Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-08 / 209. szám

Magyar Távirati Iroda A Magyar választási felügyelők kéP­viselik Bosznia-Hercegovinában a lakosság számarányához képest a legnagyobb létszámú felügyelő-csoporttot a bosz- nia-hercegovinai helyhatósági választásokon. Magyaror­szágnak ugyanis közvetlen érdeke, hogy határai közelében törvényes rend uralkodjon, és ne a fegyverek rendezzék a sorokat - mondta vasárnap délután a Ferihegyi repülőtéren Tóth Zoltán , a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, a Közép- és Kelet-európai Választási Szakértők Egyesületé­nek elnöke a Bosznia-Hercegovinába induló 105 választási felügyelő búcsúztatásán. Hozzáfűzte: a kormány, az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az SFOR erői a helyszínen mindent megtesznek azért, hogy a felügyelők békés körülméhyek között segíthessék szeptem­ber 13-án és 14-én a szomszédos ország önkormányzalainak megalakulását. Ezt az ígéretet erősítette meg a búcsúztatá­son Frank./. Bahetski, az Amerikai Egyesült Államok buda­pesti nagykövetségének másodtitkára is. Egy személy súlyosan, 27-en kevésbé súlyosan, illetve könnyebben megsebesültek szombat dél­után Bécsben, amikor a Városi Csarnokban leszakadt a mennyezet. A Stadthalle E Csarnokában éppen hanglemez- és CD-vásár volt, tehát a helyiségben közel száz személy tartózkodott. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a közel 400 négyzetméteres álmennyezet aránylag könnyű lapok­ból készült. Szemtanúk szerint minden egy pillanat alatt zajlott le: az ablak környékén megmozdult a plafon, majd hullámot vetett és leomlott. A szerencsétlenségre a szakem­berek egyelőre nem tudnak magyarázatot, az okok kideríté­sére megindult a vizsgálat. Eredményesnek minősítették Anatölij Szolovjov parancsnok és Michael Foale, a NASA űrhajósa szombati, csaknem hatórás űrsétáját a Moszkva melletti Csil­lagvárosban tartott sajtóértekezleten. Vlagyimir Szolovjov repülésvezető szerint ugyan még nem sikerült nyomára jut­ni a Szpektr modulon keletkezett lékeknek, de az űrhajósok a hét feltételezett ütközési pont közül ötöt meg tudtak vizs­gálni. A másik két lehetséges lék a modul másik oldalán található. A következő űrsétára csak október 4-e után kerül sor, amikor már kikötött a Miren a Progressz M-36 jelzésű teherűrhajó. Ezt megelőzően az Atlantis amerikai űrsikló látogatását várják az orosz űrbázison. Addig az irányító­központ nem terheli különösebb feladatokkal az űrhajóso­kat. Az orosz szakemberek a szombati űrséta eredményei közül kiemelték, hogy sikerült megnövelni az űrállomás ener­giarendszerének teljesítményét. Az EBESZ teljes mértékben felkészült a boszniai helyhatósági választások megrendezésére, s a szavazást a terveknek megfelelően, szeptember 13-án és 14-én rendezik meg-jelentette be szombaton Szarajevóban Robert Frowick, az EBESZ boszniai irodájának vezetője. Az amerikai diplo­mata, aki az utóbbi napokban több alkalommal is találko­zott a választások bojkottjával fenyegetőző boszniai szerb vezetőkkel, hangsúlyozta: valamennyi boszniai nemzeti közösség és párt érdeke a választásokon való részvétel. Frowick közölte, hogy az eredeti lakóhelyüktől távol szava­zó polgárok voksaival sem sikerülhet teljes mértékben meg­semmisíteni az etnikai tisztogató akciók hatását, azonban fontosnak nevezte, hogy a 2,5 millió bejegyzett választó között 400 ezer menekült is van. Frowick azt is bejelentette, hogy 35 ezer menekült abban a körzetben kíván szavazni, ahol a boszniai háború kitörése előtt élt. Teréz anya temetése MTI _____ Új delhiben szombaton meg­erősítették: egy hét múlva, szeptember 13-án temetik Te­réz anyát. Az indiai kormány a hagyományokkal szakítva állami temetést rendez, amely rendes körülmények között csak vezető politikusokat il­let meg. Az indiai kormány szóvivője szerint ezzel a dön­téssel adózik a missziós nővér személye és munkássága iránt -jelentette a Reuter az indiai fővárosból. II. János Pál pápa szomba­ton Castelgandolfóban misét celebrált Teréz anya emléké­re. A katolikus egyházfő pén­teken mélységes fájdalmá­nak adott hangol a missziós nővér halála miatt. II. János Pál üzenetei intézett Kalkuttába az Irgalmasnővérek rendjéhez. A pápa üzenetében hálát adott Istennek, aki ezt a nagyszerű asszonyt adta a világnak. Az egyházfő kiemelte Teréz anya rendkívüli átszelle- mültségét, megingathatatlan hitét és azt a tiszteletet, ame­lyet minden ember élete iránt érzett, tanúsított - jelentette az AFP és a Reuter. Konrad Raiser, a genfi szék­helyű Egyházak Világtaná­csának főtitkára hangsúlyoz­ta: a legnagyobb tisztelettel akkor adóznak Teréz anya emléke előtt, ha folytatják küzdelmét a telhetetlenség és a kizsákmányolás ellen - írta genfi jelentésében az AFP. Megrendültén emlékezett meg Teréz anyáról Federico Mayor, az UNESCO főigaz­gatója. Az AFP párizsi jelen­tése szerint ő is a nővérnek a legelesettebbekért végzett fáradhatatlan tevékenységét emelte ki. Világkrónika Dudás Károly Helykeresőbeit Az utóbbi időben lapunk többször is foglalkozott a jugoszláviai Vajdaságban élő magyarok helyzetével. Érthető, hiszen déli szomszédunk választások előtt áll, s ilyenkor minden országban felgyorsulnak az ese­mények, sok tekintetben kiéleződik a helyzet, tevéke­nyebbekké válnak a különböző pártok, mozgalmak, szervezetek. Ami számunkra leginkább fáj: szaporod­nak az ott élő magyarok gondjai. Munkatársunk Du­dás Károly íróval és újságíróval, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnökével beszélgetett ezekről a kérdésekről. Dalmay Árpád (Új Kelet)- Választások előtt az éppen hatalmon lévő pártok, koalíci­ók igyekeznek javítani az or­szág helyzetén, nem fukarkod­nak az ígéretekkel, engedmé­nyeket tesznek a nemzeti ki­sebbségeknek. Milyen a hely­zet e téren a Vajdaságban?- Furcsa dolog, hogy miköz­ben Szerbia demokratizálódá­sáról beszélnek, és a szocialis­ta párt az Európához való csat­lakozásról, a kisebbségi jogok teljes tiszteletben tartásáról szónokol, szeptember 1-jén Szabadkán a város napja alkal­mából Demszky Gábor, Buda­pest főpolgármestere és Zorán Gyingyics, Belgrád főpolgár­mestere találkozott, együttmű­ködési szerződést kötött, aköz­ben megszűnt az utolsó önálló szabadkai magyar általános is­kola. Ez katasztrófa számunk­ra, hiszen a végvárainkban rég bezárt magyar tanintézetek után a vajdasági magyarság fő­városának számító Szabadkán szánta el magát a hatalom erre a lépésre. Ez az utolsó magyar iskola a városban vegyes isko­la lesz. S ami itt ilyenkor tör­vényszerű: szerb igazgató ke­rül a magyar helyébe, az igaz­gatás, az iskolaszék szerb több­ségűvé válik. Újabb nagy érvá­gás ez a délvidéki magyarság számára. Ez persze csak egy a minket hátrányosan érintő in­tézkedések közül. Korábban a színházunkat torpedózták meg, nagy arculcsapás volt a gazdag hagyományokkal rendelkező Szabadkai Tanítóképző áthe­lyezése a ma már teljesen szerb lakosságú Zomborba, ahol semmiféle feltételei nincsenek meg a magyar tanítóképzés­nek, nem is jelentkeznek oda fiatalok. Helyzetünk itt és most, a XXI. század küszöbén kezd tragikussá válni. Ráadásul a magyar lakosság számának fo­gyatkozása a Vajdaságban a legnagyobb mértékű. Egy ada­tot is mondok. Budapesten au­gusztus végén a régiók talál­kozásán demográfiai problé­mákról is tanácskoztunk. Do- roszlón, ahol annak idején a VMDK megalakult, a múlt év­ben hatvanhétén haltak meg, s mindössze egy gyerek szüle­tett. Ez a szomorú tény beke­rülhetne a Guinness-rekordok könyvébe.- Gazdasági javulás sem ta­pasztalható?- A hatalom a választások közeledtével megpróbál min­dent, mesterségesen visszaszo­rította az inflációt. Maga az élet így majdnem elviselhető. Ugyanakkor rejtett infláció van. A választások után elsza­badul a pokol, a szegénység még egyértelműbbé válik.- Milyen feszültséget okoz a szerb menekültek jelenléte Sza­badkán ?- Nemrég írtam egy vezércik­ket, keményen támadnak is érte. A címe: Idegenül körülöttünk. Szabadka, a délvidéki magyar­ság fővárosa tele van cirill be­tűs rendszámtáblájú boszniai és horvátországi szerb gépko­csikkal. A városban hivatalo­san 14 ezer menekült tartózko­dik, akik soron kívül kapnak állást, az őslakos magyarok, horvátok és szerbek körében pedig egyre nő a munkanélkü­liség. Éppen ezért fontos, hogy a választásokon minél na­gyobb sikert érjenek el a ma­gyar pártok, jelesül a VMSZ, hiszen a többiek nagyon meg­gyengültek, elvesztették a la­kosság támogatását.- Értesüléseink szerint a vá­lasztásokon a magyar pártok egymás ellen indulnak, külön- külön. Nem próbáltatok vá­lasztási szövetséget kötni a VMDK-val?-Természetesen tárgyaltunk a számításba vehető másik magyar párttal, a Páll Sándor vezette Vajdasági Magyar Demokrata Közösséggel. A VMDK egyértelműen túlbe­csüli a saját erejét, fele-fele ará­nyú mandátumelosztást java­solt, legfeljebb egy egészen enyhe VMSZ-többségbe egye­zett volna bele. A legutóbbi vá­lasztások elsöprő VMSZ-fö- lényt hoztak, ezért nem tud­tunk belemenni egy ilyen al­kuba. A vajdasági magyar ér­telmiség, a szellemi élet legje­lesebb képviselői a mi soraink­ban vannak, nekik kellene be­jutniuk a parlamentbe, ha azt akarjuk, hogy legalább szikrá- nyi esélye legyen a változás­nak. A választásokon laza szö­vetségben együtt indulunk a Vajdasági Koalícióval, a Szerb Demokrata Párttal, s ez talán hoz annyi mandátumot, hogy hallassuk majd hangunkat a parlamentben. Ezt a laza szö­vetséget néhány olyan körzet­ben kötöttük meg, ahol nekünk egyedül nem sok esélyünk van.-Mit várhat a vajdasági ma­gyarság a választásoktól?- Az 1990. évi első többpár­ti választásokon az akkor még egyetlen magyar párt, a VMDK hatalmas sikert ért el, kilenc képviselőnk került be a szerbi­ai parlamentbe. Számuk a kö­vetkező választásokon ötre csökkent. Abban reményked­tünk, hogy nagy jelentősége lesz annak, ha ennyi magyar képviselő hallatja a szavát a parlamentben. Sajnos, nem úgy történt, hiszen a Seselj-féle ra­dikálisok vagy Milosevics kommunistái eredményesen működtették szavazógépezetü­ket, figyelmen kívül hagyva az emberi logikát, az észérveket, a kisebbségi jogokat. Teljesen mindegy volt, hogy 9 vagy ké­sőbb 5 magyar képviselő sza­vazott ellenük: könnyedén sö­pörték le jogos követelésein­ket. Félő, hogy semmit sem vál­tozik a helyzet. Hiába lesz akár ismét 9 képviselőnk, addig nemigen számíthatunk számot­tevő változásra, amíg nem si­kerül magának az országnak demokratizálódnia.- Egyetlen segítség lenne számunkra, s ezt egyre gyak­rabban hangoztatjuk -, ha az anyaország határozottabban lépne fel az érdekünkben. Szer­bia előtt itt az utolsó lehetőség, hogy elinduljon valamiképpen Európa felé. Ideje lenne, hogy Magyarország és a nemzetközi közösség erélyesebben lépjen fel a változások érdekében. Szerbia és az országban elő ki­sebbségek érdekében! Csak így kezdődhetne el nálunk az a várva várt demokratizálódási folyamat, amelyben mi, vajda­sági magyarok is kereshetnénk a helyünket. Mészárlás Legkevesebb 80 embert mészároltak le szombatra vir­radóra iszlám szélsőségesek Algír egyik nyugati elővá­rosában. Az áldozatok torkát elmetszették, testüket meg­csonkították - közölték kór­házi források. A Béni Messzusz kórház egy névtelenséget kérő tiszt­ségviselője elmondta: a táma­dásnak száz sebesültje is van. Az egészségügyi intézményt egyébként szombat reggeltől lezárták a nyilvánosság elől. Az AP jelentése szerint a fa­natikusok vérengzése péntek este 11 órakor kezdődött és mintegy három órán át tartott.- Két napja úgy lüktet az újjam, majd megőrülök... ^ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Vannak, akik nem tanul­nak a történelemből. Olya­nok is akadnak, akiknek van elég vastag bőr a ké­pükön, hogy fasisztoid mo­delleket követve, a XXI. század hajnalán is úgy akarják kezelni az embere­ket, ahogy kényük-kedvük tartja. Előfordul a nagyvi­lágban az is, hogy egy-egy sötét figura - hatalomhoz jutván - azt képzeli, hogy a szolgálat nem az ő, ha­nem a nép feladata, és így beteges elképzeléseit meg is kísérli végrehajtani, sőt abban a szent meggyő­ződésben van, hogy ezért csak hála és köszönet jár neki. Végül vannak még - el­vétve — olyan szerencsét­len flótások, akik azt hi­szik, hogyha nemzetüket más nemzetek fölé helye­zik, hát ez népük javára válik, főleg ha a cél a „tisz­ta” nemzetállam létrehozá­sa... Szóval léteznek még ilyenek, de olyan, aki egy személyben képviseli mind­ezt - államfői vagy minisz­terelnöki székben Európá­ban -, Hitler óta csak Vla­dimir Meciar szlovák mi­niszterelnök! A legutóbbi - Győrött megrendezett - Horn-Mc- ciar-csúcstalálkozón azzal az elképesztő ötlettel állt elő, hogy Magyarország tegye lehetővé a két or­szág közötti lakosságcse­rét! Akárcsak a háborúk idején vagy közvetlen azok után. Boszniában és az ehhez hasonló kelle­mes helyeken. Akárcsak a rossz emlékű Bencs or- száglása idején! Világos dolog, nem? Él­jen a tisztavérű lót nemzet­állam! Mi „adunk” neki vagy ötvenezer szlovák anyanyelvű atyafit, ő pedig „megszabadul” vagy egy­millió magyartól, aki a Fel­vidéken él. Persze, gondo­lom, „szigorúan csak ön­kéntes alapon”. Mondjuk, nem látványos erőszakkal. Elég, ha például teljesen betiltja a magyar nyelv használatát, és aki ezek után is magyarnak vallja magát, az hetente kétszer köteles ezt megerősíteni a járási kapitányságon. Azért ott, hogy utazgasson is egy kicsit. Legyen ideje gon­dolkozni... Aztán ha még­is, hát mehet - ha nem tet­szik a rendszer - Isten híré­vel Kassáról, mondjuk, a kies Váchartyánba vagy Csornádra. Ott majd pove- dálhat magyarul... Csak az a kérdés, hogy vajon akadna-e akár egyet­len szlovák anyanyelvű magyar állampolgár is, aki Meciar Paradicsomá­ba vágyna? Horn Gyula nagyon is jól tette, hogy még csak emlí­tést sem tett erről az egész eszement ötletről (ami az utóbbi évtizedekben leg­inkább a szlávok módsze­re volt), így eggyel keve­sebb hülyeség miatt kellett az utóbbi időkben dühön- geniink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom