Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-01 / 229. szám
Gazdaság . Napi tőzsdeinfó Részvény Nyitóár MÓL 4200 TVK 4350 Richter 20 400 OTP 6415 Kárp.i jegy 840 Záróár Átlagár 4280 4262 4385 4400 20 700 20 759 6455 6459 860 867 A Budapesti Értéktőzsdén kedden megfagyott a levegő, az árfolyammozgások a lehető legminimálisabbra csökkentek. A hétfői nap már tapasztalhatók voltak ennek jelei, de egy nappal később a legkomolyabb árfolyamváltozás sem haladta meg a néhány száz forintot. Ennek okaként a tőzsdei szakértők azt nevezték meg, hogy Európában és Magyarországon is jelentősebb részvénykibocsátások várhatók a közeljövőben, emiatt a piacmozgatásra képes nagybefektetők kivárnak. Forrás: Bu-Ké Bróker Kft. Kedvezően alakul a GDP MTI Az első félévben a bruttó hazai tennék (GDP) összehasonlító áron 3,2 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ebben az időszakban. A Központi Statisztikai Hivatalnak az MTI-hez kedden eljuttatott tájékoztatója szerint: a gazdaság élénkülése már az első negyedévben is érzékelhető volt, és a tendencia a második negyedévben tovább erősö-1 dött. Az előző év azonos időszakához képest az első három hónapban 2,1 százalék, a második negyedévben pedig 4,3 százalék volt a GDP növekedése. Az első féléves dinamikában jelentős szerepe volt a feldolgozóipar 6,1 százalékos és az építőipar 7,7 százalékos növekedésének. A feldolgozóiparon belül legjelentősebben a gépipar teljesítménye nőtt, 26,3 százalékkal. A GDP belföldi felhasználásán belül a nemzetgazdasági beruházások a második negyedévben 13,5 százalékkal haladták meg a tavaly azonos időszaki adatokat. Tovább folytatódott a külkereskedelmi forgalom dinamikus 'növekedése is; Az első félévben' az expód 22' százalékkal, az import pedig 21 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. A belföldi felhasználás legnagyobb hányadát képviselő lakossági fogyasztás az év első hal hónapjában lényegé- ' ben az egy évvel ezelőtti szinten maradt. A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért talajközeli ózon 24 órás átlagkoncentrációja 1997.09.22-1997.09.28. között A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szálló por 24 órás átlagkoncentrációja 1997.09.22-1997.09.28. között 100 + 0 24 órás levegőminőségi határérték 90 -- 80 -- 75,1 70 -- 60 — 50 -- 40 -- 30 — 20 10 86,1 51,8 58,7 37,6 szálló por (pg/m3) 36,1 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap 1997, október 1., szerda Kisvállalkozások az Unióban BelsőMunkatársunktól A két évvel ezelőtti adatok alapján az Európai Unióban összesen tizenhatmillió vállalat működik. Ennek 9,5 százaléka mikrovállalat. Az adatok a mezőgazdaság nélküli gazdasági szférára vonatkoznak, az EU ugyanis a mezőgazdaság kérdéseit teljesen elkülönítve kezeli. Az Unióban a foglalkoztatott létszám mintegy kétharmadának adnak munkahelyei a kis- és középvállalatok, ezen belül egyharmadának a mikroválla- latok. A kis- és középvállalkozói szektor hozzájárulása a hozzájutott értékekhez valamivel kisebb arányú, hatvankét százalék. A különbség a mik- rovállalatok esetében nagyobb: a foglalkoztatás egyharmados arányával szemben huszonhat százalék. Az átlagot jellemző adatok mögött azonban az EU-tagor- szágok között e tekintetben is lényeges különbségek vannak. Legutóbbi, az elmúlt évben közzé tett kisvállalati jelentésük szerint az átlagos vállalati nagyság, az egy vállalatra jutó foglalkoztatottak száma a tagországokban három (Finnország, Görögország, Izland) és tizenhárom között változik. Az EU-átlag hat fő. A foglalkoztatottak szamára a munkahelyek legnagyobb hányadát öt országban (Belgium, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Németország) a nagyvállalatok, három országban (Görögország, Olaszország, Spanyolország) a nagyon kicsi, a mikrovállalatok, a további hét országban pedig (Ausztria, Dánia, Hollandia, Írország, Luxemburg, Portugália, Svédország) a kis- és középvállalatok adják. Az európai integrációs közösségben a nyolcvanas években kristályosodott ki, hogy a gazdasági-társadalmi tekintetben rendkívül jelentős kis- és középvállalkozói szektor sajátos problémáival a közösség szintjén is foglalkozni kell. E célból előbb egy független munkacsoportot hoztak létre, majd a XXIII. főigazgatóságot bízták meg az ezzel kapcsolatos sokféle feladat elvégzésével, illetve összehangolásával. Az első időszakban a közösség kis- és középvállalkozói politikájának fő célkitűzése volt a gazdasági, jogi környezet javítása, az olyan rendszer kialakítása, amely segíti a vállalkozásokat a hatalmas közösségi piac lehetőségeinek kihasználásában, továbbá támogatás biztosítása a vállalkozás erősödését ígérő saját erőfeszítésekhez. A kilencvenes években az aktualizált program súlypontja elsősorban az adminisztratív, jogi és gazdasági korlát felszámolására, a több információ- adásra és az együttműködés erősítésére vonatkozik. Javítani szeretnék a kutatáshoz, képzéshez, innovációhoz jutás lehetőségeit, ezzel is erősítve a vállalkozások versenyképességét. építészeti kiállítás Munkatársunktól A tavasszal megrendezett nyíregyházi építőipari szakkiállítás folytatásaként október 2-án, csütörtökön megnyitja kapuit a négynapos ő$zi építőipari vásár a PRIMOM Inku bátorházában. A szervezők tizennyolc céget hívtak meg, hogy bemutassák tcr: mékcik és szolgáltatásaik legjavát. Az őszi, megyei seregszemlén a hangsúly az építőipar szezonális jellege miatt az épületgépészeti megoldásokra, belső- építészeti munkákra, a beltéri burkolásokra helyeződik. A bemutatók melletti kísérőrendezvények között kiemelkedik a szombaton 11 órakor kezdődő, a napenergia hasznosításáról szóló közérdekű előadás. A kiállítást és vásárt csütörtökön 11 órakor Giba Tamás, Nyíregyháza város alpolgármestere nyitja meg. Támogatás a falusi turizmusnak MTI ___ Cs aknem 3.0 százalékkal több volt az idegenforgalom első hét hónapjának bevétele, mint a megelőző év hasonló időszakában. A forgalomból már mintegy 5-6 százalékkal részesedik a falusi turizmus, amely a turisztikai gazdaság egészével együtt ígéretes fejlődésnek indult - mondotta Antal Katalin, az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium főtanácsosa kedden Hévizén, az c témakörben rendezett regionális tanácskozáson. Mint hangoztatta: egyre nagyobb a falvakban az érdeklődés az idegenforgalmi beruházások iránt, bár sajnos az eddigi célpályázatok és kamatkedvezmények egyelőre inkább csak ösztönző segítséget jelentenek, vissza nem térítendő támogatást még nem. Antal Katalin szerint nagyon biztató viszont az, hogy hamarosan az Országos Idegenforgalmi Bizottság elé kerülnek a falusi turizmus fejlesztésének komplex tervei, de már működik is például az FM-mel közös, a mezőgazdasági termelés és a faluturizmus együttes fejlesztését szolgáló Hosz- szú távú pályázat is. Komoly lendítőerőt jelent majd e turisztikai ág számára, hogy jövőre viszsza nem térítendő támogatáshoz juthat, és várhatóan a jelenleginek kétszeresére, 600 ezer forintra emelik fel a falusi vendéglátással foglalkozók adókedvezményét. Hódít az outsourcing MTI ____________ Mi nden jel szerint a jövő egyik legkifizetődőbb üzlete lesz az úgynevezett outsourcing - a forráskihelyezés, illetve kiszervezés. Ezzel a lehetőséggel azok a nagy vállalatok csintézményck élnek, amelyek alaptevékenységük mellett nem kívánnak mással foglalkozni, Közéjük sorolható például egy olyan élelmiszert gyártó cég, amely számítás- technikával, kommunikációval, telephelyi védelemmel kapcsolatos feladatai megoldását, igényei kielégítését kívülálló szakemberekre bízza, gyakorlatilag bérelik a szakértők szolgáltatásait. Erről a hazánkban egyre terjedő szolgáltatási formáról rendezett tanácskozást és sajtótájékoztatót kedden Budapesten a Műszer- technika Irodatechnika Kft. Óvári András, a cég vezérigazgató-helyettese többek között elmondta, hogy az irodatechnika területén ezt a szolgáltatást egyre több vállalat és intézmény veszi igénybe a bankoktól a kormányzati szervezeteken át a nagyvállalatokig. A cég ugyanis teljes körűen kiszolgálja mindazokat, akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel. Nem kell a megrendelőnek a gépek üzemeltetésére vagy javítására gondot fordítania. Bérleti díj ellenében ezt is a vállalat oldja meg számukra. Csupán a szükséges kapacitásmennyiséget kell megjelölniük. Ehhez a cég automatikusan megteremti a feltételeket. A vezérigazgató-helyettes, tájékoztatott még arról is, hogy a Műszertechnika Holdinghoz tartozó vállalkozás a múlt évben több mint 3 milliárd forintos árbevételt ért el, az idén viszont már várhatóan mintegy 5 milliárd forint körül alakul majd a cég forgalma. Ebben az úgynevezett outsourcing tevékenység egyre növekvő hányadot képvisel. A húsz vállalkozást tömörítő Műszer- technika Holding éves forgalma jelenleg mintegy 12 milliárd forint. A Műszertechnika Irodatechnika kft.-jénél bejelentették azt is, hogy egyéves munkájuk elismeréseként megszerezték az úgynevezett ISO 9002 minőség- tanúsítást az irodatechnika és a telekommunikáció területén. A világon élő több milliárd ember számára szinte észrevétlen volt az a folyamat, amelynek keretében Földünk ügyeinek meghatározása gazdasági csoportok kezébe ment át. Ment és megy - mondhatjuk, hiszen ez a hatalomátvétel lassú, átgondolt és alig látható. Mindennek bizonyítéka, hogy ma a világon csupán 36 olyan ország van, melynek évi nemzeti jövedelme meghaladja a legnagyobb multinacionális vállalatok évi forgalmát. A többi - ebből következően - eleve behatárolt lehetőséggel rendelkezik, hiszen gazdasági életük alakulásában kevéssé dönthetnek szabadon akkor, amikor elsöprő erejű gazdasági szövevények vannak jelen területükön, beleépülve az ottani gazdaságba. Ma már követhetetlen az átlagpolgár számára az, hogy mit is jelent egy-egy multinacionális, transznacionális vállalat. Ha valaki csak a reklámok és a gyártók neve alapján akarja meghatározni, hogy ki áll a termék mögött, az hamar csalódik, hiszen kiderül, hogy gyakorta egy csokoládégyár azonos az ásványvíz-forgalmazóval, aki egyben érdekelt a műanyagiparban is, és uralja a bútoripar egy részét. De sorolhatnánk tovább azokat a szövevényeket, amikor a legkülönbözőbb jellegű és súlyú, korábban önálló gyárak, vállalkozások keltek egybe, hogy a helyi piacokon kívül a világpiac egészében meghatározó szerephez jussanak. Elég, ha talán a gépkocsiipar térhódítását vesszük górcső alá. A multi- és transznacionális vállalatcsoportok elsősorban gazdasági erejükkel tűnnek fel. De mindez együtt jár azzal is, hogy olyan előnyöket képesek kiharcolni túlsúlyuk révén, melyek már beleszólást jelentenek egy-egy ország vagy országcsoport politikai, társaMultivilág Bürget Lajos jegyzete dalmi életébe is. A kedvezmények megszerzése utáni térnyerést követően már diktálnak a foglalkoztatásban, egy-egy nem tetsző politikai rendszer esetén beleszólást szereznek a helyi viszonyok alakításába, piaci fölényük révén az ország egész belső gazdaságának be- folyásolóivá válnak. És közben kezükben a fenyegetés eszköze: ha nem paríroztok, elmegyünk, visszük a tőkét, az adóhasznot, megszűnik a foglalkoztatás, hogy csak a szolid eszközöket említsem. Ma már a tőkés világ teoretikusai is egyre növekvő aggodalommal látják: az áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen multinacionális tőke valahol a távlatokban nagy veszélyeket rejt magában. Ezt ma már a kapitalista világ gazdasági boncai is észrevették, és aggodalmukat fogalmazzák meg. A multitőke globalizálódása ugyanis aggasztó politikai kettős hatalmat hozhat létre. Fenyegeti a szabad piacgazdálkodást, hiszen néhány csoport a maga kedvére és hasznára szabályozhatja a gazdasági folyamatokat. A felhalmozódott és ellenőrizhetetlen pénz- a valós és jelképes - már- már marxi víziókat idéz fel, kétségessé téve azt, hogy bárki bárhol szabad döntéseket hozhat. Ezekben az időkben, amikor a transznacionális és multinacionális tőke offenzív keleti terjeszkedésbe kezdett - áll ez Ázsiára és más kontinensekre, így Európára is - érdemes odafigyelni erre a folyamatra. Ráhatásunk nincs, erre a tőkeszegény országok képtelenek. De mindenképpen figyelmeztető a jelenség, mely a XXI. századra már olyan helyzetet teremthet, amely szinte észrevehetetlen módon búcsúztatja el az olyen fogalmakat, mint önállóság, szuverenitás, biztonság, stabilitás. Mindez - a mai gazdasági teoretikusok szerint is- talán e század végének legnagyobb és legveszélyesebb kihívása.
