Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-20 / 245. szám

Megyei krónika 1997. október 20., hétfő Milliárdok árvízvédelemre Munkatársunktól_______ Elmúlt hét szombatján Gulács határában vették át a kivitelezőktől a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság (Fetivizig) vezetői a Tisza jobb parti, egy ki­lométer hosszúságú meg­erősített töltését. A beru­házás értéke meghaladta a 63 millió forintot. Az ügy előzménye, hogy az 1993- as és az 1995-ös Tisza-völ- gyi árvizek megint a víz­ügyi szolgálatra irányítot­ták a kormány figyelmét, amely 1996-ban a folyó felső részének védvonali fejlesztéséről döntött. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg me­gyében az érintett terüle­ten 110 településen össze­sem 121 ezren laknak. Egy tanulmányterv há­rom kategóriát határo­zott meg: sürgős, közép-, valamint hosszú távú be­ruházások. A sürgős kate­góriába tartozott a gu- lácsi töltés is, amelyet au­gusztusban kezdtek el megerősíteni. A védmű ugyanis korábban nem érte el az előírt magassá­got. A magassághiány, a rossz altalaj és a ked­vezőtlen töltésösszetétel miatt kisebb árvízkor is jelentősebb szivárgást, csurgást észleltek a víz­ügyi igazgatóság munka­társai. A gát magasságát egy méterrel növelték, a munkálatok során 48 ezer köbméter földet használ­tak fel. A szükséges anya­got a Tisza partján nyitott anyagnyerőhelyről ter­melték ki. A munkák befe­jeztével a roncsolt terüle­tet rendezték, később erdőt telepítenek a helyére. A fo­lyó bal partján, Kisar ha­tárában is elkezdődöt a töl­tés fejlesztése. A 4 kilomé­teres szakasz várhatóan két év múlva készül el. A tervek szerint az évezred végéig Olcsvaapáti, Milota és Tarpa térségében is gát­erősítés lesz. Az utóbbi köz­ségnél a határvíz miatt egyetetni fognak a Feti­vizig vezetői az illetékes ukrán szakemberekkel. A beruházás része a védvo­nalhoz tartozó gátőrhá­zak, védelmi központok rekonstrukciója, átépíté­se. Ősszel elkezdődött a tivadari és a nagyari gát­őrházak felújítása, ame­lyet még hat helyen követ hasonló munkálat. A víz­ügyi szakemberek úgy lát­ják, hogy a sikeres védeke­zés érdekében szükséges az információs, előrejelző és hírközlő rendszer fejleszté­se is. A beruházásokra 2000 végéig megközelítően 3 milliárd forintot fordíta­nak. Nyolcvanéves a Zrínyi 80. Munkatársunktól Az utóbbi évek felsőfokú oktatási intézményekbe tör­tént beiratkozások azt bizo­nyítják, hogy a megye egyik legsikeresebb középfokú oktatási intézménye a Zrí­nyi Ilona Gimnázium. A hét végén ünnepélyes külső­ségek között emlékeztek meg az intézmény fennállá­sának nyolc évtizedéről. Egykori tanárok, diákok tar­tottak élménybeszámolót a mostani növendékeknek, és arról igyekeztek meggyőzni a hallgatóságot, hogy zrí- nyis diáknak lenni igenis felemelő érzés, amire élete végéig büszke lehet az em­ber. A sportrendezvényekkel és szórakoztató események­kel tarkított hétvégén min­denki megtalálhatta a ked­vére valót. Kéfll#?%razólopo} legkésőbb október 24-ig levélben vagy sztüTfélyesen eljuttatni az Új Kelet szerkesztőségébe ' 4400 Nyíregyháza, Árok utca 15. képzés, a rehabilitáció cs a tá­mogatott munkahelyeken az elhelyezkedés elősegítése. A miniszter elmondása szerint hamarosan 216 gyakorlati he­lyet alakítanak ki egyebek mellett az informatikai, a bőrdíszműves, a gépszerelő és a szakács szakmák oktatásá­ra. A tervek szerint a három mintaiskola tapasztalatainak elemzése után újabb hetet alakítanak ki. A speciális képzés és rehabilitáció lehe­tőséget ad arra, hogy az ez­redforduló után évente kéte­zer fogyatékos tudjon elhe­lyezkedni. Kiss Péter elmond­ta, hogy a program elindítá­sában fontos szerepe volt a hasonló profilú Start Rehabi­litációs Vállalat és Intézmé­nyei vezetőinek, akikkel a ki­tűzött célok elérése érdeké­ben együttműködési megál­lapodást írtak alá. Ez — véli a miniszter - helyi szinten ga­rancia a program sikeréhez. Csabai Lászlóné, Nyíregy­háza polgármestere tájékozta­tása szerint jövőre már új he­lyen 160 fiatal vesz részt a programban. A megyeszék­hely önkormányzati vezetője úgy látja, a rehabilitációs kép­zést azért kapta Nyíregyháza, mert a város vezetői, az érin­tett szakemberek fogadókész­séget mutattak, és a Start vál­lalat országos eredményeket mutatott fel. Csabai Lászlóné szerint a kialakítandó intéz­ményben 50-60 új munkahely lesz betölthető. Új szennyvíztisztító telep Tudósítónktól A hét végén ünnepélyes külsőségek között adták át Nyírbátorban a korszerű szennyvíztisztító telepet. Az 55 kilométeres csatornahálózatból begyűjtött két és fél ezer köbméternyi szennyvíz megtisztítása nem egyszerű feladat, de a mostani telep képes a környező települések szennyvi­zének befogadására is. Esély a munkához, esély az élethez Alapkőletétel Apagyon F. T. (Új Kelet) ________ Ap agyon szerencsére kinőtték a gyerekek a jelenlegi iskolát, és az új intézmény megépítése elkerülhetetlenné vált. Hosszas előkészületek után szombaton Baja Ferenc környezetvédel­mi és területfejlesztési miniszter helyezte a leendő alapba azt az ur­nát, amely az épület- együttes tervdokumen­tációját és a szombati újságok egy-egy példá­nyait. Az ezredforduló után éven­te kétezer sérült fiatal elhe­lyezkedését teszi lehetővé egy különleges program, amelyet az országban az elsők között Nyíregyházán vezettek be ez év szeptem­berében. A rehabilitációs képzés e kísérleti szakasza a különböző támogatások­ból ez évben összesen egy- milliárd forinttal részesül. Egyebek mellett erről be­szélt Kiss Péfermunkaügyi miniszter szombaton Nyír­egyházán. K. Z. (Új Kelet)_____ A Munkaügyi Minisztérium és a Nemzeti Gyermek- és If­júsági Közalapítvány a fogya­tékos fiatalok szakképzésére komplex rehabilitációs prog­ramot dolgozott ki és vezetett be szeptemberben az ország­ban három településen. Ennek keretében 22 fiatal kezdte meg tanulmányait Nyíregyháza- Nyírszőlősön a 16. Számú Ál­talános Iskolában. Az intéz­ménnyel ismerkedő Kiss Péter munkaügyi miniszter sajtótá­jékoztatóján elmondta: a prog­ram révén a későbbiekben a 30-40 ezer 16 és 25 év közötti sérült fiatal negyedének, ha­todának lesz esélye, hogy munkát vállaljon. A nagy el­látórendszerek reformjának az a célja, hogy járadék helyett álláshoz jussanak a fogyatékos fiatalok. Erre azonban csak bővülő munkaerőigény esetén van reális esély. A tárca ve­zetője szerint 2010-ig 900 ezerrel lesz több a munkahe­lyek száma, mint ma. A prog­ram - amelyre ez évben kü­lönböző forrásokból összesen egymilliárd forintot ad a kor­mányzat - lényege a speciális Világjáró osztályok „Osztályunk 1997 szeptemberében tíznapos görögorszá­gi szakmai tanulmányi úton vehetett részt, melyről ma­radandó élményekkel és szakmai tapasztalatokkal gaz­dagodva térhettünk haza. Egy kis üdülőfaluban, az Olympos hegy lábánál fekvő Nei Poriban szálltunk meg. Utunk során megtekinthettük a Meteorák égbeszökő szik­láit, az ég és föld között lebegő kolostorokat, a Tempi völgyében lehetőségünk nyílt kortyolni az élet vizéből, és eljutottunk az ókori építményeivel lenyűgöző látványt nyújtó Athénba...” Babus Andrea (Új Kelet) Hol tanulhat az a diák, aki ilyen osztálykirándulásról me­sél? Talán nem is számítunk arra, hogy válaszként egy nyíregyhá­zi szakközépiskola nevét fogjuk hallani, hiszen köztudott, hogy a hazai oktatás nem bővelkedik ilyen jellegű lehetőségekben, s régiónk anyagilag különösen hátrányos helyzetben van. A Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépis­kola és Szakmunkásképző két tanítási nyelvű idegenforgalmi tagozatának tanulói azonban nem először és nem is utoljára jutottak el Görögországba! Egy ilyen „divatos” nevű tagozat számos kisdiák szeme előtt elér­hetetlen álomként lebeg. Pedig nem az! Az idegenforgalmi ta­gozatról az intézmény igazgató- helyettesét, Jávorszky Györgyöt kérdeztük, aki elmondta, az öt­éves képzés idegenforgalmi ügyintéző, idegenvezető és hostess képesítést, valamint az érettségin elért eredménytől függően közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát ad. Az első évben (a kilencedik évfolyamon) nyel­vi előkészítő programban vesz­nek részt a tanulók, s heti tizen­öt órában, csoportbontásban sa­játítják el a célnyelvet, a néme­tet, így azok is jelentkezhetnek erre a tagozatra, akik nem isme­rik e nyelvet. A tizedik évfo­lyamtól a szakmai tárgyakat - idegenforgalmi földrajz, szállo­daismeret, idegenforgalmi és vendéglátóismeret, idegenveze­tési nyelvkor - németül tanul­ják, s a képzés végén összevont vizsgát tesznek. Az osztály heti négy órában tanul ételkészítést és két órában felszolgálást ami­nek nagy hasznát veszik a diá­kok külföldi nyelvgyakorlásnál, hiszen így pénzt is kereshetnek. Nyaranta két-három hetes szak­mai gyakorlaton vesznek részt a tanulók szállodáknál és utazási irodáknál, valamint lehetőségei kapnak arra, hogy alapszinten megtanuljanak lovagolni, síelni és vízitúrákat is szerveznek szá­mukra. Jávorszky György fel­hívta a figyelmet arra, hogy nem csupán a kitűnő tanulókat vár­ják iskolapadjaikba, nyugodtan jelentkezhetnek a 4,0-es átlag fölött teljesítő diákok is. No­vember 25-én tanulmányi ver­senyt rendeznek, ahol az első öt helyezést elérő jelentkezők fel­vétel nélkül kerülhetnek be a középiskolába, s ugyancsak fel­vételi mentességet kapnak a ha­todik, hetedik osztály év végén és nyolcadik félévkor kitűnő, illetve 4,9-es átlagú fiatalok is. Az idegenforgalmi ismereteket természetesen nem lehet az is­kola zárt falai között elsajátíta­ni, így az intézmény sikeres erőfeszítéseket tett arra, hogy e - hat éve működő - tagozat di­ákjainak gyakorlati tapasztalat- szerzését elősegítse. Minden évben szakmai tanulmányi uta­kat szerveznek. Jámbor Ish án- nétól, a jelenlegi tizedikesek osztályfőnökétől megtudtuk, hogy a kilencedik osztályosok­nak megyejárást szerveznek, de ellátogatnak Sárospatakra és To­kajba is. A következő éven a Du­nántúl északi részét tekintik meg a diákok, s kétnapos auszt­riai kiruccanáson vesznek részt. A tizenegyedik évfolyam őszi programja a görögországi kirán­dulás, tavasszal pedig dél-ma­gyarországi utat tesznek. Tizen­kettedik osztályban Berlinbe, az idegenforgalmi és turiszti­kai börzére utaznak, a vég­zősök pedig Budapestre; a Duna-kanyarhoz látogatnak, ami már szorosan a „szakmai anyag”-hoz tartozik. Jámbor Istvánná kiemelte a görög és a berlini út jelentőségét, ugyanis szakmai szempontból azért ér­dekes Görögország, mert ők szinte a „semmiből” az ide­genforgalom által hoztak lét­re „valamit”, s az ő tapasztala­taik nagyon értékesek szá­munkra. Berlinben pedig egy olyan nagyszabású kiállítást tekinthetnek meg a fiatalok, mely örök élmény marad szá­mukra. A börze egy kiállító- termének nagyságát az osz­tályfőnöknő a Bujtosi Sza­badidő Csarnokhoz hasonlítot­ta, s ilyen „terméből” körül­belül húszat töltenek meg a ki­állítók. Érdemes tehát meg­próbálni a bejutást egy ilyen „világjáró” osztályba, hiszen nem lehetetlen... I Kiss Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom