Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

1997. október 30., csütörtök Hazai krónika Kormányülés*előzetes MTI A kormány csütörtöki ülé­sén várhatóan áttekinti Ma­gyarország NATO-integráci- ójának helyzetét, miután szer­dán befejeződnek a csatla­kozási tárgyalások. A kabinet feltehetően dönt a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek piacra jutási támogatási rendszerének átalakításáról, az Agrárintervenciós Köz­pont létrehozásáról. Ez meg­felel majd az európai uniós gyakorlatnak, és a központ feladata lesz többek között a pályázatok meghirdetése és elbírálása, valamint az is, hogy visszaszoruljanak a jogtalanul igénybe vett tá­mogatások. A kormány rendeletben szabályozza a tb-ellátásokat és a magánnyugdíjra jogo­sultak körét. Ennek során egyebek mellett az egyik fő feladat, hogy áttekinthetőbb legyen a társadalombiztosí­tás nyilvántartási rendszere. Szó lesz ezen kívül a DAM Diósgyőr Rt. válságkeze­léséről, az Antenna Hungá­ria Rt. tevékenységéről, va­lamint a jövő évi statisztikai adatgyűjtési programról. Na­pirendre kerül a közmunka- tanács és a közmunkaprog­ramok támogatási rendje is. Az ORFK felhívása MT[ __ Az Országos Rendőr-fő­kapitányság (ORFK) együtt­működési megállapodást ajánl azon vállalkozásoknak, amelyek magas színvonalon képesek elvégezni a gépjár­művek alváz- és motorszámá­nak erédetellenőrzését. Erről az ORFK sajtóirodája tájé­koztatta szerdán az MTI-t. A közlemény szerint a köz­úti közlekedés rendőrható­sági igazgatásáról szóló bel­ügyminisztériumi rendelet hatályba lépésével szigorod­nak a járművek forgalomba helyezésének és forgalom­ban tartásának eljárási szabá­lyai. A lopott járműveknél ugyanis gyakran manipulál­ják az alváz- és motorszámot, így az azonosító adatokon végrehajtott változtatások nehezebbé teszik azok felis­merését. Az ORFK arra törek­szik, hogy az alváz- és mo­torszámok eredetiségellen­őrzését magas szakmai és technikai színvonalon te­vékenykedő szakértői állo­mások végezzék. Az érdeklődők a Közbiz­tonsági Főigazgatóság Igaz­gatásrendészeti Főosztályán, illetve annak Rendészeti Osztályán (Budapest, XIII. kerület, Teve u. 4-6.) vehe­tik át a pályázatot. A felhí­vás teljes szövegét közzé te­szik a Zsaru rendőrségi ma­gazin november 4-én meg­jelenő számában. Nyírfa-jelentés A Nyírfa fedőnevű titkosszolgálati akció dokumen­tumainak átvizsgálására - az Országgyűlés Nem­zetbiztonsági Bizottságának ajánlása alapján - lét­rehozott, rendőri és titkosszolgálati szakértőkből álló munkacsoport jelentésének titkosítását feloldották az illetékes miniszterek. Erről szerdán tájékoztatta az MTI-t Garamvölgyi László, a polgári titkosszolgá­latokat felügyelő tárca nélküli miniszter sajtóreferen­se, aki egyúttal a jelentés szövegét is eljuttatta a hírügynökségnek. MTI A jelentés egyebek mellett tartalmazza, hogy a Nyírfa­fedőnevű műveletre 1996. február 7-én nyitottak dosszi­ét, amelyben elhelyezték a már a huzamos ideje folyó adatgyűjtés dokumentumait, majd itt gyűjtötték a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában keletkező, az információs hivatal (hír­szerzés) feladatával össze nem függő információkat is. Ezek kiterjednek a térség politikai, gazdasági életére, közbizton­sági helyzetére, és nagy teret szentelnek a rendvédelmi szer­vek belső helyzetének és te­vékenységének. A jelentés megfogalmazói szerint alapvető probléma, hogy a dossziéban található adatok nagy része rendvédel­mi szervek által folytatott felderítésből, nyomozásból származik. Az információkat gyakorlatilag „ügynöki úton szerezték”, nem pedig a rend­őrség bűnügyi szervei, vagy a Belügyminisztérium Rend­védelmi Szervek Védelmi Szolgálata munkatársaival fenntartott, szabályozott kapcsolat útján. Az érintett rendvédelmi szervek vezetői sok esetben nem is tudták, hogy az adatok az informá­ciós hivatalhoz is eljutottak, így fordulhatott elő, hogy a dokumentumokban szerep­lő, bűncselekményre utaló információk ügyében az érintett rendvédelmmi szer­vek már operatív felderítést, vagy büntetőeljárást folytat­tak. Mindebből következik, hogy néhány kivételtől el­tekintve konkrét ügyekből, titkos nyomozásokból, nyílt büntetőeljárásokból szár­mazó információk alapján állt össze a Nyírfa-fedőnevű dosszié. A munkacsoport megálla­pította: a rendőrség feladat- és hatáskörébe tartozó bűn­ügyi vonatkozású adatok egy része ma már nem hasz­nosítható, mert lezárt, befe­jezett bűnügyekhez kap­csolódnak. Több informá­ció esetében megállapítást nyert, hogy azok valóságtar­talmát a nyomozás nem iga­zolta. Ugyancsak jelentős számú olyan bűnügyi infor­máció volt, amelyek való­ságtartalma csekély, forrásu­kat nem lehet megállapíta­ni. Csak általánosságban utalnak visszaélésekre, illet­ve keletkezési körülményei­ket figyelembe véve irreális­nak látszanak. Tények és következtetések A Horn-átvilágítás megyei visszhangjaiból K. Z.-D. A. (Uj Kelet) Seszták Oszkár, a Fidesz- Magyar Polgári Párt megyei irodájának vezetője:- Nem igaz, hogy Horn Gyula minden tevékenységét ismeri a közvélemény, és úgy szavazott rá és pártjára 1994- ben. Az az „apró” momentum elkerülte a figyelmet - amit a kormányfő elhallgatott -, hogy részt vett a Nyugati pá­lyaudvar melletti tüntetésen, nyilvánvalóan nem a forra­dalmárok, hanem a karhata­lom oldalán. A vasútállomás mellett a tüntetés után több halott maradt. Lőtt-e Horn Gyula vagy sem, ez nyitott kérdés. A választ a kormányfő lelkiismeretére kell bízni. Eddig úgy nyilatkozott a kormányfő, hogy 1956-ban közintézményeket őrzött. A bizottsági jelentésből kiderül, hogy börtönt is védett, ahol magyar forradalmárokat tar­tottak fogva. Remélem, az új tényekből, ha a miniszterel­nök nem is, a közvélemény levonja a megfelelő követ­keztetéseket. Nem értem, hogy kisebb egy bűn, ha azt a bű­nös elismeri. íj: sjc * Czinner György, a Mun­káspárt országos elnökségé­nek tagja, a párt sajtószóvi­vője:- A jelen­tésben foglal­tak semmi­lyen újdonsá­got nem tar­talmaznak, a tényeket min­denki tudta, amikor 1994-ben az MSZP-re és Horn Gyulára szavazott, így a második kör­ben a Munkáspárt tagjai és szimpatizánsai is. A minisz­terelnöknek nem a vizsgáló- bizottság jelentése miatt kel­lene lemondania, hanem ami­att, hogy baloldali választási ígéretei nagy részét nem tel­jesítette. Az MSZP ugyanis olyan jobboldali politikát folytató párt lett, amelynek vannak balodali tagjai. * * * Irányi Tamás országgyűlé­si képviselő, a Szabadde­mokraták Szövetsége me­gyei elnöke:- Az úgyne­vezett álvilá­gítási törvény megkésett, 1991-ben kel­lett volnak megalkotni, ahogy akkor az SZDSZ parla­menti csoportja javasolta. A kérdést már akkor le lehetett volna zárni, így azonban, mint várható volt, politikai játszma színtere lett a vizsgá­lat és annak eredményei. A tör­vény helyesen jár el, amikor az átvilágításban érintettek vizsgálati eredményét nyilvá­nosságra hozza. Felnőttnek tartja a magyar állampolgáro­kat, akik az adatok, a tények ismeretében az országgyűlési választásokon el tudják dön­teni, hogy kire szavaznak. Lapunk tegnapi számában olvashatták az egyes fontos tisztséget betöltő személye­ket ellenőrző bizottságnak Horn Gyula mi­niszterelnök, országgyűlési képviselőről szóló határozatát. A bizottság a kormányfőt múltja miatt már korábban felszólította, hogy mondjon le parlamenti tisztségéről. Horn Gyula szeptemberi tájékoztatása sze­rint a bizottság jelentésében egyetlen olyan tény sem szerepel, amely a közvélemény előtt ismeretlen lenne, ezért sem erkölcsi, sem jogi indokát nem látja annak, hogy le­mondjon. Az említettekről kértük a pártok helyi vezetőinek véleményét. Tlikacs István, az MSZP megyei ügyvezető alelnöke: — Horn Gyula átvilágítása a tör­vény szerint tör-( tént, a bizottság is' a törvény értel­mében járt el, amikor nyilvá­nosságra hozta az eredményt. Újra meg kell erősítenem, hogy a törvény nem a lemon­dás kötelezettségét írja elő azok számára, akiknek a vizs­gálata negatív eredménnyel zárul, hanem a nyilvánosság­ra hozatalt. Horn Gyula már az előző ciklusban a nagy nyilvánosság előtt ismertette múltját, ezért tehát a válasz­tók ennek tudatában szavaz­tak rá az egyéni választóke­rületben 1994-ben, és ennek ismeretében támogatták mint az MSZP miniszterelnök-je­löltjét. Éppen ezért csúsztatás az, hogy Horn Gyula bármit is eltitkolt volna a múltjából, illetve hogy nem követi a tör­vény előírásait. A választások közeledté­vel a kormány teljesítményé­nek megítélése és a pártok programjai képezhetnék in­kább a vita tárgyát a kampány során. * * * Molnár Ferenc, a KDNP megyei alelnöke: — A törvények- uieszténydimouaia nek érvényt kell szerezni, ez két­ségtelen. A kér­désnek azonban van egy bizo­nyos emberi ol­dala is. Horn Gyulát minden­ki ismeri, tisztában vannak múltjával és mostani munkás­ságával is. A határozatból nem derül ki, hogy valójában mit is tett 1956-ban. AIII/III- as ügyosztály iratait ismerte és véleményezte, ez kötelessé­ge volt. Horn Gyula érdemei elévül­hetetlenek, hiszen 1989-ben egyik kezdeményezője volt a vasfüggöny lebontásának. Nemzetközileg teljes mérték­ben elismert politikus ő. Ön- kontrolljának kell lenni ahhoz, hogy lemond vagy nem mond le. Úgy látszik, azt választot­ta, hogy megmarad a hátralévő időszakban miniszterelnöknek és pártja vezetőjének. A múltról nem szabad ugyan megfeledkeznünk, de talán ideje, hogy most inkább a jelennel és a jövővel foglal­kozzunk. níwUt Demcsák József, a MIÉP megyei elnöke: MIEP Úgy látszik, ezt még ma sem hajlandó megtenni. * :|: * Kornherr Tibor, az MDNP megyei elnöke: MSZDP- Horn Gyula lemondatása már nagyon időszerű volt. Mi ezt korábban is szorgalmaz­tuk alkalmatlanság címén. Sajnos, ennek a lehetősége éppen az önteltség és a ha­szonlesés miatt kizárt lett az utóbbi időben. Ezért most na­gyon örülünk, hogy a bizott­ság lemondásra szólította fel Horn Gyulát, mert ez az egész nép akaratával egyező köve­telés. A szakértő kormányban én egyetlen alkotni tudó em­bernek a jelenlétét sem látom biztosítottnak. Talán nem is akarják, hogy a hozzáértést mint gazdaságot irányító kö­vetelményt megjelenítsék politikai téren. Én személy szerint meg­szenvedtem 1956-ban a pufaj- kások ütlegelését, számomra tehát megnyugtató elégtétel lenne, ha végre kikerülnének a kormányból azok, akik 56- ot meggyalázták, lejáratták, és tulajdonképpen leverték. * * * Hamvas László, az MDF megyei alelnöke, az Orszá­gos Választmány tagja: MDF- Régóta vajúdik ez a kér­dés. Az ország közvéleménye már korábban is tudta, hogy Horn Gyula előéletével prob­lémák vannak, hogy pufajkás volt. Izgalmas kérdés, hogy ez a „pufajkássága” 1956 novem­berében vagy decemberében keletkezett. Életrajzi adataiban a korábbi rendszerben azzal kérkedett, hogy november kö­zepén lett karhatalmista. Most, miután kiderült, hogy decem­ber elején még volt egy sortűz a Nyugati pályaudvarnál, de­cember 15-ére teszi az idő­pontot. De nem is ez itt a kér­dés, hanem az, hogy lehet-e valaki ilyen múlttal egy átala­kuló, rendszerváltó magyar társadalomnak a miniszterelnö­ke. Mi úgy érezzük, hogy nem. Horn Gyulának le kellett vol­na vonnia a következtetéseket, s nemcsak az átvilágításból, hanem már mindjárt az elején. Mégpedig azt az egyetlen kö­vetkeztetést, hogy a magyar miniszterelnök mint közjogi méltóság tiszta ember legyen múltjában, jelenében egyaránt.- Az MDNP megyei elnök­ségének egyöntetű vélemé­nye az, hogy a Magyar Köz­társaság törvényei minden állampolgárra nézve köte­lezőek. Ebből a megfelelő következtetést mindenkinek le kell vonnia, függetlenül a beosztásától. *** Oláh Gábor, az MSZDP megyei elnöke:- Ebben a kérdésben elfogult va­gyok, mert 56-ban én a barikád má­sik oldalán álltam, tehát Horn Gyulával szemben. Azok a szociáldemokraták, akiket előtte is, utána is meghurcol­tak, szembekerültek azokkal a személyekkel, akik a forra­dalom leverésében és a meg­torlásban serénykedtek. Történészként is felten­ném a kérdést: ötven vagy száz év múlva hogyan tudják majd megmagyarázni, hogy alig negyven évvel a forrada­lom leverése után olyan mi­niszterelnöke volt Magyaror­szágnak, aki részt vett a sza­badságharc eltiprásában? Ne csodálkozzunk, hogy ezek után mások is megsze­gik az összeférhetetlenség­gel, tisztségvállalással kap­csolatos előírásokat, hogy a kisember sem tartja kötele­zőnek a törvények betartását. Akik ma hatalmon vannak, azoknak az az érdekük, hogy bebetonozzák magukat. Ok mindenre képesek a hatalom megtartása érdekében, s ez hosszú távon végzetes lehet az ország számára. * * * Tóth András, az FKGP vá­rosi elnöke:-Számunk­ra megnyug­vás a bizott­ságnak ez a határozata. Jellemző a szocialistákra, hogy az ügy­ben öten vagy hatan is érintet­tek, de gyakorlatilag senki sem mondott le közülük. Ennyire veszik komolyan, tartják ma­gukra nézve kötelezőnek a saját maguk által hozott tör­vényeket. Szerintem az egész szocia­lista párt tisztában volt vele, hogy Hóm Gyula alkalmatlan a miniszterelnöki poszt betöl­tésére, mert egyedül az MSZP nem nevezte meg a választá­sok előtt miniszterelnök-je­löltjét. Egyértelmű, hogy az egész felelősség az MSZP-t terheli. Magyarország lakos­ságának megnyugvást jelent a határozat, a határozatból re­ális képet kaphatott arról, hogy kit tettek meg a szocia­listák miniszterelnöknek. Hogy mer ez az ember oda­menni a 301-es parcellához, hogy mer részt venni 56-os koszorúzáson vagy valami­lyen más nemzeti ünnepen? Milyen lelkiismerete van az ilyen embernek?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom