Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-28 / 251. szám

1997. október 28., kedd Elmeorvosi megfigyelésre kórházba szállí­tották Horvátországban azt a 27 esztendős férfit, aki Csáktornyán (Cakovec) túszokat szedett egy diszkóban, és csak volt katonai parancsnoka rábeszélésére adta meg magát 16 órás alkudozás után a horvát hatóságoknak. A vértelenül lezárult túszügy vasárnap hajnalban kezdődött, amikor a tele­pülés Monte Carlo diszkója előtt Bemard Hutinski vitába ke­veredett egy rendőrrel, majd géppisztolyt rántott, és a levegőbe lövöldözött. Hutinski lefegyverezte a rendőrt, majd túszként a szórakozóhely épületébe tuszkolta, ahol túszul ejtette az egyik pincémőt is. A helyszínre vezényelt rendőrjárőr két tagját is lefegyverezte, és őket is túszként tartotta fogva. A túszszedő Űzi géppisztolyából időnként a környező park fáinak lomb­koronájába lövöldözött, de foglyait nem bántotta, ám több­ször is túszai megölésével és öngyilkossággal fenyegetőzött. Később, miután teljesítették azt a követelését, hogy tévéfelvé­telt készítsenek róla, valamennyi túszát szabadon engedte. Thaiföldön egy volt falusi elöljáró - feltehetően az ellene folyó korrupciós vizsgálat miatti dühében - hétfőn be­rontott abba a terembe, ahol a falutanács ülésezett, és hat ta­nácstagot agyonlőtt, kettőt pedig megsebesített - közölte a rendőrség. A Reuters jelentése szerint Vira Csitcsantukot, a Bangkoktól mintegy 300 kilométerre északra fekvő Nondaeng falu volt elöljáróját, aki elmenekült a lövöldözés színhelyéről, még mindig keresik. Üj-Zéiandon egy férfi megelégelte, hogy háza mel­lett illegális autóversenyeket rendeznek, és buldózerrel neki­ment több gépkocsinak. A gyorsulási verseny résztvevői erre rettenetesen bedühödtek, s rátámadtak a férfi házára. Az eset Dél-Auckland tartományi körzetben történt, Wiri helység kö­zelében, hétfő hajnalban. A férfi földgyaluval nekihajtott nyolc gépkocsinak. Ekkor elszabadult a pokol, a versenyzők bosszú­ból megtámadták házát. Be tőitek minden ablakot, letarolták a kertet, és megfélemlítették a családot. Személyi sérülés nem történt. A rendőrség több mint 40 ember ellen eljárást indított. A férfi ellen három rendbeli fegyveres támadás és szándékos károkozás miatt indítanak eljárást. EU-bővítés ellenes osztrák hangulat „A tervezett bővítés az Európai Unió minden tagál­lamában a következő évek legnépszerűtlenebb el­képzelésévé válik” - jelentette ki a Die Presse című osztrák jobboldali-konzervatív lapnak Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az EU jelenlegi so­ros elnöke. MTI A hétfőn megjelent nyilat­kozat szerint a luxemburgi politikust ebben az összefüg­gésben különösen aggasztja Ausztria magatartása. „Auszt­ria azon kevés országok egyi­ke, ahol már felismerhető ez a bővítésellenes hangulat. A következő ausztriai választá­sokról nem sok áll majd a tör­ténelemkönyvekben. De ha a bővítés ezek miatt a választá­sok miatt hiúsul meg, akkor ez a történelem egyik forduló­pontja lesz- és nem is osztrák, hanem az európai történele­mé” — vélte Juncker. A politikus nem adott konk­rét választ a lap munkatársá­nak azon kérésére, hogy ez a kijelentés a Jörg Haider (az el­lenzéki Osztrák Szabadáspárt elnöke) esetleges kancellársá­ga elleni figyelmeztetésként értelmezhető-e. Mindössze annyit mondott: „Elfogadha­tatlannak tartom azt az politi­kát, amely nem a szomszédok­kal való együttműködésre, megértésre, kompromisszum­ra és megegyezésre irányul. Ha valaki kétségek esetén radiká­lisan lép fel a saját országa ér­dekében, akkor arra készteti a szomszédját, hogy az is ugyan­ezt tegye. És akkor ismét ugyanott vagyunk, ahol egy­szer voltunk már.” Juncker figyelmeztette az osztrák politikusokat: válasz­tástaktikai okokból ne tegyék kockára az EU-bővítésből adó­dó esélyt az európai béke biz­tosítására. „A közvélemény­nek a következő években fel­erősödő ilyen irányú nyomá­sát figyelembe kell venni, de nem szabad engedni neki. Aki viszont csak fut a választók után, az csak mindig a hátu­kat látja. Aki beszédbe akar bocsátkozni a választókkal, annak időnként az útjukba is kell állnia.” Junckemek van receptje a keleti bővítés lebonyolítására és kezelésére. Szerinte nem­csak a tagjelöltekkel kell meggyőző és meggyőzédes párbeszédet folytami, hanem a tagországokon belül is. Ezen­kívül el kell búcsúzni a „hó­rukk-elképzelésektől”. Ez azt jelenti, hogy szerinte az első új tagokat csak öt-hat év múl­va lehet felvenni. „Ezenkívül hosszú és részben nagyon hosszú ideig érvényes átmene­ti rendelkezésekkel meg kell próbálni a (puha leszállást) szerződéses formába önteni. Ezt a szándékot Közép- és Ke­let-Európábán is egyre inkább megértik”. Juncker szerint nem kellene egyszerre felvételi tárgyaláso­kat kezdeni minden jelent­kezővel. „Az felel meg a reali­tásoknak, ha a jobban felkészült közép- és kelet-európai orszá­gokkal folytatnak beható bő­vítési tárgyalásokat. Az évez­red vége előtt viszont meg kell üzenni valamennyi jelent­kezőnek. hogy ők is részesei a bővítési folyamatnak” - vélte. Világkrónika Ellenzéki honatyák Székelyföldön A legtöbb bukaresti lap terjedelmes riportokban számolt be hétfőn a Szociális Demokrácia Pártja, a Nagy-Ro- mánia Párt és az RNEP mintegy 20 képviselője és sze­nátora által az SZDRP kezdeményezésére péntektől va­sárnapig rendezett székelyföldi expedícióról, amelynek során Adrian Nastase SZDRP-alelnök vezetésével a tér­ség magyar iskoláit és román templomait keresték fel. MTI __________________ A honatyákat kísérő újság­írók helyszíni riportjaiból ki­tűnik, hogy a színmagyar fal­vak elemi iskoláinak alsóbb osztályos diákjai az év elején osztályaikba betóduló román képviselők románul feltett kér­déseire nem tudtak válaszolni, és a pedagógusok román nyelv­tudása sem volt túl magas fokú, továbbá hogy az e falvakban élő néhány román gyerek hely­színi román nyelvű iskolázta­tása nem megoldott, jobbára a helyi magyar iskolába járnak. Az Adevarul szerint „a bu­karesti hatóságok által maguk­ra hagyott románok Erdély szí­vében elvesztik identitásukat” — ezt állapította meg „a Hargi­ta és Kovászna megyei embar­gót áttörő SZDRP-különít- mény”. A lap egy rommá vált ortodox templom fényképét közli Bözödújfaluból, azzal az aláírással, hogy a „kisebbségi­ek jogaival és előjogaival el­foglalt bukaresti hatóságok megfeledkeztek róla”. A román lapok közül egye­dül a Curentul üt meg kritikus hangot az ellenzéki expedíció tekintetében, amelyben csak egy-két ismert politikus vett részt, és főleg iskolákat és templomokat keresett fel. A lap megjegyzi: a templomok azért szerepeltek a képviselők útvonalán, mert „az ortodox papok egy része égi manna­ként szolgálja a térségben a nacionalizmus ügyét”. Megjegyzi a cikk szerzője, George Árun, hogy az „el­lenőr honatyák” agresszív és megfélemlítő hangon szóltak az elemistákhoz. Egy temp­lomromnál tett látogatással kapcsolatban a riporter meg­jegyzi, hogy a templomot a negyvenes években hagyták el, és Adrian Nastase érdek­lődése csak most ébredt fel sorsa iránt, holott pártja hét éven át hatalmon volt. Nas­tase maga is elismerte egy interjúban, csak hallomásból tud olyan esetekről, hogy Magyarország történelmét és földrajzát tanították a szé­kelyföldi iskolákban (Romá­nia helyett) - holott ez visz- szatérő vád volt. A Curentul leszögezi, hogy Nastase kezdeményezése a gyakorlatban arra irányuló kí­sérletnek bizonyult, hogy fel­élesszék a nacionalizmust Er­délyben. Élesen bírálja az SZDRP portyázását a Románi­ai Magyar Szó hasábjainZseh- ránszky István. Túszdráma Egyelőre semmiféle új infor­máció nincs a csütörtökön Groznijban elrabolt két ma­gyar állampolgár, Dunajszky Gábor és Oláh István sorsáról - közölte hétfőn délután az orosz nemzetbiztonsági tanács név nélkül nyilatkozó illeté­kese az MTI tudósítójával. A Magyar Ökumenikus Sze­retetszolgálat két munkatársa egyikének szabadulásáról szombaton elterjedt hírek kap­csán az orosz nemzetbiztonsá­gi tanács képviselője megerő­sítette, hogy a hét végi orosz­csecsen tárgyalásokon Moszk­vában Movladi Udugov való­ban bejelentette: az egyik ma­gyar szabad. Ezt azonban hétfő délutánig sem orosz biztonsá­gi, sem pedig független forrá­sok nem erősítették meg. (MTI)- Nem hallotta, Józsi bácsi?! Egy NATO-katona a termelőszövetkezetének földet szeretne vásárolni!... Nem találják a magyar hegymászót A Magas-Tátra hegyi mentőszolgálatának keresőcso­portja hétfőn sem találta meg a pénteken lezuhant ma­gyar hegymászót, akinek sértetlen társa hétfő délután nyilatkozott az MTI-nek, és elmesélte a baleset körül­ményeit. MTI Pénteken a Téry menedék­házból elindulva négy ma­gyar hegymászó vágott neki a Markazit-toronyként ismert sziklás csúcsnak. A négyta­gú csoport egyik tagja dél­után több száz méter magas­ságból a mélybe zuhant. Há­rom társa sértetlen maradt. A három életben maradt sértet­len fiatalembert szombaton megtalálták. Az egyikük - az áldozat és mindhármuk nevének elhall­gatásához szigorúan ragasz­kodva - hétfő délután tele­foninterjút adott az MTI po­zsonyi tudósítójának. „Az időjárás és a helyszín ismere­tében nem látjuk esélyét annak, hogy társunk túlélte a zuha­nást” - mondta. Az időjárás a baleset napján is nagyon rossz volt, azóta pedig csak romlott. Erős szél, csaknem folyama­tos havazás, mínusz 20 Celsi­us fok körüli hideg van a Tát­rában, és rengeteg hó hullott a terepre. A tragikus baleset 28 éves áldozata valószínűleg több száz métert zuhant. Mindnyá­juk közül az áldozat volt a leggyakorlottabb hegymászó, aki már a Himalájában is meg­fordult. „Azért már mi is jár­tunk hegyekben, magam is is­merem a Tátrát, jártunk itt téli körülmények között, tanfo­lyamokat végeztünk.” Vajon sportszerűen, profi módon vagy alkalomszerűen űzik-e a hegymászást? Tagjai-e vala­melyik hegymászókat tö­mörítő szövetségnek? „Igen, elég gyakran járunk ki. Ha idő van, akkor kint vagyunk. A Hegymászó Klub tagjai va­gyunk, de nem tudom, vajon mindegyikünk a tagja-e” - válaszolta. A nyilatkozó sze­rint hármójukat, az életben maradottakat nem terheli fe­lelősség a történtek miatt. A tragédia perceiben az áldoza­ton ugyan volt kötél, de nem volt biztosítva. „Senki nem tudja megmondani, hogy mi­ért. Talán sietett, fázott, nem lehet tudni.” Az áldozat társa elmesélte: a szerencsétlenül járt 28 éves budapesti fiatalember a tra­gédia perceiben nem felfelé, hanem lefelé haladtában, a visszatéréskor zuhant le. Ere­detileg egy gyalogosan meg­közelített pontról kezdték el megmászni a Markazit-to- rony szikláit, de a rendkívül kedvezőtlenre fordult időjá­rás miatt visszafordultak, le­ereszkedtek a sziklafalról anélkül, hogy felértek volna a csúcsra. A nevének elhallgatását kérő fiatalember még elmond­ta, hogy „a hivatalos formasá­gok, jegyzőkönyvezés, rend­őrség, stb.” után indulnának vissza Magyarországra. A tátrai hegyi mentőszol­gálat ügyeletese az MTI-nek elmondta: a lezuhant magyar hegymászó keresése hétfőn hagyományos módon és he­likopterrel is folytatódott, de az időközben lehullott hó, a kialakult lavinave­szély, nemkülönben a kedve­zőtlen látási viszonyok miatt napközben megszakították az eddig eredménytelen ke­resést. Ha a feltételek kedvezőbb­re fordulnak, a keresés foly­tatódik. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) A nemzetközi politika sem különb a Deákné vász­nánál. Kevés dolog van, ami valóban nemesnek, fennköltnek mondható, mert sokszor, ami ezt igyek­szik igazolni, az csak „fe­csegő felszín”, ami pedig nem más, mint a mélyen el­hallgatott cél csillogó eszköze. Ugyanakkor mégis rop­pant érdekes megfigyelni a hajdani nagyhatalmak vi­szonyváltozásait tükröző felszíni stíluselemeket, mert ezek gyakran többet mon­danak a valóságról, mint megannyi nyilatkozat... Csiang Cö Min jelenlegi washingtoni látogatása és annak „látható elemei” azt sugallják, hogy - bár az USA számára roppant fon­tos a hatalmas kínai piac megszerzése — mégis a kí­naiak keményebben „pedá- loznak” Amerika kegyeiért. Erre utal az a kissé rátarti fogadtatás is, amit a kínai elsővonalas politikus ka­pott. (Hol van már a tavalyi hó!? Amikor a Fehér Ház csak azért szolgáltatott a kínai vezetőknek királyi pompát, hogy a Szovjet­uniót bosszantsa? Washing­ton ma már fütyül Moszk­va érzékenykedéseire.) Az a politikai gesztus is Peking erőteljesebb szük­séghelyzetét látszik igazol­ni, hogy Csiang elutazása előtt egy nappal Kína aláír­ta a nemzetközi kereskedel­mi, társadalmi és kulturális egyezményt, ami ugyan nem azonos értékű - mond­juk - az 1949-es genfi em­berjogi nyilatkozattal és konvencióval, de mégis csak az első emberjogi ih­letésű okirat. Láthattuk Csiang Cö Mint. amint a Fehér Ház fogadásán fel­emelt poharával ide-oda ci­kázva - szinte szervilis (szolgai) módon - igyeke­zett a koccintásokat „be­gyűjteni”, míg Clinton el nem mozdult volna a he­lyéről, és csak állt, mint a világ ura. . Mindez arra utal, hogy Kínának bizony valamit ten­nie kell, ha nem akar a maga belterjes szocializmusával ismét elszigetelődni. Az tel­jesen világos, hogy a kom­munista államrend fenntartá­sa több okból is egyre ne­hezebb. Egyrészt szűkült a mozgástér, az úgynevezett szocialista világrend össze­omlott, másrészt az egypó­lusú világ gazdasági rend­je sem látszik hajlandónak alternatívákat elfogadni. A robbanásszerű kínai fejlő­désnek csak akkor lesz iga­zán értékelhető és tartós ho- zadéka, ha belterjessége megszűnik, és megtermelt javait a világ egészén oszt­hatja szét. Mivel azonban az amerikai iparnak ponto­san ugyanez a célja (bele­értve a szinte feneketlen kínai piacot is), meg kell történnie a nagy alkunak kettejük között. És ez az a terület, ahol az USA jobb pozícióban van, mint Kína. Ennyit a mosolyokról és a koccintásra emelt poha­rakról...

Next

/
Oldalképek
Tartalom