Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-28 / 251. szám
Megyei krónika 1997. október 28., kedd Fontos a beteg Már nem a ki kit győz le volt a téma az Országos Egészségügyi Bizottság legutóbbi ülésén. Eldőlt ugyanis, hogy kompromisszumok árán dr. Kovács Pál volt népjóléti miniszter került az országos tébéönkormányzat élére. A közgyűlésen részt vett Mrenkó László, a Megyei Egészségbiztosítási Bizottság elnöke is. Őt kérdeztük a várható fejleményekről: Fekete Tibor (Új Kelet) —Mire jutottak az egész napos értekezlet végén?- Az újjáalakult TB-köz- gyűlés jóváhagyta működésének Alapszabály-tervezetét, és az országgyűlés megerősítése után ez a törvény szabályozza majd a hatásköröket és megyei szervezetünk munkáját. A megyei Területi Egészség- biztosítási Bizottság jövőjéről elhangzott: amíg nem alakulnak meg az új szervezetek, addig a régi elnökség ügyvivői megbízatásban tovább működik. A megyei egészségbiztosítási önkormányzatok csak november elején alakulhatnak meg. Jelenleg a közgyűlés elnöke levélben kéri fel az érintett szervezeteket a delegálásra.- A járulékfizetőket inkább az érdekli, milyen ellátást vagy szolgáltatást kapnak pénzükért. Ebben várható-e változás?- Igen fontos feladat a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár és a TEB együttműködésének harmonizálása. Egy betegelégedettségi vizsgálattal már korábban is kutattuk a fekvőbetegek véleményét. Most a háziorvosi praxisanalízis megyei helyzetét tekintjük át. Ideje lenne már továbblépni azon a szemléleten, amelyben a háziorvosnak .kártya-kötődése” van. A jelenlegi kártyaelszámolás minden visszássága ellenére arra ösztönzi a kezelőorvost, hogy minél több beteget vállaljon fel és lásson el. Némely háziorvos annyira leterhelt, hogy prevencióra már nem marad ideje, energiája. Ilyenkor az orvos a praxisával, és nem a beteggel foglalkozik. Novemberben a Háziorvosi Egyesülettel karöltve felmérjük a jelen állapotokat és a szaktárca illetékeseinek kezébe adjuk összegzésünket.- A gyógyszerfinanszírozáson túl a kórházak működtetése a legnagyobb kiadási tétel a tb költségvetésében. Az önkormányzat mi módon tudja ellenőrizni az egészségügyi intézményeknek átutalt összegek jogosságát?- Kórházkontrollnak nevezik azt szaknyelven, amikor egyes kezelések szükségszerűségét, alkalmazásának jogosságát vizsgálják, vagy azt, hogy nem lenne-e olcsóbb, de ugyanolyan hatékony kezelési módszer. Ez a kontroll elsősorban a járulékfizetők érdekeit szolgálja majd. A világ fejlettebb országaiban már a szűrő-gondozó rendszerek kiépültek. A médiából kitiltották az egészségre kifejezetten káros szerek reklámozását, ott már régen megkezdődött a tudatformálás. Ez is nagyon fontos része a prevenciónak. Sokkal többe kerül gyógyítani, mint megelőzni. E cél elérése igen hosszú időbe telik, de valamikor el kell kezdeni.-A világ sok országában a kórházi kezelést követően a beteg kifizeti a számlát, majd elmegy a biztosító társaságához. s ott, ha indokoltnak találják, kiegyenlítik a költségeket. Nálunk mikor működhetnek így a dolgok?- Ma a világon 54 féle finanszírozási rendszer létezik. Ha a beteg közvetlenül a kórházban egyenlíti ki a számlát, akkor ő maga tudja ellenőrizni, valóban azt a kezelést kapta-e, amiéit fizetett. Szakmai vonalon pedig tapasztalt orvosokra kell bízni az ellenőrzést. Ehhez azonban ismerni kell a pontos diagnózist, és ahhoz kell mérni a legolcsóbb kezelés kiválasztását.- Az utóbbi időszakban minden éven pótköltségvetésre volt szüksége a tb-nek, és úgy tűnik, az idén sem lehet elkerülni az állami támogatást. Mi ennek az oka?- A tervezet mindig átlag- számításon alapszik és teljes járulékfizetéssel számol. Ez csak elméletben van így. A lakosság egészségi állapotát felmérve a rendszeres és „jó” járulékfizetők szorulnak legkevésbé kezelésre, míg akik után az állam csak egy átalányt fizet, azoknak van nagyobb szükségük járóbetegellátásra, illetve kórházi kezelésre. Ez az aránytalanság önmagában is több milliárdos plusz kiadást jelent a pénztárnak. Az Egyesült Államokban 1972-től, az „egészségforra- dalomtól” az ambulánskórházakban látják el a betegek többségét. Az utókezelés nem a drága ágyakon, hanem a beteg otthonában történik. Ez az igazán polgárbarát megoldás.- Mi várható a jövő évi tb- költségvetéstől?- Jó lenne, ha a lakosság tudná a több éve tartó hiányköltségvetés igazi okát. Áz állam szerény összeggel támo- gatja a betegbiztosítást az idősek és a rászorultak után. Ezt az eltérést már nem lehet kigazdálkodni. Új elnökséget választott a megyei iparkamara A Szabolcs-Szatmár-Bcreg megyei Kereskedelmi és Iparkamara hétfőn tartotta clnökségválasz- tó küldöttgyűlését. A gazdasági önkonnányzat új elnöke dr. Veres János lett. Az általános alelnöki funkciót az elkövetkező négy évben Pekó László korábbi alelnök látja el. Az alelnöki feladatokkal a küldöttek Urbán Lajost, az Urbán és Társa Kft., valamint Kállai Mihályt, az EKO Kft. ügyvezető igazgatóját bízták meg. A kamara 21 tagú elnökségében a megalakult 11 testületi osztályelnök listán bekerült, valamint a kamarai osztályokból - a gazdasági életben betöltött súlyuknak megfelelően - további hat személyt választottak az elnökségbe a képviselők. Csak munkahely legyen! Jól emlékszem, hogy amikor a 70-es évek végén először juthattam el a Beregszásztól alig 25 kilométerre fekvő Vásárosnaményba, meglepődve tapasztaltam, mennyire más itt minden, mint a határ túloldalán. Gondozot- tabbak a földek, rendezettebbek a települések. Pedig itt is, ott is beregi magyarok élnek, mind a két oldalon a szocialista társadalmat építették. Csak ide még nem gyűrűzött be a balkáni mentalitás, a fanarióta szellemiség. Két határ is védte tőlük a Magyarországon maradt beregi-szatmári részeket. Ami Beregszász (és Szatmárnémeti) fejlődésében megtorpanást okozott, az Naménynak hasznára vált: a megyeszékhely Szovjetunióhoz csatolásával az egykori kis falu Bereg központja lett, fejlődésnek indult, várossá vált. Dal may Árpád (Új Kelet) A későbbiekben is figyelemmel követtem Vásárosnamény fejlődését, különösen azután, hogy Beregszász testvérvárosa lett, no meg baráti szálak is fűztek a kultúra itteni művelőihez. Csodáltam és ma is csodálom ezt a kisvárost, amely magyarországi viszonylatban hátrányos vidéken, Miklós Elemér megállapítása szerint „féiárnyékban” van, s mégis teljes életet él, hisz művelődési központja, könyvtára, múzeuma a kultúra egy-egy temploma, utcái, terei közművesítettek, aszfaltozottak, rendezettek, útjain nem kell a gödröket, kátyúkat kerülgetnie a járművezetőnek, mint huszonöt kilométerrel keletebbre... Látszik: a gondjaira bízott városért felelősséget érző, tenni akaró és tudó polgármestere és képviselő-tcstülete van Vásá- rosnaménynak. Joggal lehet büszke Hegedűs Antal polgármester a sikerekre. Ötvenmillió forintos költséggel rendbe hozták a református templom melletti emeletes épületet, amelyben századunk elején, pontosabban 1905-ben polgári iskola nyílt meg. Most az Eötvös József Általános Iskola néhány osztálya költözött át ide. Jövőre gyalogátkelőhely is lesz itt forgalmi lámpával, hogy a gyerekek biztonságosan közlekedhessenek. Legutóbbi naményi utam alkalmával felfigyeltem arra is, hogy a város központjában munkálatok folynak a járda és az úttest között.- Kazettás rendszert alakítunk ki itt - mondja a polgármester. - Ez azt jelenti, hogy az úttest mellett, az útpadkánál lesz egy kis 30-40 centiméteres rész, amely az útpadkával azonos magasságú. Mellette lesz a 60 centi magas kazettarész, amely benyúlik egész a járdáig. Ide termőföld kerül, amit díszcserjékkel, fákkal, virágokkal ültetünk be. Folytatjuk tehát a város parkosítását. Ez a kazettás rendszer a házasságkötő teremtől a könyvtárig fog húzódni. Jövőre az utca másik oldalán is hasonló megoldást alkalmazunk. Örömmel újságolja Hegedűs Antal azt is, hogy Vitka területén befejeződött a szennyvíz- hálózat kiépítése. Ezt 214 millió forintos beruházással oldották meg Olcsvával közösen. Tavaly elkészült a szennyvíz- tisztító telep regionális szinten, ami megoldja Vásárosnamény, Vitka, Olcsva, llk, Gemzse, Kisvarsány és Nagyvarsány kanalizációs gondjait. A műszaki átadás most novemberben lesz. A települések önkormányzatainak 20 százalékban kellett hozzájárulniuk a költségek fedezéséhez, a föbbi pénzt az állam adta.- 1990-ben, amikor felállt az önkormányzat, csak a város központjában volt gáz- és szennyvízhálózat, Vitkán és Gergelyi- ugornyán földutak is voltak - folytatja a polgármester. - Mára már teljesen elkészültünk az infrastrukturális beruházásokkal: a gáz- és a vízvezeték, a szennyvíz- és a telefonhálózat kiépítésével Vitka és Gergelyiugomya felzárkózott a városközponthoz. Ha az utakat is ki tudjuk javítani - s erre jövőre lesz remény -, akkor teljesen egy szintre hozzuk önkormányzatunk mindhárom települését. Azt persze senki ne gondolja, hogy Vásárosnamény ban nincsenek gondok, problémák. Hegedűs Antal ezeket sem rejti véka alá. Be kellene építeni a gimnázium tetőterét. A viszonylag fiatal épület lapos tetejű, beázik. Sátortetőt kell építeni, a tetőtérben pedig újabb helyiségeket kialakítani. Pályázatot nyújtottak be erre a munkára a minisztérumba. A támogatás beruházásként kérte az önkormányzat. Remélik, hogy jövőre el tudják kezdeni az átalakítást. Hasonló beázási problémák vannak az Eötvös József Általános Iskola főépületénél és a művelődési központnál is. Ez utóbbi épületében már folyik a felújítás. A következő években foglalkozniuk kell új utcák megnyitásával, mert örvendetesen sok az építkezni szándékozó fiatal.- Az utóbbi két választási ciklusban olyan szintre jutott el az önkormányzat, hogy most már a város szépítésével, a Tisza-part- tal és az intézményekkel kell foglalkoznunk, na meg elsősorban a munkahelyteremtéssel - mondja Hegedűs Antal. - Nagy gondunk, hogy 1992 óta nem süllyedt 22 százalék alá a munkanélküliségi ráta Vásá- rosnaményban és környékén. A városban kevés a munkahely, de valamilyen elmozdulás azért érezhető. Megtudom a polgármestertől, hogy az Elit Ruhagyárban folytatódik a létszámfejlesztés. Örvendetes, hogy az almafeldolgo- zással foglalkozó Wink Kft. megtelepedett a városban. A térségben a munkahelyteremtés terén két dologban kell előrelépni: az egyik - és a fontosabb — a mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása, a másik pedig a turizmus - a templomturizmus, a falusi és a vízi turizmus. Beregben ideálisak a körülmények a turizmus, a vendéglátás fejlesztéséhez, minden az anyagiakon múlik. Az önkormányzat pályázat útján pénzt kapott az Eötvös- kastély felújítására. Már folyik is a munka. Gondolnak a neobarokk Tomcsányi-kastély renoválására is, de ehhez több tízmillió forintra lenne szükség, s az egyelőre nincs. Ahogy Hegedűs Antalt és a képviselő-testület tagjait ismerem, előbb-utóbb megoldják a problémákat. Mert nem ülnek ölbe tett kézzel, nem sopánkodnak, nem hárítják át a felelősséget a pénztelenségre, hanem gondolkodnak, keresik a megoldásokat, pályáznak, nem herdálják el a szűkös anyagiakat, kihasználják a legkisebb lehetőséget is a város szépítésére, a lakosság életkörülményeinek javítására, az intézmények támogatására. Bár mindenhol követnék a példájukat! Idekötöz mindhalálig Petrusák János Megjelent a már nem ifjú, de örökifjú alkotó, Horváth József második önálló verseskötete. Az első címe: Gyökereidet el ne ereszd. A mostani, az Idekötöz mindhalálig ennek a szellemiségnek a folytatása. Gondolatébresztő érzésekről szólnak versei, az egyéni líra szubjektívnek tűnő nyelvén. A tartalom nem csupán Horváth Józsefé, hanem minden olvasójáé is egyben: a magyarságérzés, a hazaszeretet tudata, amely mindenki számára más és más szavakkal megfogalmazott ugyan, de mindnyájunkat idekötöz mindhalálig. Mindnyájunkat, akik gyökereinket nem akarjuk elereszteni. Horváth József minden verse az akácok illatáról, a kenyérsütés szertartásáról, a gyermekkor a „vadregényes Tisza-háton”, a „dombrádi rétek búzavirága” között, az örökké szeretett Hitves, és az Édesanya, mind-mind e tájhoz, ehhez a hazához kötik őt... És mindnyájunkat! Ezért van az, hogy aki Horváth József bármelyik versét olvassa, az arra gondolhat, hogy talán ezeket a verseket ő maga is megírhatta volna. Nem jobban vagy rosszabbul, nem is ezekkel a szavakkal, de ugyanezzel az érzéssel, mert a mi szívünkből szól minden egyes vers. A verseskötet illusztrációi, Csizmadia Attila fametszetei nem pusztán jelen vannak a kötetben, hanem méltó társai Horváth József verseinek. Energia és környezet Új Kelet-információ Mai világunk egyik legnagyobb problémáját az energiatermelésből adódó környezetszennyezés okozza. Mindannyiunk érdeke, hogy a környezetszennyezést minél hamarabb megállítsuk. Ennek egyik módja a takarékosság az energiával. Az E-Misszió Természetvédelmi Egyesület Energiatakarékossági rajzpályázatot hirdet általános iskolások részére Energia és a környezet címmel. A környezetvédelemmel és energiatermeléssel, illetve az energiafogyasztással és takarékossággal kapcsolatos alkotásokkal lehet pályázni, A/4-es vagy A/3-as méretben. A munkákat lehetőleg paszpartúrázva kérik beküldeni az E-Misszió Egyesület címére (Nyíregyháza, Hősök tere 9. II/232.) A postára adási határidő: október 31. Az első díjazottnak húszezer, a másodiknak tízezer, a harmadiknak ötezer forint értékű ajándék lesz a jutalma. Emellett minden nyertes részt vehet az egyesület egyhetes nyári táborában. A pályázat fővédnöke dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. A program támogatója a Központi Kömye- zetvédemi Álap Ökotárs Alapítványa.
