra Dorogi Sán- dorta Magyar Távirati Iro­da Részvénytársaság elnö­kévé kinevezte. Az erről szó­ló okmányt Göncz Árpád pénteken délután a Parla­ment Nándorfehérvári-ter­mében nyújtotta át, egyút­tal az újonnan kinevezett elnök letette a hivatali esküt. Béke* partnerség MTI __ ___ A NATO Békepartnerségi Programjának a közép-euró­pai országok szomszédsági kapcsolataira, együttműködé­sére gyakorolt hatását elemzi az a nemzetközi szeminárium, amelyet november 30. és de­cember 2. között rendeznek meg Budapesten. A tanácsko­zás házigazdája a Külügymi­nisztérium. Miként a Külügyminisztéri­um NATO-főosztályán az MTI- nek elmondták, a budapesti szemináriumon számos NATO- tagállam, továbbá Csehország, Lengyelország, Ausztria, Bul­gária, Románia, Svájc, Szlová­kia és Szlovénia kormányzati szerveinek, illetve biztonság- politikai háttérintézményei­nek vezető szakértői vesznek részt. A többi között azt vitat­ják meg, hogy a Békepartner­ség miként ösztönzi a térség ál­lamai közötti két- és többolda­lú katonai együttműködés to­vábbfejlesztését. milyen szere­pet játszhat az idén létrehozott Euro-atlanti Partnerségi T anács az új európai biztonsági archi­tektúra kialakulásában, s a NATO-bővítés megzavarhat­ja-e, vagy ellenkezőleg: elő­segíti majd a közép-európai országok jószomszédi kapcso­latainak bővítését. A NATO 1994-ben útjára indított kezdeményezése, a Partnerség a Békéért - amely­ben a kezdetektől részt vesz Magyarország is - katonai és biztonságpolitikai kérdések­ben teremtette meg a szorosabb együttműködés kereteit a vé­delmi szövetség és a szerveze­ten kívüli országok között. MTI A világról alkotott reális kép és a világnézet kialakításában alapvető szerepe, felelőssége van a történelem tanításnak. Része c felelősségnek, hogy az egyetemes és magyar história, a különböző korok pontos is­merete lényegesen befolyásol­ja a nemzedékek jövőalakító akaratát, távlatos gondolkozá­sát. A többi között erről szólt Hunyadi György, a Társadalom- tudományi Intézet igazgatója pénteken, a történelemtanárok keszthelyi országos konferen­ciájának nyitóelőadásában. Kifejtette: minden tudásra vá­gyó ember igényli a múlt törté­néseinek, eseményeinek hite­les magyarázatát, amit első­sorban e tudományág oktatói­nak kell megadnia. Csak ilyen módon, a tisztázott múlt isme­retében lehetséges a társadalmi, nemzeti szintű gondolkodás kifejlődése is. A kétnapos szaktanári fó­rum szombati előadásai fő­ként szociológiai megközelí­tésből vizsgálják majd a tár­sadalomtudományok fejlő­dését és oktatását. Lezsák-Laarhoven találkozó A fiatal kereszténydemokrata politikusok továbbképzési lehetőségeiről tárgyalt Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fó­rum elnöke és Jan van Laarhoven, a Holland Kereszténydemok­rata Párt alelnöke pénteken az MDF Bem téri székházában - tájékoztatta az MTI-t Herényi Károly szóvivő. Magyarországon - amely a közép-kelet-európai régió képzési központja lehet - ennek két fő színhelye a tervek szerint a Lakiteleki Népfőiskola és a budapesti Robert Schuman Intézet lesz. Lezsák Sándor csütörtökön ugyancsak Budapesten találkozott Loize Petedével, a szlovéniai kereszténydemokraták elnökével, aki a független Szlovénia első miniszterelnöke, majd külügyminiszte­re volt. A két pártelnök egy határ menti találkozó összehívásában állapodott meg, amelynek témája az európai integráció lesz, ezen belül a két ország kapcsolata Magyarország NATO-csatlakozása után. A holland és a szlovén kereszténydemokrata politikus az Eu­rópai Közösség alapítója, Robert Schuman nevével fémjelzett ala­pítvány dobogókői szemináriumán vett részt. (MTI) A buszgyártás jövője MTI Az orosz konnány nemrég elfogadóit járműipar-fejlesz­tési koncepciója vegyes vál­lalatok alapítását javasolja az orosz autóbuszgyártók számára, hogy mielőbb ver­senyképes termékekkel je­lenjenek meg a piacon, s en­nek eredményeként a külföl­di gyártók a héten valóság­gal egymásnak adták a kilin­cset Moszkvában - írta pén­teki számában a Kommer- szant Daily. A tekintélyes orosz gazda­sági napilap emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetek­ben elsőként&c/«’ Gábor, az Ikarus Rt. elnöke járt Orosz­országban, s bejelentette azt a szándékot, hogy Szent­péterváron, a Kirov-gyárban távolsági autóbuszokat sze­relnének össze (az előzetes tervek szerint évente csak­nem ezret). Távlatokban elképzelhető, hogy Ikarus- 435-ös csuklós buszokat is gyártanak majd itt. A moszk­vai önkormányzat pedig a napokban jelentős adóked­vezményeket adott a fővá­rosban működő külföldi au­tóbuszgyártóknak, s mivel jelenleg csak egy ilyen léte­zik, az Ikarusokat össze­szerelő Tusinói Gépgyár, a Kommerszant Daily nyilván­valónak tartja az összefüg­gést e döntés és Széles Gá­bor Jurij Luzskov főpolgár­mesterrel folytatott tárgyalá­sai között. Az Ikarus vezetőit alig né­hány nap múlva követték a Volvo képviselői, akik több moszkvai és szentpétervári gyárat is megnéztek maguk­nak a svéd buszok és teher­autók helyi összeszerelésé­nek előkészítése érdekében. A megállapodást pedig már a jövő héten, Borisz Jelcin svédországi látogatása ide­jén aláírják Göteborgban. Az orosz gazdasági lap úgy értesült, hogy a Pavlovi Autóbuszgyár hamarosan a német MAN és a lengyel Autósán céggel alapít ve­gyes vállalatot, amely éven­te 500 autóbuszt szjcrel majd össze. A Kommerszant Daily megállapítása szerint a kül­földi gyártók eddig is ural­ták az orosz piacot, hiszen a hazai gyártók inkább a mikrobuszok és a kisebb kategóriájú autóbuszok gyártását növelték. A kö­zép- és nagyobb kategó­riákban viszont a Mercedes, az Ikarus, az Iveco és a Hyundai gyártmányai van­nak többségben. Az orosz gyárak idén mindössze ezer városi buszt szereltek össze, miközben a szakértők Orosz­ország éves szükségletet ilyen-járművekből 18 ezer­re becsülik. Az orosz gazdasági lap utalt arra, hogy a külföldi autóbuszgyártók minded­dig tartózkodóak voltak a vegyes vállalatok alapítá­sában, hiszen több a költ­ség, mint a személyautók esetében, s a piac is sző­kébb, sok függ a helyi ha­tóságok megrendeléseitől. Az orosz kormány pedig nem nagyon sietett vám- és adókedvezményekkel ösz­tönözni a külföldi partne­rek befektetéseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom