Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-18 / 244. szám

Interjú

1997. október 18., szombat

„Aki nem szeret, az is bízik bennem”

Hétvégi beszélgetés Sulyok Józseffel, Tiszavasvári polgármesterével

Sulyok József harminc éve dolgozik a közigazgatásban. A vásárosnaményi járási kirendeltség igazgatási előadójaként kezdte pályáját, majd Ibrányban volt vb- titkár. 1981-ben lett Tiszavasvári tanácselnöke, majd a rendszerváltozást követően polgármestere. Legfontosabb feladatának tartotta a várossá válás feltételeinek elérését, és igyekezett mindent ennek alárendelni. A járási székhelyű múlttal nem rendelkező nagyközség közigazgatásilag mélyről indult el ezen az úton, melyet nehezített, hogy akkor a fejlődés iránya még Tiszátok volt. A település fejlődése az Alkaloidához köthető. Nincs város a gyár nélkül - ma ez már fordítva is igaz. A népesség összetételének pozitív változása is ennek köszönhető. Sok értelmiségi ember telepedett meg a városban, és a helyiek egy része is ebben látta a jövőt. Soha nem látott összefogással megépült az új városközpont, a gyári lakótelep, az ifjúsági lakótelep, megindult az infrastrukturális ellátás bővítése, az úthálózat korszerűsítése. A gyógyszervegyészeti gyár mellett jelentős támogatást kapott a város a Mezőgéptől, az Építőipari KTSZ-től, a csokigyártól és a Honvédségtől.

F. Sipos József (Új Kelet)-Polgármester úr! Önt sokan szeretik ebben a városban, hiszen egy dinamikusan fejlődő település első embere. Az utóbbi időben ennek ellenére támadások kereszttüzébe került. Néhány évvel ezelőtt, mikor az országban elsőként — egy felzárkóztatási program keretén belül - a pedagógusok segítségével megoldotta a cigány- gyerekek iskolán és óvodán belüli tisztálkodását, a humanitárius magaviselet példájaként emlegették. Mci - sok esetben ugyanezek az emberek és körök - rasz- szizmussal vádolják. Mi ennek az oka?- Amikor 17 évvel ezelőtt Tiszavasváriba kerültem, szembe találtam magam három olyan negatív jelenséggel, amelynek megoldása nem tűrt halasztást. Sok kárt okoz, hogy a 36-os út keresztülszeli a várost. A másik probléma annak a környezetszennyezésnek a visszaszorítása, amely a Hajdúnánási út mentén keletkezett. A harmadik pedig a Széles úti cigányság súlyos helyzete. A felvetett probléma kezdetét erre az időre lehet visszavezetni. A hetvenes és a nyolcvanas években megoldódni látszott ez a kérdés, mert a C-i típusú lakásépítési program keretében szoba- konyhás otthonokat adhatunk a cigányság számára. Ezzel automatikusan megszűntek a telepi körülmények. Hodász és Ibrány után a megyében harmadikként cigány óvodát építettünk, hogy segítsük megoldani a nyelvi problémákat, és megszigorítottuk az iskolába járást. Ebben nagy segítséget nyújtott az azóta már nyugdíjba vonult Balogh László, Vajda Sándorné, Katona Józsefné és a tantestület többi tagja.- Az általános elszegényedés ezt a népréteget sú jtja legjobban. Milyen okokra vezethető ez vissza?- Az igazi gond a rendszer- változáskor kezdődött. Létszámuk gyorsan megduplázódott, a férfiak elvesztették munkahelyüket, és hazaköltöztek. Bezárkóztak környezetükbe, és elkülönültek, kapcsolataik felszámolódtak. Megszűnt a lakásépítési akció, újra megjelentek a putrik, súlyosabbá váltak az egészségügyi és szociális gondok. Sajnos, nagyon sok közöttük a szakmával nem rendelkező ember. A segédmunka visszaszorítása ezért elsősorban őket érinti. Nincs elég pénzük, és azt a keveset sem tudják beosztani. Kialakullak az egymás közölti feszültségek, megjelent egyfajta belső kizsákmányolás, az uzsora. A legszomorúbb, hogy országosan kialakult az ellenszenv a cigányokkal szemben, és ennek legnagyobb áldozata a gyermek. Aki ezt nem veszi figyelembe, az bűnpártoló. A hátrányos helyzetet csak az okok feltárása oldhatja meg. Be kell vonni a szülőket, fel kell ébreszteni a szülői felelősséget. Az önkormányzat eljutott anyagi segítőképessége végső határáig. Az elkülönült cigányság magatartása ella- szítja tőlük a magyarokat, pedig felemelkedni csak együttműködve lehet.- Mielőtt a testület meghozza a kisebbséget érintő határozatait, egyeztet-e az azokat képviselő szervezetekkel?- Nem volt cigányszervezet, jelenleg sincs, de a jelentős intézkedéseket megbeszéltük velük. A büdi részen élők kezdeményezték a cigány önkormányzat létrehozását, a Széles útiak pedig el sem jöttek a tárgyalásra. Minden állítással szemben a közösségi ház építését, a felzárkóztató programot, az óvoda létrehozását, de még a külön ballagást is egyeztettük a köztük élő tekintélyes emberekkel és a szülőkkel.- Kezelhető-e a problé- I ma?- A jövő a kezelhetőség reményét mutatja, de ehhez nagyfokú összefogás kell, ami viszont az érintettek akarata nélkül nem lehetséges. Elsősorban munkahelyet kell teremteni számukra, ahol megállják a helyüket. Javítani kell a szociális állapotokon, és a gyerekeket iskolába kell járatni. Nagyón sok helyi konfliktust kell feloldani, ebben a médiának hihetetlenül nagy szelepe van. Országos koncepció szerinti missziós munkára van szükség, és a részfeladatok felelőseit meg kell állapítani. A gyerekeken keresztül érhetjük el célunkat. Az ENSZ gyermekjogi kartájához, melynek egyik legfontosabb része, a gyermekek egészséges élethez való joga, nem csak elméletben kell csatlakoznunk. Ehhez a cigány- gyerekeknek éppen olyan joguk van, mint a magyar szülők

gyerekeinek. Nem nevezhető rasszizmusnak az, hogy elszigeteltségük miatt némely esetben külön problémaként kezeljük a cigánygyerekek gondjait, legyen szó tanulásról, tisztálkodásról, felzárkóztatásról, vagy egészséges életmódra nevelésről. Az ő problémáik egészen mások, mint a magyar diákoké. Én humanitárius embernek vallom magam, ezért sértett a rasszista bélyeg, csak megjegyzem, hogy a városlakók egy részének véleménye szerint túlságosan sokat és feleslegesen foglalkozom a cigányok problémájával.- Bármilyen nagy súllyal is jelentkeznek az előbbiek, egy polgármester feladatainak ez csak a töredékét jelentheti. Beszéljünk a település és a polgárok fejlődéséről, és általában egy város első emberének gondjairól! i- Manapság egy város hangulatát nagymértékben meghatározza á mltrlkahelyek mennyisége és minősége. Nálunk a munkanélküliség a térség átlaga alatt van. Mun: kalehetőség szempontjából jobb helyzetben vagyunk, mint a megye többi településének nagy része. Az Alkaloida mun- kaerő-állománya 2200-ról 1750 főre csökkent, de ez sem okozott jelentősebb traumát. A leépítést szinte teljesen megoldották nyugdíjazással, korengedményes nyugdíjazással, és azzal, hogy az önkéntesen eltávozottak helyére nem,vettek fel újakat. A mezőgazdaságban megmaradt a társas gazdálkodás, jelenleg három mezőgazdasági szövetkezetünk és egy mezőgazdasági kft.-nk van. Működik a Vasép Kisszövetkezet,'ipari társas- vállalkozások alakultak, a ■csokigyár helyén létrejött a Cheminova Kft, Sajnos, hamarosan felszámolják a Tiszafa helyi részlegét és az LZ Kft.-t. Országos hírű a Révész-Euro Trans szállító vállalat, afnely az ország legnagyobb ilyen jellegű magáncége. Működik égy magán ruhaipari vállalkozás és a Nyírségi Ruhaipari Szövetkezet kihelyezett részlege. A Legány és Társa GM Nyomda is jelentős bel- és külföldi piaccal rendelkezik. Ezek a fontos magán- és társasvállalkozások teremtik meg a polgári lét alapjait. Lassan befejeződik az infrastruktúra fejlesztési programja is. Útépítési programunkkal történelmi lemaradást lehet pótolni. Lassan befejeződik az intézményrekonstrukció és -bővítés. Az idegenforgalom fejlesztése területén elértük, hogy a Keleti-főcsatorna melletti 700 eladott üdülőtelken már 450 ház fel is épült. Itt általában a borsodi bányavidéken élő emberek lökik el szabadidejükéi.' Kezcléményez'tük 'a strand vizének gyógyvízzé nyilvánítását, ez remélhetőleg tavaszra meg is történik. Fontos dolognak tartjuk, hogy nemcsak gazdasági, hanem földrajzi központ is legyünk. Ennek érdekében az Útalap, az Alkaloida. Tiszadob és Tiszavasvári összefogásának eredményeként közös társulásban megépült a Tiszadobi út. A szociális otthon területén közhasznú társaság keretében működik egy rehabilitációs és szociális központ.- Tizenhat évi szolgálat után jogosnak tűnik a kérdés: indul-e a következő önkormányzati választásokon?

Jól együttműködöm a társadalmi, a gazdasági és a ■ politikai szervezetekkel. A testületi munka normalizálódott és. eredményes, bár nem konfliktusmentes, hiszen egyes intézkedések érdeket sértenek vagy támogatnak. .Sikeres polgármes-; temek érzem magam, és úgy gondolom, hogy szeretnek' az emberek, de ami ennél fontosabb,-'.aki nem szeret, az is ibízik -bennem,-A jó pol-; gármester mindig a megoldást keresi';-és pozitív módon áll a problémákhoz. A. rossz, dolgok és a kudarcok engem csak megerősítenek. A földön kell járni, és a negatív jelenségeket le kell törni! Szerencsére nem tett önteltté ez a pozíció. És szeretem ezt a hálátlan munkát. Feladataim vannak, s amíg ezeket meg tudom oldani, csak addig szeretnék polgár- mester lenni, de ez már a választópolgárokon múlik.