Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

Gazdaság 1997. augusztus 29., péntek Presztízs B. L. (Új Kelet) ________ Tö rök Marianna, a Non­profit Információs és Oktatási Központ igazgatónője három hónapos amerikai tanulmány­úiról tért vissza. Azt volt mód­ja megismerni, hogyan is vi­szonyulnak a nagy- és kisvál­lalatok a különböző célok tá­mogatásához. Ezek lényegé­ben az oktatás, a művelődés, a művészet, a humanitárius feladatokat foglalják maguk­ban. Beszélgetésünk során el­mondta: számára a legna­gyobb tanulság az volt, hogy az Egyesült Államokban a nagyvonalúan adakozó cé­gek forgalmán is mérhető a vásárlók, a fogyasztók rokon- szenve. Ami azt jelenti: az adományozás, a közösségi célok támogatása, a nonprofit szektor felkarolása nem egy­szerűen adózási kérdés. Ha úgy tetszik, a rokonszenvet is erősíti, ami aztán a gazdasági szférában is lecsapódik. Nos, mi ettől még messze állunk. Még a tőkeerős cégek is csak óvatosan támogatnak jó ügyeket, bár törekvések már érzékelhetőek, hogy va­lami változóban van. Ugyan­akkor az is igaz, ezek a jó tö­rekvések nálunk nem kapnak kellő nyilvánosságot. Ez hi­bája az adakozónak is, de a sajtó is ludas abban, hogy a pozitív jelenségeket nem na­gyon kedveli. így aztán a köz­vélemény sem tud arról, hogy­ha valaki igazán jó szándék­kal és elegánsan a zsebébe nyúl, hogy segítsen másokon. Pedig az ilyen információ iga­zi közügy, jogunk van tudni, hogy hasznából ki hogyan áldoz olyan dolgokra, ame­lyek ezreket érintenek. Ha valaki azt gondolja, hogy a hamarosan a T. Ház elé kerülő nonprofit törvény változat ezen, az téved. Ez nem törvényi ügy, ez szemlélet kérdése. Hadd tegyem hozzá, évek óta létezik egy díj is, amit a legjelentősebben szponzo­rálók kapnak. Kapott ilyet már az Intereurópa Bank is, de a múlt évben például egy pék­ségnek adományozták, mert folyamatosan segíti a szegé­nyeket, időseket, 'hajléktala­nokat. De ki hallott ezekről: ki látta a televízióban? A Tö­rök Mariannával folytatott beszélgetés során derült ki: az amerikai vállalatoknál vagy külön személy, vagy osztály, vagy éppen egy saját alapít­vány foglalkozik az adomá­nyozással. Vagyis nem ötlet- szerűségről van szó, nem pil­lanatnyi hóbortról vagy fi­lantrópiáról, hanem megter­vezett folyamatról. És lénye­gében az sem baj, hogy a tisz­tességes adakozó ebből erköl­csi hasznot is húz, ami átvál­tozhat dollárokra is, ami... Szóval a dolog folytatódik, megsokszorozódik, és min­denki jól jár. A presztízs - ez talán a va­rázsszó. Aki ad magára, aki kívánja, hogy tekintélye le­gyen, az nem sajnálja a pénzt jó célokra fordítani. Tény, hi­telesebbé, megbízhatóbbá tesz egy-egy vállalkozást, ha tudják róla, hogy nyereségét hajlandó megosztani a társa­dalom rászorulóival, a kultú­ra embereivel, a művészekkel, az idős emberekkel, a gyer- mekinézményekkel, az egész­ségüggyel. Szeretném hinni, hogy ebbe az irányba tartunk. És örvendezve olvasnám, hal­lanám és látnám a napi hír­adásokban azok nevét, akik immár ilyen szemlélettel gaz­dálkodnak. Adjunk teret a jó­nál, a nemesnek! A mi vilá­gunk lesz szebb tőle. Ültetési szezon Aratás után, szüret előtt F. T. (Új Kelet) ____________ Mi nden jó, hajó a vége, tart­ja a közmondás, és a gabona- betakarításra most különösen illik a megállapítás. Kései ta­vaszkezdet, majd korai nyár, végül éppen az aratás kezde­tekor „kellemes” októberi idő jellemezte az idei vegetációs időszakot. Péter-Pállal mintha véget ért volna a nyár, és sehogysem akartak beérni a gabonasze­mek. A learatott termésnek magas volt a víztartalma, a szá­rítók pedig nem győzték a munkát, végül sokan félbe is hagyták a betakarítást. Július utolsó hetére javult va­lamit a helyzet, de az idő telté­vel jelentősen megnőtt a gaz a táblákban. A búzában, különö­sen a vetőmagtermő területeken már a kalászban kezdett kihajta­ni a szem, és legalább tíz száza­lékos veszteséget okozott. Augusztus első hetére fejezték be az árpa aratását. A termésát­lagok a körülményekhez képest jónak mondhatók. Megyénkben 5727 hektáron vetettek őszi ár­pát, és 33,3 mázsás átlagtermést regisztráltak. Tavaszi árpából 6508 hektáron átlagban 30,4 mázsa termett. A búza betakarí­tásával csak nemrég végeztek. Az ötvenötezer hektáron alig több mint 37 mázsányit vágtak le átlagban. Természetesen az átlagtól lényeges eltérések mu­tatkoztak. Akik idejében elvé­gezték a gyomirtást, a talajerő­utánpótlást, és nem mélyen fekvő területen termeltek, azok korán kezdhettek az aratáshoz. Nekik például búzából ötven mázsa feletti terméshozam mu­tatkozott. A gazos, vizes és gyenge termőképességű föl­dekről pedig alig több mint húsz mázsás termést takaríthattak be hektáronként. Ekkora eltérés a nagy átlagtól korábban nem mu­tatkozott. A szaktárca jó-köze­pesnek ítélte az idei gabonater­mést. Ha az elmúlt évihez vi­szonyítjuk, akkor körülbelül 15-20 százalékkal termett több. A termésbecslés reálisan beiga­zolódott. Bár jelentős gabonatermő-te- rületek vannak megyénkben, de az igazán ismert és jellemző, mezőgazdasági kultúránk a sza­bolcsi alma. Sajnos még mindig a léalma ára érdekli legjobban a gazdákat. Azért sajnos, mert iga­zán csak a léalmából nem lehet gazdaságosan termelni. Elsősor­ban az exportminőséget kellene megcélozni, hisz erre vevő a fize­tőképes piac, és a léalmának csak kiegészítő bevételnek kel­lene lenni. A kivitelre alkalmas, főleg új fajtájú almáért jól fizetnek, de a néhány évvel ezelőtt megkez­dett fajtaváltás jótékony hatását csak az ezredforduló tájékán ér­zékelhetjük. Akármilyen furcsán hangzik, de augusztus utolsó he­tében kezdődik a telepítési szezon. Leghamarabb a földiepret és a málnát lehet ültetni. Már többször megírtuk, hogy mindkét haszonnövénynek sekély gyökérzete van, ezért hosszabb idő kell a megere- déshez. Csak a megerősödött növény képes átvé­szelni a téli fagyokat, és ezért szükséges a korai szaporítás. A vénasszonyok nyara alatt még elegendő napfényhez jutnak a növények, és kellő tápanyagtartalékot tudnak felhalmozni a kora tava­szi induláshoz. Fekete Tibor (Új Kelet) Úgy tűnik, maradt az au­gusztus második felére jel­lemző gyökeres időjárás-vál­tozás, bár ezt senki sem hiá­nyolja. Elmaradt, mint ahogy kiesett a naptárból a júliusi nyár is. Az évszázados nega­tív rekordokat döntögető hi­deghullám nem igazolja az üvegházhatást és globális felmelegedést jóslókat. In­kább szélsőségekben jelenik meg a Föld időjárás-változá­sa. Jót tesz ez a meleg a még érésben lévő gyümölcsök­nek, és különösen a dinnyé­sek örülhetnek az ilyenkor szokatlan harminc fokos fel- melegedésnek. Mint ismere­tes, a korai palánták nagy ré­szét elpusztította egy eddig szokatlan betegség, a ké­sőbbi magról vetett töveken pedig még nem érett be a ter­més. Ezért ötven forint kiló­ja a dinnyének. Már el lehet kezdeni az örökzöld és a tűlevelű sövé­nyek metszését, alakítását. A fazonra nyírt bokrok az oldal­részen legalább annyi hajtást hoznak, mint a tetején. Arra kell csak ügyelni, hogy akár a sövény, akár a bokor formá­jú örökzöld lombkoronáját mindig kúposra vágjuk. A függőleges felületről nehe­zebben tudnak kihajtani és előbb-utóbb elszáradnak az alsó levelek, felkopaszodik a növény. Ellentétben a lomb­hullató növényekkel, az örök­zöldeket augusztus utóján, de legkésőbb szeptember elején lehet telepíteni. Néhány na­pon belül várhatóan hide­gebbre fordul az időjárás, és könnyebben megerednek a kis csemeték. Az örökzöldek közül a fenyőfélékre leg­jellemzőbb, hogy levélzetük kilenctized részét elhullatják. Az ültetést követően akár a lombfelület egyötödét is elve­szíthetik károsodás nélkül. A gond akkor kezdődik, mikor már oda a levélzet fele. Ezek vízigényes növények és érzé­keny a gyökérzetük. Különö­sen fontos, hogy legalább az ültetéskor iszapoljuk be a tö­vét, mert a léggyökér (amikor közvetlenül a levegővel érint­kezik, a hajszálgyökérzet) ko­moly penészedést okozhat, ami elhaláshoz és a gyökérgomba- betegségekhez vezethet. A szőlőérés legbiztosabb jele, amikor elkezd véko­nyodni a szemeken a héj, és kezd áttetszővé válni a gyü­mölcshús. A korai fajtákat, mint a Feri szőlő, a Csaba­gyöngye, esetenként a Zala- gyöngye már szedésre érett. A direkttermő fajták közül a vi­lágosabb színűek is néhány napon belül beérnek. Akiknek vegyes telepítésű a szőlőültet­vényük, azok most jelölhetik ki a szaporításra szánt töveket és azokat is, amelyeket érde­mesebb kivágni. A csemegeszőlők növény- védelménél gondoljunk az élel­mezés-egészségügyi várako­zási időre. A már lepermetezett és felszáradt fürtöket úgy véd- hetjük meg a darazsaktól, hogy necchálóval, vagy akár szimp­la gézzel tekerjük be a szeme­ket. Kevésbé éri szürkerotha­dás. Arra kell csak ügyelnünk, elég szellős legyen a védő­réteg, mert különben beposhad a szőlő. Embert bankjáról. (TÍT) HYPO Somogyi Imre fiókvezető HrPO-BANK Hungária Rt 4400 Nyíregyháza Kossuth Lajos tér 3. Telefon (06-42) 501-010 Telefax (06-42) 501-020 Nyíregyházát is megkoronázzuk A HYPO-BANK Hungária Rt. az egyik legnagyobb, 160 éve fennálló német kereskedelmi bank magyarországi leányvállalata. Nyíregyházán, a Kossuth téri Koronában megnyitottuk új fiókunkat, amely teljes körű banki szolgáltatást nyújt magán- személyek és cégek számára egyaránt. Válogatott, a helyi sajátosságokat jól ismerő szakembereink és szolgáltatásaink magas színvonala biztos alapot jelent a hosszú távú, eredményes együttműködéshez. Rendkívül fontos számunkra az időtálló és személyes kapcsolattartás, ezért ügyfelünk a különböző bankügyletekben mindig saját tanácsadó­jához fordulhat. A HYPO-BANK mindig megbíz­ható és elérhető partner, akár egy igazi jó barát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom