Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01 / 255. szám

Várhatóan egy időben lép majd be Magyarország, Csehország és Lengyelország az Európai Uni­óba - véli az Európai Parlament bővítésügyi jelentéstevője. Arie Oostlander szerint politikai döntés lesz az, hogy a belé­pésre hány hullámban kerül sor. A holland honatya szerint ma az EU-ban nem dominánsak az egyes tagországok érve­lései egyik vagy másik kelet-európai ország - például Ro­mánia vagy a baltiak - kiemelt támogatása mellett. Oostlander készíti azt a határozattervezetet, amelyben az Európai Parla­ment véleményezi az Európai Bizottság bővítési csomagter­vét. A holland képviselő egy ponton mereven eltér a bizott­sági véleménytől: úgy ítéli meg, hogy a csatlakozási tárgya­lásokat Szlovákiát kivéve minden társult országgal egy időben kell megkezdeni. A volt boszniai elnök családjának tagjai arról panaszkodnak, hogy az SFOR katonái folyamatos megfi­gyelés alatt tartják őket, és minden lépésüket filmre veszik. A Vecemje Novosti című belgrádi napilap ismertetteLy/T/iw/ Karcidzicmk, a volt boszniai szerb elnök feleségének erről szóló beszámolóját. Karadzicné, aki a boszniai szerb kormány egészségügyi miniszterhelyettese, valamint a helyi Vöröske­reszt vezetője is, elmondta, hogy az SFOR katonái az utóbbi napokban már nem is titokban követik éjjel-nappal a Karadzic család tagjait, alig tartanak távolságot, amikor két dzsippel is nyomába erednek a bevásárlásra vagy munkába igyekvő csa­ládtagoknak. Ljiljana Karadzic ízléstelennek nevezte, hogy minden lépését filmre veszik, és azt mondta, hogy kellemetle­nül érzi magát megfigyelőkkel a nyomában. Az amerikai fegyversegélynek köszön­hetően a boszniai muzulmánok katonailag már most erősebbek a boszniai szerbeknél, és a kérdés már nem az, hogy támadnak-e, hanem az, hogy mikor indítják meg táma­dásukat a szerbek ellen - idézték a pénteki zágrábi napila­pok a brit Paul Beavert, a Jane's Defence Weekly szaklap katonai szakértőjét. Beaver szerint a katonai erők összeveté­se alapján jelenleg 2:1 a muzulmán fölény mértéke, ami 1998- ra 3:1 arányúra módosul. Véleménye szerint a kérdés nem az, hogy lesz-e újabb háború Boszniában, hanem az, hogy mikor fog kitömi. A francia kormányfő olyan NATO-bővítés híve, amely „nem keltene nyugtalanságot Oroszországban”. Lionel Jospin ezt pénteken, a moszkvai Lomonoszov Egye­tem francia kollégiumának diákjai előtt mondott beszédé­ben hangsúlyozta, kiemelve, hogy Franciaország megkülön­böztetett figyelmet szentel e tényezőnek. A francia kormányfő - aki csütörtökön érkezett háromnapos látoga­tásra Moszkvába, s tárgyalt Jelcin elnökkel - úgy vélte, hogy „fokozatosan meg kell változtatni Moszkva és az észak-at­lanti szövetség tagjai közötti viszony jellegét is”. Döbbenetes angol per Régen tapasztalt, országos megdöbbenést keltett Nagy-Britanniában annak a pernek a kimenetele, amelyben a bostoni bíróság esküdtszéke a védelem előre elkönyvelt sima győzelme ellenére bűnösnek nyilvánított emberölésben egy 19 éves brit gyermek­felvigyázót. MTI ____ A bírósági eljárás, amelyet Nagy-Britanniában máris a második O. J. Simpson-per- ként emlegetnek, Louise Woodward ellen folyt, azzal a váddal, hogy a tehetős ame­rikai orvoscsalád által alkal­mazott angol au pair február 4-én megölte a gondjaira bí­zott gyermekek egyikét, a 8 hónapos Matthew Eappent. A több hetes pert naponta egyenesben közvetítte a Sky News brit hírtelevízió, s a brit sajtó is rendkívüli terjedel­met szentelt az ügynek. A védelem csapatának erőssé­ge volt Barry Scheck, a vi­lághírű New York-i Yeshiva Egyetem jogi karának pro­fesszora, aki már a Simpson- perben is világszerte ismert­té tette magát. Scheck brilli- áns záróbeszéde és az ügyész ehhez mérten meglehetősen halvány produkciója után a feszülten figyelő brit közvé­lemény arra számított, hogy az esküdtek néhány órán be­lül „nem bűnös” végzéssel térnek vissza, ugyanúgy, ahogy az a felesége és annak barátja meggyilkolásával vá­dolt, világhírű sportoló-szí­nész esetében történt. Az első brit reakciók sze­rint képtelenség, hogy az es­küdtek döntése megálljon az ellenkezőjéről szóló bizo­nyítékok tengerében. Wood­ward szülőhelyén, egy észak­angliai kisvárosban, amely­nek lakói egyenesben nézték a történteket, péntek hajnal­ban hisztérikus jelenetek tör­tek ki, s mindenki az ameri­kaijogrendet átkozta. Ugyan­így tettek a pénteki nagy brit lapok is, amelyek a végzés ki­hirdetésének hajnali idő­pontja ellenére több oldalas elemzésekben számoltak be a történtekről. A The Times szerint a per „kihozta a leg­rosszabbat az egyébként is ócs­ka amerikai jogszolgáltatás­ból... az emberek vért akarnak látni, s a politikai alapon vá­lasztott ügyészek, ezen igényt kiszolgálva, mindig a lehető legsúlyosabb vádra töreksze­nek”. A The Guardian úgy vél­te: Hollywood költözött a bos­toni tárgyalóterembe, „ahol a legkevésbé az igazság jelenlé­tét lehetett érzékelni”. Világkrónika luJíet; A titokzatos Pándy ezredes Az emberek korunkban is éhesek a véres szenzációkra, csakúgy, mint kétezer évvel ezelőtt Rómában. Kenyeret és cirkuszt! Hódít a krimi és a horror, Drakula, Franken­stein, King Kong népszerűsége neves politikusokéval vetekszik. Nem csoda hát, hogy a mostanság sokat em­legetett Európa közvéleményét olyan esemény borzolja fel és tartja hetekig lázban, amely nem szerzői vagy film­rendezői fantázián alapul. Pincében talált csontvázak, titokzatos eltűnések, feleség­és gyermekgyilkosságok gyanúja. Igazi kékszakáll-história. Ráadásul a förtelmes és hátborzongató bűntettek elkö­vetésével Isten egyik szerény szolgáját gyanúsítják. Vagy a Gonoszét? Szebeni Antal (Új Pest Megyei Hírlap) Pándy András református lel­készt, aki 1956-tól ’92-ig Bel­giumban élt, majd Pest megyé­ben, Dunakeszin vásárolt egy kis kulipintyót. Itt lakott időn­ként, de idejének jó részét Brüsszelben töltötte. A József utcai ház előtt tévé­sek, fotósok, újságórók. A kapu előtt rendőr posztói, bemenni nem lehet a kertbe sem. A szakértők nyomokat keresnek a kertben, a házban. Vémyomo- kat, esetleg csontvázakat. Ha találnak valamit, megvan az újabb szenzáció, fel lehet tálal­ni az erre éhes publikumnak. De ki is valójában ez az idős lel­kész? Mit tudnak róla azok az emberek, akik a közvetlen kö­zelében éltek, gyakran talál­koztak, beszélgettek vele? Az egyik szomszéd munkás­ruhában téblábol a ház előtt álló autók között, néha megszó­lítja a rendőröket. Azért nem könnyű őt becserkészni, kissé gyanakvó.- Önök magyarok? Na, csak azért, mert külföldiekkel már nem foglalkozom. Idcgesítnek. Pest megyeiek? Az más. Hogy milyen ember volt ez a Pándy? Nekem sokszor adott munkát, mindenféle alkalmit, aztán ren­desen kifizetett, ezzel nem volt baj. Hát nem volt valami barát­kozó természetű, de beszélt néha mindenfélét. Én csak ez­redesnek hívtam, mert szerin­MTI __________ ____ A Salzburger Nachrichten című osztrák független lapban pénteken megjelent nyilatkoza­tában a bíboros egyetért Jean- Claude Juncker luxemburgi mi­niszterelnök minap kifejtett né­zetével, miszerint az Európai Unióban egyre népszerűtlenebb a keleti bővítés gondolata, s leg­kevésbé az osztrákok támogat­ják az új tagok csatlakozását. Ez MTI ___ ____ Kr asznojarszkba érkezett pén­teken Borisz Jelcin orosz államfő, aki a szibériai várostól tíz kilo­méterre fekvő Szoszna (Erdei Fenyő) rezidencián szombaton és vasárnap nem hivatalos, „nyak­kendő nélküli” megbeszéléseket folytat Hasimoto Rjutaro japán miniszterelnökkel. Hasimoto szombat reggel érkezik Kraszno­jarszkba. A közös víkcndről még a Nyolcak denveri csúcsértekez­letén született megállapodás a két politikus között, s a bizalom tem minden ezredik szava volt csak igaz. Itt a környéken má­sokkal nem nagyon állt szóba, olyan mogorva volt, nagyképű és különc. Szóval, fura ember volt, na. A fiával szokott jönni, akit, úgy vettem észre, nagyon kedvel. A gyerek állandóan ezen a zsebkendőnyi, hetven négyszögöles telken motoro­zott egy Babettán, pedig már majdnem felnőtt ember. Én nem tudtam, hogy pap. Szerintem nem is az, csak úgy mondta. Bár mindenki azt mond, amit akar. Azt is mondta, hogy latint és etikát tanít Brüsszel­ben. Aztán a tanár úr, a haverja meg azt mondta, nem is tud la­tinul, meg azt is, hogy ő össze­járt vele Belgiumban, és az ez­redes felesége csak felszolgál­hatott, nem ülhetett le velük egy asztalhoz. Nagyon szigo­rúan bánt vele az öreg. A tanár úr - Stejfek István - szintén Belgiumban él. Ő is ’56- ban ment ki. Jelenleg a brüssze­li képzőművészeti főiskola ta­nára és református lelkész.- Igen, jó barátom András. Kint ő alapította a főváros mel­letti református gyülekezetét. Mikor a vádakat meghallottam, nagyon megdöbbentem, meg­mondom őszintén, nehezen hi­szem el. Egyelőre azt mondom, amit a jog: mindenkit ártatlan­nak kell tekinteni, amíg be nem bizonyosodik a bűnössége. Én a hét végén bemegyek hozzá a börtönbe és beszélek vele, mert nemcsak a barátja, de bör­utóbbit König bíboros elsősor­ban arra vezeti vissza, hogy Ausztriában nincs elég informá­ció a bővítésről, valamint arra, hogy sokan nem gondolnak a jövőre, hanem csak a holnapra. A bíboros úgy vélte: az oszt­rákok attól félnek, hogy a ke­let-európai országok konkuren­ciát jelentenek Ausztriának, és a csatlakozás nehézségeket okoz majd az osztrákoknak. „Ausztria egész vezető rétege erősítését szolgáló munkabeszél­getés egybehangzó értékelések szerint csak „sikeres” vagy „na­gyon sikeres” lehet, tekintettel arra, hogy Tokió a nyáron az Orosz­ország irányába való gazdasági nyitás mellett döntött. Moszkva pedig külpolitikájában mind na­gyobb figyelmet szentel Ázsiá­nak, s ezt támasztja alá Jelcin kül­földi utazásainak programja: alig két hét múlva Peking, januárban pedig Újdelhi vendége lesz. A Kreml törekvéseiben közrejátszik a NATO európai terjeszkedése is, noha az orosz diplomácia cáfol­tönlelkész is vagyok. Ja, igen. Latinul tényleg nem tudott, de attól még taníthatott etikát, mert ez szorosan kapcsolódik egyházi tevékenységéhez. Kul­turális alapítványa volt, tartha­tott előadásokat, taníthatott, amit akart. Mi nem erről szok­tunk nála beszélgetni, hanem a hitéletről, művészetről, kultú­ráról. Azért kíváncsi vagyok, nekem mit fog mondani, mert én nem vallatom. Ha érdekli, felhívhat. Megadja a telefonszámát, aztán autóba ül és elhajtanak. Kocsma a közelben. Bent a két csaposlány biliárdozik, néhá- nyan bort isznak, nevetgélnek.- Ja, magukat is Pándy ér­dekli? Mert minket már nem annyira. Lehetne itt, Dunake­szin más dolgokkal is foglal­kozni - mondja egy kedélyes, középkorú férfi. - Én alig is­mertem, láttam egy párszor. Olyan szófukar, fölényeskedő, szigorú képű pasas. Nem hi­szem, hogy lehetett volna vele hülyéskedni, mert lenézte az embert. Pedig szerintem egy pap nem ilyen. Na, nem itt a kocsmában láttam, ilyen he­lyekre ő nem járt. Utcán, bolt­ban. Ott is ritkán fordult meg. De legalább most híressé tette a várost, a nyugatiak is foglal­koznak Dunakeszivel.- Jézusom! Ez tényleg kiir­totta a családját? Ráadásul pap! Bár én elhiszem, hiszen ma­napság annyi mindent lát és hall az ember a tévében - így egy fekete kendős anyó a buszmegállóban. - Ha kiderül, hogy tényleg gyilkos, remél­jük, alaposan megbüntetik, bár az ember már a törvényben sem bízhat, mert gyilkosok ússzák meg pár év börtönnel. Hát mi­lyen világ ez?! Hercegnők men­nek a falnak fotósok miatt, a papok meg képesek ölni. Hová vezet ez? Dunakeszi tehát valóban fó­kuszba került. Kár, hogy ehhez egy Pándyra volt szükség. túlságosan kevéssé érdekelt a kelet-európai együttműködés­ben, s ezért Ausztria csak elég­telenül felel meg az EU által rá­osztott feladatnak, hogy ő le­gyen a keleti szomszédainak a szószólója” — hangsúlyozta. König bíboros nem tagadta, hogy a munkaerőpiacon meg­jelenő olcsó munkaerő miatt nagy nehézségekkel kell majd megküzdeni, de - mint mondta - nem szabad annyira előtérbe állítani ezt a problémát, hogy a többi, szintén fontos dolog egyál­talán ne is kerüljön terítékre.„A gazdasági kérdéseket hamarabb meg lehet oldani, ha először a bi­zalmat hangsúlyozzuk, ha meg­van az a közös meggyőződés, hogy akár akarjuk, akár nem, ebben az Európában egymással együtt kell élnünk”. ja, hogy ázsiai aktivitása mögött egy katonai tömb vagy tengely megteremtésének elképzelése húzódik meg. Az orosz-japán csúcson te­rítékre kerül természetesen a Hokkaidóhoz közeli szigetek, az „északi területek” kérdése: Moszkva és Tokió is egyetérteni látszik abban, hogy csak „távla­ti” megoldás lehetséges, amely majd az elkövetkező nemzedékek feladata lesz, így nem nagyon le­het azt összekapcsolni a gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztésének kér­désével. mm Osszeborulás Bürget Lajos Ha valakinek eddig lettek volna illúziói atekintetben, hogy merre fordul az ameri­kai piac, az most leszámol­hat vágyálmaival. A nyugat­európai piaci annexió után az Egyesült Államok egy, már évek óta kirajzolódó terv sze­rint Kína felé, Ázsia irányába nyitott, mégpedig igencsak offenzíven. A washingtoni amrikai-kínai, történelminek nevezett csúcstalálkozó ne­gédes kifejezései és szavai mögül hamar kibukkant a nagy üzlet, a sokmilliárdos. Feledve a múlt, megdicsétve a jelen - és az amerikai elnök világosan körvonalazta azt, hogy a forró drót mellett for­ró üzleti kapcsolatokban is reménykedik, vagyis az ame­rikai piaci befolyást mindin­kább ebben a térségben kí­vánja érvényesíteni. Az sem véletlen, hiszen a pénz világában a véletlen is mindig törvényszerű, hogy a nagyhatalmi osszeborulás időszakára időzítették a hong­kongi tőzsdekrachot is, ami egyre világosabban spekula­tív célzatú, bár kétségtelenül kockázatos vállalkozás volt. A túldinamikussá vált ameri­kai gazdaság befektetési lá­zának mérséklése épp úgy szerepet játszott ebben, mint annak bizonyítása: a New York-i tőzsde magatartása pil­lanatok alatt fordíthat a ked­vezőtlen folyamatokon. Más szóval: egy hatalmas színjá­ték kísérte a kínai látogatást, amiből megtanulhatták a vezetők azt, hogy a térségben az eddigi angol politikai be­folyás helyébe az amerikai tőke befolyása vonul be. Mindenesetre megnyugta­tó, ha két olyan hatalom, mint Kína és az Égyesült Államok viszonya rendezett. De látni kell ezek mögött azt is, hogy Washington szépen elbúcsú­zott emberjogi követelései­től. Az is világos, hogy a ka­pitalista szocializmus kíniai modellje e hatalmas ország olyan súlyát igyekszik meg­teremteni, amely újfent létre­hozza a két pólust a világgaz- daságban és világpolitiká­ban. Lényegében nagy frics­ka ez az oroszoknak, akik szintén szegényebbek lettek egy illúzióval, azzal neveze­tesen, hogy rövid idő múltán újfent meghatározó szerep­hez juthatnak a világ ügyeit illetően. Moszkva a maga belső vergődésével nem je­lent megnyugtató partnersé­get, kiderült, hogy egy kapi­talizálódó Oroszország ko- rántsincs olyan megbízható ügyfél, mintegy sajátosan fe­gyelmezett szocialista Kína. Vajon számolt-e Washing­ton azzal, hogy a kínálkozó nagy alkalom, vagyis Kína megszelídítése és gazdasági megnyerése milyen konzek­venciákkal járhat? Talán nem, hiszen teljesen világos: Nyugat-Európa számára is megrázó ez a keleú, ázsiai nyi­tás. Az oroszok hangulattá sem kiszámíthatóak, ami szükség­szerűen hat majd az Európá­hoz fűződő viszonyára, hi­szen sértett önérzete miatt va­lahol csak érvényesíteni sze­retné emlékekkel teli egyko­ri nagyhatalmi státusát. Mást aligha tehet a világ, mint vár. Hogy egyértelmű­en jó lesz-e az amerikai-kí­nai tengely, azt a jövő dönti cl. Egy tény: két nagyhatalom megkötötte a maga különal- kuját. Ahogy ez lenni szokott. Ausztriát nem érdekli? Franz König bíboros, az osztrák katolikus egyház nagy öregje szerint Ausztriát túlságosan kevéssé érdekli Ke- let-Európa. A volt bécsi érsek emiatt sürgős felhívással fordult az osztrák kormányhoz és az Európai Unióhoz, hogy kisszerű érdekektől vezéreltetve ne játsszák el az EU keleti bővítésének történelmi esélyét. Orosz-japán csúcsértekezlet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom