Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-08 / 184. szám

100 y 'V/im 1 Mezőgazdaság 1997. augusztus 8., péntek Zöldségbemutatók Munkatársunktól Ipariparadicsom- és kordo- nos konzervuborka-bemuta­tót szervez a megye tizenkét pontján a holland Nunhems Zaden vetőmagforgalmazó cég. A helyszíni szemlével egybekötött tájékoztatókon szó lesz az intenzív uborka­termesztés és az ipari paradi­csom termelésének technoló­giájáról, a tápanyagutánpót- lásos, öntözéses hozam foko­zásáról, az aktuális növény- védelemről, a nagyfokú ned­vesség okozta tápanyagellá­tási zavarok kiszűréséről, a fekete és a lila fóliás földta­karásról. A bemutatók ideje és hely­színe sorrendben a követke­zőképpen alakul: augusztus 8., péntek 10 óra Nyírbogát, majd 14 óra Máriapócs; au­gusztus 11., hétfő 10 óra Pátyod, 14 óra Ura; augusztus 12., kedd 10 óra Geszteréd, 14 óra Bököny; augusztus 13., szerda, 11 óra Nyírtura, 15 óra Anarcs; augusztus 14., csü­törtök 11 és 13 óra Kótaj és augusztus 15., péntek 17.30 és 19 óra Ófehértó. A szakmai be­mutatók helyszínét táblákkal jelzik a szervezők. Szegények gyümölcse Munkatársunktól Szegények gyümölcsének is nevezték régen az eper­fát. Út szélen, árokpraton és minden gyenge termőké­pességű helyen megél ez az igénytelen fa. Nem kellett permetezni, és az sem szá­mított, ha a selyemhernyó tövig lerágta róla a levele­ket, a következő évben ugyanúgy kihajtott. Még Arany János a Családi kör című versében is említ egy eperfát, amely valamikor a paraszti porta elengedhetet­len része voll. Emlékszem, gyermekko­romban Nyíregyházán, a Kótaji utca két oldalán szin­te csak eperfák voltak. Alig győztük kivárni, míg meg­érett a termés, már majszol­tuk a lila vagy a fehér epret. Az utca páros oldalán az elektromos légvezeték miatt rendszeresen tövig lemet­szették az ágakat, mégis te­remtek a fák. Falusi portákon még ma is fellelhető néhány eperfa, de a kiöregedett egyedeket csak ritkán pótolják új haj­tásokkal, pedig nagyon könnyű szaporítani. Elég egy legalább kétéves, sarja- dásra képes ágrészt ledugni a földbe, és két éven belül már megkóstolhatjuk az első termést. Metszést nem igényel, legfeljebb csak ko­ronaalakítást. Udvarunk dí­sze is lehet egy nagy lomb- koronájú eperfa, de ebben az esetben a csemete növe­kedésekor folyamatosan le kell vágni az alsó ágakat. Tüskét, tövist nem növeszt, gyerekek is könnyen fel­mászhatnak rá. Agai erősek, akár gyerekhintát is köthe­tünk valamelyik vízszintes hajtására. Keheiy-lombko- rona növesztésével akár madárlesnek is jó helyet ad­hat. A tinédzserek szívesen bújnak el a világ szeme elől egy kis diskurzusra. Az eper­fa lombja erre is alkalmas. Gyümölcsérés idején a ka­csák már csapatostól lesik, mikor pottyan le számukra a finomnak ígérkező falat. Amikor esténként a gazda megrázta a fát, minden ba­romfi szélsebesen futott, hogy neki is jusson a man­nából. Ha a kiskacsák meg­tömték begyüket érett eper­ből, jó ideig nem kértek enni. Cukor, vitamin, ásványisó és még ki tudja mennyi hasznos anyag lapul benne. Faiskolai lerakatokban nem kapható eperfacseme­te, pedig jó lenne, ha újra elterjedne, akár városi ud­varokban is. Sokan amiatt ódzkodnak, hogy a lehulló gyümölcsre hamar rájárnak a darazsak, és a lila eper minden ruhaneműt megfog, amivel érintkezik. Lehet, de a gyerekekkel kevés olyan hangulatos dolog történhet, mint amikor eper­rel összemaszatolhatják magukat. Elmúlt őszön én is ültet­tem egy sudár eperfát, és idén nyáron már csipeget­tünk róla. Négy almafányi termőterületet hagytam a lombkoronának, hadd nő­jön nagyra. Hétről hétre kiskerte Paradicsomdömping Fekete Tibor (Új Kelet) A nagyüzemi táblákban para­dicsomvész pusztít, de szerencsé­re a kiskertekben ez kevésbé érzékelhető. E hét végére már nagy mennyiségben érik a para­dicsom, és akár a befőzésre is le­het gondolni. Tévhit azonban, hogy befőzésre minden zöldség, vagy gyümölcs megfelel. Az esős időben kicsattant termés, amely ráadásul romlásnak indult, még a felfőzés ellenére sem igazán jó alapanyag. Nem kell azonban minden romlott szemet kidobni. Amelyik kívülről penészes, de még kemény maradt a húsa, ab­ból ki kell vágni a romlott részt, a többi még felhasználható. Ame­lyik már meglöttyedt, azt semmi­képpen ne tegyük az ép szemek közé. Akik nagyobb mennyiség­ben főznek be paradicsomot, azoknak érdemes az ilyen félig romlott szemeket külön edény­ben főzni, nehogy.az egészet ek rontsák. A szedésnél ügyelni kell a pa­radicsomhajtásokra, mert eléggé rideg szárúak, és könnyen elpat­tannak. Ha véletlenül mégis le­törne egy kis ág, akkor még nem kell eldobni az éretlen szemeket. Most már ne halogassuk to­vább a leérett málnavesszők el­távolítását. Ezek a hajtások jövőre már úgysem teremnek, a ritkább, szellősebb ültetvényben erősebben növekednek a jövő évi termőhajtások. Könnyebben be­érnek a vesszők, és az amúgy fagyérzékeny málna jobban, átvé­szeli a telet. Száz forint a vöröshagyma. A tavalyi termés már régen megrom­lott, az ideiből pedig csak az előhajtatott ágyásokat lehetett eddig felszedni. Várhatóan két hét múlva már elszáradnak a hagyma zöld részei, és a homo­kosabb talajon már szedésre al­kalmassá válnak. Amennyiben mégis maradna ez a csapadékos nyár, akkor is fel kell szedni a hagymát, és fedett, de napsütéses helyre kirakva pár nap alatt meg­szárad. Érdemes azonban még cgy-két hétig kiterítve raktároz­ni, hogy á téli betárolás alatt ne­hogy megpenészedjen. Megkezdhetjük a sövénygyü­mölcsfák hajtásválogatását. Elő­ször a keresztbe lütó, vagy beteg ágakat vágjuk ki. Ezután az iker­hajtások közül az erősebbeket hagyjuk meg. A vegetációs idő­szak hátralévő részében még ma­rad ideje a növénynek, hogy beér­lelje a vesszőket, és tavasszal már csak a termőre metszés marad. Ilyenkor még könnyen alakít­hatjuk a fiatal gyümölcsfák haj­tásait. A 2-3, de még a négyéves fáknak is a 40-50 centiméteres hajtásait vízszintesre kikötve termőkaros orsót képezhetünk, ami a későbbi termőágak metszé­sét nagyban segítheti. Az ágvé­geket még nem kell lemetszeni, de ha betegségek tüneteit tapasz­taljuk a kis fákon, akkor érdeme­sebb lemetszeni, mint hagyni a továbbterjedését. Célszerű már most előkészíteni a szamócatelepítés helyét. Sekély és bojtos gyökérzete van a földi- epernek, ezért nem kell túl mé­lyen átforgatni a termőtalajt, de a felső rétegének mindenképpen porhanyósnak kell lenni. Talaj­fertőtlenítés nélkül túl nagy koc­kázatot vállalnánk, ezért legalább Arvalinnal és Basudinnal kezel­jük a talajt. Az elhanyagolt, meg- mú'velctlen földeken elszaporod­tak a hangyák. Ellenük már ha­tástalanok lehetnek a szokásos ta­lajmérgek, érdemes megpróbálni egy 0,025 százalékos hígításé Bi 58 vegyszeres beöntözést. A szer hatékonyságát növelhetjük, ha a kiöntözést követően még árasztá­sos öntözéssel is ..rásegítünk". Csonthéjas gyümölcseink las­san elérik végleges méretüket. A túlterhelt ágak az első szellőre képesek letörni, érdemes azokat alátámasztani. Legegyszerűbb módja, amikor csak keresztbe összeszegelt léceket rakunk az ágak alá (képünkön). A hagyo­mányos fajtájú szilvák nyári hul­lása természetes.mindaddig, amíg a termésnek legalább a fele a fán marad. Az újabb fajtáknál, mint a Stcnli vagy a Blufri már nem jellemző a terméshullás. A szil­vafákat most leginkább egy bar­na levélfoltosödást okozó gom- bábetégség károsítja; Á korai faj­ták kivételével még lehet hosz- szabb élelmezés-egészségügyi várakozási idejű szereket alkal­mazni. Igazából ezek hatásosak a fertőzés leküzdésére. Vannak ugyan úgynevezett háromnapos szerek is, de ezek kicsit drágák, és kevésbé hatásosak. Egyes he­lyeken szintén a szilvafákat ká­rosítja a kaliforniai pajzstetű és a szilvamoly. Érdemes kipróbálni a Sevin 85 WP-t, vagy a Safidon 40 WP nevű szereket. Már régen túl vagyunk a cse­resznye- és a meggyszüreten, de most se hanyagoljuk el ezeket a fákat. A levéltetvek, poloskák, vagy a kéregmolyok előszeretet­tel lepik meg ezeket a fákat. En­nek legbiztosabb tünete, amikor a szívókártevők hatására elkez­denek fodrosodni a hajtásvégek. A pennetezéskor, ha nem felszí­vódó szert használunk, ügyel­jünk, hogy a levél fonákára is jus­son a méreganyagból. Másodvetésű és másodülteté- sű növénykultúrákat is most kell telepíteni. A téli káposzta, a feketeretek, vagy a zöldborsó még biztonsággal vethető, ültet­hető. A téli káposztát általában 30x30 cm-es kötésben ültetik. Most elég nedves a talaj a palán­tázáshoz, különösebb öntözést nem igényel, de a talajtömörítést követően azért érdemes töven­ként legalább fél liter vízzel el- iszaposítani a földet, hogy a haj­szálgyökerek között ne maradjon levegő, mert ez gyökérpenésze­dést okozhat. Remélhetően idén utoljára kell kötözni a szőlőt. A fürtök szépen fejlődnek, és remény van a jó ter­mésre. A kacsolás most azért is fontos, mert a felesleges zöldhaj­tás csak vizet és tápanyagot szív el a növénytől, ráadásul árnyékot vethet a tőke alsó részeire. A napi átlaghőmérséklet húsz fok köze­lében alakul, ami a csapadékos, nedves időjárást figyelembe véve kedvez a gombabetegségeknek. Ehhez társul még a fürtrothadást okozó spórafertőzés. Érdemes még Orthocid vagy Dithane M 45-ös szettel permetezni a szőlő- ültetvényekben. ■ • Évente két időszak alkalmas a pázsitvetésre, kora tavasszal és így a nyár vége felé. Minél sű­rűbben vetjük a magot, annál na­gyobb a tápanyagigénye. Vetés előtt legjobb birkatrágyával fel­javítani a talajt. Ennek legmaga­sabb a nitrogéntartalma, és az is­tállótrágyával ellentétben vi­szonylag egyenletesen elosztha­tó. A szerves trágyát legfeljebb csak űz centiméter mélyen kell a talajba forgatni. A pázsit helyét „biliárdasztal” simaságúra kell egyengetni..A magot szórjuk a talaj felszínére, gereblyézzük be, majd hengereljük, vagy lapogas- suk le. Végül még a nedves talajt is öntözzük be. Ügyeljünk arra, hogy ne sok vetőmag maradjon a felszínen, mert az odacsalogat­ja a madarakat, és utána már könnyen kiszedik a földből is a fűmagot. Ha mégis azt tapasztal­nánk, hogy veteményünkre raj ár­nak a galambok, lazán helyez­zünk néhány száraz ágat a földre. A madarak nem szívesen búj- kálnak alatta, és előbb-utóbb más ..legelőt” keresnek. Térdkalács F. T. '(Új Kelet) __ Az emlősök családjába tartozó élőlények csontvá­za sok hasonlóságot mutat. Például az egérnek és a zsi­ráfnak is ugyanúgy hét nyakcsigolyája van, mint az embernek. Hasonlóság még, hogy a sertésnek is van térdkalácsa. Erre akkor jöttem rá, mikor legutóbb egy egész sertéscombot vettem Nyíregyházán, a Búza téri piac együk szak- üzletében. A porcogón kí­vül találtam még a „szín­hús” között keresztcsontot, csonthártyát és inas része­ket is. Természetesen mind­ezt sertéscomb áron. A hús feldolgozásakor az oda nem illő részeket egy tá­nyérkára összegyűjtöltem, és első felháborodásomban vissza akartam vinni, de haragom elmúltával in­kább a kutyámmal etettem meg. Május óta meredeken ível felfelé az élősertés fel- vásárlási ára, ami természe­tesen a húsboltok ártájé- koztatójáp .is megjelenik. Elszegényedő, világunk­ban mind kevesebben tehe­tik meg, hogy színhúst vegyenek. Éppen ezért várható el joggal, hogy az ember a pénzéért azt kap­ja, amit megfizetett. Nem is tettem volna szóvá, ha egyedi esetről lenne szó, legfeljebb abba a boltba nem mennék többet, de úgy tapasztaltam, hogy ez már jelenség. Az árüt a szebbik felével kifordítva helyezik a hűtőpultra, és csak otthon derül ki, mi van a belsejében. Ez a fajta kereskedői szemlélet ide­haza még csak-csak elvisel­hető, megszoktuk. Ha azon­ban Európába akarunk me­netelni, ott nem tűrik el ezt a vevőt megkárosító maga­tartást. Nyugaton már régen túlkínálat van, és ott elég egyszer becsapni a vásár­lót, kétszer már nem nyílik alkalma az ilyen lelketlen hentesnek. Korábban is volt már arra precedens, hogy néhány tisztességte­len kereskedő egy egész ország hitelét elrontotta, és attól kezdve minden egyes hússzállítmányt tételesen átvizsgáltak. Nem kellene ennyire hátrányos helyzet­be hozni hazánkat már a rajt előtt. Az arra jogosultak előtte is tehetnének valamit. Pél­dául rendszeresebben el­lenőrizni a kínált portékát, és visszatartó erővel ren­delkező bírságokkal elejét venni a vevők megkárosí­tásának. Nem hiszem, hogy meg kellene várni, amíg a becsapott vásárlók pa­nasszal fordulnak a fo­gyasztóvédelmi főfelügye­lőséghez. Egyébként is nem csak az ő kötelessé­gük az ellenőrzés. Minden­féle kereskedelmi egység­ben kötelező jól látható helyen kifüggeszteni a fel­ügyeleti szervek nevét. Konkrétan rájuk gondol­tam. Rajtuk kívül még az állategészségügy is hiva­tott rajtaütészerű ellenőr­zésre. Lehet, hogy a sok bába közt elvész a gyerek? A kép is alátámasztja: az alátámasztás szükséges Fotó: Csonka

Next

/
Oldalképek
Tartalom