Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-08 / 184. szám

1997. augusztus 8., péntek Világkrónika Az amerikai külügyminiszter, Madeleine Albright szerdán kizárta, hogy az Egyesült Államok kivon­ná csapatait Dél-Koreából. Erről az amerikai diplomácia vezetője újságíróknak nyilatkozott a washingtoni sajtóklub­ban. Szerda reggel, a New York-i előzetes tárgyalások meg­nyitásának másnapján az észak-koreai pártlap, a Rodong Sinmun azt írta, hogy a négyoldalú béketárgyalásoktól Észak- Korea a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok felté­tel nélküli kivonását várja. Az AFP szerint Albright jónak ítélte a New Yorkban folyó négyoldalú - a két Korea, Kína és az Egyesült Államok részvételével tartott - előkészítő tárgyalások első napját. Négy olasz kéksisakos és egy egyelőre még nem azonosított utas vesztette életét szerda este, amikor a dél-libanoni biztonsági övezetben lezuhant az ENSZ liba­noni békefenntartóinak (UNIFIL) Augusta Bell típusú heli­koptere. A kéksisakosok szóvivője szerint a baleset feltehetően műszaki hiba miatt következett be, miután a rob­banás időpontjában nem jeleztek lövéseket a térségből. A helikopter közép-európai idő szerint 20.10-kor robbant fel az lzrael-barát Dél-libanoni Hadsereg ellenőrizte biztonsági övezeten belül. A helikopter éjszakai gyakorló repülést vég­zett, amikor a robbanás bekövetkezett. A négy olasz béke- fenntartó holttestét már megtalálták, a mentőalakulatok foly­tatják a kutatást az ötödik hollttest után. Vízmegosztás, fenékküszöb „Nézzék meg most az erőművet...!” Julius Binder, a bősi erőmű beruházási igazgatója a szlovák kormányhoz közei álló Siovenská Republika című iap csütörtöki számában két interjúban nyilatkozik az erőművei és a hágai jogvita várható kimenetelével kapcsolatos kérdésekről. MTI ____________________ Az egyik interjú szerzője fel­teszi a kérdést: vajon mit gon­dol Julius Binder arról, hogy Horn Gyula kitérő választ adott Vladimír Meciar kérdésére, ami­kor az - egy telefonbeszélgetés­ben - megkérdezte: vajon érté­keli-e a magyar miniszterelnök, hogy a bősi erőmű megmentet­te Budapestet az árvíztől? Horn akkor azt válaszolta, hogy a bősi kérdésről majd csak a hágai bíróság döntése után essék szó. Binder ezzel kapcso­latban megjegyezte: elvégre választások lesznek. Hozzátet­te azonban, hogy „szó szerint” ismeri Horn - még a hágai per kezdete előtt - elhangzott sza­vait, azt, amikor a magyar par­lamenti ellenzékhez szólva „rendkívül pozitívan” beszélt a bősi erőműről. Binder állítá­sa szerint Horn akkor azt mond­ta: nézzék meg most a bősi erőművet azok, akik egykor környezeti katasztrófáról be­széltek, és az volt a véleményük, hogy a szlovák fél nem tudja majd egyedül felépíteni az ob­jektumot. A beruházási igazga­tó nagyra értékelte, hogy Hóm meg tudott állapodni Meciarral az ideiglenes vízmegosztásról, és a fenékküszöb felépítéséről is meg tudta győzni az ellenlá­basokat. A Siovenská Republika mel­lékleteként kéthetenként meg­jelenik a Vladimír Meciar ve­zette HZDS Slovensko do toho (Hajrá Szlovákia !) című lapja. A melléklet legfrissebb számá­ban Binder teljes újságoldalon ecsetelte az erőmű erényeit. A hágai perről szólva ezt mond­ta: „Ha a jog és a törvény érvé­nyesül, akkor egyértelműen a szlovák fél győzelmére számí­tok. Jóllehet a fennálló politi­kai erővonalak előnytelen helyzetbe hozhatják Szlováki­át, semmiképpen sem helyez­hetik a bűnös szerepébe. Hiszek e jogi intézmény függetlensé­gében” - így Binder, aki a „táj­egység gyöngyének, embertö­megek örömforrásának” nevez­ve a bősi erőművet, és úgy vé­lekedett, hogy az objektum im­már „zarándokhelynek” szá­mít, s aki azt megtekinti, „csak ámuldozik, nem győzi dicsér­ni az erőmű alkotóit, és hangot adni az erőmű alkotói iránt ér­zett hálának, elismerésnek.” Sorozatvetőkkel rakétatámadást intézett a Hezbollah Irán-barát szélsőséges muzulmán szervezet szer­dán késő este Libanonból izraeli állások ellen — jelentette az AFP az lzrael-barát Dél-libanoni Hadsereg nevű katonai szer­vezethez közelálló forrásra hivatkozva. Egyelőre nem tud­ni, a támadásnak voltak-e áldozatai. Közép-európai idő sze­rint 22.00 és 23.00 óra között mintegy negyven, 122 milli­méteres rakétát lőttek ki, melyek egy része az izraeli ellenőrzés alatt álló dél-libanoni biztonsági övezetre hul­lott, a többi pedig az izraeli Naharíja körzetére. A Hezbollah kedden jelentette be, hogy megtorolja azt az izraeli akciót, amelynek során egy helikopteres kommandó hétfőn a szer­vezet öt fegyveresét megölte. A kínai hadsereg és a határőrség egységei nagy szerepet játszanak a muzulmán ujgur szakadárok elleni küz­delemben az ország északnyugati részén elterülő Hszincsiang- Ujgur Autonóm Területen - állapította meg Vang Le-csuan, a Kínai Kommmunista Párt területi szervezetének főtitkára a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg születésének hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A helyi pártvezető szerint a hadsereg és a határőrség a szakadárok és vallási szélsőségesek elleni határozott fellépéssel védi a nem­zeti egységet és a társadalom rendjét. Hszincsiangot zöm­mel muzulmán vallású, török nyelvű népek lakják. A Szov­jetunió felbomlása óta felélénkült a függetlenséget követelő erők tevékenysége ezen a területen. Társulási egyezmény MTI Görögország sajnálattal fogadja „Törökország maga­tartását, amellyel saját érde­kei szerint semmibe veszi és lábbal tiporja a maga által is aláírt törvényeket és megál­lapodásokat” - hangoztatja egy csütörtökön kiadott hi­vatalos athéni közlemény azzal kapcsolatban, hogy Törökország és az 1983-ban egyoldalúan kikiáltott Észak- ciprusi Török Köztársaság nemrég „társulási egyez­ményt” kötött egymással. „Törökország azt a pilla­natot választotta ki az egyez­mény bejelentésére, amikor a nemzetközi közvélemény erőfeszítéseket tesz Athén és Ankara kapcsolatainak nor­malizálására, és amikor tár­gyalások folynak az ENSZ égisze alatt a ciprusi kérdés megoldása érdekében - hang­súlyozza az AFP által ismer­tetett athéni közlemény, majd megállapítja: - E ma­gatartás és az, hogy Török­ország távolról sem nyugati értelemben vett jogállami demokrácia, jelentős akadá­lyokat gördít Törökország európai kilátásai, és a vele való együttműködés elé.” A dokumentum végül megállapítja, hogy Görögor­szág „a ciprusi kormánnyal együttműködve, az ENSZ- határozatoknak és a nemzet­közi jog előírásainak meg­felelően védeni fogja Ciprus szabadságát”. A ciprusi kormány szerdán elítélte a Törökország és csak az ankarai kormány által el­ismert Észak-ciprusi Török Köztársaság között aznap megkötött társulási szerző­dést — jelentette az AFP. „Törökország a provoká­ció, a fenyegetések és a nem­zetközi közösség..., de fő­ként az ENSZ és az Európai Unió zsarolásának politiká­ját választotta”, jelentette ki Manolisz Krisztofidesz cip­rusi kormányszóvivő. „Az elnök figyelemmel követi az helyzetet, és a kér­dést a nemzeti tanács csütör­töki ülésén is megvitatják” - tette hozzá a szóvivő a te­levíziónak nyilatkozva. A nemzeti tanácsban a ciprusi görög pártok vezetői foglal­nak helyet. A szóvivő szerint a társu­lási megállapodás aláírása Glafkosz Kleridesz ciprusi elnök és az 1983-ban önha­talmúlag kikiáltott ciprusi török államalakulat vezető­je, Rauf Denktash augusztus 11—16-án az ENSZ égisze alatt Genfben tartandó rende­zési tárgyalásaira is kihatás­sal lesz. Átvilágítás mtT~ A La Libre Belgique című napilap csütörtökön rövid írás­ban foglalkozik a magyarorszá­gi átvilágítással. Az írás 4. ré­sze annak a sorozatnak, amely Kelet-Európa szembesül múlt­jával címmel olvasható külön­böző országokról a katolikus, független újságban. A lap egyebek között megál­lapítja, hogy Magyarországon a kommunizmus békés felszá­molása nem adott alkalmat számlák rendezésére, miként ez például az egykori titkos ren­dőrség kapcsán Csehszlová­kiában vagy az NDK-ban tör­tént. Szemben a csehszlovák vagy keletnémet példával, Ma­gyarországon a lakosság nem mutatott erős bosszúvágyat. Sokatmondónak tartja a szer­ző, hogy az „átvilágítási tör­vényt” néhány hónappal az 1994-es parlamenti választások előttre időzítették. A konná- nyon lévő MDF-kormány ke­resztülvitte, hogy külön is utal­janak benne az 1956-os forra­dalom leverése után alakult milíciára, ezzel remélvén útját állni a szocialistákat vezető Horn Gyula előretörésének.- A főnök üzeni, hogy a „Piros rózsák beszélgetnek” nincs meg. Nem lenne jó helyette a „ko-ko dzsámbó”? Nehéz a közel-keleti béke útja Husszein, Clinton, Albright Husszein jordániai uralkodó szerda este a közel-keleti békefolyamat folytatását sürgette, és kijelentette: kész fogadni Ammánban Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt. Az uralkodó izraeli újságíróknak nyilatko­zott, akik egy izraeli szakszervezti küldöttséget kísértek a Jordániái fővárosba. MTI _______________ „M indig is hangoztattam, ha (Netanjahu) a béke mellett dönt - és úgy gondolom, nincs más alternatíva -, itt partnerre és ba­rátra talál, aki minden tőle telhetőt megtesz ennek az álomnak a megvalósításáért - tette hozzá a hasemita uralko­dó, akit az AFP idézett. Izraeli hivatalos források sze­rint Netanjahut hivatalos láto­gatásra hívták meg Ammánba, de az utazás időpontját még nem tisztázták. Az izraeliek és palesztinok közötti bizalom nélkül lehetet­len előrevinni a béke ügyét a Közel-Keleten - hangoztatta szerdai washingtoni sajtóérte­kezletén Bili Clinton amerikai elnök. Amíg a felek nem bíz­nak egymásban, és az izraeliek úgy vélik, hogy Arafat és a Pa­lesztin Hatóság nem lesz száz- százalékos erőfeszítéseket a biztonságért, addig nem lehet előrevinni a békét” - idézte az amerikai elnököt az AFP és a Reuter. Arra kérdésre válaszolva, hogy vajon a palesztinok együtt- működnek-e biztonsági téren, Clinton így válaszolt: „Nem mondhatom, hogy állandóan százszázalékos lenne az erőfe­szítés”. Kevéssel a fehér házi sajtó- tájékoztató előtt Madeleine Albright külügyminiszter a wa­shingtoni nemzeti sajtóklub­ban fejtette ki az Egyesült Ál­lamoknak a Közel-Kelettel kapcsolatos álláspontját. Bejelentette, hogy augusztus végéig a térségbe kíván láto­gatni, de utazása a biztonsági helyzet javulásától függ. Albright szerdán telefonon beszélt Benjamin Netanjahu iz­raeli kormányfővel arról, hogy Izrael akkor hajlandó a Palesz­tin Hatóság részére pénzössze­geket ismét átutalni, ha a palesz­tinok megosztják velük a felde­rítés által gyűjtött információ­kat és letartóztatják a szélsősé­geseket. Albright, csakúgy mint Clinton, bírálta az izraeli egy­oldalú lépéseket, beleértve a telepesítési politikát, amely fel­dühítette a palesztinokat. A guaitti katasztrófa MTI Bili Clinton amerikai el­nök szerdai sajtótájékoz­tatóján részvétét fejezte ki a KAL dél-koreai légitár­saság Guam-szigetén le­zuhant gépén szerencsét­lenül jártak hozzátartozó­inak. Az elnök elmondta, hogy elismerését fejezte ki Carl Gutierrez guami kor­mányzónak, aki szemé­lyesen is részt vett a men­tésben-jelentette az AFP és a Reuter. Az elnök bejelentette, hogy az amerikai közleke- désbiztonsági hivatal (NTSB) és a légiközleke­dési hatóság (FAA) fogja irányítani - más szerveze­tek közreműködésével - a katasztrófa körülményei­nek kivizsgálását a hely­színen. Szerdán megérkezett az NTSB-hez a szerencsétle­nül járt Boeing 747-es fe­kete doboza, és azonnal megkezdték a vizsgálatot. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy két, nagyfokú égési sebek gyógyítására szakosodott egészségügyi osztag ka­pott parancsot, hogy Gu- amra utazzon a szerencsét­lenség túlélőinek ápolásá­ra. Mindkét csoport egy orvosból, két ápolónőből és egy, légzőszervi elég­telenségek gyógyítására szakosodott szakember­ből áll. Az áldozatok hozzátar­tozói között volt egy Ka­liforniában élő koreai asszony is, aki férjét az 1983-ban a szovjet légierő vadászgépe által lelőtt KAL-gépen veszítette el, a guami járaton pedig unokahúga, egyik nővére és tíz másik családtagja utazott. Egyelőre nem tudni, túlélték-e a balese­tet, mivel szerda estig nem hozták nyilvánosságra sem a túlélők, sem az ál­dozatok névsorát. A Yonhap dél-koreai hírügynökség csütörtök hajnali jelentése szerint a szerencsétlenségnek 225 halálos áldozata volt. Ed­dig hetven holttestet szál­lítottak kórházba a ka­tasztrófa színhelyéről. A 29 túlélő közül tizen­hatot az amerikai haditen­gerészet kórházában ápol­nak, tizenhármat pedig a guami Memorial kórház­ban. Négyük állapota vál­ságos, ketten közülük sú­lyos égési sebeket szen­vedtek. A túlélők között huszonkét koreai, öt ame­rikai, egy új-zélandi és egy japán állampolgár van. A KAL dél-koreai légi- társaság 801-es, szöul- guami járata közép-euró­pai idő szerint kedd este zuhant le, fedélzetén 233 utassal - főként dél-kore­ai nyaralókkal és nász­utasokkal -, valamint 21 ' főnyi személyzettel, rö­viddel a leszállás előtt, rossz időjárási körülmé­nyek közepette, mintegy három mérföldnyirc Aga- na nemzetközi repülő­teréről a Nimitz Hill er­dővel borított oldalára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom