Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-18 / 244. szám

1997. október 18., szombat Világkrónika virati Iroda Letartóztattak Japánban egy kutyamániákust, mivel kutyáit nem oltatta be az előírás szerint. A 62 éves asszony megkeserítette szomszédai életét azzal, hogy 250 kutyát tartott házában, és ezek elviselhetetlen szagot árasz­tottak, zajt csaptak. A japán rendőrség a lakók perpatvaraiba rendszerint nem szívesen avatkozik bele, ezúttal azonban nem tudott kitérni a felháborodott szomszédok követelése elől. Az asszony rovására írták azt is, hogy kutyái közül többet nem regisztráltatott a helyi hatóságnál, megsértette azt a szabályt is, miszerint különleges hatósági engedély kell tíznél több kutya tartásához. Az Indonéziában pusztító erdőtüzeknek a szmog miatt bekövetkezett eddigi halálesetek után már köz­vetlen áldozatuk is van. Mint az Antara indonéz hírügynök­ség pénteken beszámolt róla, a keleti Irian Jaya tartomány­ban - Új-Guinea szigetének indonéz részén - a lángokban lelte halálát egy 15 éves fiú. Két nő életveszélyes égési sérü­léseket szenvedett. Az égő erdőből a lángok átterjedtek egy falura. A hatóságok adatai szerint eddig nyolc ember halt meg a füstköd miatt fellépett légszomj következtében. Mint­egy 40 ezer ember áll légzési panaszok miatt orvosi kezelés alatt. A főleg Szumátra és Borneó szigetén dühöngő tüzek, amelyeket a nyár elején az égetéses erdőirtás indított el, be­szennyezték a szomszédos országok - Malajzia, Szingapúr és Brunei - levegőjét is. Péntek délelőtt tűz ütött ki a Belgrad belvá­rosában lévő Jugoszláv Drámai Színházban. Helyszíni jelenté­sek szerint a tűzvész kitörésének pillanatában több személy tartózkodott az épületben, s voltak, akik a második emeleti ablakokból ugráltak ki, hogy meneküljenek a lángok elől. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre, hogy eloltsák a tetőszerkezetre is átterjedt lángokat. Az eddigi jelentések alap­ján nem lehet tudni, hogy a tűznek vannak-e áldozatai. A japán kormánypártés két parlamenti sző vetségese pénteken jóváhagyta a kormánynak a részvény- társasági zsarolók szigorúbb megbüntetéséről szóló törvény- javaslatát. Azért kellett a büntetéseket szigorítani, mert a közelmúltban megsokasodtak a zsarolások: ismert pénzin­tézetek, köztük a Nomura értékforgalmi társaság, a Daicsi Kangjo bank vezetői ellen kellett többek között eljárási in­dítani. Az alvilágnak dolgozó zsarolók a részvénytársasági közgyűlések megzavarásával csikarnak ki pénzeket a válla­latoktól. A jövőben nemcsak azok a-zsarolók számíthatnak a mostani hat havi börtön és 2500 dolláros pénzbüntetésre, akiknek sikerült a pénzt kicsikarniuk, hanem azok is, akik erre kísérletet tesznek. A zsarolás, a pénzkérés és a retorzió­val való fenyegetőzés is büntethető a jövőben. Még mindig hidegháború Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes vé­leménye szerint az utóbbi hónapok eseményei rácá­folnak azokra, akik a NATO-bővítést ellenezve azt állítják, hogy az észak-atlanti szövetség határainak kiterjesztése megakaszthatja az oroszországi reform- folyamatot, és az antidemokratikus erők kezére játsz­hat. Példaként kiemelte, hogy Moszkva nemcsak a belső átalakulás ütemét gyorsította fel, hanem a Nyu­gattal is szorosabbra vonta együttműködését. Nemzetközi megítélés Pozitív lesz a magyar népszavazás A NATO nem kételkedik abban, hogy a bővítési folya­mat és a csatlakozási tárgya­lások nem szenvednek törést a magyar népszavazás körüli belső problémák miatt. Klaus- Peter Klaiber politikai főtit­kárhelyettes pénteken kije­lentette: a magyar kormány­tól kapott tájékoztatás szerint nincs alkotmányos akadálya a referendum megtartásának, és a magyar vezetés mindent London belügynek tekinti A londoni külügyminiszté­rium semmiféle hivatalos megjegyzést nem kívánt fűz­ni a magyarországi népszava­zási vitához, sem ahhoz, hogy a kormány pénteki bejelenté­se szerint a referendumot egy hónap múlva a földkérdés mellőzésével, csak a NATO- csatlakozásról kellene meg­rendezni. A Foreign Office il­letékese az MTI kérdésére ki­jelentette: a tárca a történte­ket teljes egészében Magyar- ország belügyének tekinti, „s nem érzi úgy, hogy a fejlemé­nyeket bármilyen formában- Azt a két szép bucit kérem, kisasszony! Jelcin a kormányról Oroszországban stabil az alkotmányos politikai rend­szer, a puccsok és az összeesküvések ideje lejárt, hi­szen már kialakultak a hatalom megújításának demok­ratikus mechanizmusai - jelentette ki pénteki rádióbe­szédében Borisz Jelcin. dék szerint egy hónapon belül sor kerül. A főtitkárhelyettes nem tart attól, hogy a népszavazás ne­gatív eredményt hoz. Mint pén­teken elmondta, minden forrás­ból azt a tájékoztatást kapta, hogy a közvélemény-kutatások egyértelmű pozitív kimenetelt jeleznek. Emiatt a NATO-ban fel sem merül az a kérdés, hogy befolyásolja-e a szavazás a bővítés folyamatát. donlásának sokkal zavarosabb kérdése is”. A vezető brit gaz­dasági-politikai napilap úgy vélte: a térségbeli országok kö­zül Magyarországon volt a leg­erősebb a közvélemény ellenál­lása a NATO-csatlakozással szemben, de „az ellenzés az utóbbi hónapok hivatalos kam­pányának hatására elenyészett”. A Financial Times szerint a re­ferendum mindenképpen fontos érv lenne a vonakodó amerikai törvényhozók meggyőzéséhez arról, hogy Magyarország elkö­telezett az észak-atlanti szövet­ség mellett. MTI ____________ A b ostoni Világpolitikai Tanács fórumán csütörtökön elhangzott beszédében az amerikai diplomácia máso­dik számú irányítója rámuta­tott, hogy Borisz Jelcin éppenhogy olyan, a refor­mok iránt fogékony embe­rekkel erősítette meg kormá­nyát az utóbbi időkben, akik elkötelezettek a gazdasági korszerűsítés és integráció mellett. Ugyancsak a kedve­ző fejlemények között emlí­tette, hogy jelentős elő­relépés történt Moszkva és Kijev viszonyának normali­zálásában, és létrejött a NATO-orosz állandó konzul­tatív tanács is. Hasonlókép­pen fontosnak nevezte, hogy az orosz elnök egyenrangú félként részt vett a világ leg­fejlettebb ipari államainak denveri csúcsértekezletén, és egyéb téren is számtalan je­lét adta annak, hogy Orosz­ország be kíván illeszkedni a nemzetközi intézmény- rendszerbe. A közös boszniai béke- fenntartó vállalkozásra utal­va a külügyminiszter-helyet­tes hangsúlyozta, hogy az orosz csapatok zökkenőmen­tesen együtt tudnak tevé­kenykedni a NATO-egysé- gekkel. Érveit összegezve megál­lapította, hogy nem váltak valóra azok a borúlátó véle­mények, amelyek azt jósol­ták, hogy az atlanti szövet­ség kibővítése eltaszíthatja Oroszországot a Nyugattól, és megbonthatja a kialakuló együttműködés szálait.- Tény és való, nagyon sok orosz továbbra is hideg- háborús katonai intézményt lát a NATO-ban, és nem nézi jó szemmel a szövetség ke­leti irányú kiterjesztését - is- merte cl. Meggyőződése szerint azonban erősen el­túlzott annak a veszélye, hogy az oroszországi anti­demokratikus csoportok po­litikai hasznot húzhatnak a bővítésből, mert saját tér­nyerésükre fordíthatják a ki- szélesítéssel szembeni el­lenérzéseket.- A kockázat vállalható és kezelhető - hangoztatta Strobe Talbott. MTI___________________ Az orosz államfő a Csemo- mirgyin-kormány ellen az al­sóházban benyújtott bizal­matlansági indítvány kap­csán hangsúlyozta, hogy „kézben tartja a helyzetet”. „Ha bárki tömeges rendbon­tásokra szólítana fel, akkor az orosz népnek tudnia kell, hogy a hatalmi váltáshoz megvan a megbízható és működőképes mechaniz­mus”. Az alkotmányos rend kizár minden meglepetést, az országban civilizált kere­tek között folyik a politikai küzdelem - jelentette ki. Az orosz elnök szerint a hata­lommal, a kormány és az el­nök tevékenységével elé­gedetlenkedők közül sokan valószínűleg az utcára vo­nulnak november 7-én, s e megtesz, hogy még november 16- án lebonyolítsák a voksolást a NATO-csatlakozásról. Klaiber szerint a magyar fél arra törekszik, hogy az eddigi ütem­ben haladjon előre a csatlakozás­hoz kapcsolódó teendőkkel. A NATO szerint belső problémáról van szó, amelynek megoldására ígéretet kaptak. A magyar kor­mány szerint nincs alkotmányos akadálya a népszavazás lebonyo­lításának, és erre a budapesti szán­kommentálnia kellene”. London­ban a magyarországi alkotmá­nyos vita kezdete óta nem hang­zott el hivatalos nyilatkozat a kér­désben, s péntekig az országos sajtóban sem jelent meg egyetlen sor sem a történtekről. Pénteken, a nagy lapok közül elsőként a Fi­nancial Times közölt budapesti keltezésű rövid ismertetést az ügyről, egyebek között megálla­pítva: a parlamenti pártok mind­egyike felsorakozik az ország NATO-csatlakozásának ügye mö­gött, a novemberié tervezett nép­szavazásba „azonban belekevere­dett a termőföld külföldi tulaj­törvényes jogukban senki sem fogja akadályozni őket. A több­ség azonban remélhetőleg ott­hon marad, kihasználva a mun­kaszüneti nap biztosította lehe­tőségeket - vélte Jelcin. Külön kitért arra, hogy min­den fejlett országban akadnak konfliktusok a kormány és a par­lament között, de azok nem ve­zetnek katasztrófához. Oroszor­szágban sincs katasztrófahely­zet - jelentette ki, utalva arra, hogy a politikai konfliktusok egyre kevesebb hatással vannak az orosz emberek életére, „s kü­lönösebben nem is nyugtalanít­ják őket”. Az orosz kormány elleni bi­zalmatlansági indítvány vitájá­nak egy hete alatt az orosz vál­lalati részvények 3 ezer milliárd rubelt (csaknem 100 milliárd forintot) veszítettek értékükből. Jelcin szerint meg kell akadá­lyozni a még súlyosabb vesz­teségeket, nem szabad kor­mány nélkül hagyni Oroszor­szágot s rendkívüli parlamen­ti választásokat kiírni, mert az óriási csapást mérne az ország gazdaságára. Az orosz elnök ezért kezdeményezett egyez­tetéseket a kompromisszum megteremtésére, de lépéseit „nem szabad a gyengeség je­leként értelmezni”. A józan gondolkodásra szólítottam fel, s remélem, hogy felhívásom nem talál süket fülekre: most a képviselőkön a sor - hang­súlyozta Jelcin. Az orosz elnök szerint a vég­rehajtói és a törvényhozói ha­talom konfliktusát párbeszéd útján kell megoldani, az ország érdekeit szem előtt tartva ke­resni a kompromisszumokat. Megerősítette, hogy hajlandó a közvetlen egyeztetésekre a törvényhozás két háza elnöke­ivel és a kormányfővel, és a szélesebb kerekasztal-tárgya­lásokra a politikai pártok és mozgalmak képviselőivel is. Pokoli paradicsom D. Á. (Új Kelet) _________ Érde kes cikket közöl az ungvári Szribna Zemlja című ukrán nyelvű hetilap legutóbbi száma Valerij Voronov Munkácson élő tornatanárról, aki két és fél évet töltött Afganisztánban, ahogy ő maga mondja: a paradicsomban és a pokol­ban. Persze nem turista volt ott, hanem az afgán népnek „testvéri segítséget” nyújtó szovjet hadsereg katonája. Az első napokban, 1986 telén valóban paradicsom­nak tűnt a külföldet nem ismerő szovjet kiskalonák számára Afganisztán trópu­si melegével, déligyümöl­cseivel, keleti bazárjainak gazdagságával, a harcosok­nak járó fejedelmi élelmi­szer-fejadagokkal, a márkás italok - whisky, tokaji bor, cseh sör - irdatlan mennyi­ségével. A jó hangulat meg­teremtésében közrejátszot­tak a kábítószerek is, ame­lyeknek szinte azonnal „el­vezői” lettek. A közkatonák vastag aranyláncokat hord­tak a nyakukban, négy-öt svájci órát a karjukon, illet­ve a zsebükben (a szovjet ka­tona óraimádatának 1945-ig visszanyúló hagyományai vannak), skót whiskyvcl öb­lögették a torkukat, Marl- borlo cigarettát szívtak. A sátrakban mindennaposak voltak a hajnalig tartó „ban­kettek”, dorbézolások, ame­lyeken olcsón álltak rendel­kezésre a könnyűvérű nők. A katonák jókedvükben külföldi konzervckkel dobá­lóztak, cipőkrém helyett ka­viárt kentek a falra és egy­másra. A mohamedánok he­tedik mennyországában érezték magukat. A lisztek életmódjára mindebből kö­vetkeztetni lehel... Az afganisztáni háború­ban az ott állomásozó száz­ezres szovjet hadsereg na­ponta I milliárd rubelt (az ak­kori árfolyam szerint 19 mil­liárd forintot) emésztett fel! A gondok akkor kezdtek jelentkezni, amikor Voro­nov egységéből pár nap múlva négyen meghaltak napszúrásban, sok katona pedig fertőző májgyulladás­ban betegedett meg. Dzsala- labádban, Afganisztán má­sodik fővárosában, ahol ál­lomásoztak, nincs vízveze­ték, szennyvízhálózat, nin­csenek vécék. Mindent az ut­cák árkai helyettesítenek: az ott folyó vízből isznak az emberek és az állatok, ott mosakodnak, s a szükségü­ket is benne végzik el. A ká­bítószer hatására sok katona zuhant szakadékba a he­gyekben, esett a tankok lánctalpa alá, dobta szinte a saját lába elé vagy bajtársai közé a kézigránátot. Leg­alább annyian haltak meg így, mint az ellenség fegy­verétől. Egy négykilomé­teres alagútban 120 katona fulladt meg saját harckocsi­jaik kipufogógázától. Nem csoda hát, hogy a repülőgé­pek menetrendszerűen na­ponta szállították haza a Szovjetunióba a háború „hősi” halottait. Valerij Voronov számára az egész ma már csak rém­álom. Edzettsége, optimiz­musa segítette a borzalmak túlélésében. Igyekszik elfe­lejteni azt a két és lel évet. amit az afganisztáni pokoli paradicsomban töltött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom