Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-16 / 242. szám

ErŐS földrengés pusztított Chilében kedden késő este - jelentette a Reuters. A Richter-skála szerint 6,2 fokos földmozgás az ország déli és északi részét érintette. Több vá­rosban számos épület megrongálódott, személyi sérülésekről azonban nincs hír. A földmozgás epicentruma Illapel váro­sához közel, Santiagótól 280 kilométerre északra volt. Szerdán felbocsátották a Cassini űrszondát, amely mintegy hét éven át repül majd a Szaturnusz bolygó felé. A Titan 4-B hordozórakéta, amelynek feladata, hogy az öt és fél tonnás amerikai szondát a Huygens nevű európai szondával együtt a világűrbe juttassa, közép-európai idő sze­rint pontosan 10 óra 43 perckor szállt fel a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről. A dpa jelentése szerint az indulás problémamentes volt. Az űrszonda - 3,5 milliárd kilométer megtétele után - 2004 júliusában ér a Szaturnuszhoz, és a tervek szerint négy éven keresztül vizsgálja a bolygó gyűrű­rendszerét és holdjait. Az európai gyártmányú leszállóegysé­get a bolygó legnagyobb holdjára, a Titánra engedi majd ki. Az osztrák hatóságok szerdai közlése szerint egy magyar rablóbanda az idén március óta Ausztriában és a szomszédos Bajorországban összesen 164 betörést hajtott végre, s körülbelül 2 millió schillinges zsákmányra tett szert. A banda kedvenc célpontjai iskolák, óvodák voltak, de már több paplakot is kiraboltak Karintiában, Salzburg tartomány­ban és Felső-Ausztriában, valamint Bajorországban. Állító­lag egy-egy éjszaka öt betörést is elkövettek a magyarok. Felső- Ausztriában 30 lelkészhez törtek be, s összesen félmillió schil­ling értéket raboltak el. Különösen brutálisan léptek fel Grosswenkheimben, ahol egyik éjszaka először levágták a házvezetőnő öt ujját, majd vasnáddal többször fejbe verték, a segítségére siető lelkészt pedig úgy megverték, hogy az fél oldalára megbénult. Az osztrák és a bajor hatóságok együtt­működésének köszönhetően már elfogták és kihallgatták a banda négy tagját, de P. Ferenc 22 éves bandavezért és öt társát még keresik. Göncz, a magyar Masaryk Bár Göncz Árpád vitathatatlanul nagy erkölcsi te­kintélynek örvend, és mind értelmiségi, mind erköl­csi szempontból magasan túlszárnyalja a Nyugatról Prágába érkező politikusok többségét, jelenlegi csehországi látogatása egyelőre mégsem váltott ki olyan visszhangot, mint amilyet megérdemelt volna. Göncz Árpád személye nagyobb figyelmet érdemel - írja Göncz, a magyar Masaryk című cikkében a Práce című ellenzéki cseh napilap. Mn _________________ Vo jtech Lavicka, az írás szerzője kifejti: Göncz Árpád olyan értelmiségi, aki pol­gártársai jóléte érdekében végzett tevékenységéért hat évet töltött börtönben. Prá­gai látogatása elején felele­venítette Bibó István életét és műveit, s rámutatott arra, hogy nem elég szépen filo­zofálni, hanem cselekedni kell. „Néhány vezető cseh politikust, akik például elme­rültek saját intellektualizmu- sukban és egykori ellenzéki­ségükben, ezzel arra emlé­keztetett, hogy nem olyan ki­vételesek. Ugyanakkor ta­nulságos leckét adott az el- amerikanizálódott cseh poli­tikusoknak, akik sikerük ér­dekében szüntelenül saját énjüket, saját érdemeiket, sa­ját pótolhatatlanságukat hangsúlyozzák.” Ellentétben azokkal a cseh politikusokkal, akik szünte­lenül Masarykra hivatkoz­nak, persze anélkül, hogy egy kicsit is igyekeznének hozzá hasonlítani, Göncz arisztokrata tartásával hason­lít Masarykra, személyisé­géből ugyanakkor azt is ki­érezni, hogy elődei nehezen dolgoztak, művelték a földet. Göncz Masarykhoz hasonló­an megértette a keresztény­ség üzenetét is, azt a mély humanizmust, amely nem egyenlő az exhibicionizmus­sal, hanem a lélek mélyéből fakad. Göncz minden fellé- I péséből kiérezhető az egyé­nek és a nemzetek iránti mély alázat. A magyar államfő prágai látogatása során ismét felhív­ta a figyelmünket arra, hogy vissza kell térnünk a gyöke­rekhez, nemcsak a közös tör­ténelemhez, de elsősorban a közös erkölcsi értékekhez - írja a Práce. Az ország szükségleteinek magyar megoldása a filozó­fiai-erkölcsi szemponton túl más konkrét tanulságokkal is szolgál számunkra. Példá­ul a fegyverbeszerzés terén, ahol Csehországban egyelő­re az ideológiai szempontok és a vályúért való harc ural­kodik, amely mögött rejtve bizonyos érdekcsoportok húzódnak meg. Ezért volt felettébb figyelemre méltó Göncz egyik megjegyzése, miszerint el tudja képzelni azt is, hogy Magyarország akár Szlovákiában is besze­rezheti a hadserege számára szükséges harckocsikat. Göncz ezzel rámutatott arra, hogy nem a rövid távú pro- pagandisztikus, hanem a hosszú távú nemzeti érdeke­ket kell mindig előnyben ré­szesíteni. Abban az időben, amikor Csehország polgárai körében lassan szertefoszlik a csehek kivélelességéről alkotott naiv mítosz, szükség van a politikai és a gazdasági va­lósághoz való visszatérésre. És ezt egyebek között a köl­csönös közép-európai együtt­működés előnyei is alkotják - szögezi le a lap. Világkrónika „Megegyezés nélkül” Hiányzott a politikai érettség „A magyar alkotmánybíróság ismét rendre utasította a kormányt és az államfőt” - állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung a népszavazásról kialakult vitáról szóló szerdai részletes beszámolójában. MTI ____________ Ma tthias Rüb, a lap buda­pesti tudósítója írásában rá­mutatott, hogy az igazság­szolgáltatás legfelső fóruma a közszolgálati rádiózásról és televíziózásról, a kárpótlás­ról, valamint a kormány ta­karékossági csomagjáról al­kotott korábbi határozatai­hoz hasonlóan politikailag is jelentős döntést hozott. A mostani ítélet következmé­nyeit egyelőre nem lehet fel­mérni, s az ítélet tárgyáról tovább folyik a vita a pártok között - így a cikk. A tekintélyes konzervatív lap a továbbiakban ismertet­te a népszavazás ügyének egész eddigi menetét és fel­vázolta, hogy a kormánypár­tok és az ellenzék között mi­ért alakult ki vita a külföldi­ek földvásárlása kapcsán. Rá­mutatott, hogy a lakosság mint­egy kétharmada támogatja Ma­gyarország csatlakozását a NATO-hoz, és valamennyi par­lamenti párt is egyetért ezzel. A földkérdésben kialakult vita hát­terében viszont az a félelem hú­zódik meg, hogy tőkeerős kül­földi cégek nagy tételben felvá­sárolhatják a mezőgazdasági hasznosítású területeket. Az el­lenzék szerint a kormány által ja­vasolt formában a népszavazás nem akadályozná meg „a föld ki­árusítását”. A meglehetősen bonyolult vi­tát a választópolgárok valószínű­leg alig tudják követni. Ám a je­lek szerint - a kérdéstől függetle­nül - a többség elutasítja a kül­földiek földvásárlását. Az alkot­mánybíróság azonban nem nyil­vánított véleményt a kérdések tar­talmáról, hanem a kormány eljá­rását minősítette alkotmányelle­nesnek - állapította meg a szerző. Véleménye szerint „azért ke­letkeztek politikai károk, mert a kormány az ellenzékkel való megegyezés nélkül próbálta keresztülhajszolni a parlamen­ten a NATO-csatlakozásról és a földkérdésről szóló népsza­vazás kiírását. A földkérdésben kialakult vita miatt a NATO- csatlakozásról tartandó nép­szavazás is kétségessé vált, holott mindenki — a lakosság többsége és a pártok - a belé­pés híve”. A tudósító úgy látja, hogy a népszavazás ügye a jövő tava­szi választások kampányának témájává vált. Mindkét politi­kai tábor a népszavazás maga javasolta változatának elfo­gadtatásával akart politikai si­kert felmutatni. „Nem éppen a politikai érettségről szóló bizo­nyítvány, hogy az alkotmány- bíróság egy olyan fontos kér­désben, mint a NATO-csatlako- zás, kénytelen megrendszabá- lyozni a kormányt és az állam­főt” - összegezte álláspontját a német lap. Hágai per Kétpólusú demokrácia Olaszországban A Kommunista Újraalapítás párttal (RC) kötött megálla­podás után bizalmat kért kormánya számára szerdán az olasz képviselőházban Romano Prodi miniszterelnök. A kormányfő által kért szavazásra csütörtökön kerül, s a biztos eredményt mindennél jobban mutatja Prodi és Fausto Bertinotti, az RC főtitkárának baráti összeölelke- zése a miniszterelnök beszéde után. Még október végén meg­kezdődhetnek a tárgyalá­sok - mondta a pozsonyi Pravdának Nemcsók János, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a hágai döntésből következő kétoldalú tárgyalások ma­gyar szakértői küldöttségé­nek vezetője, aki jelezte: „többféle változatra ké­szültünk fel”. A magyar fél őszintén tö­rekszik majd a megállapo­dásra — mondta az államtit­kár, aki sem a derű-, sem a borúlátást nem szeretné eltú­lozni, mert úgy ítéli meg, hogy „a bíróság ajánlásai szerint, a döntés szellemére alapozva kell tárgyalni”. „Az természetes, hogy a vízlépcső-beruházást be kell fejezni. A dunacsúnyi objek­tum közös üzemeltetésére konkrét ajánlásokat kap­tunk. Természetesen Nagy­marost nem kell felépíteni, de az is természetes, hogy a Duna hajózhatósága miatt a folyam alsóbb szakaszán duzzasztani kell. Hogy mi­lyen műszaki megoldások jöhetnek szóba, arról majd megállapodunk a szlovák féllel” - mondta Nemcsók, aki úgy ítéli meg: előre nem látható, hogy a felek kölcsö­nös érvelésének ütköztetése nyomán hogyan lehet egyez­ségre jutni. Az államtitkár arra számít, hogy két-három tárgyalási forduló után közelíteni lehet a megállapodáshoz. A nulla­változattal kapcsolatos ki- egyenlítés kérdésében „majd a tények, a számok, és nem az érzelmek fognak dönteni” -jelezte Nemcsók, aki a nul­la-változatot vagy valami­lyen ahhoz közel álló meg­oldást vetített előre. A Prav­da felvetette, hogy a szlovák fél a jelek szerint a magyar fél helyett elvégzett építke­zések költségeinek elszámo­lásához is ragaszkodni ké­szül. „A megállapodás érde­kében mindkét fél nagy kompromisszumokkal lesz kénytelen kezelni saját eddi­gi álláspontját, és természe­tesen ismét a számoké, az elemzéseké lesz a főszerep. MTI Rövid, alig félórás beszédében Prodi ismertette a megállapodást, mely lehetővé tette a múlt csü­törtökön kirobbant kormányvál­ság megoldását. A miniszterel­nök hangsúlyozta, hogy a kor­mány által beterjesztett költség- vetés lényegében változatlan maradt, csak annyi változás tör­tént, hogy a kiadások tervezett lefaragását 500 milliárd lírával csökkentették, s ezt az adócsa­lások visszaszorításával kívánják pótolni. Megerősítette, hogy a kormány jövő januárra törvény- tervezetet készít, melynek értel­mében 2001-től a 35 órás mun­kahét lesz általános Olaszország­ban. Változatlanok maradnak az ipari munkások és a hasonló ka­tegóriák öregségi nyugdíjának feltételei. A kommunisták ennek fejében korábbi álláspontjukat módosít­va most már elfogadják a költ­ségvetést. Megállapodás szüle­tett arról is, hogy folyamatos konzultáció kezdődik a kor­mánykoalíció és az RC párt kö­zött, ami azt hivatott biztosíta­ni, hogy 1998 végéig a parla­mentben béke uralkodjon a ko­alíció és külső támogatója kö­zött. A válságból a parlamenti kor­mánytöbbség „egységesebben került ki, s ez képes az ország stabilitását biztosítani” - hang­súlyozta Prodi. Az olasz minisz­terelnök emellett az elmúlt na­pok legfontosabb tapasztalatá­nak azt nevezte, hogy bebizo­nyosodott: Olaszországban mű­ködik a kétpólusú demokrácia. Ugyancsak nagyon tanulságos­nak tartotta azt, hogy a közvé­lemény talán most először gya­korolt igen erőteljes és eredmé­nyes nyomást a politikusokra a válság elkerülése érdekében. Bizalmi szavazás MTI ____ Az orosz törvényhozás al­sóháza szerdán mindenkép­pen vereséget szenved, füg­getlenül attól, miként szavaz a nap folyamán a Csemomir- gyin-kormány ellen a múlt héten beterjesztett bizalmat­lansági indítványról. Ha a kommunisták vezérletével - 160 támogató aláírással - kezdeményezett bizalmi szavazásnál nem gyűlik össze a szükséges 226 voks, akkor a duma vert helyzetbe kerül a jövő évi költségve­tés és az adótörvények vitá­jánál. Amennyiben az alsó­ház mégis megvonja bizal­mát a kabinettől, az csak pirruszi győzelmet, a duma feloszlatását és új választá­sok kiírását jelentheti. Az orosz kormány az el­múlt napokban a fenyegeté­sektől a politikai engedmé­nyekig minden eszközt be­vetett, hogy jobb belátásra bírja a képviselőket. Csemo- mirgyin csapata hirtelen „ta­lált” pár milliárd tartalékot a költségvetésben, s a Grigo­ri j Javlinszkij vezette Jablo- ko frakció kiengesztelése érdekében még az adókó­dex tervezetének megrefor­málására is hajlandónak mutatkozott. Csernomirgyin kedden emellett alig burkol­tan az alsóház feloszlatásá­nak lehetőségével is megfe­nyegette a képviselőket, ami­kór közölte: a kormány nem fog három hónapig „lebeg­ni” (a dumának a konnány kötelező érvényű leváltásá­hoz ez idő alatt újból meg kell szavaznia a bizalmatlan- sági indítványt), hanem az alkotmányos keretek között napokon belül lépni kíván. Ez jelentheti azt, hogy az 1992 decembere óta orosz miniszterelnökként tevé­kenykedő Viktor Cserno­mirgyin maga veti fel ismét a bizalmi kérdést: erről a dumának már 10 napon be­lül szavaznia kell. Nem ki­zárt, hogy Borisz Jelcin el­fogadja a miniszterelnök le­mondását (Csernomirgyin egy 1993-as rendelet értel­mében alelnök is egyben), s a duma számára teljesen el­fogadhatatlan politikust - például Csubajszot - jelöl kormányfőnek. A törvény- hozásnak ekkor egy héten belül kell állást foglalnia az új miniszterelnök szemé­lyéről, s a valószínűsíthető „nem” után az államfő im­már szélnek eresztheti az alóházat, s új választásokat írhat ki. Erre már november első felében lehetősége nyíl­hat. Nem kizárt azonban, hogy a rendkívüli választások már új, elnöki rendelettel meg­változtatott szabályok sze­rint zajlanának, ami számos „kényelmetlenséget” jelen­tene az ellenzéki erők szá­mára. Ez a perspektíva több jelenlegi törvényhozót ösz­tökélhet arra, hogy inkább a még két év „nyugodt képvi­selőséget” válassza, kitöltve mandátumát az 1999-ben esedékes parlamenti válasz­tásokig. A bizalmatlansági indít­vány valószínű megszavazá­sát követő „duma-tragédiát” mindenesetre Borisz Jelcin fogja rendezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom