Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-04 / 206. szám
Hazai krónika V 1997. szeptember 4., csütörtök Vállrándítók kora Palotai István (Új Kelet) A jelenlegi ellenzék legnagyobb történelmi baklövésének tűnik, hogy éveken keresztül erőltette az ügynöktörvényt, illetve annak végrehajtását. Gondolom, mindvégig az a csacska és naív feltételezés hajtotta őket, hogy ha valakiről kiderül, hogy három per hármas volt, vagy AVO-s, az majd meg sem várva a vizsgálat eredményének kihirdetését, szép csendben „kisunnyog” a politikai életből és elmegy Kukutyinba zabot hegyezni... Nos, nem ez történt. Azt, hogy az egyik délkelet-magyarországi kormánypárti képviselő ezt meg is tette, pontosan a hajunkra kenhetjük, mert egy fecske nem csinál nyarat, azaz egy (utólag) tisztességes ember még nem tisztítja meg a politikai teret. A dolog már a Békési— Csehák páros esetében kezdett bűzleni, pedig az - az abc sajátossága miatt - már igencsak régen történt... A hivatkozás ugyanis, hogy miniszter korukban automatikusan szállították nekik a jelentéseket, holott ők nem is kérték, igencsak sántít. Egyszerűen azért, mert nekem és Önnek, kedves Olvasó, még akkor sem szállították volna, ha majd elepedtünk volna érte, ami nem is csoda, hiszen mi képeztük a jelentések tárgyát, és nem Csehák Judit vagy nagyrabecsült ura. Az is süket duma, hogy ezeket a jelentéseket nem használták fel munkájuk során, mert ugyan ki más hasztnálta volna fel őket? Talán a Józsi bácsi Macskabagoson? Nagyon remélem, hogy Csehák Judit nem kíván minket avval fakítani, hogy - mondjuk egy kórházigazgatói állás betöltésekor - hajdan nem vette figyelembe a nagyméltóságú magyar KGB „ajánlásait”. Vagy talán ezek a „véleményezések” a Zen-Bubbhista Egyháztól származtak, és nem a kommunisták titkosrendőrségétől? Szóval: szeretem én a hajnalt... Most meg Horn Gyula, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke az, aki teljes lelki nyugalommal kijelenti, hogy egyenlőbb az egyenlők között? A karhatalmis- ta? Érdekes! Kuncze Gábor belügyminiszter mégsem róla üzengetett, hanem Tor- gyán József múltjában ajánlott matatni... Horn arra hivatkozik, hogy amit nyilvánosságra fogának hozni róla, azt mindenki tudja, tehát felesleges az egész hercehurca? Ezzel a logikával Matuska Szilvesztert is fel lehetett volna menteni, hiszen az egész világ tudta róla, hogy ő robbantotta fel a biatorbágyi vasúti hidat... Hogy Horn a forradalom alatt nemzetőr volt, már megér egy misét. Vajon ki vette fel a forradalom őrei közé? És főleg miért? Esetleg maga Kádár János még a Nagy Imre-kormánybeli minisztersége idején? De ha nem is ő, hanem valaki más az „aranycsapatból”, vajon milyen szándékkal? És hogy lett a nemzetőrből karhatalmista? Valljuk be „nyílt proletár őszinteséggel”, hogy bizony valami bűzlik Dániában... Azt állítja, hogy a „cégnél” csak őrző feladatokat látott el. Mit őrzött? Vagy kit? Erről nem szól a fáma... Tévedés ne essék! Nem Horn Gyulára szavazott az, aki az MSZP-re szavazott! Az tehát, hogy a nép nagyon is jól ismervén a múltját, mégis miniszterelnökévé választotta, a legenyhébb kifejezéssel élve is csúsztatás!... A cseháki válaszcsomag alkalmazása, miszerint mint külügyminiszter nem használta a hivatalból kapott információkat, fából vaskarika! Akkor miért, és főleg hogyan válogatott az emigráció magyarjai között? Ugyan honnan tudta, hogy ki lojális a kommunista vezetés iránt és ki az, aki nem? Az általa vezetett Külügyminisztérium ugyan honnan a gutából vette az információkat, amelyek alapján évtizedekig megtagadták a beutazó vízumot több százezer magyartól? Soroljam? Tessék: Szolár Lajos atya a traiskircheni menekülttábor magyar plébánosa; Radnay József atya, a bécsi Ungarisches Seelsorgeamt (Magyar Lelkészi Hivatal) plébánosa; Zsiga Tibor, a bécsi egyetem főkönyvtárosa; Ha- nák Tibor filozófus, Halász Péter író, Zsillé Zoltán szociológus, Vörösváry István szerkesztő, Méray Tibor író, Kecskéssy Tollas Tibor költő, Varga László kereszténydemokrata politikus, Pongrácz Gergely farmer, Basilides Barna színművész, Gönczöl János színművész, és ezrek, tízezrek, százezrek - közöttük e sorok írója is - pontosan a három per hármasok nyilvántartásainak „köszönhetően” nem léphettek be az országba még az édesanyjuk temetésére sem! Ezeket a vízumkérelmeket a Horn Gyula által vezetett Külügyminisztérium külképviseletei utasították vissza! Döntéseikkor tehát igenis felhasználták a titkos adatokat! Ezek tények. Mint ahogy az is, hogy a magyar miniszterelnök fütyül az egészre, és lejáratván az országot, nem vonja le a konzekvenciákat és nem mond le. Ezzel a cselekményével pedig súlyosan sérti a Magyar Köztársaság érdekeit! Nos, a képlet a következő: ha egy MSZP-s honatyáról kiderül, hogy az ügynöktörvény hatálya alá esik, hát mosolyog egy jót, rálegyint és marad a helyén. Ha ugyanez esetleg egy ellenzéki politikusról derül ki, az nem győz mosakodni, és arra persze tüzet okád az egész nomenklatúra. Ha egy törvény fordítva sült el, az az ügynöktörvény. Nem lett vola szabad elfelejteni az ősi igazságot: mindig az erős kutya az, amelyik szeret... A lakosság fele sem akarja A Társadalmi Koalíció felmérése MTI ______________ A megkérdezetteknek csak a 39 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy Magyarország belépjen-e a NATO-ba, 17 százalékuk bizonytalan volt, 44 százalékuk pedig ellenezte ezt a lépést. A felmérést a Társadalmi Koalíció aktivistái hajtották végre augusztus végén Somogy megyében. A közvélemény-kutatás során csaknem 3000 állampolgárt kérdeztek meg, de csak alig valamivel több mint 2000 válaszolt a feltett kérdésekre. Mint Éliás Ádám, a Társadalmi Koalíció elnöke szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a mozgalom tagjai külön felmérést végeztek a taszáriak körében, akik, mint ezt ő megfogalmazta, már„belekós- toltak” az IFOR-. illetve az SFOR- csapatok jelenlétébe. Ott a megkérdezettek 61,7 százaléka voksolt nemmel. 25,7 százaléka mondott igent a csatlakozásra, míg 12,6 százalékuk bizonytalan volt. Az elnök szerint ezek az adatok meggyőzően cáfolják az észak-atlanti szervezet mellett agitálok állításait. A közvélemény-kutatás tapasztalatainak összegezéseként a továbbiakban az elnök kifejtette azt a véleményét, hogy a felmérések csak akkor hitelesek, ha minél nagyobb tömeget vonnak be a kutatásba. A reprezentatív jellegűeket ugyanis - szerinte - félre lehet magyarázni. A taszári tapasztalatok alapján kiemelten hangsúlyozta azt: nyilvánvaló, hogy minél közvetlenebb tapasztalatot szereztek az emberek a NATO-ról, annál nagyobb az ellenérzésük vele szemben. Az MTI kérdésére válaszolva Éliás Ádám elmondta: örülnek annak, hogy végül is ügydöntő népszavazás lesz a NATO-ról, a kérdés feltevése viszont, az ő véleményük szerint, annyira sugalmazó és agitatív jellegű, hogy az már a jog elvi alapjait csúfolja meg. Az ellen viszont a mozgalomnak nincs kifogása, hogy a földkérdéssel együtt bocsátják szavazásra. További terveikről szólva közölte: hétfőn a Parlament előtt demonstrációt tartanak azzal a szándékkal, hogy figyelmeztessék a képviselőket történelmi felelősségükre a szervezethez való csatlakozás kérdésében. Délután átvonulnak a TV-szék- ház elé, hogy tiltakozzanak a médiák NATO-val kapcsolatos manipulációi ellen, mivel ezek célja a társadalom megtévesztése. Az elnök szólt arról is, hogy minden szerdán röpiratszóró akciókat tartanak a főváros csaknem 20 és az ország több pontján. Végül beszélt a szeptember 20-án megtartandó Függetlenségvédelmi Konferenciáról, amelyre eddig több mint 5-10 szervezet, csoport és mintegy 25-30 magánszemély jelezte részvételét. Vizsgálat a honvédségnél Elmarasztalták a TV Híradót MTI Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága elmarasztalta a TV Híradót, mivel a műsor „méltatlan módon tudósított” a II. világháborúban az orosz- országi frontokon elesett katonák emlékére felállított hősi emlékmű felavatásáról. Erről az ORTT szerdán tájékoztatta az MTI-t. A panaszbizottság indoklásából kitűnik, hogy a testület szerint a műsorszolgáltató „szegényes képanyaggal és tévedésektől sem mentes alámondott szöveggel tetézte azt a hibát, hogy a szerkesztés - az esemény súlyának megfelelő - önálló stáb részvételét nem biztosította.” A bizottság igazat adott a panaszosoknak abban is, hogy a televízió megfosztotta őket a helyszínnel való azonosulás katarzisától. A testület nehezményezte azt is, hogy a TV Híradó az eseményhez méltatlan sorrendiséget, időt és képi anyagot biztosított a megemlékezés bemutatására. MTI ____ Az emberi szabadságjogok eddig soha nem tapasztalt mértékben érvényesülnek ma a Magyar Honvédségnél. Ennek ellenére 47 alkotmányos visz- szássággal találkoztak a hadseregben folytatott vizsgálatuk során az Országgyűlési Biztosok Hivatalának munkatársai - közölte szerdai sajtótájékoztatóján Polt Péter, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese. Elmondta: a honvédség tíz alakulatánál, illetve szervezeténél szerzett tapasztalatok szerint a hadsereg mindennapi működését szabályozó jogi háttér egymásnak ellentmondó rendelkezései, illetve bizonyosjogszabályok hiánya miatt keletkezik a honvédség működésében számos zavar. A hivatásos katonák a technikai eszközök rossz állapota miatt érzik magukat különösen veszélyeztetve, egyes alakulatoknál pedig a sorállományúak élnek emberi méltóságot sértő körülmények között. Aláírást gyűjt a MIÉP is Sajtótájékoztatón ismertette szerdán Demcsák József, a MIÉP megyei elnöke a párt NATO-csatlakozással és a földkérdéssel kapcsolatos állásfoglalását, melyből kiderül, hogy nem támogatják a kormány hirtelen pálfordu- lását, miszerint a véleménynyilvánító népszavazás helyett hirtelen (az ellenzék által már régen javasolt) ügydöntő népszavazást kíván kiírni. F. Sipos József (Új Kelet) Csurka István, a MIÉP elnöke által írott levél szerint a kormány azt akarja elérni, hogy a feltett kérdéseket ezután senki ne vegye komolyan, és hogy zavarodjanak össze a politikai erők által képviselt vélemények, valamint lélektani módszerekkel kívánja lejáratni az ellenzék által feltett sorskérdéseket. Demcsák József öt pontban foglalta össze pártja véleményét arról, hogy miért hadakoznak a NATO-belépés ellen: A csatlakozás az öntelt, haszonleső és megalkuvó réteg érdekeit képviseli és védi, Ha a magyar történelmet vizsgáljuk, minden eddigi csatlakozás csak vereséget hozott az országra. Kiszolgáltatott helyzetet és pluszterhet jelent a nemzet számára. A NATO a pénz hatalmát biztosítja, és nem az ész hatalmát. És végül, mivel Amerika feladta a hatvanas években hangoztatott keresztény eszmeiségét, a győzelmi esélyeit is elvesztette. A MIEP a többi ellenzéki párttal párhuzamosan folytatja az augusztus 20-án Budapesten megkezdett aláírásgyűjtést, és ennek megszervezését megyénkben is megkezdték. Szeptember 12-én várják a véleményt nyilvánítani akaró állampolgárokat az alábbi kérdésekben: Ügydöntő népszavazással döntsön a magyar társadalom a NATO-csatlakozás kérdésében? Termőföld csak életvitelszerűen Magyar- országon tartózkodó, magyar állampolgár tulajdonába kerülhessen? A MIÉP szerint a kormány hamis kérdésekkel akar zűrzavart kelteni, és kiszolgálni Brüsszelt és Washingtont egyaránt. A kérdésfeltevés megszövegezésével befolyásolni kívánják a választópolgárt. Nyilvánvaló, hogy a párt nem támogatja sem a csatlakozást, sem pedig azt, hogy külföldi magánszemélyek és külföldi érdekeltségű gazdasági társulatok földtulajdont szerezhessenek Magyarországon. Csurka István elnök a sajtón keresztül kíván köszönetét mondani mindazoknak, akik a balesetét követően együttérző táviratokat és leveleket küldtek számára. Választanak-e elnököt? Fekete Tibor (Új Kelet) Harmadik nekifutásra sem sikerült elnököl választani az országos egészségbiztosítási önkormányzat élére. A két jelölt, dr. Kovács Pál és Gerő Gábor külön-külön nem tudta megszerezni a képviselők szavazatainak kétharmados többségét. Mrenkó László, a Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Területi Egészségbiztosítási Bizottság elnöke megfigyelőként volt jelen az ülésen. Tőle tudjuk, hogy nem sok hiányzott a megállapodáshoz, de az úgynevezett kis szervezetek (a kis taglét- számúak) úgymond megtorpedózták a megállapodást. Ezeknek a küldötteknek nem a volt népjóléti miniszter személyével van bajuk, hanem azzal, hogy ő az MSZOSZ jelöltje. A szavazási procedúra előtt semmi kifogásuk nem volt Kovács Pál ellen, a fülkében mégsem adták voksu- kat a legnagyobb szakszervezeti tömörülés jelöltjére. Jó dolog a demokrácia, de valahol akadozik a megvalósítás. Képviseletet kell adni a kislétszámú munka- vállalói csoportoknak is, ugyanakkor nem szerencsés, ha néhány „ellenzéki” küldött egymaga megvétózhatja a többség akaratát. Igenis ilyen esetekben a többség akaratának kell (!) érvényesülni. Elismerem, nem biztos, hogy szerencsés dolog volt a legutóbbi választások eredményei alapján eloszlani a mandátumokat, de a „ha ló nincs, szamár is jó” elv alapján nem volt használhatóbb megoldás. Egy népszavazás mai áron közel kétmilliárd forintba kerül. Ha a 1100 milliárd forinthoz hasonlítjuk, amellyel a két önkormányzat évente gazdálkodik, akkor eltörpül ez az összeg, de ha egy kisebb város éves kiadásaihoz mérjük, akkor már túl sok. A munkaadói oldal viszonylag könnyebben állapodott meg a szavazati arányok terén, a munkavállalók már sokkal többel vitáztak, sőt voltak például a munkástanácsok, amelyek egyenesen az Alkotmány- bírósághoz fordultak. Lehet, hogy öngólt lőttek, mert az előzetes alku alapján a két önkormányzatban három hely illette volna meg őket, de valószínű, hogy még ettől is elesnek. Az igazi bukfenc csak ezután jöhet. Mert mi van akkor, ha a negyedik forduló sem vezet eredményre, és a szeptember nyolcadikára tervezett szavazáson sem sikerül a mostanra egyetlen jelöltre szorítkozó választáson eredményre jutni? Nem kizárt, hogy a parlament megelégeli a dolgot, és a saját kezébe veszi a kezdeményezést. Akkor a most ellenzékbe vonult szakszervezeteknek még annyi esélyük sem marad a beleszólásra, mint amennyi eddig volt. Jó lenne, ha ezen is elgondolkodnának, mielőtt elhamarkodottan döntenek.