Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-10 / 211. szám

Üt LLjLiú Gazdaság 1997. szeptember 10., szerda A győriek Miskolcon toboroznak munkást MTI Az átlagosan 19 százalé­kos miskolci regisztrált mun­kanélküliség mellett bizo­nyára sokan meggondolják azt az ajánlatot, amelyet két győri nagyvállalat tett ked­den Miskolcon, a munka­ügyi központ városi kiren­deltségén. Itt ugyanis egész napos munkástoborzót ren­dezett a győri Rába Rt. és a Graboplast leányvállalata, az Uniontext Textilipari Kft. A Rábának 250 eszter­gályosra, marósra és ko­vácsra van sürgősen szük­ség; olyan tartósan mun­kanélkülieket keresnek, akik a miskolci, borsodi le­építések miatt elvesztették állásukat. A felhívásra mintegy há­romszázan jelentek meg a miskolci munkaügyi kiren­deltségen, nekik Horváth Kálmán, a Rába Rt. személy­zeti osztályának vezetője el­mondta, hogy a különböző szakmáktól függően 74-100 ezer forintos bruttó bért kí­nálnak. Természetesen szí­vesen fogadnak pályakezdő fiatalokat is. Sajnos jelenleg nem tudnak munkásszállást felkínálni, ezért a jelent­kezőknek segítenek albérle­tet keresni, viszont ez nem jelenti azt, hogy esetleg már az év végére ne oldanák meg komfortos munkásszállási elhelyezésüket. Az ismer­tetők és elbeszélgetések után a miskolci szakmunká­sok gondolkodási időt kér­tek a győriektől. A nap folyamán ugyan­csak tárgyalások folytak hat Győr-Sopron-Moson megyei cég részvételével arról, hogy a borsodi vállalkozók mi­ként tudnának beszállítói kapacitással segíteni a du­nántúli megyében jelent­kező, elsősorban forgácsoló szakmunkás hiányon. Tudni­illik, ha az itteni vállalko­zók, illetve magas színvona­lon dolgozó vállalatok el­végzik a különböző alkatré­szek forgácsolását, akkor Miskolcra hozzák a munkát, és itt alkalmazzák esetleg azokat az embereket, akik nem tudnak Győrben dol­gozni. Ebben az esetben azonban a szállítás összege elviszi azt a többletbért, amit egyébként Győrben kínál­nak a szakmunkásoknak. Az Uniontext Textilipari Kft.-nek 80-100 szövő- és fonónőre, valamint műsze­részre és villanyszerelőre lenne szüksége. Nőket, férfi­akat, fiatalabbakat, időseb­beket egyaránt várnak. A fel­hívásra mintegy nyolcvanan jelentek meg a kirendeltsé­gen. A cég 120-180 forintos órabért kínált. Egyelőre azon­ban ők sem tudnak a munká­sok elszállásolásáról gon­doskodni, néhányan a je­lentkezők közzül azonban máris megállapodtak a győ­riekkel. Bordermenedzser MTI A Novell bemutatta Ma­gyarországon új termékét, a bordcrmenedzsert. Ez a szoft­ver lehetővé teszi a cégek számára, hogy az Internet- szolgáltatások közül az al­kalmazottak csak azokat vehessék igénybe, amelyek­re a cég munkája során szük­ség van. így a vállalat ve­zetői ellenőrizni tudják, hogy az egyre inkább integ­rálódó vállalati hálózatok és azr Internet-szolgáltatások hogyan hasznosulnak egy- egy cégnél — mondta el Szittya Tamás, a Novell Ma­gyarország vezetője a cég keddi sajtótájékoztatóján. Elhangzott még, hogy a Novell hazánkban fokozott módon támogatja a cég vi­szonteladóit, az úgyneve­zett rendszerházakat annak érdekében, hogy program- csomagjaikat az alkalmazók minél jobban tudják hasz­nálni. Ennek eredményeként teljes körű szolgáltatásokat kaphatnak a felhasználók. Szittya Tamás az MTI kér­désére válaszolva közölte: a magyar viszonteladók No- vell-szoftvcrekből származó bevétele évente általában mintegy másfél milliárd fo­rintra tehető. Amennyiben ehhez más szolgáltatásokat is hozzászámítanak, úgy az árbevétel 2-3 milliárd forint­ra lehető. A cég gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a hálózati szoftverek piacán 90 százalékos arányban ré­szesedik. A Novell forgalma világszerte összesen mint- egy egymilliárd dollár. A forgalom leginkább a nagy- vállalati alkalmazások terü­letén növekszik. MoMtötvények ajánlati árfolyama MTI Nyilvánosságra kerültek a Mol-kötvények szeptember 10-ei, szerdai aukciójára be­adható legalacsonyabb aján­lati árfolyamok. A Magyar Tőkepiac keddi számában megjelent közlemény sze­rint a Mol 2000/A kötvé­nyekre a névérték 99,2989 százalékában, míg a Mól 2002/A kötvényekre a név­érték 98,4748 százalékában határozták meg a beadható legalacsonyabb árfolyamot. Mint ismeretes, a Mól Ma­gyar Olaj és Gázipari Rt. 10 milliárd forint össznévértékű kötvényt bocsát ki. Az érték­papírokat három- és ötéves futamidővel dobják piacra öt-öt milliárd forint érték­ben. A hároméves kötvények fix kamata 17,25 százalék, míg az ötéveseké 15,5 szá­zalék lesz. A nyilvános aukción azok vehetnek részt, akik leg­alább 10 millió forint össz­névértékű csomagra tesznek ajánlatot. A kötvénykibocsá­tásból befolyó pénzt a Mól Rt. hiteleinek törlesztésére, illetve átstrukturálására hasz­nálják fel. Kínából hoznak paradicsomot Kozma Ibolya (Új Kelet) Egy évvel ezelőtt a teherau­tók hosszú sorokban álltak a felvásárlótelepek előtt. Több tonna paradicsom termett, ti­zenegy, illetve tizennégy forin­tot adtak egy kilogrammért. A termelési kedv nem csökkent, több hektárt ültettek a gazdál­kodni vágyók, már-már félő volt, hogy túl sok lesz belőle. A természet azonban másként alakította a konzervgyárak és a mezőgazdászok sorsát. Be­tegség pusztított a földeken, a legtöbb paradicsom már július­ban elrohadt, meg se várva az augusztusi betakarítást. Décsi Tibor, az EKO Kft. termelési igazgatója kérésünkre elmond­ta, huszonötezer tonna paradi­csomot akartak felvásárolni, eddig mindössze ötezer tonnát vehettek át. Viszonylag magas árat, húsz, illetve tizennyolc forintot adnak a hiánycikké vált alapanyagért. Szükség van paradicsomra, ezért Kínából és Görögorszgából importálnak sűrítményt, hogy a tervezett konzerveket el tudják készíte­ni. A külföldről hozott nyers­anyag ára megegyezik a hazai termék felvásárlási értékével. Uborkából háromezer tonnát vettek meg, hatmillió üveggel készítettek belőle, s exportál­ják belföldre és a FÁK-orszá- gokba. Csemegekukoricából tizenhat-tizenhét millió doboz készítését tervezték, a bőséges termés miatt viszont húszmil­liót fognak gyártani. Jó exportja van a konzervcs kukoricának, Nyugat-Európába, Skandinávi­ába és Németországba szállíta­nak belőle. Az EKO Kft. el­kezdte a léalma felvásárlását a nyírmadai telepen. Átlagosan tizennyolc forintot fizetnek egy kilogrammért. Almasűrítményt készítenek belőle, melynek ki­lencven százalékát Ameriká­ban értékesítik, de Németor­szágba és Hollandiába is szál­lítanak belőle. A fúrt tévépap­rikát hatvanöt, a szeletelt pri- tamin paprikát hetven forintért vásárolják meg. Paprikából sem termett annyi, mint az EKO ter­vezett mennyisége. A termelési igazgató a felvá­sárlási szezon eddigi eredmé­nyeit értékelte, s bevallotta, kis­sé nehézkesen indultak.- Kezdetben úgy tűnt, hogy borsóból is, uborkából is keve­sebb termett a szükségesnél - mondta. - Az uborkáért nyolc- van-kilencven forintot fizet­tünk. majd a szerzőn végén ki­derült, hogy rekodtermés volt belőle. Az előállítás túl sokba került, s ennek a feldolgozó lát­ta kárát, ezúttal a termelők jár­nak jól. Az alma egyelőre még nagy talány, sajnos alacsony a cukortartalma az idei gyü­mölcsnek, ugyanis később ért. Talán a szeptermber végén szü­retelt almával többet nyerhe­tünk. Egyedül a paradicsomter­més okozott kárt számunkra, de minden reményünk megvan arra, hogy most is sikeres évet zárjunk. Készül a savanyú (illusztráció) MÁV-pályázat MTI Többen is megvásárolták már a MÁV Rt.-vel szemben felhalmozódott jugoszláv adósság-behajtására vörlStko- ‘ zó pályázati felhívás tender­füzetét. A jugoszláv vasúti társaság 11,7 milliárd forint­tal - 60 millió svájci frank­kal - tartozik a MÁV-nak. Az adósság rendezésére a MÁV többször is kísérletet tett, de mindeddig sikertele­nül. Végül az a döntés szüle­tett, hogy a MÁV pályázatot hirdet az adósság behajtására. Sipos István, a MÁV Rt. ve­zérigazgatója az MTI-nek kedden elmondta, hogy a MÁV Rt. nemzetközi kint­lévősége 15 milliárd forint, ennek 97 százaléka a délszláv vasúti társaságok tartozása. A jugoszláv tartozás 78 százaléka tőketartozás, ami­hez 3-4 milliárd forint kamat járul még. A jugoszláv adós­ság kihat a MÁV pénzügyi helyzetére is, hiszen a tőke­tartozásból a MÁV jelentős fejlesztéseket tudna végre­hajtani. A vezérigazgató elmondta: a jugoszláv adósság a kilenc­venes évek elején halmozó­dott fel azzal, hogy a MÁV- nak járó árufuvarozási vitel­díjjal a jugoszláv vasút nem számolt cl. Megszűnt az egyensúlyi bizonytalanság MTI A Nemzetközi.Valutaalap. (IMF) igazgatótanacsának érté­kelése szerint Magyarországon megszűnt az egyensúlyi bi­zonytalanság, és hazánk bizo­nyos szempontból ma már azok közé az országok közé tartozik, ahová az USA, Franciaország és Németország is - mondta el Akar László, a Pénzügyminisz­térium államtitkára kedden a Híradónak és az MTI-nek. Mint ismeretes, az IMF igazgatóta­nácsa hétfői ülésén jóváhagy­ta a tavalyi hitelmegállapodás­ról készült utolsó szakértői helyzetjelentést. A testület értékelése szerint a magyar gazdaság teljesítmé­nye összhangban van a kiiga­zító program céljaival, és az ország teljesítette, amit az egyezményben vállalt. Ebből adódóan hazánk mostantól azon országok sorába tartozik, amelyekkel a valutaalap időről időre konzultációt folytat a gazdaságpolitika és a pénz­ügyi helyzet alakulásáról. En­nek keretében évente egyszer - legközelebb a választások után - IMF-delegáció érkezik az or­szágba, hogy tárgyalásokat foly­tasson a kormánnyal, és taná­csokat adjon az időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekben. Az IMF pozitív értékelése szerint Magyarország elérte azt a szintet, amikor nings további - szüksége az alap pénzügyi se­gítségére. Ez pozitív üzenet azoknak a piacoknak, ahol a pénz van, hiszen a bankok hi­teleiket olyan országokba he­lyezik ki szívesen, amelyek jó adósnak számítanak. Ez azt is jelenti, hogy remélhetően a jövőben Magyarország kedve­zőbb feltételekkel juthat nem­zetközi forrásokhoz. Az ország hitelbesorolása már a korábbi időkben is javult, ami a gazda­sági folyamatok pozitív alaku­lásának volt köszönhető, és előrevetítette az IMF mostani döntését. Azon kívül, hogy a valutaalap igazgatósága elis­merte a rövid távon elért ered­ményeket, elégedetten szóltak az eddig megtett lényeges strukturális reformokról is. Ki­emelték ezek közül a nyugdíj- reformot, ami Akar László sze­rint különösen bátor lépésnek számít, ha tekintetbe vesszük, hogy az IMF igazgatóságában olyan országok képviselői is helyet foglalnak, akik hasonló problémával küszködnek. Az IMF vezető testületének véleménye a gazdaság főbb célkitűzéseit tekintve nem tér el a kormányétól, csupán egyes részletkérdésekben van kü­lönbség a szakértők között. IPOSZ­irányelvek MTI- A kormány várható­an csütörtökön dönt arról, hogy Magyarország csat­lakozik az Európai Unió kis- és középvállalkozási programjához. Ehhez a költségvetés mintegy 200 millió forintos támogatást biztosít - jelentette be ked­den Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium ál­lamtitkára az IPOSZ elnök­ségi ülésén. Az államtitkár szerint e kormányzati elhatározás is azt bizonyítja, hogy a ka­binet kiemelten fontosnak tartja a kis-és középvállal­kozások fejlődését. Ebben és az IPOSZ gaz­daságpolitikai irányelve­inek más főbb célkitűzé­seiben megegyezik a kor­mányzat és a szövetség álláspontja, noha a rész­leteket illetően találha­tók véleménykülönbsé­gek - hangoztatta Dras­kovics Tibor. A nyugdíjreform lépése­it az államtitkár és az IPOSZ eltérően ítélte meg. Draskovics Tibor úgy vél­te: az államháztartási re­form egyik legfontosabb lépése a nyugdíjrendszer átalakítása, amelynek kö­szönhetően a gazdaság fejlődése újabb hajtóerőt kap. Elmondta: ilyen típu­sú reformra lenne szükség az egészségügyben is. Ez­zel szemben az IPOSZ meg­fogalmazása szerint a nyug­díjrendszer - összes hibá­jával együtt - eddig vi­szonylag konszolidáltan működött, amit az új tör­vény elfogadásával mond­tak fel a törvényhozók. Az államháztartási re­formmal kapcsolatos lépé­seket pedig csupán látszat­intézkedéseknek tartják. Az IPOSZ gazdaságpoliti­kai irányelveiben -, amely 1998-tól 2002-ig foglalja ossza az ipartestületek gazdaságpolitikai célkitű­zéseit -, felhívják a figyel­met arra, hogy még mind­ig megoldatlan a közpon­ti és helyi adók harmoni­zációja, valamint a befek­tetések, beruházások meg­felelő mértékű támogatása az adórendszeren keresz­tül. Szükségesnek tartják továbbá a személyi jöve­delemadó alapjának éssze­rű meghatározását, illetve az osztalékadó csökkenté­sét tíz százalékra. Sürgetik az általános forgalmi adó vállalkozásokat sújtó visz- szaigénylési rendszerének kiigazítását is. Az összeállítás szerint a társadalombiztosítási járu­lék szintje elviselhetetlen, és ez az elvonás a gazda­ság növekedésének kerék­kötője. Áz IPOSZ meggyőző­dése, hogy elengedhetetle­nül szükség van a vállal­kozások járulékfizetési és ellátási rendszerének át­alakítására, biztosítva azok stabilitását, kiszámítható­ságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom