Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-18 / 244. szám

Megyei krónika 1997. október 18., szombat Vagyonvédelmi cégek egy zászló alatt Megtartotta pénteken első, testületalakító közgyűlését a megyei kereskedelmi és ipar­kamara vagyonvédelmi ta­gozata. Mandrik István szer­vező, a Polgári Biztonsági Szolgálat vezetője lapunk­nak elmondta: a megyében mintegy 45 vagyonvédelmi vállalkozás működik, ezek közül az állományuk, illet­ve piaci részesedésük tekin­tetében is közel 50 százalé­kos súlyt képviselő hét leg-% nagyobb cég aláírásával tá­mogatta a kezdeményezést. A tesület tagjai megállapod­tak abban, hogy a természe­tes módon meglévő gazda­sági érdekellentétek mellett szorgalmazni fogják a közös érdekképviseletet, a nemte­len konkurenciaharc felszá­molását, a szakma hírnevét romboló feketemunka kiszo­rítását, az üzletvitel tisztasá­gát, egymás folyamatos tájé­koztatását, valamint a mun­katársak szolgálatban tartá­sához - képzéshez, vizsgá­záshoz, fegyvertartáshoz, egyenruhához - szükséges ajánlott, minimum 240-250 forintos óradíjú tarifarend­szer kidolgozását. A tagozatalakítás nem tit­kolt célja, hogy a megyében bejegyzett, térségi munka­erőt alkalmazó, helyben adó­zó és jövedelmét a régióban visszaforgató vagyonvédel­mi vállalkozások piaci esé­lyei növekedjenek, a szakma, a folyamatos felkészültség fejlesztésével presztízst sze­rezzen. Mandrik István meglátása szerint annak ellenére, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregben mintegy 1500-1600 vagyon­védelmi végzettséggel ren­delkező emberre nem több mint 1200-1300 munkahely jut, minden cég meg tudja ta­lálni tisztességes számítását a regionális piacon. A nem megyei cégbíróságokon be­jegyzett nyolc - hét budapes­ti, külföldi anyacéggel ren­delkező és egy debreceni köz­pontú - társaság sem csök­kenti a térségi cégek össze­fogásában rejlő lehetősége­ket, mert ezeknek a vállalko­zásoknak kevesebb mint tíz százalékos a piaci részesedé­sük. A PBSZ vezetője példa­mutatónak ítélte, hogy az ál­lami hivatalok regionális szerveinek döntéshozói lo­kálpatriótákhoz méltón fog­lalnak állást a vagyonvéde­lem kérdésében. A tagozatalakításra a szak­ma fejlődésének első lépcső- jeként tekint Mandrik István. Ismeretei szerint várhatóan még ebben az esztendőben a parlament elé kerül a va­gyonvédelmi törvény elké­szült tervezete, amely tartal­mazza az önálló, hatósági jo­gokkal rendelkező köztestü­let megalakítását. Numizmatikai konferencia Gyöngyösi László Pénteken délelőtt dr. Fe­kete Zoltán címzetes állam­titkár. a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Éremgyűjtő Egyesület elnöke nyitotta meg a harmadik országos numizmatikai konferenciát és kiállítást a nyíregyházi Jósa András Múzeunban. Beszédében hangsúlyozta, hogy a város örömmel adott lehetőséget ennek a fontos kulturális eseménynek. Nyír­egyháza nemcsak a jelen, ha­nem a múlt értékeit is tiszte­li, aminek számos jele látha­tó a rendezvény helyszínén, ahol dr. Németh Péternek, a múzeum igazgatójának irá­nyításával a múltat kutató történészek és régészek látvá­nyos munkát végeznek. A rendezvényhez kapcso­lódóan neves bel- és külföldi szakemberek részvételével konferenciát és számos elő­adást tartanak a kutatatások tapasztalatairól. Sikeres megelőzők K. Z. (Új Kelet) ______ A megyei és országrészi versenyek után tegnap Bu­dapesten rendezték meg a hivatásos önkormányzati tűzoltók tűzmegelőzési szakmai vetélkedőjét, ame­lyen kilenc csapat 27 tagja versengett. A megmérettetés alapján az ország 114 hiva­tásos önkormányzati tűzoltó­sága közül a nyíregyházi csa­pat a második helyen vég­zett. A szabolcsi tűzmeg- előzők az egyéni versenyben is sikeresen szerepeltek: Kuk János őrnagy a negyedik, Szepesi Gábor százados a hatodik, Erdélyi Szabó István százados a nyolcadik helyen végzett. Bűnösnek találták a jegyzőt Súlyos rágalmazási per végére tett pontot pénteken a megyei bíróság. Kótajban már régóta szóbeszéd tárgya az iskolaigazgató választásakor történt becsületsértés. Történt ugyanis, hogy a legutóbbi igazgatóválasztáskor Vira Györgyné, a falu jegyzője nyílt levélben hívta fel a település figyelmét arra a tényre, hogy a régi-új igazgató névtelen levelekkel rágalmazza az önkormányzatot. Fekete Tibor (Uj Kelet) Természetesen a hírből sem­mi sem igaz, de ez a mai napig posztján lévő jegyzőnőt egy cseppet sem zavarta. A valódi okokat az igazgató személyé­nek kijelölésében kell keresni. Kovalecz Gáborné igazgatóje­lölt a tantestület harminc tag­jától kapta meg a támogatást, de ez még kevés volt a jegyző­nőnek. O mindenképpen saját jelöltjét kívánta a vezető poszt­ra állítani. Szándéka meghiú­sult, és a bűnelkövető jegyzőnő mindent megtett vélt igazságá­nak érvényesítésére. Egészen „véletlen” módon nyoma ve­szett annak a nyílt levélnek, amit Viráné felolvastatott a tan- testületi ülésen. Vesztére a tan­testület több tagja is emlékezett tartalmára, így semmit nem ér­tek el a nyomok eltüntetésével. Az ügyet első fokon, a váro­si bíróságon nem sikerült elin­tézni. mert mint utólag kide­rült, a sértett joggal fellebbe­zett. Bebizonyosodott ugyan­is, hogy a megvádolt személy nem írt névtelen levelet, és az elsőfokú bíróság helytelenül állapította meg a jegyzőnő jó­hiszeműségét. Mivel a falu jegyzője két ízben is nagy nyil­vánosság előtt rágalmazta meg az azóta ismét iskolaigazgató Kovalecz Gábornét, ezért őt folytatólagosan elkövetett, nagy nyilvánosság előtt vég­hezvitt és jelentős érdeksérel­met okozó rágalmazásban mondta ki bűnösnek a másod­fokú bíróság. Nyolcezer forin­tot kell fizetnie a sértettnek, közel 69 ezer forint bűnügyi költséget kell megtérítenie, és még dr. Helmeczi Lászlónak, a felperes védőjének is húszezer forintnyi költséget kell fizet­nie. A bíróság legsúlyosabb büntetése mégis az egy évre próbára bocsátás, aminek már komoly jogi következményé­nek kellene lennie, de a jegy­zőnő a mai napig betölti bizal­mi állását. Külön érdekessége a történ­teknek, hogy a jegyzőnő jog­ban járatos ember létére képes volt erre a cselekedetre. Igaz, írásszakértőt is felkért a névte­len levek azonosítására, de ez nem járt eredménnyel, mégis biztosra vette, hogy az azóta iskolaigazgatóvá megválasz­tott személy írta azokat. (A szerző megjegyzése: csak re­mélhetjük, hogy a történtek után az elmarasztalt jegyzőnő már nem élvezi tovább mun­káltatója bizalmát.) Gát­szakadás K. Z. (Új Kelet) Tegnap Panyolán fejező­dött be a határ menti ukrán, román és magyar polgári vé­delmi és vízügyi szakembe­rek négynapos, közös gya­korlása. Kedden a romániai Nagybányán előadásokon cs konzultációkon ismertették és egyeztették a házigazdák, az ukrán és magyar pv-sek az aktuális feladatokat. Csü­törtökön a tanácskozás részt­vevői egy település kiüríté­sének gyakorlatát nézték meg. A helyzetbeállítás sze­rint Livada község mellett egy víztározó gátszakadása miatt a település 520 lakó­ját szállították el a helyi vé­delmi szakemberek, akik gondoskodtak ellátásukról is. Ugyancsak csütörtökön Kárpátalján, a Latorca fo­lyón kőolaj-szennyezettség felszámolását mutatták be az ukrán védelmi szakemberek. A gyakorlatsorozat zárónap­ján, tegnap - feltételezetten - a szabolcs-szatmár-bercgi Panyola községet fenyeget­te a Szamos folyó gátszaka­dása miatti árvíz. A megyei és a helyi védelmi szakem­berek, az önkormányzat és a rendőrség vezetői papíron „lejátszották”, hogy a tele­pülés több mint 600 veszé­lyeztetett lakóját Nyírcsa- holyba szállítják. A valóság­ban a gyakorlásban csak va­lamivel több mint ötvenen vettek részt. A hormonokról A Városmajori Közössé­gi Házban működő Év­szakváltás Klub következő foglalkozását október 20- án délután öt órától tartja. A közösségi ház klubter­mében dr. Kelecsényi Sán­dor nőgyógyász főorvos a hormonokról tart előadást. Regionális NAT-napok Nyíregyházán Babus Andrea (Új Kelet) Az eseményről az Apáczai Gyakorlóiskolában tartottak sajtótájékoztatót, ahol a mi­nisztériumot képviselő Gál Ferenc elmondta, a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével kapcsolatos teendők ellátásá­ban régiónk igen előkelő he­lyen szerepel, az iskolák elké­szítették a pedagógiai prog­ramjukat. Papik Péter, a me­gyei pedagógiai intézel igaz­gatója felhívta a figyelmet arra. hogy az egymáshoz közel lévő kis településeknek ebben a kér­désben nagy együttműködési készségre van szükségük, hi­szen a NAT elvárásainak a kis iskolák kis létszámú tantestü­letei nem tudnak teljes mérték­ben megfelelni. A Pedagógiai Intézet segítséget nyújt szak- tanácsadói hálózatával az isko­láknak, s a NAT által meghatá­rozott műveltségterületeken, alterületeken megfelelő szak­emberek állnak rendelkezésre, így például a közoktatás-irá­nyítás és -gazdálkodás terüle­téről. Segítséget nyújt a peda­gógiai szakkönyvtár, s nagy számban indítanak továbbkép­zéseket, jelenleg például 2500 pedagógus jelentkezett be a 120 induló tanfolyami csoport­ba, melyek a NAT elindításá­nak szolgálatában állnak. Dr. Farkas László a Wesselényi Ipari Szakközépiskola képvi­seletében a szakmunkásképzés problémájára világított rá. A NAT alapján 1998 szeptem­berétől a hároméves szakmun­kásképzés megszűnik, helyet­te belép a kilencedik és tize­dik osztály. Gondot jelent az átalakítás, de mindenki érdeke, hogy ne munkanélkülieket ké­pezzenek az iskolában. Opti­mális lenne a nyugati példát követni, és nem egyetlen szak­mával a kezükben hagynák el az iskolapadokat a pálya­kezdők, hanem akár két-három szakmával a birtokukban. Cse- kéné dr. Jónás Erzsébet, a Bes­senyei György Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese elmondta, az intézmény már a nyolcvanas évek óta aktívan közreműködik a NAT „sorsá­nak alakításában”. A NAT-el­várásoknak megfelelő pedagó­gusképzést tekinti feladatának a főiskola, beindultak az új, NAT-hoz kapcsolódó szakok, így a kommunikáció, a kultu­rális menedzser szak, a háztar­tásökonómia és a drámapeda­gógia. Emellett nem feledkez­nek meg a pedagógus-tovább­képzésről sem, idén már hu­szonöt tanfolyam indult, s ezen 1100 pedagógus kolléga vesz részt. Nagy igény van az idc- gennyelv-tanárok, a számítás- technika- cs a népiáncokiatók képzésére. Komáromi István az Eötvös Gyakorló Általános Is­kola és Gimnázium terveiről szólt, abban szerepel egy olyan átfogó oktatási prog­ram, melyben az általános iskolai képzés után eljut a tanuló az érettségiig is. majd egy másodképzésben is részt vehet, ami pedagógiai jelle­gű ismereteket továbbít szá­mára. Kovács László, az Apáczai Gyakorlóiskola ré­széről azon a véleményen volt, hogy a magyar pedagó­giai élet legnagyobb válto­zását éli meg a NAT beveze­tésével, s a hazai pedagógu­sok az elmúlt tíz év során nem tanultak annyit, mint a tavalyi évben. A Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium a Nem­zeti Alaptanterv bevezetésének megkönnyítése érde­kében Regionális NAT-napok címmel országjáró ren­dezvénysorozatot indított azzal a céllal, hogy közvetle­nül kommunikálhassanak az érintettekkel, ne a minisz­tériumi magasságokból szóljanak hozzájuk. A sorozat október 17-ei helyszíne Nyíregyháza volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom