Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-26 / 225. szám

Megyei gazdaság 1997. szeptember 26., péntek Kárpótlás utáni gondok Több, a mezőgazdaságot érintő, már a parlamenti vitán lévő törvénytervezetet ismertetett tegnap Nyír­egyházán Bálint György országgyűlési képviselő az SZDSZ megyei irodáján. A honatya szerint a kár­pótlás miatt az agráriumban kialakult kedvezőtlen helyezetet igen hosszú idő alatt lehet csak rendbe­hozni. K. Z. (Új Kelet) ________ A Szabaddemokraták Szö­vetsége országgyűlési kép­viselője, Bálint György, az ismert Bálint gazda tegna­pi, nyíregyházi sajtótájé­koztatóját szabolcsi élmé­nyeivel kezdte. Szavaiból kiderült, hogy szakmai pá­lyáját hazánk akkori legna­gyobb almáskertjében, Sza- mossályiban kezdte. Ismere­tei szerint a térségből már már 1937-ben 24 országba szállították az almát. Bálint gazda szerint jól lobbiztak a mezőgazdasági szakemberek, hiszen már több, a mezőgazdaságot sza­bályozó törvénytervezetet tárgyalnak már a honatyák. Az agrárgazdaságról szóló rövid törvény német és ame­rikai mintára készítették ki­egészítve a magyar sajátos­ságokkal. A cél, hogy hely­zetelemzés után a természe­ti adottságokat figyelembe- véve több évre előre hatá­rozzák meg a mezőgazdaság fenntartásának és fejleszté­sének feladatait. Előtérbe kerül a vidék fejlesztése. A szőllőtermelés és borgazda­ság törvényi sazbályozásá­val a hamisítások visszaszo­rítását kívánják elérni. Na­gyobb lesz a felelőssége a termelőknek és a forgalma­zóknak. A borexportról a képviselő úgy nyilatkozott, hogy az igényes nyugati pi­acikra már csaknem annyi jut, mint korábban az egyko­ri KGST tagországaiba. A mostanában nagy vihart kiváltott földtörvénymó­dosításról Bálint gazdának röviden az a véleménye, hogy a kárpótlás utáni föld- aprózódást, az azzal járó gondokat csak rendkívül hosszú idővel lehet helyre­hozni. A jelenlegi helyzet a 1920-as évek kisparaszti mezőgazdaságát idézi.Bár almát lehet családi parcellá­kon termelni, de a feldolgo­záshoz, az értékesítéshez tár­sulni kell. Mozgó célpontra lő az ország, amikor az Eu­rópai Unió agrárszerkezeté­hez igazodik. A nyugati br- szágokba egyszerre 2 ezer tonna azonosan kiváló mi­nőségű almával lehet a pia­con megjelenni. Magyaror­szág nem lesz konkurense az EU mezőgazdaságának, ha­nem hazánk jellegzetes ter­mékeivel a kínálatot bővíti majd. Pótfíítés a szezonkezdet előtt! A hűvösödé' éjszakák miatt sokakban megfogalmazódott már az igény, hogy a távfűtéses lakásokban is jó lenne egy kis meleg annak ellenére, hogy a hivatalos fűtési idény csak október 15-én kezdó'dik. A NYÍRTÁVHŐ Kft. tájékoztatja a lakosságot: erre meg van a lehetó'ség. A pótfíítést az egy höközpontról ellátott épületek közös képviselődének kell kérnie a szolgáltatótól írásban, a lakók egyöntetű akarata alapján. (A Tüzér u. 2—4. szám alatt, az üzemirányító szolgá­latnál. Telefon: 451-644). Október 15-e előtt a fűtés kikapcsolását is írásban kell kérni. Ha a lakók közül bárkinek tartozása van a NYÍRTÁVHŐnél, akkor csak előzetes tárgyalások és megfelelő megállapodás után lehet elindítani a pótfűtést! Ha a hátralékos fogyasztók nem rendezik adósságukat valamilyen módon (ez lehet akár részletfizetési megállapodás is), akkor csak úgy lesz pótfűtés, ha a lakóközösség vállalja a tartozás megfizetését! A pótffítésért a szolgáltató csak önköltségi árat számláz! Földárverés Munkatársunktól Olyan jelzőket lehet akasz- tani a kedden megkez­dődött fehérgyarmati ter- mőföldárverésre, mint hogy ami késik, az nem múlik, vagy hogy a várakozás fo­kozza az érdeklődést. Mind­ezek igaznak bizonyultak. A helyi lakosok megroha­mozták a megyei Kárrende­zési Hivatal munkatársai ál­tal meghirdetett termőföld- árverési helyiséget. Meg­közelítően százhúsz kárpó­tolt regisztráltatta magát a korábban bizonyos terüle­ti vitákkal, parcellakijelö­lési jogi procedúrákkal tar­kított, emiatt talán kissé megkésve megszervezett, II/I-es kategóriába sorolt termőföld-magánosításra. A liciten csak helyi lako­sok, valamint azok vehet­tek részt, akiknek bizonyít­hatóan a térségben volt az államosított földjük. A jelentős számú érdek­lődő miatt elhúzódott a re­gisztrálás, mindössze két parcella kerülhetett kala­pács alá. Az egyik terület egy 12,3 hektáros, mintegy 71,7 aranykorona értékű erdő volt, amely teljes egé­szében elkelt átlagosan 3 és 5 ezer forintos aranyko­ronánként áron. Emellett egy,23,3 hektáros gyep iránt is szép számú volt az érdeklődés, s a terület szin­tén 3 és 5 ezer forint közöt­ti árakon kelt el. A Kárren­dezési Hivatal lajstromá­ban ezeken kívül még sze­repel megközelítően 1300 aranykorona értékű, 42 hektárnyi gyümölcsös és szántó művelési ágú terü­let, amelyek licitje várha­tóan szerda estére, de leg­később csütörtökig befe­jeződik. Egészségért, szépségért Új Kelet-információ Ez a címe annak az elő­adásnak és termékbemuta­tónak, amelyet a Forever Living Products Magyaror­szág Kft. munkatársai, ma 16,30 órai kezdettel, a nyír­egyházi Váci Mihály Mű­velődési Központ 43-as klubtermében tartanak. A bemutatón Aloe Vera-ita- lok, méhkaptári termékek, étrend-kiegészítők, táplál­kozási termékek, kozmeti­kumok és a személyi higi­éniát szolgáló készítmé­nyek szerepelnek. A rendezők minden ér­deklődőt szeretettel várnak az előadásra és termékbe­mutatóra. Gondozóház Miután felépült az új is­kola, a régi épülete az öre­gek napközi otthonának és átmeneti gondozóház­nak ad otthont. Kialakítot­tak benne egy ebédlőt, há­rom szobát, két fürdőszo­bát, társalgót és egy fel­szolgálókonyhát. Az át­meneti gondozórészleg­ben kórházi ápolásra már nem jogosult, de gondo­zást igénylő időseket fo­gadnak. Tiszta nyereség befektetés nélkül És mégis mozog... Egy hold dohány gondozását vallalta ferjevel Martonne Móricz Marianna. Kapálták a meghatározott területet, időre letörték és kiválogatták a leveleket. Nem volt sem­milyen ráfordításuk, ugyanis a szakolyi Dél-nyírségi Közhasznú Társaság finanszírozta a költségeket. A rá­fordítást a bevétel után vonják le, így a munkáért már ősszel megkaphatja a pénzt a kétgyermekes család. Kozma Ibolya (Új Kelet) A tervek szerint téli ruhát, biciklit vásárolnak majd a jövedelemből. Mariann szerint közel húsz napot dolgoztak nyáron a dohányban. Anyósa és édesanyja sokat segített a munkában, hiszen sem ő, sem a férje nem ismerte a mezőgaz­dasági tevékenységnek ezt a formáját. A költségek levoná­sa után száznyolcvanezer forin­tot kaphatnak kézhez. Szakolyban nagy hagyomá­nyai vannak a dohánytermelés­nek. Az önkormányzat a lakos­ságnak kívánt segítséget nyúj­tani a kht. létrehozásával. Összesen tizenöt hektár terüle­tet ültettek be dohánnyal. A társaság kész palántákat adott a bérlőknek, vállalta a letört dohány beszállítását és szárí­tását, így a lakosságnak nem kellett tavasszal pénzt befek­tetni. Mercs György, a kht. ter­melésirányítója elmondta, ösz- szesen tizenhatan igényeltek dohányterületet. Tíz hektár hevesi típusú, mesterségesen szárított és öt hektár fűzős, ter­mészetesen szárító ttdohányt ültettek. Átlagosan százötven­háromszázezer forint közötti tiszta jövedelmet várhatnak egy hektárnyi területről a bér­lők. A termelésirányító szerint az egytáblás termeléssel jobb eredményeket lehet elérni, mint a kis területű gazdálko­dással. A segítségadás mellett a termelők is sokat tehetnek a bérelt terület termelékenységé­nek növeléséért. Nem mind­egy, mikor kaccsolják, tetejelik a dohányt, s mennyire ügyel­nek a gyomirtásra. A lakosság­nak is nagyobb kedve van do­hányt termelni, ha megfelelő támogatást kapnak a jövede­lemszerzéshez. Szerdán Szakolyban a Szol­noki Dohányfermentáló Rész­vénytársaság képviselője, Gyu­lai Sándor vette át a bálába kötött dohányokat. A kht. rész­vényese a szolnoki rt.-nek, így a DOFER-nek szállítják a do­hányt. Gyulai Sándor szerint jó termést adnak le a szakolyiak. Ez köszönhető az alapos mun­kának és a csapadékos idő­járásnak. Jövőre a kht. meg­duplázza a dohányterületet, s az rt.-vel közösen öntözéses rendszert fognak kiépíteni. Kisvonat megy nagy domboldalon... - írta valamikor Illyés Gyula, Szekszárd felé című versében, hogy az­tán mára megszüntessék az eldugott falvakat összekötő kisvasutak nagy részét a közlekedés mindenkori urai. A butaság pártsemleges. A zempléni vonatközlekedés megszüntetése gyakorlatilag kihalásra ítélte azokat a kis falvakat, amelyek a Nyíregyházát Sátoraljaújhellyel összekötő vasútvonal mellett feküdtek. ezeket a vonatokat. Ma már az alapítvány nemzetközi kap­csolatokat is talált, mert nem­csak a magyarok gondolják nemzeti értéknek ezeket a gye­rekkori vágyakat is megtes­tesítő, romantikus közlekedé­si eszközeket. Az alapítvány minden esztendőben megren­dezi a kisvasutak napjait. Jó érzés tudni, hogy minden pusz­títás ellenére még mindig húsz kisvasút teljesít szolgálatot Magyarországon. Húsz helyen zötykölődnek örömmel az uta­sok a kényelmesnek ma már igazán nem mondható vonato­kon. Örömmel, mert a kisvasút az összeköttetést, a haladást, a megmaradást jelenti. Berki Antal (Új Kelet) A rendszerváltás sem tudta kivédeni a dühödt eltüntetési szándékokat. Hiába például a Nyírvidéki kisvasút gazdasá­gos működése, időről időre fel­röppennek megszüntetéséről szóló hírek. Szerencsére eddig ezek csak vaklármának bizo­nyultak, mégis szükséges, hogy igazi civil szerveződések védjék az államnak egyre ter­hesebbé váló vonalszárnyakat. A Magyar Közlekedési Köz- művelődésért Alapítvány egyi­ke azoknak a társadalmi szer­vezeteknek, amelyek a védte­len kisvonatok megmentésén fáradoznak. Sok mindent persze nem tehet az alapítvány, hiszen sem hatalommal, sem megfelelő anyagi kondíciókkal nem ren­delkezik, de rendezvényei és az azokon részt vevők példát­lanul nagy száma legalább fel­hívhatják az illetékesek figyel­mét a hibás, társadalmi ellen­állással is találkozó elképzelé­sekre. Szerencsére ma már sok helyen állítják a belföldi és nemzetközi turizmus szolgála­tába ezeket a csodálatos termé­szeti szépségek között kanyar­gó vonatokat. Nem is lenne rossz, ha például a balsai Ti- sza-partra is indítanának nya­ranta nosztalgiaszerelvénye­ket. Az igazsághoz az is hoz­zátartozik, hogy nemcsak Ma­gyarországon, hanem sajnos más országokban sem kímélik Indul a nyírvidéki kisvonat. Az indítótárcsával Kallós Béláné üzemigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom