Új Kelet, 1997. október (4. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-13 / 239. szám
Barangoló 1997. október 13., hétfő Átok vagy áldás Palotai István (Új Kelet) Ujva itt a levélrém. Ismét fenyeget, nyugtalanít, át- kozódik és követel. Hacsak... Hacsak le nem másolod és nem küldöd tovább húsz olyan ismerősödnek, akinek komolyan szüksége van szerencsére, mert ha ezt megteszed, az rád is rádragyog. Eztán példák következnek pro és kontra áldásról és átokról. „Ne küldj pénzt! Bízzál bennem! Használ!” A borítékra bélyeg nem szükséges, helyette írd rá: widebot I83R. Forgatom, nézegetem az irományt. Az eredetére semmi sem utal. Kár. Szívesen elbeszélgetnék a kiagyalójával. Megkérdezném tőle, hogy ugyan mire jó az embereket még inkább nyugtalanítani ebben az amúgy sem túl nyugodt világban? És miért kell hülyíteni? Üres reménysugarakkal bombázni? Egyáltalán, ki az a beteg elme, aki ezt az egész baromságot kifundálta? A posta nem lehet (hiszen bélyeget nem kell ráragasztani). Mellesleg az első boldogság már akkor utolér, amikor bemész érte a postára, ahol azonnal „lehúznak” egy hetvenesre. A portó, ugyebár. Csak tudnám, hogy most engem szerencse vagy szerencsétlenség ér majd, hogy így — húsz helyett - közel húszezer példányban és a sajtó hasábjain küldöm tovább e levelet. Vállalom a rizikót. Majd kiderül. Négy napon belül. Addig is, sok szerencsét! Ülnököket jelöltek A nyíregyházi képviselő-testület október 27-ei ülésén a megyei és a munkaügyi bíróságra egy-egy, a városi bíróságra 14 ülnököt választ. Oka: a bírák jogállásáról és javadalmazásukról szóló törvény szerint az ülnök megbízatása 70. életéve betöltése után megszűnik. Új Kelet-információ A javaslatokat október 22- éig lehet a megyeszékhely jegyzőjéhez eljuttatni a bírósági ülnökök jelöléséről és a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozaton. Ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a helyi önkormányzat, valamint pártok kivételével társadalmi szervezetek jelölhetnek. A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeire az alap- és középfokú oktatási intézmények dolgozói, vezetői tesznek javaslatot. A munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseletei jelölik. Ülnökjelölt az a büntetlen előéletű, 30. életévét betöltött, de 70. életévét még el nem ért magyar állampolgár lehfet, akinek választójoga van cs a jelölést elfogadja. Az ülnöki működés idején a munkaviszonyban, szolgálati jogviszonyban állók távolléti díjat kapnak (korábbi megnevezése szerint átlagkeresetet), a többiek napi 700 forint tiszteletdíjat kapnak. Bürget Lajos úti jegyzete A Gyilkos-tó mellett állva ujjaim között morzsolgatom a havasi gyopár szárát. Onnan - felnézek - a magasból, a Gyer- gyói-havasokból hozták. A Nagy-Hagymás környékén nő a sziklák között, Háromkut környékén. A fenyők ott is az égig érnek, illatuk belengi a tájat, a gyanta mint a borostyán sárgállik törzsükön. Míg csúcsuk a felhőket kémleli, lábuk egy forrás mellett kapaszkodik a kőbe, derekukat hosszan elúszó ködcsík övezi. Olyanok, mint felfelé siető strázsa szálfaegyenes katonákból álló serege. Aztán kiugranak közülük az akár manónak is nevezhető emberkék, hiszen ki nem emberke ilyen óriások között, és kínálják a gombát, áfonyát, gyopárt, málnát. Lehet, hogy a fenyők éppen órájuk ügyelnek, őket védik, azt a sok Ábelt, akik ma is ott járják a hegyeket-völ- gyeket. Aligha véletlen, hogy errefelé mesék, legendák és balladák születtek, hol huncutul évődők, hol komorak, mint a fellcgekbe burkoldzó csúcsok. Errefelé mindenki borvizet iszik, hiszen a természet számo- latlan kínálja a forrásokat, kutakat. Elmegyünk arrafelé, ahol a Maros ered, betérünk Borszékre és Toplicára, aztán lefelé Gyérgyószentmiklósrá. Meg- ejtően szép az itt élő emberek magyar beszéde. Ide a magasba alig jött fel valami a szórontó szokásokból, gyermek és felnőtt egyaránt úgy szól, hogy szinte mesét idéz. Errefelé a hó havazgál, ha csak éppen esik, az eső is esdegél, errefelé ma is úgy intik az utast, hogy vi-;. gyázzanak, és nem egyszer most is visszaköszön Kriza Vadrózsáinak nemegy fordulata, ami innen származott el egykoron. A történetek és mesék várakról, hősökről, bátor legényekről épp oly kanyargósak, mint a hegyi szerpentinek, a boltos asszony így felelt: mi meg székelyek. Lenyűgözőek ezek a találkozások. Persze idő kell hozzájuk, a rohanvást siető aligha szembesül történelemmel, mondával, lélekkel. Lassan ereszkedünk lefelé Gyer- gyóból Parajd felé. Régi ismerősként kacérkodnak kékpalástos havasok, a régi ismerős alakok, a Kakashegyen átpillantó Tarkő, a szomszédos Nagy-Hagymás, melynek sziklái sugárözön- nel elöntve ezüstként ragyognak, míg mellettük az ellentétesen mogorva Fekete-Hagymás sötétül. Idébb az Olt édesanyja, a Magas- blikk, felette a Cofránka, majd a gúlaidomú Likas és Gyilkos sziklagerince világít fehéren. Ereszkedünk a Bu- csinról, a Putna tetőnél, ahol a két Kiiküllő ered, majd találkozunk a Nagy-ág vizével, ami csak Parajénál a Korond vizét és Parajd patakát felvéve bérmálódik Kis- Kiiküllőnck. Elválnak a 'Kíi- küllők egymástól, majd újra összeölelkcznek, és' amint Orbán Balázs írjaf.pnígvég- re örömteljesen ölelkeznek mint kifejlődött, egymást felismert testvérek, s úgy sétálnak el szépen karonfogva a melyen néha csaknem önmagukba fordulnak vissza, hogy aztán egy új nekifutással iramodjanak előre, felfelé. Apró kis jelek sorakoznak egymás mellé, amelyek arról tanúskodnak, hogy itt is igaz, hogy nyelvében él a nemzet. A székelység itt, Gyergyóban, aztán kicsit odébb, a Csíki havasokban, majd a Háromszéki havasokban ugyanolyan őr, mint a milliónyi fenyő-strázsa. Szokását, nyelvét, hitét, meséjét, öltözékét menti immár évszázadok óta mindentől és mindenkitől.Udvarhelyen került a kezembe egy tanulmány, szerzője, Makkay János így ír: „A székelyek szép, régi, tiszta magyar nyelvet beszélnek emberemlékezet óta, Qláh Miklós szerint jobbfajta, el nem kor- csosult magyarok. Székely István krónikája szerint ők beszélnek legszebben magyarul. A székelyek kérdésében tudathasadásos űr keletkezett a valóság, a székelység öntudata, hagyományai, nyelve, valamint a tudomány mai felfogása között. Az előbbiek egyértelműen bizonyítják, hogy a székelyek az ősbölcsőtől kezdve mindig is színtiszta magyarok voltak”. Talán ezért is volt olyan természetes, amikor egy udvarhelyi boltban arra a kérdésre, honnan jöttünk, válaszunk az volt, hogy magyarok vagyunk, mire Maroshoz, mely őket: közeli ,rokonait. befogadja, birodalmába". Mostantól másként nézem a havasokat. Nem mint természeti jelenségeket csodálom, hanem mint üzeneteket. A Gyaluit éppúgy, mint a Gyergyóit, a Kelement is akként, mint a Fogarasit. Egymást őrzi ember és hegy, nyelv és fenyő; lélek és <sz»kla. 'Már mégértem, miért yápcrrefőlé hegynek, erdőnek, csúcsnak oly gyakorta emberneve. Ok ismerik egymást. Rokonok. A gyopár szétmorzsolódott az ujjaim között. Szebb emléket kaptam, mint amit egy virág jelenthet. Hadiözvegyek, hadiárvák Dojcsák Tibor Lassan az enyészet martalékai lesznek, és feledésbe merülnek a tanyák. A Kántorjánosi körüliek közül is mindössze egy maradt, az Emma tanya, ahol van telefon, villany, gáz, de ez sem elég az üdvösséghez. Aki teheti, elköltözik. máshol keresi a boldogulás útját. Maradnak az idősek, betegek, vagy akiknek nincs pénze, lehetősége a változtatásra. Egykor közel 500 ember élt itt, most még harmincat sem számlál Jánosi utolsó tanyája. A hadigondozásról szóló, 1994. évi XLV. törvény (Hdt.) egyes ' rendelkezéseinek (nevezetesen a volt hadiárvák egy összegű térítésére vonatkozó szabályozás) végrehajtása során szános olyan ellentmondás tapasztalható, amelyet mélyen igazságtalannak és méltatlannak tartok. Közismert, hogy a Hdt. alapján az elmaradt pénzellátás kompenzálására egy összegű térítésre jogosult - egyebek között - a hadiözvegy és a volt hadiárva, akinek a korabeli hadigondozó hatóság által megállapított pénzellátását 1944. december hó 22- ét követően politikai okból megszüntették vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították. A politikai okkal Összefüggő érintettség bizonyítása dokumentumok hiányában a kérelmező írásos nyilatkozata alapján is megállapítható. A Hdt. 10. paragrafus (3.) bek. .rendelkezése szerint volt hadiárva az, akit szülőjének halála miatt hadiárvaként gondozásba vettek. A hadiárva fogalmát a Hdt. 6. paragrafusa tartalmazza. Eszerint a 4. paragrafusában foglalt feltételekre is figyelemmel hadiárva - egyebek között- a gyennek tizenhatodik életévének betöltéséig. Sok, egykor hadiárvának minősített és hadiárvának nem minősített, de hadi eseményekkel összefüggő haláleset miatt (például apjukat kényszermunkára hurcolták, hádifogságba estek és az egykori szovjet táborokban meghaltak) árván maradtak; joggal kifogásolják, hogy a Hdt. szabályai indokolatlan különbséget tesznek, ugyanúgy, mint az egykori szabályok. Ugyanazon vagy hasonló tény- állású esetekben az egyik volt árvának jár az egy összegű térítés, a másiknak pedig nem. Különösen fájó ez azoknak a volt árváknak az esetében, akiknek a testvére vagy testvérei jogosultak az egy összegű térítésre, ők maguk pedig nem. Miről is van szó? Arról, hogy az úgynevezett hadigondozó bizottságok a hadigondozási ügyeket tömegesen 1947-től kezdték elbírálni. Már ebben az eljárásban kiestek a gondozásba vételből például.- sajnos - azok, akik az elbírálás időpontjában a 16. életévüket betöltötték. Függetlenül attól, hogy az elhurcolás, a katonai szolgálat és a fogságba esés, az ebből eredő és ezzel összefüggő kényszermunka-táborokban bekövetkezett haláleset időpontjában az árván maradtak még fiatalabbak voltak. Térségünkben Encsencs és Nyínnihálydi községeket érintette különösen tömegesen ez a tragikus esemény, a mintegy 160-160 fő férfi elhurcolásával 1944. november 1-jén, majd rövid idő múlva bekövetkezett ostoba haláluk. .Amelyet csak néhányan éltek túl, s lettek azon szerencsések az embertelenségben, akik hazajuthattak. De így volt ez sajnos gyakorlatilag az egész országban a szovjet táborokban sínylődőkkel. ■ Az igény érvényesítése során törvényi követelmény annak igazolása, hogy a kérelmezőt hadiárvaként gondozásba vették. Ezt a tényt csak úgynevezett közokirattal lehet bizonyítani. Tehát személyes nyilatkozattal vagy tanúnyilatkozattal nem pótolható. Míg a gondozásba vett volt hadiárva írásbeli nyilatkozattal is bizonyíthatja, hogy ellátás iránti igényét egykor politikai okból utasították el, vagy az ellátás folyósítását ilyen okból szüntették meg, vagy szüneteltették. A hatályos jogszabály szerint a 16. életév betöltése nem minősül politikai oknak. Ezen a méltánytalan szabályon túlmenően további hátrányt, nehézséget okoz az igény érvényesítésében, hogy a hadi- gondozással kapcsolatos nyilvántartások sajnos igen-igen hiányosak. így van ez a polgármesteri hivataloknál és az egyéb szerveknél (mindenekelőtt a NYUFI- nál) kezelt, tárolt iratokkal egyaránt. Ebből pedig igen sok érintett személynek többnyire csak hátránya származik. Ugyanis rendkívüli mértékben megnehezítik, vagy egyszerűen lehetetlenné teszik az igény elbírálásának korrekt, megnyugtató és közmegelégedést szolgáló rendezését, a bizonyíthatóan hadieseményekkel összefüggésben szülőjét elvesztett, árván maradt kiskorú érdekeit szolgáló kedvező döntést. Éppen ezért - meggyőződésem szerint - a hadigondozásról szóló törvény olyan értelmű módosítása lenne indokolt és kívánatos, amely igazságosabb, megnyugvást eredményező módon biztosítaná végre az egykori szovjet táborokban meghalt személyek volt árváinak egy összegű terítésre való jogosultságát. Ehhez véleményem szerint kézenfekvő és társadalmi igazságosságot szolgáló megoldás lehetne, ha minden olyan személy, aki szülőjének (gondviselőjének) hadi eseményekkel összefüggésben kény szeműt nkatábor- ba hurcolásakor, katonai szolgálata vagy az ezt követő fogságba esésekor kiskorú volt (azaz a 18. életévét még nem töltötte be), jogosult legyen az egy összegű térítésre, ha a szülő (gondviselő) hadieseményekkel összefüggő halálesetét bizonyítani tudja. Dr. Bihari Károly (Szerkesztőségünkben található dr: Kávássy Sándor országgyűlési képviselő úr egyéni indítványa is, amit ebben a témában nyújtott be a törvény módosítására.) Erdélyi impressziók (4) I Havasi pillanatok Pusztuló tanyák
