Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-22 / 273. szám

1997. november 22., szombat Szorosabbra kell fűznie kapcsolatait Oroszországnak és Ukrajnának, együtt kell haladnia, s Moszkva és Kijev szövetsége sok mindenben meghatározó a Független Államok Közösségének jövője szempontjából is - jelentette ki pénteki rádióbeszédében Borisz Jelcin. Az orosz elnöki utalt arra, hogy Leonyid Kucsma elnökkel az elmúlt hét végén megtartott nem hivatalos találkozója során sikerült lezárni “a kölcsönös szemrehányások és nézetelté­rések” korszakát, s a fontos kereskedelmi kérdések megol­dásával enyhíteni a két ország közötti gazdasági feszültsé­get. Jelcin reményét fejezte ki, hogy Moszkva és Kijev javu­ló együttműködése kedvező hatással lesz a FÁK szövetsé­gére is. A kubai hatóságok engedélyezték, hogy külföldi papok és apácák újabb 57 fős csoportja segít­se a helyi egyház munkáját ,,az egyház és a kubai állam közötti kapcsolatok normalizálása keretében” - közölte csü­törtökön Alejandro González, a kubai külügyminisztérium szóvivője. „Párbeszédet folytatunk az egyházzal. Az egy­háznak nyilván megvannak a maga érdekei, azokat megvi­tatja velünk, mi pedig válaszolunk az igényeire, teljes har­móniában, a két fél érdekeinek megfelelően - idézi az AFP a szóvivőt. - Kuba és a Vatikán kapcsolatának fontos szaka­szában vagyunk, amelyet II. János Pál pápa látogatása fog megkoronázni.” Tájékoztatása szerint a szentatya január 21- étől 25-éig tartózkodik majd a szigetországban. Tavaly no­vemberben, röviddel Castro és a pápa római találkozója után 15 pap és 24 apáca alkotta az első csoportot, amely Kubába utazhatott, és a néhány száz pappal, szerzetessel, apácával és papnövendékkel működő kubai egyház mostanáig hiába kérte újabbak beengedését. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, akit nemrég kizártak a Román Nemzeti Egységpártból (RNEP), amelynek az év elejéig elnöke volt, szombatra a kolozsvári városházára összehívta a párt országos tanácsát. Valeria Tabara, a párt elnöke, Funar utóda egy héttel későbbre, no­vember 29-re hívta össze ugyanezt a testületet. A párt általa vezetett hivatalos vezetősége - amelynek Funar kizárásáról szóló határozatát a kolozsvári politikus nem ismerte el - szabályellenesnek minősített minden más kísérletet a párt vezető testületéinek összehívására és eleve érvénytelennek nevezte az így szervezett fórumok bármiféle döntését. A ko­lozsvári városházáról Funar emberei telefonon szervezik a rivális tanácskozást, amelynek révén vissza szeretnék sze­rezni az ellenőrzést a párt - vagy annak egy része - fölött. Oroszország tíz év alatt, 2007-ig megsem­misíti a hadseregben rendszeresített vegyi fegyvereket - je­lentette ki pénteken Moszkvában Valerij Kapasin vezérőr­nagy, a megsemmisítési programért felelős orosz tábornok. Kapasin nyilatkozata szerint biztonságos technológiákat fej­lesztettek ki Oroszországban e tömegpusztító fegyver tarta­lékainak megsemmisítésére. Idén májusban megkezdődött egy különleges üzem építése a szaratovi területen, Gornij település közelében, ahol évente 350 tonna vegyi mérget hatástalaníthatnak. A létesítmény első szakasza már 1999- ben üzemelni kezd. Udmurtiában, Kombarka faluban már épül egy másik hasonló üzem, s összesen hét vegyifegyver- megsemmisítő gyár létesítését tervezik Oroszországban (a többi öt üzem építése jövőre kezdődik el). Fordulat a Pándy-ügyben Letartóztatták csütörtökön Pándy András magyar­belga állampolgár Belgiumban élő lányát gyilkos­ság és gyilkossági kísérlet vádjával, illetve ezek­ben való közreműködéssel. Pándy Ágnest szomba­ton szembesítik apjával, akit legalább hat ember meggyilkolásával gyanúsítanak. Első találgatások szerint a letartóztatással a Belgiumban minden létező fórum által protestáns lelkésznek nevezett Pándyra akarnak nyomást gyakorolni, de az sem lehetetlen, hogy a fordulat a 71 éves apa számára jelent halovány reménysugarat. MTI ______________ A belga ügyészség közlé­se szerint Pándy Ágnest azu­tán tartóztatták le, hogy csü­törtöki vallomásában ellent­mondások tűntek fel koráb­bi állításaihoz képest. Nem közölték azonban, pontosan mely pontokon mondott el­lent önmagának. A mindvé­gig Belgiumban tartózko­dott asszony apjának letar­tóztatása után valósággal bújkált az érdeklődők elől, a hatóságok azonban rend­szeresen kihallgatták. A (segéd)lelkészt voltak­éppen lányának öt évvel ezelőtti feljelentése nyo­mán tartóztatták le egy hó­nappal ezelőtt. Ágnes ak­kor vádolta azzal apját, hogy eltüntette kél felesé­gét és négy gyermekét, va­lamint további fiatal ma­gyar nőket is, akiket házas­sági hirdetéssel csábított Belgiumba. Pándy András mindeddig tagadta a váda­kat - találgatások szerint Ágnes letartóztatása az apa nyelvének megoldására tett kísérlet is lehet. Világkrónika Romzsa püspök vértanúsága Az ungvári görög katolikus székesegyház Dalmay Árpád (Új Kelet) Még két hete sincs annak, hogy Rómában II. János Pál pápa boldoggá avatta Apor Vil­mos győri püspököt. A rádió no­vember 9-ei Vasárnapi Újság című adásában elhangzott, hogy a magyar püspöki kar több más magyar főpap boldoggá avatá­sát is szorgalmazza, köztük Romzsa Tódor munkácsi görög katolikus püspökét. Ki volt Romzsa Todor és mivel érdemel­te ki ezt a nagy megtiszteltetést? A legteljesebb választ e kérdé­sekre a Magyar Fórum október 30-ai számában Alfalussy Petra aláírással megjelent,,Az NKVD gyilkolta meg Romzsa püspö­köt” című cikk adja. Alább ezt a cikket közöljük * ** Mindössze három nappal az­előtt, hogy a vörös hadsereg a Fekete-Tisza-vidéki Tatár-há­gón át Kárpátaljára zúdult, 1944. október 24-én szentelték mun­kácsi görög katolikus püspökké Romzsa Tódort (Teodorl) az ungvári székesegyházban. 1944 novemberében Ungvár vezetése a városi moziban ünne­pi estet rendez a szovjet haderő, a győztesek üdvözlésére. Rom­zsa püspököt belügyis tisztek szólítják fel, hogy az ünnepsé­gen mondjon beszédet, amely­ben jelentse be: Kárpátalja népe, papsága a Csehszlovákiától való elszakadást kívánja. (Kárpátalját az október 11-én Moszkvában aláírt előzetes fegyverszünet ér­telmében Magyarország köteles volt kiüríteni, így az jogilag Csehszlovákiához került vissza.) A püspök nem volt hajlandó fel­szólalni az ünnepségen, mégis néhány nap múlva az ungvári. Zakarpatszkaja Pravdában pár so­ros hír jelent meg az aláírásával .(!), amelyben a főpásztor az egy­házmegye nevében bejelentette Kárpátaljának Szovjet-Ukrajná- hoz való önkéntes csatlakozását! Romzsa élesen tiltakozott az ellen is, hogy a szovjet hadsereg katonái, tisztjei a görög katoli­kus egyházközségekben a temp­lomokat átadják a pravoszlávok­nak. 1945. január végén a kato­nai elhárítás ezredese a püspö­köt gépkocsival a szlovákiai Nagymihályba hurcolja Ivan Petrov hadseregtábornoknak, a 4. ukrán front parancsnokának a főhadiszállására. A találkozón fenyegetések és dicséretek, meg­félemlítések és ígérgetések özö­nét zúdítják a püspökre, mégsem tudják rávenni arra, hogy nyil­vánosan tegyen nyilatkozatot Kárpátalja Szovjetunióhoz való csatolása mellett. A görög katolikus egyház el­leni támadásokat nagyban fel­erősíti a Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsa által 1945. március 24-én elfogadott rendelet „A val­lás megváltoztatásának szabad­ságáról”. Hatására néhány hét alatt több mint hatvan görög ka­tolikus parókia szűnt meg, mert híveik áttértek a pravoszláviára. A hatóságok különböző módo­kon igyekeztek korlátozni a hit­életet, betiltották az iskolai hit­oktatást, a papoknak tilos lett a tanintézményekbe belépni. Álla­mosították az egyházi, a parokiális és a felekezeti vagyonokat. Ez azt jelentette, hogy ezután az egy­házközségeknek az államtól kel­lett bérbe venniük, s mind na­gyobb összegeket fizetniük saját korábbi templomaikén. A papo­kat kitelepítették parókiájukból, vagy működésükért magas jöve­delmi adókat vetettek ki rájuk. A megszálló szovjet hatóságok 1947-ben mindinkább arra a meggyőződésre jutnak, hogy a kárpátaljai görög katolikus egy­ház, a munkácsi püspökség fel­számolásának legfőbb akadálya Romzsa Tódor fő­pásztor, aki nem hajlandó elfogadni az aposztáziát (hit­hagyást) és áttérni pravoszláviára. A titkosszolgálat, az NKVD elhatározza a főpásztor fizikai megsemmisítését. 1947. október 25- én a püspök egy fel­újított templomot ment felszentelni a Munkács melletti Lóka faluba, amely a beregszőlősi plé­bánia filiája volt. Négy papja kísére­tében egy könnyű lovas kocsival érke­zett, mert személy­autóját 1944 vé­gén, a szovjet meg­szállás kezdetén a hatóságok elkoboz­ták. Másnap, vasár­nap a főpásztor és beregszőlősi hívei gyalog men­tek a frliához, s a szertartás után visszatértek. Közben a község­ben gyanús alakok tűntek fel, akik Willis terepjárókkal és egy Studebaker katonai teherautóval - ezeket a járműveket még a második világháború alatt a hí­res „lend and lease” kölcsönbér- let értelmében kapta a szovjet hadsereg az US A-tól - rohangál­tak, majd elzárták a faluból a Bor­halom, illetve az Ungvár-Mun- kács felé vezető utat, amerre a kö­vetkező napon a püspöknek utaz­nia kellett. A falubeliek mind­ezekről értesítették a főpásztoit, aki másnap a könnyű lovas kocsin mégis útnak indult kíséretével. Zsukó falucskát elhagyva, már az Ungvár-Munkács közötti főútvonal felé/ közeledve, az Iványi nevű falú előtti lejtő kö­zepén merényletet követtek el ellenük. A dombról lefelé hala­dó fogatba fentről a Studebaker teljes sebességgel belerohant, amelynek vezetője előzőleg há­rom férfival együtt kiugrott a te­herautóból. Az ütközés követ­keztében a fogat teljesen össze­tört, a püspök egyik pap kísérője és a kocsis súlyosan megsérült. A teherautóból kiugrott férfiak vasdorongokkal a kezükben a helyszínre rohantak, és ütlegel­ni kezdték a szerencsétlen em­bereket. A másik pap és két pap­növendék kirepült a fogatból a mezőre. Amikor magukhoz tér­tek, felugrottak és segítségért ki­áltoztak. A vasdorongoSok ott­hagyva fekvő áldozatukat, a püs­pököt, üldözőbe vették őket. A merénylők, utolérve a menekü­lőket, folytatták az ütlegelést, de éppen akkor ért a helyszínre Munkács felől egy postaautó, ami meggátolta a véres leszámo­lást. A merénylők eliszkoltak. Az áldozatokat a munkácsi kórházba szállították. Romzsa püspöknek leginkább a feje sé­rült meg, alsó állkapcsa két he­lyen eltörött, s mindössze hét foga maradt épen. A sérülteken a híres kárpátaljai sebészorvos, Fedinec Sándorvégezle el a mű­téteket, ápolásukról az ott dol­gozó Szent Bazil-rendű apáca­nővérek gondoskodtak. A me­rénylet másnapján, október 28- án azonban a kórház igazgató főorvosa, Berman - aki egyéb­ként 1944 végén a szovjet meg­szálló csapatokkal érkezett Munkácsra - bejelentette a nővéreknek, hogy segítségül egy fiatal nőt vett fel közéjük, Odarkát. Sőt Berman azt is parancsba adta, hogy a nőnek a sebészet gyógy­szerraktárában - ez közel volt a szépen gyógyuló püspök beteg­szobájához - készítsenek éjsza­kára fekhelyet addig, amíg a vá­rosban talál magának lakást. Október 31-ről november 1- jére virradó éjszakán egy órakor igen szokatlan időben és módon Berman igazgató főorvos megje­lent a sebészeti osztályon vizitet tartani. A szokásos kíséretén kí­vül magához parancsolta a püs­pökre felügyelő két apácanővért is, akik hiába mondták, hogy a főpásztor mellett akarnak marad­ni. így a püspök egy időre felügye­let nélkül volt betegszobájában, ahol a mellette lévő ágyban a me­rénylet óta eszméletlenül feküdt egyik papja, Bacsinszky. Amikor az apácák visszasiettek a püspökhöz, annak teste utolsót rándult. Nagy csodálkozásukra a szomszédos ágyban Bacsinszky felemelte a fejét és megszólalt: „Volt itt benn a kórteremben egy lány és valamit tett a püspök orra alá”. Ezután eszméletlenül vissza- hanyatlott. Fedinec és az ügyele­té orvos, Miskolci megállapítot­ta: Romzsa püspök szervezetébe a nyálkahártyán át méreg jutha­tott, mert a halott orra kékült meg a leghamarabb. Azt is konstatál­ták, hogy a méreg ciánkáli lehe­tett, mely előbb légzőszervi bé­nulást idézett elő, majd beállt a halál. Miskolci doktor közölni akarta Berman igazgatóval a ha­lálesetet, de amikor felemelte szo­bájában a telefont - amely pár­huzamos vonallal működött az igazgatóéval -, hallotta, hogy Be mi an a következőt jelend va­lakinek: ’Teljesítettem, amit rám bíztak”. Miskolci óvatosan letet­te a kagylót, s csak reggel közölte hivatalosan Bermannal, hogy Romzsa Tódor püspök éjjel egy órakor, november 1-jén meghalt. A negyven óra múlva elvégzett hivatalos boncolás agyembóliát állapított meg a halál okaként. A püspök meggyilkolása után elhá­rult a legfőbb akadály a kárpátal­jai görög katolikus egyház felszá­molása elől, amely 1949 elejére fejeződött be. Az egyház 350 pap­jából addigra 129-et, akik nem voltak hajlandók az aposztáziára, a gulagokra hurcoltak, s közülük harmincán odahaltak. *** Mint arról az Ungváron meg­jelenő Kárpáti Igaz Szó november 15-ei száma hírt adott, Szemedi Já­nos munkácsi egyházmegyei gö­rög katolikus ordinárius-püspök és Szőke János szeléziánus szer­zetes atya, posztulátor, akik több mint két éve foglalkoznak a szent­té avatáshoz szükséges okmányok összegyűl lésével, 1997. november 8-án Rómában, a Sacra Congre- gatio pro causis Sanctorum (a szentté avatásokkal foglalkozó kongregáció) ülésén előterjesz­tették a Romzsa Tódor vértanúvá és szentté avatásához szükséges okmányokat. November 18-án este az ung­vári filhannónia nagytermében Romzsa Tódor halálának 50. év­fordulója alkalmából emlékestet rendeztek. J.F.K Berki Antal (Új Kelet) Szomorú, őszi nap virradt Budapestre 1963. novem­ber huszonharmadakán. Az emberek fázósan álldogál­tak hosszú sorban az újsá­gosbódé előtt, és várták a főváros egyetlen délutáni lapját, az Esti Hírlapot. Az őszi ködben lassan araszol­tak az autóbuszok a kör­úton, a város már régen el­feledte az ötvenhatos meg­próbáltatásokat. A házak sebei begyógyultak, talán csak a felállványozott New- York palota jelezte, hogy Budapest a sajnálatos ok­tóberi események során csaknem akkora károkat szenvedett, mint a második világháború alatt. Fásult­ság, közömbösség ülte meg a lakosok szívét, mintha mindenki páncélba burko­lózva védte volna saját, külön bejáratú autonómiá­ját. Még a március végi nagy ammesztia, amikor kiengedték az ötvenhato­sok nagy részét, az sem tu­dott éket verni a közömbös­ség falán. A Kremlben Nyi- kita Szergejevics uralko­dott, de a Fehér Házban az­nap már Lyndon B. John­son, az alelnökitől egy csa­pásra a világ egyik urává lett középszerűség oszto­gatta parancsait. Ebbe az apátiába robbant a Kossuth rádió híre: Merénylet áldo­zata lelt John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Ál­lamok elnöke. A rádió az esti hírekben, csak annyit tudatott, hogy a halálos lövést Dallasban adták le, és hogy a szinte azonnali orvosi segítség sem tudott a fiatal elnökön segíteni. A reggeli újságok sem közöltek sokkal töb­bet, már csak azért sem, mert az MTI igencsak szűksza­vúan adta az információkat a lapok számára. Már a me­rénylet után közvetlenül tudott volt a magányos gyilkosnak kikiálltott Lee Harry Osvald kötődése Kubához és az is, hogy egy ideig a Szovjetunióban élt. Tudta ezt az MTI is, de ezek az információk csak szép lassan, évek múltán kerültek idehaza a köztu­datba. A Kennedy-gyilkosság híre egy csapásra véget ve­tett az addigi fásultságnak. Az emberek információra éhesen tolongtak a újsá­gosstandok előtt, és izga­tottan tárgyalták az elnök­gyilkosság várható fejle­ményeit. Aztán nem történt semmi. Az elnök után lelőt­ték Osvaldot is, és a bártu­lajdonos gyilkos, Jack Ruby is villámgyorsan kö­vette áldozatát a túlvilág­ra. Megalakult a Warren- bizottság, és több kötetes jelentésben tárták a világ elé az elnökgyilkosság lé­nyeit. Az már az amerikai­akat sem zavarta, hogy a valódi tényanyagot titkosí- tották, és hetvenöt évre el­zárták a nyilvánosság elől. A fiatal, mosolygós elnököt, aki a kubai válság idején ret­tenthetetlen bátorsággal állt ki a világ békéjéért, a Pan- theonba költöztették patiná­ja lepte be. Ma harmincnégy eszteje gyilkolták meg Dal­lasban az Egyesült Államok legfiatabb elnökét: John Fitzgerard Kennedyi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom