Új Kelet, 1997. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-10 / 211. szám
Közélet 1997. szeptember 10., szerda Népi baloldali, cselekvő politikus Beszélgetés Szűrös Mátyás, egykori megbízott köztársasági elnökkel Törvényes és korrekt partnerséget A múlt héten került sor Budapesten Szűrös Mátyás Cselekvő politikával a magyarságért című könyvének bemutatójára. Munkatársunk e közvetlen, baráti hangulatú íróolvasó találkozó után beszélgetett el politikai és kulturális életünk e jeles személyiségével, akinek az a történelmi szerep jutott osztályrészül, hogy 1989-ben kikiálthatta a független Magyar Köztársaságot. Dalmay Árpád (Új Kelet)- Dr. Szűrös Mátyás arról ismert, hogy már akkor odafigyelt a határon kívül rekedt magyarság gondjaira, amikor ez még egyáltalán nem volt szokásos a magyar politikában. Mi a véleménye a mostani helyzetről?- A közelmúltban augusztus 20. adott alkalmat arra, hogy véleményemet néhány kérdésben kifejtsem a Magyar Nemzet hasábjain, az Új Magyarországban, illetve a rádió Határok nélkül című műsorában. Ezekben megfogalmaztam azt a nézetemet, hogy nagyon fontos továbbra is erőfeszítéseket tenni a határon túli magyarság érdekében. Senki ne higgye, hogy az alapszerződések megkötésével egy csapásra valósággá vált a népek közötti megbékélés a Kárpát-medencében. Az alapszerződések csak lépések voltak a rendezés érdekében. Időről időre megfogalmazom véleményemet a magyarság dolgában, külpolitikai kérdésekben. Állást foglaltam például Orbán Viktor és Szent-lványi István vitájában az erdélyi magyarságról. Természetesen látom, hogy bizonyos változások vannak a szocialista párton belül a nemzeti kérdés kezelésének javára. Horn Gyula a legutóbbi kongresszuson arról beszélt, hogy népben-nemzet- ben kell gondolkodni, szűk pártkeretek fölé emelkedni. Ugyanő Ópusztaszeren azt is hangsúlyozta többek között, hogy nemzeti egységre kell törekedni. Ez azért változásokat jelent magának a miniszterelnöknek és pártelnöknek a magatartásában, hiszen időközben súlyos vádak érték az úgynevezett liberális szárny részéről, amely most visszaszorult a szocialista párton belül. De említhetném azt is, hogy milyen határozottan, szinte keményen tárgyalt Horn Gyula Meciar szlovák miniszterelnökkel Győrött a felvidéki magyarság érdekében.- Önnek ez immár a negyedik könyve. Mi a közös a politika és az irodalom, illetve a művészet között?- A politika is, hajói csinálják, művészet. Van, aki azt mondja, hogy a politika tudomány. Én afelé hajlok, hogy inkább művészet. Azért, mert gyakran kell improvizálni, gyorsan dönteni, nagyon fontos az időzítés, az, hogy időben lép-e, jó lépést tesz-e az ember. Sokszor szinte ösztönösen kell dönteni, megfelelő tapasztalatok alapján. Maradéktalanul osztom De Gaulle azon megállapítását, hogy a politika csinálásá- nak vagy formálásának alapvető tényezője a tapasztalat. A politizálást nem lehet tankönyvből megtanulni. Ebben is olyan, mint a művészet. Tehát valakiből vagy lesz politikus (vagy művész), vagy nem lesz.- Milyen törekvés vezérli Ont könyvei írása közben?- Az a fő célom, hogy segítsek a társadalom egységének megvalósulásában, a magyar nemzet összefogásában. Úgy gondolom, hogy sem az úgynevezett jobbközép, sem az úgynevezett balközép nem képes egyedül nemzeti egységet teremteni. Nyíltan vállaltam mindig demokratikus népi baloldali- ságomat. A nemzet érdekében. Természetes, hogy ha az ember magyarnak születik, akkor elsősorban magyar, s csak ezután tartozik valamilyen politikai irányzathoz vagy vallási felekezethez. Sajnos, erről a sorrendről gyakran megfeledkeznek. Én a magyar-magyar találkozók híve vagyok. Ezért síkra is szálltam, mert úgy gondolom, hogy ezen az úton tovább kell haladni. Könyvem tulajdonképpen felkérés is mindenki felé, hogy cselekvő módon járuljon hozzá a nemzeti egység megteremtéséhez. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Csoóri Sándor is a Régiók találkozóján. Az európai integráció híve vagyok, de az EU-ba megfelelő nemzeti önbecsüléssel kell bejutnunk, Szent István szellemében, a modern időknek megfelelően. Csak nemzeti érdekeink következetes képviseletével lehet nyert ügyünk.- Nem titok, hogy Kelet-Ma- gyarország országunk elmaradottabb régiója. Vannak-e kilátások a helyzet javulására?- Kétségtelen, hogy Magyar- ország fejlettség tekintetében három részre osztható: Budapestre, a Dunántúlra és a keleti megyékre. Lényeges különbség van köztük a gazdasági fejlettség terén. Igaz, néha túldramatizálják a helyzetet. Infrastruktúrában például nincs akkora különbség. Csak hát a keleti részek eleve hátrányból indultak. A gépipari termelés ebben az évben mintegy 10 százalékkal fog növekedni. Maga az ipari össztermelés is nagyobb lesz. A fejlődés nagyrészt a nyugati határokhoz közelebb eső Dunántúlon várható. A parlamentben azonban vannak törekvések a keleti régió fejlesztésére is. Nem hiába áll a Területfejlesztési Minisztérium élén nyírségi ember. Tudomásom van róla, hogy például Ausztriában és az Európai Unió bizonyos berkeiben a működő tőkét elsősorban keletre akarják irányítani. Ennek érdekében tárgyalások folytak már Debrecenben, Nyíregyházán, Miskolcon. Értesüléseim szerint az Ikarus és a Videoton részéről is van érdeklődés a keleti megyék iránt, az ottani befektetésekhez, fejlesztéshez nemzetközi támogatást kapnának.- A Szovjetunió felbomlása után nagyon beszűkültek a gazdasági kapcsolatok az utódállamokkal, elveszett a keleti piac. Van-e lehetőség a helyzet valamiféle normalizálására?- Nekem mindig az volt a véleményem, hogy a külpolitikai és külgazdasági kapcsolatokat kiegyensúlyozottan kell fejleszteni, miközben egyértelmű, hogy Nyugat-Európába akarunk integrálódni, a fejlett nyugati országokhoz csatlakozni. Arról azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy célszerű ápolni a keleti kapcsolatokat is, hiszen bizonyos termékeink azokon a piacokon érvényesülhetnek. Tudom persze, hogy rengeteg akadály nehezíti a kapcsolatok visszaállítását. A rendszerváltáskor a Szovjetunió adóssága velünk szemben 2 milliárd dollár volt. Bekövetkezett az a helyzet, hogy már nem áldozhattunk többet. Oroszország átvállalta a volt Szovjetunió adósságait, s még ma is törleszti, főleg hadiipari termékekkel. Gond az is, hogy nem mindig megbízhatók a keleti partnerek, nem pontosan fizetnek, nem tartják be a szerződéseket. Ennek ellenére nekünk a keleti piacra súlyponti feladatként kell összpontosítanunk. Ukrajna ugyan nagyon rossz gazdasági helyzetben van, de azért ott is akadnak bizonyos források, amelyekre lehet építeni.- Egyetlen kérdés erejéig térjünk vissza még a politikához. Akar-e indulni dr. Szűrös Mátyás a jövő évi választásokon?- Választókerületem központja szülővárosom, Püspökladány. Úgy érzem, az ottani szocialisták támogatnak, természetesen a lakosság is, ezért indulok a 98-as választásokon mostani választókerületemben az MSZP színeiben. Igyekszem szuverén módon politizálni pártomon belül, befolyást gyakorolni a politikai események menetére, amennyiben ez lehetővé válik. Az a bethlen gábori eszme vezérel, hogy csinálni kell a dolgunkat, ahogyan lehet, ameddig lehet.- Végezetül eddigi közírói tevékenységéről és további ilyen terveiről kérdezem.-Első könyvem 1985-ben jelent meg, a címe Magyar- ország és a nagyvilág volt, a következő 1987-ben Magyarország és Európa, a harmadik 1989-ben Magyarországról, külpolitikáról címmel. Érdekes az, hogy a címekben a szűkítés felé haladtam. Negyedik könyvem egy több mint nyolcéves időszakot ölel fel. Első három könyvemben külpolitikai kérdésekkel foglalkoztam, azt írtam le, hogyan láttam és értékeltem a világot. Új kötetemben már életrajzi elemek és a magyar belpolitikára vonatkozó gondolatok is van- ,nak. Készülök ötödik könyvem megírására is. Azt már teljes egészében magam akarom írni, tehát nem velem készült interjúkat és a beszédeimet fogja tartalmazni, hanem emlékeimet szándék- szóm összefoglalni benne. S nemcsak a külpolitikáról, hanem bizonyos emberi vonatkozásokról is. Erre készülök, feltett szándékom, hogy megcsinálom. De hogy mikor, azt még nem tudom. Megköszönve az interjút dr. Szűrös Mátyásnak, any- nyitfűznék még hozzá, hogy Beregszász magyarsága nem felejtette el a nyolc évvel ezelőtti felbecsülhetetlen értékű segítséget. A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség javaslatára dr. Szűrös Mátyást ősszel a városi rangja elnyerésének 750. évfordulóját ünneplő Beregszász díszpolgárává avatja! Válasz Révész Dezsőnek, Nyírtét polgármesterének nyílt levelére Tisztelt Polgármester Úr! A székelyi lakosság nem a körjegyzőség intézményét veti el, hiszen tisztában van vele, hogy az ilyen kis települések önálló polgármesteri hivatalt fenntarthatnak ugyan, az azonban rendkívül drága, ezért a közösen vállalt igazgatási szervezet megfelelőbb számukra. Nem ezzel van a baj, hanem az itteni megvalósulás formáival. A nagyközségi szervezés óta a lakosság minden mozzanatra érzékeny, és felhorgad minden beavatkozási kísérletre. Ami a közös igazgatást illeti, azt a jövőben is fönn kell tartanunk, de az elfogadhatatlan, hogy kilencedik hónapja nincs beiktatott körjegyző. Kollonay István megbízott körjegyző további foglalkoztatásáról a lakosság megértette dr. Fekete Zoltánnak, a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének (egy összehívott, és a képviselők által meghiúsított testületi ülésen elhangzott) szavait, hogy ez az állapot törvénytelen. Talán a lakosság megbocsátóbb lenne a megbízott körjegyző személyével kapcsolatban, ha nem tanúsított volna az elmúlt időszakban gyakorta kihívó és cinikus magatartást, és ha az önkéntes jogkövetésben példát mutatott volna az itteni polgároknak. Sajnos, nem tette. Kollonay István további működése Székelyben nehezen elképzelhető, ő olyan mértékben szembekerült a lakosság döntő többségével, hogy már puszta megjelenése is indulatokat gerjeszt. És talán Önnel szemben is elnézőbbek lennének, ha nem ragaszkodna Kollonay személyéhez. A SZE-KA-HA Security Kft. 1996. szeptember 17-étől látja el megbízási szerződés alapján a Jósa András Kórház őrzés-védelmét, valamint a portaszolgálatát. A társaság a dolgozók 90 százalékát a „jogelőd” intézménytől vette el. Ez azt is jelenti, hogy ugyanazon dolgozók látják el a portaszolgálatot. A levélíró vélhetőleg azt sérelmezi, hogy 1997. július 15-étől a kórházba történő behajtásért, valamint parkírozásért fizetni kell. Ez a rendelkezés nem a SZE-KA-HA Security Kft. ötlete volt, hanem a megbízó intézmény vezette be, mivel a kórház területén korlátozott a parkolási lehetőség, és a nagyszámú parkoló gépjármű akadályozta a kórház belső forgalmát. Az őrzővédő szolgálatot ellátó társaság dolgozói nem tesznek mást, mint maradéktalanul érvényesítik a megbízó által előterjesztett utasításokat. Ez a rendelkezés a látogatók érdekeit is szolgálja, mivel ez idáig korlátozott volt a kórház területére való behajtás. 1997. július 15. napMás kérdések is bosszantják a lakosságot a közös igazgatásban, például az, hogy szinte mindent átvittek Nyírtétre, vagy az, hogy Ön közvetlenül tárgyal a székelyi iskola igazgatójával, vagy amikor az átjáró téti tanárok miatt háttérbe szorítják a helyieket, netán amikor Ön magához szólít, hogy keressem meg hivatalában... Minden olyan jelenség, amely a korábbi (nagyközségi) alávetettségre emlékeztet, árt a településeink között meglévő, indokolt és jövőbe mutató jó viszonynak. És árthatunk a magatartásunkkal is. Ön korábban figyelmeztetéseket kapott, hogy mérsékelten foglalkozzon a székelyi ügyekkel. A figyelmeztetések mindmáig nem használtak, s ezt nyílt levél is bizonyítja. Úgy vélem, nincs szükség az augusztus 20-ai ünnepségünkön történtek fokozására, mikor is Önt ismételten nemkívánatos személynek nyilvánították településünkön, és emiatt jobbnak látszott hamarabb távoznia, mint ahogyan tervezte. Szíveskedjen belátni, hogy Ön nálunk nem egyszerűen a szomszéd 1'alu polgármestere, hanem rokona az itteni „ötök” néven emlegetett képviselők egyikének, és e tény mostanában a lehető legrosszabb minősítés a székelyi emberek szemében. Ilyen körülmények között kissé fellengzősnek találom, ahogyan számon kéri rajtam az eskümet. Megtisztelő, hogy ennyire számon tartja, jóllehet nem önnek kell elszámolnom vele, vagyis meg kell állapítanom, hogy az eskü az én lelkiismeretem ügye. Kérem, bízza rá nyugodtan. Somogyi Sándor Székely község polgármestere jától bárki behajthat a kórház területére, ha kifizeti a parkolási díjat. A levélíró névtelenségben kívánt maradni, mintha valami félnivalója lenne az általa „SÉ-KA Kft.”-nck nevezett őrző-védő szolgálatot ellátó társaságtól. A levélíró ezen megfogalmazása ellen a társaságunk maximális mértékben tiltakozik, mivel bármilyen problémája adódott volna a levélírónak a társasággal, illetve bármelyik dolgozójával, név szerint is tehetett volna panaszt a társaság ügyvezetőjénél. Nyíregyháza, 1997. szeptember 8. Karasz György, a SZE-KA-HA Kft. ügyvezetője (Készséggel közöltük Karasz György levelét, hiszen mi is azt valljuk: egy problémát több oldalról megvilágítva közelebb kerülünk az igazsághoz. Egy kérdés azonban bentiünk maradt: a fizetett közlekedés mennyire zavarja kevésbé a kórház belső forgalmi rendjét, mint az ingyenes? - a szerk.) Közlekedés a kórházban
