Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-01 / 229. szám

1997. október 1., szerda Világkrónika Keddre virradó éjszaka Pozsony két különböző pontján egy-egy autós pokolgép robbant. Az egyik kocsinak leszakadt a teteje és szétroncsolódtak ülései, a másik - a Szlo­vák Olimpiai Bizottság használatában levő - jánnű kiégett, és az ismeretlen lettes ismeretlen robbanóanyaga a szomszé­dos gépkocsikban is kárt tett, de személyi sérülés egyik eset­ben sem történt - jelentette a TA SR szlovák hírügynökség. A brazíliai Amazonas esőerdőt borító sűrű, fekete füsttakaró sokkal nagyobb kiterjedésű és sokkal vas­tagabb, mint az indonézai erdőtűz miatt Délkelel-Ázsiát el­borító füst - közölte a brazíliai űrkutatási intézet (INPE). A hivatal az amerikai NOAA-12 és NOAA-14 műholdak felvé­telei alapján megállapította, hogy az Amazonas vidéken 13 200 tűzfészek volt látható augusztusban, 1500-zal több, mint tavaly ilyenkor. A brazil környezetvédelmi minisztéri­um adatai szerint 3,3 millió négyzetkilométernyi területre terjednek ki az erdőtüzek. Furcsa Mihály-napi ajándék várta a va­sárnap Németországból hazatérő Michal Kovác államfőt Po­zsonyban: az elnöki palotával szemben levő épület tetőteraszán egy hatalmas digitális kijelzőt helyeztek el, amely­re két napig értetlenül néztek az emberek, de aztán kiderült, hogy állítólag Michal Kovác elnöki megbízatásának hátralevő napjait mutatja. - Nevetséges, de nem zavar - mondta a szlo­vák elnök, miután a utcai járókelők két napig találgatták, vajon mit jelenthet a vasárnap 140-et, hétfőn 139-et, mutató digitális monstrum, melynek kijelzője kedden 138-ra fordult. Michal Kovác úgy ítéli meg, hogy ennél több napja van még az államfői székben. Csakhogy a kormánykoalíció és Vladimír Meciar szerint már csak ennyi napig kell „kiböjtölni” az el­nök távozásának napját. Japánok egy csoportja indult el kedden arra a szigetcsoportra, amelyet Oroszország már a második világhá­ború óta megszállva tart. Az öt évvel ezelőtt elindított „vízum­mentes” szigetlátogatások rendszeressé váltak, évente tucatnyi japán csoport keresi fel a Hokkaido japán szigettől északra fekvő úgynevezett északi területeket. A mostani látogatás annyiban jelent újdonságot, hogy ezúttal a japán külügyminiszter-he­lyettes is a csoporttal tart, amire még sohasem volt példa. A dél-koreai védelmi minisztérium szerint Észak- Koreában még ma is legkevesebb 50 ezer olyan dél-koreai ha­difoglyot tartanak őrizetben, akit az 1950-53-as koreai háború alatt fogtak el. A minisztérium kedden juttatta el az erről szóló dokumentumot a szöuli parlamentnek. A jelentés szerint a há­borúban foglyul ejtett 65 ezer hadifogoly közül az 1953 júliu­sában kötött tűzszüneti megállapodást követően mindössze 8333 katonát adtak át Dél-Koreának, eszerint több mint 56 ez­ren északon maradtak. Az ENSZ-erők parancsnoksága szerint a háború alatt 11 500 amerikai katona tűnt el. Észak-Korea 3597 hadifoglyot engedett haza, bár nyilvántartása szerint a hazate­lepítés előtt 3198 amerikai katona volt északi fogságban - írta kedden a dél-koreai Yonhap hírügynökség. A csehek kedvelik a hazárdjátékokat Csehországban egyre nagyobb keletje van a hazárd­játékoknak és a különféle fogadójátékoknak, sorsje­gyeknek. A pénzügyminisztérium most közzé tett ada­tai szerint tavaly erre a célra több mint 40 milliárd koronát költött a lakosság. Ebből nyeremények for­májában csupán mintegy 28 milliárd korona került vissza a játékosokhoz. MTI-Panoráma _________ A minisztérium felmérése szerint a csehországi hazárd­játékok piaca ma már telített­nek mondható, s ezért nem valószínű, hogy a forgalom ezen a területen a közeljö­vőben jelentősen emelkedne. Figyelemre méltó, hogy statisztikailag minden egyes cseh állampolgár a hazárdjá­tékokra havonta 324 koronát költ, s ez meghaladja az alko­holra vagy dohányzásra, illet­ve a víz- vagy földgázfo­gyasztásra elköltött szintén statisztikai havi összegeket. A Szórakoztató Ipar Szö­vetsége, amely a játékauto­maták forgalmazóit tömörí­ti, azt állítja, hogy Csehor­szágban jelenleg 55 ezer já­tékautomata működik. Ezek forgalmából az államnak ta­valy 2,4 milliárd koronás haszna származott. A játék­automaták összbevétele ta­valy mintegy kilcncmilliárd koronát lett ki. Tekintettel arra az előírásra, hogy az au­tomaták „nyereményei” a bedobott pénzek 60-80 szá­zalékát teszik ki, mert tör­vény szerint erre vannak be­állítva, a forgalmazók tiszta nyeresége 1,9 milliárd koro­nát tett ki. A nemzetközi sorsjegy- szövetség legfrissebb adatai szerint a világon évente mint­egy 100 milliárd dollárt fek­tetnek be az emberek a sors­jegyekbe. Ennek mintegy 50 százaléka nyeremények for­májában visszaáramlik a já­tékosokhoz. A legnagyobb nyereségeket, egészen 120 millió dollárig, az Egyesült Államokban jegyezték fel. Folytatódik a párbeszéd Madeleine Albrightamerikai külügyminiszter hétfő este New Yorkban bejelentette, hogy a jövő héten felújulnak az izraeli-palesztin bizottsági egyeztetések az 1995-ös közbülső békemegállapodás végrehajtásáról. Azután nyi­latkozott, hogy az ENSZ-közgyűlés margóján először külön-külön tárgyalt, majd együttes találkozót tartott Dávid Láv/izraeli külügyminiszterrel és Mahmud Abbász (Abu Mazen) palesztin vezetővel. MTI___________________ A bizottságok munkáját márciusban, a kelet-jeruzsále- mi zsidó építkezések nyomán függesztették fel. Később úgy volt, hogy az egyeztetéseket a nyáron felújítják, ám az Izra­elben elkövetett véres me­rényletek meghiúsították az elképzelést. Az amerikai külügyminisz­ter közlése szerint mind izra­eli, mind palesztin részről megígérték, hogy készek jó­hiszeműen folytatni a megbe­széléseket, és igyekeznek mi­nél gyorsabban kidolgozni az 1995-ben aláírt egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A közvetlen konzultációk felújulása tűnik Madeleine Albright közel­múltbeli térségbeli látogatá­sa legfontosabb, kézzel fog­ható eredményének. Washingtoni források meg­ítélése szerint egyelőre két­séges, vajon a bizottsági megbeszélések elvezetnek-e a békefolyamatot előrelen­dítő, lényegi tárgyalások új­bóli beindulásához. Made­leine Albright mindenesetre beszámolt arról is, hogy ok­tóber közepén ismét Wash­ingtonba várják a két fél képviselőit. Tájékoztatása szerint akkor már a békefo­lyamat tágabb vetületeivel kívánnak foglalkozni, köz­tük: a politikai erőszak elle­ni biztonsági együttműkö­déssel; az izraeli csapatok visszavonásának végrehajtá­sával; a tárgyalások légkörét zavaró egyoldalú lépések (például az izraeli földfogla­lások és lakásépítkezések) felfüggesztésének „fogalmá­val és tartalmával”; a palesz­tin területek végleges státu­sát rendező tárgyalások fel- gyorsításával. Amerikai részről úgy vélik, hogy a kölcsönös bizalom helyreállításához és a tartal­mas párbeszéd felújításához mindkét félnek cselekednie- kellene: Izrael úgy bizonyít­hatná jóindulatát, hogy leál­lítja az újabb építkezéseket és területfoglalásokat, a pa­lesztin hatóságoknak viszont a biztonság terén kellene ja­vítaniuk ténykfedésükön, a korábbinál keményebben fel­lépve a terrorszervezetekkel szemben. Az utóbbit illető­en Washington üdvözölte a Hamász szélsőséges szerve­zet ellen a múlt héten foga­natosított palesztin intézke­déseket. Kedvező tényként értékelte azt az izraeli beje­lentést is, hogy újabb, eddig befagyasztott vám-és adóbe­vételeket utalnak át a palesz­tin önkormányzatnak, jól­lehet a települések felfüg­gesztésének ügyében nincs elmozdulás. Arra a kérdésre, vajon a hétfőn bejelentett megálla­podással Izrael kötelezte-e magát az építkezések leállí­tására, Madeleine Albright szűkszavúan csak annyit mondott, hogy „nem erről van szó”. Leváltották a főpolgármestert A belgrádi városi kormányzat kedden - a Szerb Megúj­hodási Mozgalom (SPO) kezdeményezésére - leváltotta Zoran Djindjicset, a jugoszláv főváros polgámesterét. Boszniai szerb vizumszfinet MT[________________ Más államok között Ma­gyarország is csatlakozott ahhoz az EU-határozat- hoz, amelynek értelmé­ben korlátozzák a vízumok kiadását olyan boszniai szerb személyeknek, akik nem a vonatkozó béke- szerződések szellemében ténykednek. A csatlakozás­ról szóló nyilatkozatot hétfőn tették közzé Brüsz- szelben. Az Európai Unió külügy­miniszterei Carlos Wes­tendorp különmegbízott javaslatára legutóbbi ülé­sükön - két héttel ezelőtt -döntöttek úgy, hogy a ví­zumok kiadásának szüne­teltetésével sújtják a bosz­niai szerbek több vezető hatósági személyiségét. A tilalmat egyelőre négy sze­mélyre terjesztették ki: Momcilo Krajisnikra, a boszniai elnökség szerb tagjára, Boro Bosic társ­miniszterelnökre, Spasoje Albijanicra, a távközlési és polgári ügyek miniszteré­re és Gavro Bogie gazdasá­gi és külkereskedelmi mi­niszterhelyettesre. A brüsszeli közlemény szerint az EU-hoz társult közép-és kelet-európai ál­lamok mellett Ciprus és az Európai Szabadkereske­delmi Társulás tagállamai is csatlakoztak a határozat­hoz. Az említettek azt is be­jelentették, ügyelnek rá, hogy nemzeti szabályozá­suk igazodjék a közös ál­lásfoglaláshoz. Az EU tu­domásul vette és üdvözöl­te az érintett államok el­határozását - tette hozzá az EU-elnökség brüsszeli közleménye. MTI A 110 fős városi képviselő testület tagjai közül 68-an vol­tak jelen az ülésen, s közülük 67-en szavaztak igennel Djind­jic eltávolítására. Djindjic, aki egyben az ellenzéki Demokrata Párt (DS) elnöke is, nem vett részt a szavazáson, s már előre bejelentette, hogy nem száll szembe a testület döntésével. A Demokrata Párt és a Szerb De­mokrata Párt képviselői Djin- djieshez hasonlóan távol marad­tak az üléstől, s a DS képviselői már hétfőn közölték: amennyi­ben a közgyűlés leváltja a főpolgármestert, a párt tagjai kivonulnak a városi végrehajtó testületből. Belgrádi vélemé­MT[ _________________ Az első számú brit politikai napilap szerint Izetbegovic most sokkal kimértebben be­szélt, mint júliusban, amikor ugyanitt kijelentette: a horvátok közül egyesek szégyent hoztak nem csupán a horvát nemzetre, de az egész emberiségre (a mos­tari híd lerombolásával). A The Times szerint a város horvát és muzulmán közössége továbbra sem mutat túlságos vonzódást a másik iránt, s „általános megle­petést keltett”, hogy Kresimir Zubak, a boszniai államelnök­ség horvát tagja egyáltalán megjelent a hídroncsok kieme­lésének első napján. nyék szerint a Vük Draskovic vezette SPO büntetésből kezde­ményezte a volt szövetséges le­váltását: Djindjic a szeptember 21-ei szerbiai elnök- és parla­menti választások bojkottjára szólította fel Szerbia polgárait, mivel úgy vélekedett, hogy nin­csenek meg a szabad és tisztes­séges választásokhoz szükséges feltételek. Draskovic - aki az Együtt ellenzéki pártszövetség tagjaként a koalíció tavasz végi felbomlásáig szövetségben volt Djindjiccsel- részt vett a válasz­tásokon, s az elnökválasztáson a harmadik helyen végzett. Az SPO. véleménye szerint a DS vá­lasztási bojkottfelhívása jelen­tősen csökkentette Draskovic választási esélyeit. A lapnak név nélkül nyilat­kozó egyik ENSZ-illetékes maga is úgy vélte: az újjáépí­tés az egység helyett „inkább a megosztottságot jelképezi”, s bizonyosan indulatokat kavar a Neretva nyugati partján élő horvátokban, akiknek rögesz­méje, hogy a nemzetközi kö­zösség a muzulmánok pártjára állt. A városban terjengő „re­vizionista” elméletek szerint a hidat nem is a horvátok, hanem elvadult muzulmán erők rom­bolták le, bár a középkori épít­mény elpusztításáért felelős horvát tábornok éppen a hét végén jelentette ki: „szükség esetén” ismét megtenné ugyan­ezt - írta a The Times. A megbékélés mérföldköve A nemzetiségi megbékélés mérföldkövének kiáltották ki a hétfői napot, amikor „magyar NATO-katonák” a mostari híd csonkja alatt - Izetbegovic bosnyák elnök jelenlé­tében - a helyszínre manővereztekemelő bárkájukkal, ennek ellenére kevés horvát volt kíváncsi az eseményre - írta keddi elemzésében a The Times. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Újabban mintha divattá kezdene válni az amerikai politikusok közölt, hogy „aggódó kérdéseket” te­gyenek fel az oroszok maj­dani reakciójával kapcso­latban, ha megtörténik a NATO keleti irányú első bővítése. Természetesen ez a nyugtalankodás homlok- egyenest ellenkezik az USA hivatalos külpolitiká­jával, amely - a szerződést immár megkötvén - fütyül a továbbiakban Moszkva „lelki világára”... A két­kedők, akik leginkább a szenátus tagjai közül kerül­nek ki, és főleg a belépé­sek ratifikálásában játsza­nak majd gyakorlati szere­pet (ez kérdésfeltevéseik­ből is erősen kiviláglik), nem hivatásos külpolili- kusok. Aki ismeri az orosz kül­politikát, az jól tudja, hogy abban az egyetlen kiszá­mítható elem a kiszámítha­tatlanság. Nem igazán szó­szegés ez a részükről, hi­szen ez a mindenkori be­vett gyakorlat. Valószínű­leg keleties - amolyan Naszredin Hodzsás - va- gányság az európai diplo­máciai szokásjog máza alatt. Azt kérdezni tehát, hogy miként reagál majd Jelcin valamire két év múl­va, nagyjából hasonlókép­pen naiv dolog, mint Aig­ner Szilárdtól affelől tuda- kolózni, hogy milyen idő lesz két hét múlva Grönlan- don kedden tizenegy óra­kor... Olyan lesz, amilyen lesz. Nem mindegy? Úgy­sem tudunk semmit sem tenni ellene. A lényeg az, hogy ők sem! Mellesleg egészen biz­tos, hogy a három, elsőként felvételre kerülő tagállam belépése legfeljebb csak némi hőbörgést váll majd ki az atomkor bojárjai kö­zött. Az igazán veszélyes menet akkor kezdődik majd, ha a balti államok ügye kerül előtérbe. Attól min­den bizonnyal komolyan be fognak görcsölni, azon­ban tenni ekkor sem sokat tehetnek. Hiába van ugyan­is Moszkvának egy nagy rakat interkontinentális ballisztikus rakétája, ha az amerikai vadászműholdak lézerágyúi azonnal meg­semmisítik őket, ha kilép­nek az ionoszférából. Az SS-20-asaikal is nyugod­tan a „hajukra kenhetik” (de a Scoud-jaikat is), ha az amerikai Patriot rakéták célba érésük előtt úgy puf­fantják le őket, mint hajdan Czinege elvtárs a vaddisz­nót. Az orosz arzenál való­ban hatalmas, de műszaki állapota és fejlettségi szint­je messze elmarad a nyuga­ti hadseregekétől, ezért iga­zán nincs mit tartani tőle, de csak abban az. esetben, ha valóban belépünk a NATO-ba! Az amerikai honatyák aggodalmai tehát tökélete­sen megalapozatlanok. Minden bizonnyal nem is igazi félelmek ezek. hanem az elkövetkezendő és e té­mából fakadó várható ame­rikai belpolitikai huzavo­na koreográfiájának szer­ves része.

Next

/
Oldalképek
Tartalom