Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-08 / 209. szám

Megyei krónika 1997. szeptember 8., hétfő Döntések a megyegyűlésen Hiába gyűjtöttek aláírást a baktaiak Mint arról már beszámoltunk, pénteken a megyei köz­gyűlés hosszú vita után megerősítette korábbi dön­tését, melynek értelmében a baktalórántházi Dégen- feld-kastélyt a jövőben a fővárosi önkormányzatnak kívánja eladni. A szabolcsi település hétszáz lakosa aláírásával az ellen tiltakozott, hogy a város központ­jában pszichiátriai intézet legyen, közben a baktai önkormányzat ajánlatot tett az épület hasznosításá­ra. Nem voltak könnyű helyzetben a megyegyűlés tag­jai, hiszen egyfelől ott a helyi lakosok tiltakozása, más­felől viszont már korábban döntöttek a kastély eladá­sából származó 150 millió forintos bevétel sorsáról. Ezt a jelentős összeget a megye tüdőgondozói háló­zatának korszerűsítésére szánnák... Száraz Attila (Új Kelet) A baktalórántházi júliusi képviselő-testületi ülésen a városatyák a következő elha­tározásra jutottak: a Dégen- feld-kastély műemlék épület, a hozzá tartozó természetvé­delmi parkkal szolgálhatna olyan feladatot is, amelyet a megye lakossága hasznosít­hatna. Az ott élők szerint ká­ros az a településükre nézve, ha a központjukban egy pszi­chiátriai intézet működne. A baktai önkormányzat ennek elkerülésének érdekében a következő jelentős pénzügyi áldozatok vállalására is fel­készült: 80-100 középisko­lai kollégiumi férőhely léte­sítése (amely kötelező önkor­mányzati feladat lenne), a kastély terheinek azonnali át­vállalása, és a jövő évi gáz­vagyon bevételét, közel 18 millió forintot a megyei ön- kormányzatnak átadja. A pénteki megyegyűlésen először Jakab Ferenc kért szót, szerinte új vizsgálatra lenne szükség az eladással kapcsolatban, ha a baktaiak körében ilyen erős ellenérzé­seket váltott ki az eladás. A szocialista és a szabad- demokrata frakciók vezetői bejelentették, hogy ők az el­adás mellett voksolnak. Juhász Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy elővásárlá­si jog akkor illetné meg Baktát, ha hasonló javaslat­tal állna elő, mint Budapest. Megérti az ott élőket, de azt nekik is látniuk kell, hogy nemcsak a vételárat nem tud­ják kifizetni, de nekik ahhoz sincs elég „erejük”, hogy az épületet fenntartsák. Két és fél éve húzódik az ügy, a bak- taiaknak lett volna idejük be­jelenteni az igényüket. Együd János alelnök úr szintén az eladás mellett fog­lalt állást: „A tüdőgondozói hálózatot csak ebből a pénz­ből tudjuk rendbe hozni. Ha most elszalasztjuk ezt az al­kalmat, akkor minimum az ezredfordulóig nem lesz rá le­hetőség.” Balogh Gyula - Jakab Fe­renchez csatlakozva - szintén a döntés elnapolása mellett érvelt, egyúttal hatástanul­mány elkészítését javasolta. Dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke emlékez­tetett arra: a baktalórántházi önkormányzatnak egy év állt rendelkezésére, hogy eldönt­se, mit akar. O nemcsak a fő­városi önkormányzattal, ha­nem két szakminisztérium­mal is tárgyalt, kérte ezeknek a segítségét, hogy végül is a kastélyt ilyen formán el tud­ják adni. Elkésett dolognak tartja a helyiek próbálkozá­sát, de mindemellett azon van, hogy mindenki elmondhassa az eladással kapcsolatos vé­leményét, és ezt követően szülessen meg a döntés, mert szerelné ezt az ügyet minél ha­marabb lezárni. Az elnök úr megítélése szerint a kastély helyreállítása 200 millió fo­rintba kerül, ennyi pénze pe­dig aligha van a Baktalóránt- házának. Ezt követően szót kapott Vida Károly, Baktalórántháza polgármestere: - Nekünk nem a kastély kell, mi őszinte szívvel örültünk volna, ha a műemlékvédelmi épületbe, a természetvédelmi kastély­parkba olyan funkció kerül, ami a település életét színesí­ti. Az eladás kapcsán nem anyagi kérdésekről van szó, hanem arról, hogy a település értékeit hozzá méltatlan kör­nyezetben leszünk kénytelen mutogatni az ide érkezőknek. Megtettük a javaslatunkat. Azt mindenkinek látnia kell, hogy Baktalórántháza a kö­zépfokú oktatás területén 2001-ig a legdinamikusabban fejlődik. A 96/97-es tanévben a megye 133 településéről ér­keztek hozzánk gyerekek, ta­valyhoz képest nyolcvannal több diákot vettünk fel. Igyek- , szünk Tiszabecstől kezdve Baktalórántháza térségén át Lónyáig megoldani a közép­fokú képzést, amelyhez a Dégenfeld-kastéiy nagy segít­séget nyújtana. Nem szabad a kastély eladását csak anyagi szempontok szerint vizsgálni. Megítélésünk szerint ameny- nyiben a megye nem adja el a kastélyt, akkor sem fenekük meg a tüdőgondozói hálózat fejlesztésének ügye, mert azt minden település fontosnak tartja, áldozni fog rá. Ellenér­zéseket vált ki a baktai embe­rekben, hogy miközben mi dinamikusan fejlődünk, aköz­ben fővárosi emberek, főváro­si betegek hátralévő életét biz- tosítjuk a központunkban. Amennyiben a kastély okta­tási célokat szolgálna, azzal jól járnának a környéken élők is, mert az átalakítás, működ­tetés közben új munkahelyek jöhetnének létre, de a főváro­si pszichiátriai intézet egy ré­szének leköltöztetésével ettől a lehetőségtől is elesünk. Dr. Zilahi József kérésére dr. Vágvölgyi János, a Nagykál- lói Pszichiátriai Szakkórház főigazgatója is elmondta vé­leményét. O igyekezett meg­győzni arról mindenkit, hogy az előzetes aggodalom, a meg­nyilvánuló ellenérzés nem jo­gos a baktaiak részéről. Pél­daként hozta fel, hogy Nagy- kállóban száz éve a városköz­pontban van a szakkórház, és ez a településre nézve semmi­lyen hátrányt nem jelentett. Megítélése szerint a Dégen- feld-kastély ideális hely a be­tegek számára. A megyegyűlés 12 igen, 22 nem és egy tartózkodás mellett nem támogatta Jakab Ferenc javaslatát, az eladást 25 igen, 5 nem és 5 tartózkodással jóvá­hagyta a képviselő-testület. Vásárváró vásárzáró Bezárta kapuit a Szatmár Expo Munkatársunktól Dunai Péter, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara főtit­kárának jelenlétében csütörtö­kön megnyílt négynapos Szat­már Expo ’97 Nemzetközi Ki­állítás és Vásár vasárnap bezár­ta kapuit. A szombati, utolsó szakmai napon dr. Gárdos Péter, a Föld­művelésügyi Minisztérium Ag­rárrendtartási Hivatalának vezetőhelyettese és Lovászi Gábor, az OTP Rt. vállalkozás- fejlesztési munkatársa volt a gazdasági önkormányát köz- gazdasági tagozatának a ven­dége. A tájékoztatóval egybe­kötött vitafórum központi kér­dése a mezőgazdasági szektor állami és banki finanszírozása volt. Dr, Gárdos Péter szerint tervezetten januártól az export- támogatási rendszer alapvetően megváltozik, mert a jelen gya­korlattal szemben nem az ex­portőr veheti igénybe, hanem a termelők pályázhatnak rá. Lovászi Gábor ezt kiegészítve javasolta, hogy a vállalkozások vezetői kezdjék meg a bankok­kal való kapcsolatkiépítést és ismerkedést, mivel a kamattá­mogatások kibővülő rendsze­re is csak pályázatok útján lesz megigényelhető. Az előadók hangsúlyozták: az átalakuló agrárfinanszírozási háló alap­elve az lesz, hogy elsősorban a termelői oldal juthasson terme­lést fejlesztő állami támogatá­sokhoz. A megjelent, elsősorban me­gyei és más országrészből, va­lamint külföldről érkező het­venöt kiállító közel ezernyolc­száz négyzetméteren mutatta be termékeinek és szolgáltatá­sainak legjavát. Torma József a kiállítást rendező Expowan­derer cég képviseletében a ha­tár menti kapcsolatok elmé­lyülését nevezte az expo fő cél­kitűzésének. A standokat állí­tó cégek, vállalkozások képvi­selőinek meglátása szerint nem elsősorban a konkrét üzletkö­tésekért voltak jelen, hanem a hosszú távú kapcsolatépítés miatt. Sőt Szováti Tibor, a vá­sári nagydíjjal jutalmazott Buchmann MOM Rt. gyárigaz­gatója szerint a fentieken túl leginkább azt tartották szem előtt, hogy jelenlétükkel járul­janak hozzá a térség ipari po­tenciáljának bemutatásához. További szempontként emlí­tette Bagaméry Lajosné, az in­novációs elismerést kapott Szagszig Kft. ügyvezetője, hogy a vásári reprezentáció a két rendezvény között eltelt időszak fejlesztéseinek fontos megjelenítési színtere, így a jelenlét nélkülözhetetlen. Az idei vásár a kiállítók szá­mában, a látogatottságában jelentősen felülmúlta az első, profilját tekintve kimondottan szakmai rendezvényt. A részt­vevők többségének véleménye megegyezett abban, hogy a szervezőknek jövőre is folytat­niuk kell a tavaly megkezdett, a térségi lehetőségek bemuta­tásának sorozatát. A Vay Adám laktanyában szombaton ünnepélyes keretek között 140 honvéd tett katonai esküt. A Magyar Honvédség Elektronikai Anyagi-Technikai Ellátó Köz­pont 1. számú híradóanyag-javítás és ellátó raktár kötelékében 26 fő, míg a Magyar Honvédség 64. Logisztikai Ezred 114 ifjonca kötelezte el magát a haza védelmére. Megmentett hagyomány Munkatársunktól A fennállásának 20. év­fordulóját ünneplő Tirpák Népzenei Együttes tisztele­tére szervezett szombaton cmlékműsort a nyíregyhá­zi önkormányzat közműve­lődési bizottsága, a kisebb­ségi önkormányzat és a he­lyiséget biztosító, a har­minchét év óta először fel­újított vajdabokori műve­lődési ház. A XVm. századtól kezdő­dően az első világháborúig települtek a megyeszékhely­re és közvetlen környezeté­re a Felvidékről érkező szlo­vák anyanyelvű lakosok, akik létrehozták az országo­san is sajátos bokortanya-tí- pusú településrendszert, ahol mezőgazdasági termelést vé­geztek. A XX. század elején még meglévő erős társadal­mi tagozódásuk mára meg­szűnt, viszont a Felvidékről magukkal hozott kultúráju­kat ma is egyedülállóan őrzik. Ezt bizonyítja a nép­zenei együttes húszéves ju­bileuma. A Vajdabokorban megtar­tott rendezvényen a megyei önkormányzatot dr. Zilahi József elnök, a megyeszék­helyet Csabai Lászlóné pol­gármester és Giba Tamás al­polgármester képviselte, s a szlovák kisebbség meghívá­sára Eperjesről is érkeztek vendégek. A tirpák kultúrát köszöntő ünnepi beszédben elhangzott, hogy Kovács László elképzelésének kö­szönhető a szlovák hagyo­mányőrző csoport megalapí­tása, hogy az egyesületté szer­vezett tagsága tovább ápolja a több évszázada magukkal hozott kulturális örökséget. A megkezdett munka szervezé- sét Iváncsó Dénes folytatta to­vább lelkesen, s eredményei­ket fémjelzi a rendezvénnyel párhuzamosan megtekinthe­tő szlovák népi szőtteseket bemutató kiállítás, valamint az, hogy nem csak hazánk­ban, de az országhatáron túl élőkkel is megismertették a kis nemzetiségi csoport ha­gyományait. A megmentett hagyomány ápolásának folytonosságát szép példa jellemezte, ugyan­is az ünnepi műsort a Tirpák Népzenei Együttes fiatal tag­jaiból álló citerazenekar műsora kezdte meg, ahol a legifjabb muzsikus Mészá­ros Imre volt, aki idén kezd­te meg tanulmányait a nyír­egyházi református általános iskolában, mint elsőéves. A programban hangulatos népi játékokat előadva fellépett a Babszem-csoport, a Nyírség Táncegyüttes, s az est fény­pontjaként az ünnepelt Tir­pák Népzenei Együttes adott felejthetetlen műsort. Mészáros Imre, a legfiatalabb citerás Fotó: Csonka Robert Lo vászi Gábor 1 Dr. Gárdos Péter Í- «Mf * .„.wwxw ■■■ ^ MKKrn Szombaton megkezdődött a tanév a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán

Next

/
Oldalképek
Tartalom