Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-26 / 225. szám
1997. szeptember 26., péntek Kétszázhatvanöt ember halt meg eleiem és tiszta ivóvíz hiányában az Uj-Guinea Indonéziához tartozó részen fekvő Irian Jaya tartományban, ahol ötven éve nem tapasztalt szárazság pusztít. Az Indonéziában több hete tomboló erdőtüzek miatt a maláj szigetvilágot sűrű füsttakaró borítja, s emiatt a térségbe nem jutnak el a mentőhelikopterek és a szállító repülőgépek. A megfékczhetetlen erdőtüzet az okozta, hogy a nagy fakitermelő cégek a letarolt területeket hagyományosan felégetik, hogy újra megművelhetővé tegyék, ám idén a szokatlan szárazság miatt a lángok elharapóztak, és fojtogató füstfelhővel borították be Indonézia, Malajzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek jelentős részét. A szerda éjjel lezúdult özönvízszerű eső délindiai Andra Prades államban 25 ember halálát okozta, és több száz embert tett hajléktalanná. Az áldozatok többsége az összeomló lakóházak alatt, illetve a leszakadt elektromos távvezetékektől elszenvedett áramütésben lelte halálát. Négy hajót elsodort az óránként 90 km-es sebességű szél. A hajókon lévő 24 személyt eltűntnek nyilvánították. A hatóságok megkezdték a lakosság kimenekítését a vihartól leginkább sújtott partvidékekről- írta az AFP és a Reuter. A tenger felé ereszkedő dél-indiai síkságokon gyakran dúlnak pusztító viharok. Tavaly ősszel ezer, 1977-ben tízezer ember halt meg a viharban. Kisméretű nukleáris robbanótöltetek, „atombőröndök” a Szovjetunióban sohasem léteztek, ilyet sohasem gyártottak s most sem gyártanak Oroszországban - jelentette ki csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén Igor Volinkin altábornagy, az orosz védelmi minisztérium nukleáris biztonságért felelős főosztályának vezetője. Hangsúlyozta, hogy az orosz védelmi minisztérium és más orosz szervezetek sem rendelkeznek ilyen fegyverrel. Az orosz altábornagy határozottan cáfolta a sajtóban az Alekszandr Lebegy volt tábornok, illetve Alekszandr Jablokov professzor, neves környezetvédő állításai nyomán megjelent híradásokat. Volinkin szerint ezek az állítások „nem teljesen korrektek”. Az „atombőröndök” gyártása ugyanis elméletileg lehetséges, de csak „meghatározott feltételek mellett”. Tartózkodóan nyilatkozni! A folytatódó szlovák-magyar vita és a romániai kormányban részt vevő kisebbségi magyarok nyilvánvalóvá váló nehézségei mind azt mutatják, milyen szűk a magyar külpolitika mozgástere a szomszédos országokkal való viszonyában. A Horn-kormány belpolitikai nyomásnak van kitéve a tekintetben, hogy lépjen fel a határon kívül élő magyar kisebbség érdekében, de a Nyugat elvárásainak is meg kell felelnie. így foglalja össze csütörtöki cikkében a magyarszlovák és a magyar-román viszony jelenlegi helyzetét a Neue Zürcher Zeitung. MTI _______ A sv ájci lap annak kapcsán közöl elemzést, hogy Horn Gyula kormányfő a hét elején a parlamentben felszólította az ellenzéket: tartózkodóan nyilatkozzon a szomszédos országokról és az ott élő magyar kisebbség jogairól, s előzetesen egyeztessen a külügyminisztériummal. A cikkíró szerint elsősorban bizonyos szavak és kifejezések használata, illetve mellőzése körül folyik a vita „arról, hogy kell-e .autonómiát követelni a kisebbségek számára, és hogy megismételhető- e Antall József néhai miniszterelnök - valóban kevésbé szerencsés - mondata, hogy nem jogilag, de lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni, tehát hogy ő a kisebbségek és a világban szétszórtan a világban élő magyarok ügyeit is magára akarta vállalni. Horn most nem kerülhette meg, hogy ismét ne bírálja Meciar szlovák kormányfő lakosságcserére vonatkozó javaslatát, és hogy leszögezze: az északi szomszédban élő több mint félmilliós magyar kisebbség helyzete az alapszerződés megkötése óta inkább romlott”. Az NZZ utal arra, hogy ezt Pozsony határozottan visszautasította, és általában azt panaszolja: Budapest nem kezeli egyenrangú félként, mert Magyarország NATO- és EUtagjelöltként máris különleges helyzetben lévőnek tekinti magát. A cikkíró megjegyzi, hogy Budapestet éppen ez a jelöltség kényszeríti a lehető legnagyobb visz- szafogottságra, mivel nem keltheti azt a benyomást a nyugati integrációs rendszerekben, hogy viszonya a szomszédaihoz éppen olyan súlyos problémákkal terhes, mint korábban volt. A svájci lap szerint ebből a szempontból Meciar köny- nyű helyzetben van, hiszen nemrégiben azzal utasította vissza az Európai Uniónak a „demokráciái hiányainak megszüntetésére” vonatkozó követelését: Szlovákiának úgy sincs már esélye arra, hogy az első körben bekerüljön az unióba, pszichoterápiára pedig nincs szüksége. A lap megjegyzi, hogy Meciar bizonyos határok közé szorítja megjegyzései élességét. Nem így tesz azonban Slo- ta, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, aki „gátlástalan és rasszista kirohanást intézett a magyarok ellen” Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetőjének látogatása alatt. A cikkíró megjegyzi, hogy Csurka István „nacionalista pártjának” meghívására Le Pen Magyarországon is járt, csak éppen az a különbség, hogy a MIEP-nek nem sikerült bekerülnie a magyar parlamentbe, Slota pártja ellenben a szlovák kormánykoalíció egyik tagja. Világkrónika Jogsértés mindkét oldalon A hágai perben fellebezésnek helye nincs A bős-nagymarosi építkezés során tett egyoldalú lépéseivel mind Magyarország, mind Szlovákia megsértette az 1977-ben kötött szerződést. A megállapodásban foglaltakat végre kell hajtani, figyelembe véve az 1989-ig és az utána történt fejleményeket. A feleknek kölcsönösen kártérítést kell adniuk egymásnak, és újabb környezet- védelmi vizsgálatokat is kell végezniük - így ítélkezett csütörtökön a hágai nemzetközi bíróság, amelynek az volt a feladata, hogy eldöntse a két ország között nyolc éve húzódó jogvitát. MT! Magyarországnak nem állt jogában, hogy 1989-ben felfüggessze a 12 évvel korábban kötött szerződést, majd 1992- ben végleg felmondja azt. A bíróság szerint nem volt megalapozott a környezetvédelmi szükségállapotra való magyar hivatkozás, mert nem állt fenn a szükségállapot egyik fontos feltétele, a nagyon súlyos és azonnali veszély (ez esetben a környezetre), továbbá a rendelkezésre álló adatok hiányosak voltak. Másfelől a testület úgy találta, hogy Budapest más megoldást is választhatott volna, mint a szerződés felmondását. A bíróság nem fogadta el azt a magyar érvet, hogy Szlovákia a szerződés tekintetében nem tekinthető Csehszlovákia jogutódjának, és nem találta döntő érvnek az 1989-ben lejátszódott politikai változásokat sem. A felfüggesztésről szóló magyar döntés azt jelentette, hogy Budapest nem kívánta betartani a kétoldalú szerződés egyes részeit, ám a szerződés MTI ____________ A bej elentés máris kiváltotta Madeleine Albright amerikai külügyminiszter rosszallását. Netanjahu Efratban tartott sajtóértekezletén közölte, hogy féltucatnyi telepet kívánnak hozzáépíteni a mintegy tízezer izraelinek otthont adó Gus Ecionhoz. Hangsúlyozta, hogy a településláncolat „lét- fontosságú Izrael biztonságának szempontjából, és nagy Jeruzsálem, valamint a zsidó állam elválaszthatatlan részét képezi”. A zsidó telepek bővítéséről hozott oszthatatlan - mondta az ítéletet felolvasva a bíróság elnöke, az amerikai Stephen Schwebet. Az 1992-es szerződés- felmondásnak nincs jogereje - tette hozzá. Csehszlovákia ugyancsak megsértette a szerződést, amikor az úgynevezett C-variáns megépítésével egyoldalúan elterelte a Dunát - szól tovább a döntés. Megfosztotta emellett Magyarországot attól a jogától, hogy egyenlő arányban részesüljön a határfolyó jelentette előnyökből. Az egyoldalú elterelés helyett a csehszlovák, illetve a szlovák fél választhatott volna más megoldást is. A jövőbeni feladatokat illetően a bíróság kimondta: Magyarországnak és Szlovákiának a jóhiszeműség jegyében tovább kell tárgyalnia, és meg kell tennie minden szükséges lépést arra, hogy az 1977-es szerződés célkitűzései megvalósuljanak. Ha az ítéletet követő tárgyalássorozat során a felek másképpen nem egyeznek meg, közös működtető rendszert kell újabb döntés ellentétben áll az amerikai külügyminiszternek a közelmúltban tett közel-keleti kőrútján elhangzott felhívásával, amelyben - a palesztin területeken lévő telepek bővítésére utalva- azt kérte az izraeli komiány- főtől, hogy tartózkodjon „egyoldalú intézkedések” elfogadásától. Ennek megfelelően Madeleine Albright - James Rubin külügyi szóvivőn keresztül - elítélő véleményt nyilvánított a tervről. Az Egyesült Államok és az Európai Unió álláspontja nagyon hasonlít a közel-keleti békefolyamat létesíteniük a szlovák területen elhelyezkedő gát kihasználására. A két félnek kártalanítania kell egymást az egyoldalú lépésekkel okozott károkért, az építkezés és működtetés számláját pedig az 1977-es szerződésben meghatározottak szerint és eszközökkel kell fedezniük. A bíróság azt is elrendelte, hogy a felek a környezet védelmének összehangolása érdekében végezzenek újabb környezetvédelmi vizsgálatokat. Ebben elemezzék ki, milyen hatással van a bősi erőmű működtetése az eredeti Duna-meder- be jutó vízmennyiségre, illetve a két új folyamág vízellátására. A két peres fél már a bírósági eljárás kezdete előtt vállalta, hogy az ítélet szellemében hat hónapon belül befejezi a tárgyalást a döntés megvalósításának részleteiről. A magyar küldöttséget Nemcsók János miniszterelnökségi államtitkár vezeti majd a tárgyalásokon, amelyek az ítélethirdetést követően haladéktalanul beindulnak. A nemzetközi bíróság perköltségét az ENSZ-költség- vetésből fedezik. Mivel mindkét peres fél teljes jogú tagja a nemzetközi szervezetnek, a márciusban kezdődött bírósági eljárásért külön fizetniük nem kell. Fellebbezésnek nincs helye. helyzetének megítélésében. Ez volt a végkicsengése annak a találkozónak, amelyet Madeleine Albright és az EU-tagállamok külügyminiszterei az ENSZ-Köz- gyűlés New Yorkban folyó 52. ülésszakának margóján szerdán tartottak meg. A résztvevők megítélése szerint a békefolyamat újraindítása és a bizalom megteremtése érdekében a palesztin és az izraeli félnek fel kell hagynia az egyoldalú lépések és a szavak háborújának politikájával. Általánosan egyetértettek abban, hogy az 1993-as oslói megállapodásokban rejlik a békefolyamat alapja, és egyben a tárgyalások folytatásának a kulcsa. Megállapodtak abban is, hogy felkérik Jassir Arafat palesztin elnököt: kötelezze el magát teljes egészében a terrorizmus elleni harc mellett, és működjön együtt szorosan Izarellel e kérdésben. Kovács László interjúja MTI Kovács László magyar külügyminiszter nem zárja ki, hogy Szlovákiában létezhetnek olyan erők, amelyeknek érdeke, hogy megakadályozzák Magyarország csatlakozását a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Mindezek ellenére Budapest továbbra is azon fog igyekezni, hogy Szlovákia ne kerüljön elszigeteltségbe - hangoztatja a magyar diplomácia vezetője abban az interjúban, amelyet csütörtöki kiadásában közölt a legnagyobb példányszámú cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes.. „Tagadhatatlan, hogy kapcsolataink feszültek. Ennek oka az. hogy mind a mai napig még nem kezdődött meg a magyar-szlovák alapszerződés teljesítése, különösen ami a nemzeti kisebbségek jogait illeti. Remélem azonban, hogy ez a jelenlegi feszültség csak átmeneti” - szögezte le Kovács. Majd hozzátette: Magyar- ország nagy gondot fordít arra, hogy miután meghívást kapott a NATO-ba, egyik szomszédja se érezze azt, hogy ezzel megváltozott volna Budapest vele kapcsolatos viszonya. „Nagyon ügyelünk arra, hogy a szomszédokkal való vitában ne változzon meg sem a hangunk, sem a hangerőnk” - jegyezte meg Kovács. Árra a kérdésre válaszolva, hogy létezhetnek-e Szlovákiában olyan erők, amelyek célja megakadályozni Magyarország csatlakozását a NÁTO-hoz és az Európai Unióhoz, a miniszter kifejtette: „Nem zárjuk ki, hogy ilyen célok léteznek. Magyarország azonban erre nem ad okot. A vitás kérdéseket továbbra is tárgyalások útján fogjuk rendezni. Ez az eddigi politikánk kivívta a nemzetközi közösség elismerését. Azért, ha valaki a magyar-szlovák feszültség kiélezésével szeretné csorbítani Magyarország hírnevét, nem fog sikerrel járni. Nem zárjuk ki, hogy Szlovákiában bizonyos erők azon a véleményen lehetnek, hogy ha már Szlovákia nem kerül be a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakozó országok első csoportjába, akkor számukra kedvező, hogy Magyarország se kerüljön be oda. És megpróbálják ezt nekünk megnehezíteni”. A NATO-hoz történő csatlakozás ügyében Magyarország, Csehország és Lengyelország együttműködését érintő kérdésre válaszolva pedig megjegyezte: Magyar- ország soha nem volt az az állam, amelynek kifogásai lettek volna a visegrádi együttműködés ellen. Magyarország ma is készen áll arra, hogy ezt az együttműködést felújítsa. A három ország nyári, prágai találkozójának egyik témája pedig éppen az volt, miként lehetne megakadályozni Szlovákia elszigeteltségét. „Azon a véleményen vagyunk, hogy se nekünk, se Szlovákiának nem lenne jó, ha ez az ország Közép-Európa fekete bárányává válna. Közös érdekünk, hogy Szlovákia azon az úton maradjon, amely a nyugati struktúrákba vezet. Ezen a magyarszlovák kapcsolatokban tapasztalható jelenlegi feszültség sem változtat semmi t”- szögezte le a miniszter. Újabb zsidó telepeket építenek Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan újabb háromszáz lakást építenek a Betlehemtől délre fekvő Efrat településen. Netanjahu a zsidó telepen tett látogatásán megerősítette azt is, hogy a kormánynak szándékában áll a Jeruzsálemtől és Betlehemtől délre húzódó Gus Ecion nevű településláncolat továbbfejlesztése.
