Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-10 / 237. szám

Világkrónika If /H *11 ti acrzez ~ ■ !~zs~srsm Azzal vádolja a tuszi törzsbelickből álló ruandai hadsereget és Laurent Désiré Kabila kongói elnök támoga­tóit a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szerve­zet afrikai szekciója, hogy módszeresen irtják a ruandai me­nekülteket, és a szervezet attól tart, hogy az öldöklés tovább folytatódik. A szervezet új, negyvenoldalas jelentésében, amelyet szerdán az ENSZ New York-i központjában hoztak nyilvánosságra, azt is megállapítja, hogy a Mobutu Sese Seko volt zaire-i diktátorhoz hű fegyveres erők tehetők felelőssé „számtalan esetben elkövetett foszogatásért, rombolásért és nemi erőszakért” a volt Zaire-ban. Az afrikai demokrácia elősegítésére hivatott különmegbízottjává nevezte ki Bili Clinton amerikai elnök Jesse Jackson ismert polgárjogi harcost. Mike McCurry, a Fehér Ház szóvivője szerdán közölte, hogy Jacksonnak kettős megbízatása lesz: Clinton elnök és Madeleine Albright külügyminiszter küldötteként munkálkodik majd Afrikában. Az 56 éves Jesse Jackson kétszer pályázott a Demokrata Párt színeiben az elnöki posztra. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) mostari irodája cáfolja, hogy az SFOR kanadai katonái megverték volna Herceg-Bosznia megye Drvar járá­sának biztosát, és azt is, hogy Borivoje Malbasic súlyosan megsérült volna, és agyrázkódással kórházban kezelnék. A cáfolatot a csütörtöki zágrábi napilapok szerint az UNHCR boszniai képviselői a boszniai horvát hatóságok beleegye­zése nélkül szerb menekültek 50 fős csoportját telepítettek vissza az SFOR katonai felügyeletével az északnyugat-bosz­niai Martin Brodba. A településen olyan horvát menekülte­ket szállásoltak el a boszniai háború idején, akik a szerbek elől menekültek el Banja Luka környékéről. A visszatelepí­tés hírére a helyszínre sietett Drvar járás horvát biztosa. Au­tóját az SFOR kanadai katonái megállították, a tisztségviselőt kirángatták kocsijából, ütlegelték, és olyan súlyosan bán­talmazták, hogy kórházba kellett szállítani. „Súlyos hibának” minősítette az észak-írországi brit fennhatóságot pártoló protestáns közösség legnagyobb pártja azt a döntést, amellyel az Egyesült Államok kormá­nya kihagyta az Amerikában betiltott terrorszervezetek új listájáról az IRA-t, az északír-brit unió ellen küzdő fegyve­res katolikus csoportot. Ken Maginnis, az Ulsteri Unionista Párt második embere csütörtökön Belfastban kijelentette: úgy tűnik, az amerikai kormány „meglehetősen lassan ta­nul” a múlt hibáiból. Az UUP biztonsági ügyekért felelős alelnöke ezzel arra emlékeztetett, hogy Washingtont kínos meglepetésként érte az előző IRA-tűzszünet súlyos londoni bombamerénylettel jelzett tavaly februári felrúgása. Török harci repülőgépek bombázták csü­törtökön a kurd lázadók feltételezett észak-iraki állásait - közölték török biztonsági források. A Reuter beszámolója szerint a térségben szinte mindennapossá váltak a határo­kon átlépő légitámadások. Az önálló államért küzdő tamil szakadárok csütörtökön újabb támadást intéztek a kormánycsapatok ellen Srí Lanka északi részén, ahol vasárnap óta heves harcok dúlnak egy stratégiai útvonal ellenőrzéséért. A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szerve­zet fegyveresei Kanakarayankulam várostól északra tá­madtak a kormánycsapatok tüzérségi állásaira, de vissza­verték őket. Dario Fo Nobel-dijas A 94. irodalmi Nobel-díj kitüntetettje Dario Fo, 71 éves olasz színműíró és színész, aki műveiben mesterien vegyíti maró politikai megfigyeléseit a kacagtató víg­játékkal. A Svéd Királyi Akadémia az olasz színműíró képességeit méltatva kiemelte: Fo ,ß középkori vásá­ri komédiások hagyományait követve ostorozza a ha­talmat és visszaadja a megalázónak méltóságát”. MTI A stockholmi indoklás szerint Fo „a szó valódi ér­telmében érdemelte ki a vá­sári komédiás jelzőt”. Komé­diáiban keveredik a nevetés a komoly mondanivalóval, ami tudatosítja a társadalom­ban elkövetett visszaélése­ket és igazságtalanságokat, mégpedig oly módon, hogy azok egy nagyobb történel­mi távlatba helyezhetők - olvasható az indoklásban. Legnépszerűbb és leghíre­sebb színpadi művei a Mis­tere Buffo, Egy anarchista véletlen halála” és a Nem Tizennégy pucér popsi A salzburgi bíróságra vár annak a tisztázása, hogy ti­zennégy német fiatal valóban mutatta-e a pucér fenekét Helmut Kohl kancellár nyaralója irányába az ausztriai Wolfgangseen csónakázás közben. MTI A Bild című német lap csü­törtöki beszámolója szerint az eset 1995. augusztus másodi- kán történt. A jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy Han­nelore Kohl, a kancellár fele­sége izgatott hangon riasztot­ta a csendőrséget és közölte: „elviselhetetlen disznóság”, ami a ház közelében, a tavon zajlik. Elmondta, hogy fiatalok egy csónakból a pucér feneküket mutogatják a ház felé és köz­ben azt kiáltozzák, hogy „Hel­mut. Helmut”. A csendőrség azonnal a helyszínre sietett és a fiatalokat őrizetbe vette, de a kihallgatás után elengedte. A „tettesek” már el is felej­tették az általuk nyaralási tré­fának szánt ügyet, amikor a közelmúltban 4400 schilling büntetésről kaptak értesítést az osztrák hatóságoktól. Mindnyájan fellebeztek, és az illetékes salzburgi bíróság jövő kedden tárgyalja az ügyet. Jóst Kerkmann hannoveri egye­temi hallgató, az egyik „tettes” egy csütörtöki rádióinterjúban elmondta, hogy valóban kiál­tozták a kancellár nevét, de eszükbe sem jutott letolni a nadrágjukat. Ahhoz én túlságo­san prűd vagyok - tette hozzá. Elmondta még, hogy a csónak meglehetősen messze volt a Kohl által bérelt nyaralótól, így a kancellár felesége legfeljebb látcsővel láthatta volna a fiúk és lányok pucér fenekét. A bonni kancellári hivatal nem kívánta kommentálni az ügyet. St. Gilgenben, ahol év­tizedek óta nyaral Kohl, német újságíróknak úgy nyilatkoz­tak, hogy a Kohl-házaspár sem­miféle befolyást nem gyakorolt az ügy kivizsgálására, vagy a büntetés kiszabására. Sajtóérte­sülések szerint azonban az eset után szigorították a kancellári nyaraló őrizetét.- És mi lenne, ha itt, Bécs után, Pozsony kikerülésével magyar területre vezetnék egy csatornával a Duna vizét az osztrákok?! Bukaresti látogatás MTI Csütörtökön délután a Malév menetrendszerű gépével haza­utazott Bukarestből Kovács László külügyminiszter, aki szerdán kezdődött látogatása során tárgyalt a román vezetők­kel a kétoldalú kapcsolatokról, részt vett a román-magyar alapszerződés végrehajtását fi­gyelemmel követő kormány­közi vegyesbizottság alakuló ülésén, továbbá eszmecseréket folytatott az európai és euro- atlanti integráció kérdéseiről. Horn Gyula miniszterelnök október 20-án kezdődő kétna­pos romániai látogatása to­vább fogja erősíteni a két ország kapcsolatait - hangsú­lyozta Victor Ciorbea minisz­terelnökkel lezajlott csütörtö­ki megbeszélése után Kovács László. A diplomata vélemé­nye szerint Románia jó úton halad az euroaüanti struktúrák­ba történő betagolódás tekin­tetében; hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja Bu­karest integrációs törekvéseit. Ciorbea kifejtette, hogy a magyar külügyminiszter útja a kétoldalú kapcsolatok példát­lan fejlődését is mutatja, külö­nösen a jelenlegi román kor­mány hivatalba lépése óta. Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár elmondta, hogy Ciorbea miniszterelnök a meg­beszélésen nem titkolta: a kor­mány programjának megvalósí­tása különböző területeken, így a kisebbségi kérdések tekinteté­ben is akadályokba ütközik. Újabb egyezségszegés MTI A román szenátus oktatási bizottsága szerdán 9:1 arányú szavazással elfogadta a kor­mány oktatással kapcsolatos sürgősségi kormányrendeleté­ről készített jelentést, amely, mint ismeretes, a bizottság pa­rasztpárti elnökének, George Pruteanu szenátornak a veze­tésével több ponton is a kisebb­ségek hátrányára módosította a már érvényben lévő új kor- mányszabályozást. Ezzel Pruteanu szenátor is­mét - mint már eddig is számos alkalommal - túltette magát pártjának határozatán, amely úgy szólt, hogy addig, amíg a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ által létrehozott vegyesbizottság nem tárgyalja meg a nézetelté­réseket és nem hoz mindenki számára kötelező határozatot, a szenátusi bizottság nem ké­szíti el jelentését. A sürgősségi kormányrende­let szerint, amely a koalíció előzetes megállapodásán ala­pul, a történelem és földrajz oktatása anyanyelven történik, a szenátusi bizottság szövege szerint románul. A bizottság szövege más pontokon is „visszavett,, a tör­vényrendeletben az anyanyel­vi oktatás számára biztosított lehetőségekből. A bizottsági jelentés csak egy állomás a parlamenti eljárásban. A sze­nátus a jelentés alapján foly­tatja le a vitát, de annak konk­lúzióit nem köteles elfogadni. A képviselőházban hasonló el­járásra kerül sor, és ha az elfo­gadott szöveg eltérő, akkor a két ház bizottságai egyez­tetnek. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) A kanadai hatóságok Csehország viszonylatában bevezették a vízumkény­szert. Ennek a meglehető­sen barátságtalannak tűnő lépésnek azonban megvolt a maga nagyon is nyomós oka: gátat kellett vetni va­lahogy az országba irányu­ló cseh-cigány inváziónak, ami az utóbbi hónapokban egyre veszélyesebb mérete­ket kezdett ölteni. A számok tükrében való­ban ijesztő a tendenica: míg tavaly csak kétszázan, ad­dig az idén (októberig) im­már ezerkétszázan kértek politikai menedékjogot az észak-amerikai államban... A tömegessé váló kivándor­lás oka egy cseh magánté­vé, amely ódákat zengett arról, hogy a cseh romákat milyen paradicsomi állapo­tok várják Kanadában... Az olvasó — gondolom - joggal vonja össze szemöl­dökét: milyen alapon kérhet­nek a cseh cigányok politi­kai asylumot az ottawai kor­mánytól, elvégre senki sem üldözi őket. És egyáltalán, hogy jutnak be az országba? Nos, a válaszokhoz ismer­ni kell a politikai menedék­jogra vonatkozó nemzetközi szabályokat. Az 1949-es genfi konvenció szerint „politikai menedékjogot az kérhet, akit faji, vallási, po­litikai okokból üldöznek hazája területén, és magát ott nem érezvén biztonságban, nem tart továbbra igényt ha­zája védelmére”. Ennyi. Ma­gyarán elég, ha a derék bmói romák a saját félelmükre hi­vatkoznak, jog szerint meg­illeti őket a menedék. Más kérdés viszont az, hogy ezt a másét csak már belépés után az Immigration Office-ban ajánlatos felvezet­ni, mert ha a határon ezzel nyit valaki, azt a határőrök azonnal visszafordítják... Ha nincs vízumkényszer, akkor egyszerűen besétál az országba és ott marad. Ha még ahhoz is hülye, hogy a „kirekesztősdi dumát” fel­vezesse, akkor sincs külö­nösebb baj, hiszen ha öt évig csövezik az országban (feketén), akkor már egye­nesen az állampolgárságért folyamodhat. Márpedig Kanadában nem ügy szép csendben meghúzódni. Ha viszont vízumot kell kérnie, azon írásban kije­lenti, hogy hány napig akar maradni. Ezek elteltével a kanadai hatóságok nyugod­tan kipenderíthetik. Ha megtalálják... A marsi homokdűnék titka MTI A Marson kis homokdűnék vannak, s gyűlnek a bizonyíté­kai annak, hogy valaha hosszú ideig víz volt a bolygón - kö­zölték szerdán a Nyomkereső (Pathfinder) Mars-kutató prog­ram pasadenai földi irányító­központjának munkatársai. Matthew Golombek, a prog­ram felelőse a sajtótájékozta­tón hangsúlyozta, hogy kétség­kívül homokról van szó. Hoz­zátette, hogy a tudósok eddig ilyen részecskéket nem találtak a bolygón. A kutatások során eddig csak sziklákat, minden­féle méretű köveket és port fe­deztek fel. A Jövevény (Sojourner) nevű kis önjáró robot két, néhány cen­timéter magas és mintegy egy méter hosszú homokdűnét vizs­gált meg, amelyeknek a szemcséi mintegy egy milliméter átmérő- jűek. Henry Moore geológus egy' négy centiméter átmérőjű kavics­ra hívta fel a figyelmet, amely teljesen gömbölyű, mintha víz­folyás csiszolta volna le. A Jö­vevény révén sikerült egyér­telműen bebizonyítani, hogy a Cápa névre keresztelt szikla konglomerátum, azaz olyan geológiai jelenség, amely ak­kor alakul ki, ha egy szikla hu­zamosabb ideig vízben áll. A tudósok szerint ezek az új ele­mek alátámasztják azt az el­gondolást, hogy évmilliárdok­kal ezelőtt folyékony halmaz- állapotú víz volt a Marson, és a hőmérséklet is magasabb volt, mint most. H-yariátis tud fizetni, nem fog fizetni. Dario Fo hivatalosan a díjat alapító Alfred Nobel halálá­nak évfordulóján, december 10-én Stockholmban veszi majd át a magas kitüntetést, a vele járó 7,5 millió svéd koronáról szóló csekkel együtt. A díjat XVI. Károly Gusz­táv király nyújta át. Az AFP beszámolója emlékeztetett arra, hogy Fo személyében a hatodik olasz író veheti át az irodalmi Nobel-díjat. Dario Fo nem tartozott a legesélye­sebbek közé, ezért kitünteté­se az 1997-es szavazás nagy meglepetése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom