Új Kelet, 1997. november (4. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-03 / 256. szám
Az iraki tömegpusztító fegyverek meg semmisítését ellenőrző ENSZ-szakértők a múlt héten már majdnem megtaláltak egy jelentős mennyiségű, Bagdad által rejtegetett, rendkívüli hatóerejű mérget, amikor Szaddám Husiéin elnök elrendelte az ellenőrcsoport (UNSCOM) amerikai tagjainak kiutasítását az országból - jelentette a The Observer. A londoni lap szerint a VX jelű folyékony méregből néhány grammnyi elegendő emberek millióinak a megöléséhez. Tízszer olyan hatóerejű és sokkal tartósabb hatású, mint a szarin néven ismert ideggáz, bőrfelületen át és belégzéssel egyaránt gyilkol. Richard Butler a minap azt mondta, hogy az iraki kiutasítási döntés alighanem azzal van összefüggésben, hogy az UNSCOM ellenőrei egyre közelebb álltak egy nagy leleplezéshez, illetve hogy Irak minden kétséget kizárólag képes mind biológiai, mind vegyi fegyverek előállítására. Hasimoto Rjutaro japán kormányfő közölte, hogy ő és Borisz Jelcin orosz elnök elhatározták: mindent elkövetnek, hogy országaik 2000-ig aláírják a második világháborút lezáró békeszerződést. A miniszterelnök újságírók előtt tett bejelentése a két vezető krasznojarszki találkozójának második, vasárnapi napján hangzott el. A megállapodás a legjelentősebb előrelépés a két ország kapcsolataiban az 1956-ban létrejött japán-szovjet közös nyilatkozat óta, amely rendezett diplomáciai kapcsolatokat teremtett Moszkva és Tokió között. A két ország közötti békeszerződés útjában mindmáig a Vörös Hadsereg által a világháború legvégén elfoglalt szigetek fölötti vita áll. Jasszer Arafat palesztin elnök borúlátóan nyilatkozott az Izraellel hétfőn Washingtonban kezdődő tárgyalásokkal kapcsolatban. „Egyáltalán nem vagyok derűlátó. Dávid Lévi külügyminiszter ugyan Washingtonba megy, de nincs felruházva semmiféle döntési joggal. Tárgyalhat amennyit csak akar, de nem bír az izraeli kabinet felhatalmazásával arra, hogy megoldásokat javasoljon” -mondta Arafat a Maariv című lapnak adott interjújában. Szerinte „a tárgyalásoknak nincs esélye a sikerre”. Franz Vranitzky volt osztrák kancellárt az albániai válság rendezésében játszott szerepéért 78 albán, macedón és bolgár parlamenti képviselő az oslói Nobel-bizott- sághoz intézett beadványban hivatalosan Nobel-békedíjra javasolta - közölte az aláírásgyűjtő akciót kezdeményező bizottság vezetője. A Nobel-díjra a szabályok szerint parlamenti képviselők is terjeszthetnek fel jelölteket, de Cepai közlése szerint ha szükséges, a nem kormányzati szervezetek aktivistái rövid időn belül akár félmillió aláírást is össze tudnak gyűjteni Vranitzky jelölésének támogatására. Vasárnap visszafordítottáka repülőtérről az iraki hatóságok a leszerelést ellenőrző ENSZ-bizottság három amerikai tagját, akik Bahreinből próbáltak meg visszatérni az arab országba. Ez már a második ilyen incidens azóta. hogy Bagdad szerdán az ENSZ amerikai szakértőivel való együttműködés felmondása, illetve az Irakban tartózkodó amerikaiak kiutasítása mellett döntött. Egy névtelenül nyilatkozó diplomata elmondotta, hogy a három amerikai közül kettő azonos a csütörtökön visszafordított amerikai ellenőrökkel. Az iraki hatóságok udvariasan ugyan, de visszafordulásra szólították fel a szakértőket, akik nyomban vissza is indultak. Világkrónika Felemelt kézzel nem lehet! Fontos politikai döntés előtt áll az ország lakossága: november 16-án népszavazáson nyilvánít véleményt arról, hogy csatlakozzék-e Magyarország a NATO-hoz. Az, hogy az igen vagy a nem szavazatok kerülnek-e többségbe, alighanem hosszú évtizedekre meghatározza hazánk jövőjét, euro-atlanti integrálódásának ütemét. Munkatársunk Demcsák Józseffel, a Magyar Igazság és Élet Pártja megyei szervezetének elnökével e kérdésekről beszélget. Dalmay Árpád (Új Kelet)- Mi a véleménye a MIÉP-nek a népszavazásról?- Megítélésünk szerint ez a népszavazás egy ingyencirkusz, amelynek az a célja, hogy elfordítsa az embereket a szolgálat jellegű politikától, és megutál- tassa velük magát a politikát, mert látják, hogy az érdekalapú. A jobb létre és biztonságra vágyó társadalmunknak odadobták a NATQ-kérdést, remélve, hogy ezzel a jövő évi választásoktól távol tudják majd tartani az embereket.- Miért ellenzi pártjuk olyan hevesen Magyarország NATO- csatlakozását, miközben valamennyi parlamenti párt támogatja azt?- Az a véleményem, hogy a mai magyar kormány erkölcsileg alkalmatlan egy ilyen csatlakozási szerződés megkötésére. Egyszerűen semmiféle erkölcsi alapja nincs ahhoz, hogy bármiféle szerződést kössön a NATO-val, mert ezek az emberek az. egykori Varsói Szerződés szellemi és haszonélvező örökösei. De mert azt a szerződést sem tartották be, éppen az atomfegyverek telepítésével kapcsolatosan, hát nincs semmi biztosíték arra, hogy Magyarország atomfegyvermentes lesz.-Az elképzelések szerint a csatlakozás garantálná Magyarország biztonságát!- Egyáltalán nem. Lásd Ciprus esetét, ahol mind a két érdekelt ország, Görögország és Törökország egyaránt NATO-tag, mégis az erősebb fél akarata érvényesült.- Milyen más érveik vannak még a csatlakozással Szemben?- Több is. A korábbi parancsuralom helyett a konnány most lélektani módszerekkel törekszik az ellenvélemények elfojtására. Az ellenvélemények egyszerűen nem kapnak nyilvánosságot. Pedig ezeket ütköztetni kellene a kormány csatlakozási érveivel, hogy mindenki tiszta képet kaphasson. Pártunk véleménye szerint ez a NATO-szerződés nem a nemzet érdekeit szolgálja, hanem egy szűk elit érdekeit, amely öntelt, haszonleső és megalkuvó csatlósréteg. Olyan csatlósok ezek, akik mindig tartozni akarnak valakihez. Pedig tudhatnák, hogy történelmünk során eddig minden csatlakozás vereséggel végződött. S ez rossz ómen. Hangsúlyozni szeretném, hogy sokat szenvedett nemzetünknek el kellene jutnia abba a kegyelmi állapotba, amikor az idegenek kimennek az országból, és nem jön helyettük senki más idegen. Érvünk a NATO ellen az is, hogy a csatlakozás további kiszolgáltatottságot és terheket jelentene a nemzet számára. Akárhogy is nézzük az eladósodás kérdését, meg kell állapítanunk, s ez tényeken alapszik, hogy a felvett kölcsönöknek már a tízszeresét fizette vissza ez a nemzet, mégis a kamatrabság terheit nyögi. Azt akarjuk hangsúlyozni, hogy Magyarországnak felemelt fejjel kell a NATO-hoz csatlakozni, nem pedig felemelt kezekkel, mint most tennénk. így pedig eltipornak bennünket.- Ennyire védtelen volna az ország és a nemzet, hogy meg- adóan tűrje a sorsát? — Ennyire. A pénz hatalmának rossz felhasználásával a családokat mint közösségeket tönkretették, erőszakos tulajdonviszonyokat teremtettek, igazságtalan jövedelemelosztás, kettős nevelés van. A pénz hatalmának rossz irányú felhasználására példa a mezőgazdaság. Meg kell figyelni: ahelyett, hogy a mezőgazdaságot egyértelműen és általánosan támogatnák olcsó vegyszerrel. gépekkel, inkább bizonyos rétegeket juttatnak hatalmas anyagi előnyökhöz. Nem egy általános fejlődést gerjeszre re _J o o u_ tenek tehát, hanem bizonyos pénzelosztási manipulációval csak egyes körök jövedelmét sokszorozzák meg. Egyik legfontosabb érvünk a NATO ellen az, hogy Amerika tulajdonképpen elvesztette győzelmi esélyét azzal, hogy megszűnt haladó eszmeiséget vallani. Mi természetesen a keresztény eszmeiséget hiányoljuk. Az USA korábbi harcos, munkát és küzdelmet vállaló nézetei helyett most hatalomra tör a világban. Ez eleve kizárja a győzelem lehetőségét.- Elég érett az ország lakossága arra, hogy dönteni tudjon egy ilyen fontos politikai kérdésben ? — Szerintünk a nemzet ma nem tudja megítélni a NATO-ba való belépés előnyeit és hátrányait. A Magyar Igazság és Elet Pártjának vezetői ezért az elmúlt időszakban járták az országot, mindenkinek elmondták, hogy mi a NATO és mit kell tenni. Nem mondhatja ezután senki sem - mint azt Csut ka István pártelnökünk hangsúlyozta —, hogy nem szóltunk. Mi elmondtuk ennek a lépésnek a veszélyét. Az a legfontosabb. hogy ez a vélemény eljusson minden emberhez, és akkor remélhetőleg mindenki a maga belátása szerint, helyesen képes dönteni. November 4-én 18 órakor a budapesti Kongresszusi Központban pártunk az Országhoz, a nyilvánossághoz szó) Dr. Hegedűs Lóránt püspök, Csurka István és más ismert személyiségek lesznek a gyűlés szónokai. Szeretnénk, ha megyénkből minél többen vennének részt ezen az országos gyűlésen. Hatalmas árvizek pusztítanak Etiópia keleti részén, s a természeti csapás következtében 57 ember vesztette életét. Az állami rádió jelentése szerint több mint négyezren eltűntek. A Szomáliával határos Ogaden tartományban a helyi hatóságok arról számoltak be, hogy az árvíz legkevesebb kilencezer állatot sodort magával. Az AP állal idézett rádiójelentés szerint az árvíz sújtotta területeken maláriás és di- zentériás megbetegedések fordulnak elő, de a járvány méreteiről egyelőre nincs hír. Hogyan verjük gyerekünket? Nem lesz rendszerváltozás Nem történtek nagy meglepetések a hét végén megtartott parlamenti és elnökválasztásokon Szerbiában. A köztársaság 7 205 366 választópolgára szavazhatott, a részvételi arány azt mutatja, hogy a listákon szereplő választók 55-60 százaléka tartotta érdemesnek a részvételt a voksoláson. Pedig a választék bőséges volt, hiszen 90 párt és szervezet állított jelölteket. Szerbia köztársasági elnökének bársonyszékére tizenheten jelöltették magukat, míg a 250 parlamenti képviselői mandátumra 2533 jelölt pályázót' MTI Egy videokazetta, amely „A veréssel való nevelés biztosan sikeres programja” címmel jelent meg Új- Zélandban, botrányt és heves vitákat kavart mind a kiadás helyén, mind Nagy-Britanniában, ahol a napokban jelenik meg. A kazetta a címében ígértekhez híven ahhoz ad illusztrált gyakorlati útmutatást, hogy hogyan kell és napjában hányszor helyénvaló-bőrszíjjal ütlegelni a 18 hónapos és 13 év közötti gyermekeket. Az NZPA elnevezésű új- zélandi hírügynökség jelentése szerint a Brit Gyermekvédelmi Szervezet máris „Bi- zarrnak és rendkívül ízléstelennek” bélyegezte a kazettát. A kazetta szerzőjének elmélete szerint egy hétéves gyereket például naponta akár 30 alkalommal is meg szabad verni. A kazetta szerzője mindezek ellenére elutasította a kritikát, s azt állította: „A szeretet mellett a jó okkal történő, a fegyelmezés eszközét alkotó, biztos verés helyes”-jelentette a német dpa hírügynökség Wellingtonból. G Y.Z. ________________ A hatalmas nemzetközi érdeklődés mellett megtartott választáson, melynek fő tétje a köztársasági elnök megüresedett posztjának a betöltése volt, igazán csak három jelölt indult eséllyel. Az első számú fő esélyes Milosevics kiválasztott embere, Zorán Lilies, a baloldali koalícióba tömörült három pártnak, a Szerb Szocialista Pártnak, a Jugoszláv Egyesült Baloldalnak és az Új Demokráciának a közös jelöltjeként indulhatott a megmérettetésen. Szép reményeket tűzött a választásokhoz Vojiszláv Seselj, a Szerb Radikális Pari elnökjelöltjc és Vük Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezére is. Draskovics a vártnál rosszabbul, míg Seselj a vártnál jobban szerepelt az elnökválasztáson. Az utóbbi olyan jó eredményt ért el, hogy Zorán Liliccsel együtt indulhat majd az elnök- választás második fordulóján. A részletes és hivatalos választási eredmények hiányában a szerb parlamentbe megválasztott képviselők pártbéli hovatartozásáról még korai beszélni. A legtöbb honatya azonban a Szerb Szocialista Párt választási listáján szerepelt. A vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökjelöltje, Petii Sándor visszalépett a jelöléstől. A vajdasági magyar pártok közül a parlamenti választásokon csak a Vajdasági Magyarok Szövetsége szerepelt kielégítően. Az előrejelzések szerint öt képviselőt küldhetnek a szerb szkup- stinába, hogy azok képviselhessék a magyarság érdekeit. A koszovói albánok a mostani választásokat is bojkottálták. Pártjaik nem állítottak jelölteket, és híveiket a népszavazás bojkottjára szólították föl. Éppen ezért a szerb parlamentben most is képviselet nélkül maradnak az albánok. A mostani választás az EB ESZ és a nemzetközi közösség 345 megfigyelője szerint rendben, incidensek nélkül, csak kisebb hiányosságok felbukkanásával zajlott le. Ezt az értékelést támasztotta alá 27 ország 196 újságírója is, akik árgus szemekkel figyelték a választások történéseit. éj. ti’piú' \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Az utóbbi években szinte már „hiányzott” a nemzetközi politikai porondról Szaddam Husszein, de lám, megint előkerült. Úgy látszik, hogy akárcsak Kad- haffi líbiai elnök, az iraki diktáror sem képes huzamosan megférni a bőrében, és rendre bajt kever... Olyanok ők, mint a kisgyermekek (egyesek szerint a feleségek), akik állandóan próbálgatják saját határaikat, hogy meddig szabad nekik elmenni anélkül, hogy az orrukra koppinta- nának... Amint az ismeretes, az öbölháború alkalmával ronggyá vert iraki ármádia jobbára atomjaira hullott, és csak az elnök clilalakula- tai képeznek hadrafogható erőt, ez mégsem gátolja meg Mezopotámia Hitlerét, hogy a fenyegetettség érzését szomszédaiban fent- tartsa. Ezt leginkább az a fegyverarzenál indokolja, ami állítólag Irak tulajdonában van, és amit Szaddam váltig tagad. Az amerikai titkosszolgálat szilárd meggyőződése, hogy Irak tömegpusztító fegyverek birtokában van, illetve azokat pillanatok alatt hadra képes fogni, hiába vannak jelenleg szétszerelve és „lezsírozva” titkosnál Is titkosabb helyeken. Állítólag atomfegyvereik, gázfegyvereik, biológiai fegyvereik is vannak, és éppen ez a tény az, ami szükségessé teszi az ENSZ katonai műszaki ellenőreinek folyamatos jelenlétét és kutakodásait. Persze ez Szaddamnak nincs ínyére, és mindent megtesz, hogy akadályozza őket munkájuk elvégzésében, hiába is képezte ennek korlátlan engedélyeztetése Irak hajdani fegyver- letételének egyik legfontosabb feltételét. A legújabb botrány akkor robbant ki. amikor pár nappal ezelőtt Irak egész egyszerűen „kiutasította” az, országból az amerikai katonai szakértőket, akik mellesleg az ENSZ zászlaja alatt végezték (volna) tevékenységüket. Szaddam Husszein szombati beszédében nemes egyszerűséggel imperialista, cionista kémeknek titulálta őket, fenntartva magának a jogot, hogy letartóztatja valamennyinket, ha nem hagyják cl Irakot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ugyan megfogalmazott egy keményhangú „utolsó” figyelmeztetést, azonban ez. írott malaszt maradt, mert az orosz és a francia képviselő megvétózta a határozatot... Moszkva arab vonatkozású hintapolitikáját jól ismerjük, de vajon mit akar Párizs? Igaz, közel- keleti kapcsolatait mindig is fontosnak tartotta, ami nem csoda, hiszen egy csepp olaja sincs... Ha az irakiak így folytatják, és Amerika ismét leckét akar adni nekik (esetleg egy füst alatt néhány új fegyvert kipróbálni), akkor - akármit is kavar a Párizs- Moszkva „féltengely” - ismét háború lesz.
