Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

J Szabadon engedik a fehérorosz hatóságok az ŐRT orosz tévécsatorna két letartóztatott újságíróját. Erre tett ígéretet csütörtökön telefonon Borisz Jelcin orosz el- nöknek Alekszanclr Lukasenko fehérorosz államfő. A megál­lapodásról Jelcin számolt be újságíróknak, hangsúlyozva, hogy a beszélgetés során nem gyakorolt semmiféle nyomást Lukasenkóra. Az orosz elnök beszámolója szerint a Minszk- ben tárgyalóJevgenyij Primakov orosz külügyminiszter már hozzá is látott vendéglátóival a megfelelő nyilatkozat meg­szövegezéséhez. Jelcin egyben ígértet tett arra, hogy a Moszkva alapításának 850. évfordulójára az orosz fővárosba látogató fehérorosz elnököt személyesen is fogadja. Lengyel határőrök csütörtökre virradóra Görlitztől északra Piensknél elfogtak 117 román állampol­gárt, akik a Neisse folyón át megpróbáltak bejutni Németor­szágba. Az év kezdete óta ez volt a legnagyobb csoport, amelyet Lengyelországban a határon történő illegális átke­lés közben elfogtak. A határőrség szóvivője elmondta, hogy a csoportot, amelyben 52 gyerek volt, egy busz hozta a határ közelébe. A lengyel sofőrt letartóztatták. A lengyel határőrök idén 3400 embert fogtak el a német határ mentén szökési kísérlet közben. A Mir űrhajósai csütörtökön megkezdték a Krisztái! modul tudományos berendezéseinek újraindítását. A modult két hónappal ezelőtt, június 25-én kellett csak­nem teljesen áramtalanítani, amikor a Progressz teherűrhajó belecsapódott az űrbázisba, s drasztikusan lecsökkent az energiarendszer teljesítménye. A múlt héten sikerült viszont ismét bekapcsolni a sérült Szpektr modul napelemeit, s a Krisztall páramentesítését követően ismét működhetnek a tudományos berendezések, amelyeket egyenként ellenő­riznek és kapcsolnak be. Anatolij Szolovjov parancsnok, Pavel Vinogradov fedélzeti mérnök és a NASA fizikusa, Michael Foale folytatta az előkészületeket a szeptember 3- ra tervezett űrsétára, amelynek célja a Szpektr külső sérülé­seinek felmérése. Ismét öldöklésekről számoltak be az algéri­ai lapok csütörtökön: Sersell mellett öl gyerek torkát elvág­ták, Maszkarában, Tiaretben és Szaidában 16 lakost gyil­kollak meg. Egy fegyveres csoport kedden elvágta öt pász­torgyerek torkát a nyugat-algériai El Hamidia városát övező dombokon, Sersell település peremén-adta hírül az El Vatan. Egy másik csoport aznap éjjel a Maszkara melletti Hasem tanyán kilenc embert gyilkolt le hasonló módon - írta több független újság. Az El Vatan szerint az Órán és Maszkara közötti országúton, Dublinu határában hevenyészett álposzt­nál fegyveresek megállítottak hat személyt, majd szintén elmetszették a torkukat. Végül az El Manáa sátortábornál is megöltek egy férfit, ötöt pedig kiráncigáltak autójukból. Az orosz elnök sajtószóvivője csü törtökön Moszkvában cáfolta, hogy a jelenleg Minszkben tárgyaló Jevgenyij Primakov hamarosan megválna külügy­miniszteri posztjától. Szergej Jasztrzsembszkij a fehérorosz államfő egy sajtónyilatkozatára reagált, amelyben Alek- szandr Lukasenko azt állította: Moszkva tudja, hogy értel­metlen dolog nyomást gyakorolni a minszki vezetésre az ŐRT orosz közszolgálati tv-csaloma két letartóztatott mun­katársa ügyében. Mégis Minszkbe menesztették tárgyalni Primakovol, valószínűleg azért, hogy lejárassák. Az orosz szóvivő közvetve rendreutasította Lukasenkót, amikor ki­fejtette: a nemzetközi kapcsolatokban nem szokás minősíteni más országok vezetőit. r Életének 74. évében meghalt Aharon Meir, Magyarország tel-avivi tiszteletbeli konzulja. Temetésén részt vettek az izraeli pénzügyi világ vezetői, parlamenti képviselők, külföldi diplomaták és nagykövetek, a Magyar Köztársaságot dr. Csejtei István nagykövet képviselte. Aharon Meir 1923-ban Budapesten született. 1939-ben ván­dorolt ki Palesztinába. Az izraeli bankélet egyik megalapo­zója, 1971-1986 között a Mizrahi bankot irányította. Sike­res üzletember volt, aki a gazdasági élet területén is sokat tett a magyar—izraeli kapcsolatok fejlesztése érdekében. Magnumot a szenátusba? Világkrónika Gaulieder 15 milliót akart Vladimír Meciar szlovák kormányfő szerdán este a szlo­vák televízió Presclub című vitaműsoraban váratlanul azt állította, hogy Frantisek Gaulieder, a Meciar vezette HZDS egykori képviselője 15 millió koronát akart kicsikarni an­nak fejében, hogy visszaadja a HZDS-nek a képviselői mandátumát. MTI A szlovák politikai élet he­tek óta legnagyobb érdeklő­déssel kísért eseménye, hogy Gauliedcrt az alkotmánybíró­ság ajánlásának értelmében visszaveszik-c a parlamentbe. Gaulieder hónapokkal ezelőtt egy neki tulajdonított levélben lemondott a mandátumáról, de nem ismerte el, hogy a levelei ő írta, ezért ragaszkodott hoz­zá, hogy képviselő maradjon. A HZDS és kormánykoalíciós partnerei Gaulicder „önkéntes lemondását” annak ellenére is „méltányolták” hogy az érintett váltig állította: a lemondólevél hamisítvány, ő pedig meg akar­ja tartani a mandátumát. Az alkotmánybíróság néhány hete alkotmányellenesnek talál­ta a Gaulieder elleni döntést. Az ellenzék kezdeményezésére a parlament csütörtökön harmad­szor tart rendkívüli, Gaulieder mandátumának visszaszolgálta­tása okán öszehívott ülést, amely a koalíció obstrukciós távolma­radása miatt - mint azt előre be­jelentették - egymás után har­madszor is határozatképtelen lesz. A kormányfő szerdán este a televízióban azt mondta, hogy miután Gaulieder annak idején más frakcióba ült át, a HZDS képviselője arról tár­gyalt vele, hogy szolgáltassa vissza a mandátumát a HZDS- nek. Gaulieder állítólag ennek fejében akarta a 15 milliót, melynek kifizetésére határo­zatlan ígéretet kapott, s ekkor írta alá a „lemondólevelet” - hangzott el Vladimír Meciar várhatóan nagy meglepetést, sok kétkedést és á vita to- vábbgyűrűzését előrevetítő bejelentése, amely - ha be­igazolódna - azt bizonyíta­ná, hogy Gauliedernek csap­dát állítottak. Sértés, sértődés Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök szerint a jugoszláv alkotmánybíróság megsértette Montenegró és Jugoszlávia jogrendjét, amikor szerdán felfüggesz­tette annak a montenegrói döntésnek a végrehajtását, melynek értelmében meg kell semmisíteni Momir Bulatovic köztársasági elnök jelölését az október 5- ére kiírt montenegrói elnökválasztásra. Fesztivál Velencében MTI Woody Allen legújabb alko­tásának, a „Deconstructing Harry” című filmnek a bemuta­tásával nyűt meg szerdán este a velencei Lido filmpalotájában az 54. Velencei Filmszemle. A szeptember 6-ig tartó fesztiválon összesen 204 filmet mutalnak be. A filmszemle Arany Oroszlán- nagydíjának elnyeréséért 18 al­kotás vetélkedik majd. Francesco Laudadio, a Velen­cei Filmszemle új művészeti igazgatója az útkeresés és a fel­fedezés izgalmát és nem a sztá­rok parádéját Ígérte az idei fesz­tiválra, de a nyitóesten természe­tesen a nagy nevek voltak a főszereplők. Woody Allen - aki­nek filmjét nagyon melegen üd­vözölték a csütörtöki olasz lapok kritikái - „megrögzötten” távol ­maradt: bár a fesztivál megnyi­tása előtti napokat a lagúnák városában töltötte, a szerda esti ünnepi gálán videolevéllel kö­szöntötte a meghívottakat. MTI „Nagyon káros és veszélyes a montenegrói és a jugoszlávi­ai jogrendet megsértő döntés: a jogrend megsértése a beve­zető a montenegrói és a jugosz­láv állam lerombolásához” — mondta a Montenegrónak na­gyobb önállóságot követelő miniszterelnök a Blic című belgrádi lapban csütörtökön megjelent nyilatkozatában. Djukanvic azt is sajnálatos­nak nevezte, hogy a jugoszláv állam további központosítását éppen az a Momir Bulatovic államfő kezdeményezi, aki elsősorban felelős a köztársa­ság jogrendjének és Jugoszlá­vián belüli integritásának meg- védelmezéséért. A jugoszláv alkotmánybíró­ság szerdai határozata értel­mében a bírói testület tíz nap múlva hoz végleges döntést Bulatovic jelölésének ügyé­ben. A kérdés azután került a bíróság elé, hogy a monte­negrói alkotmánybíróság ér­vénytelennek minősítette Bulatovic jelölését, mert az államfő pártja korábban már Milo Djukanovicsot is jelöl­te a választásokra. A köztársasági törvények értelmében egy párt egy sze­mélyt indíthat a választá­son, s Bulatovicot azok je­lölték, akik nem értenek egyet Djukanovic politiká­jával, és új pártkongresszust hívtak öszsze, s ezzel gya­korlatilag kettészakították a Szocialisták Demokratikus Pártját. Az Atlanticon Moszkvába Szeptember 11-én tartja első nagyköveti ülését a NATO- orosz kétoldalú megállapodás alapján felállított állandó konzultatív tanács Brüsszelben. A tervek szerint ugyan­csak szeptemberben, a hónap utolsó felében (nem hiva­talos források szerint feltehetően 25-én), New Yorkban sor kerülhet a testület első külügyminiszteri szintű találkozó­jára is - jelentette a brüsszeli kiadású Atlantic News leg­frissebbszáma. MTI A szövetségi ügyekkel fog­lalkozó kiadvány egyúttal em­lékeztetett arra, hogy egyfajta alakuló ülést július 18-án már tartottak, miután Nyikolaj ÁfanaszlevSzkij orosz külügy­miniszter-helyettes - aki Cser­nomirgyin miniszterelnök kísé­retében tartózkodott a belga fővárosban -Javier Solana NA­TO-főtitkárral rendezte a tanács megalakulásának még útjában álló nyitott, alapvetően ügyren­di kérdéseket. Szövetségi körökben nagy vá­rakozásokkal tekintenek a ta­nács rendszeres munkájának megkezdése elé, ettől remél­ve a kétoldalú együttműkö­dés tényleges „beindulását”. A NATO-orosz párbeszédet intézményesítő új közös fó­rum minden jelenleg létező szövetségi szervezettől kü­lönbözik. Saját önálló napi­renddel, titkársággal (mind­ezt fedező közös költségve­téssel) rendelkezik, nagykö­veti szinten havonta legalább egyszer, a védelmi és külügy- miniszterek részvételével évente minimum kétszer ülé­sezik. Tárgyalások szeptemberben 1 MTI A magyar NATO-tagság pontos feltételeiről szep­tember 10-én Brüsszelben kezdődik meg az első hi­vatalos tárgyalási forduló az észak-atlanti szövetség és Magyarország képvise­lői között - közölték ne­vük mellőzését kérő szö­vetségi források. Brüsszeli magyar diplomáciai forrá­sok megerősítették a hírt, s elmondták egyúttal, hogy a fő tárgyalásokra összesen öt fordulót helyeztek kilá­tásba, de lehetségesnek tartják, hogy az egyeztetés esetleg mar hamarabb is befejeződhet. A tagországok állam- és kormányfői az idén júliusi csúcstalálkozójukon jelen­tettek be Magyarország, Csehország és Lengyelor­szág „meghívását” a szö­vetségi tagok sorába. A majdani tárgyalások me­netéről július végén elő­zetes kétoldalú tájékozta­tót tartottak a NATO brüsz- szeli központjában. Diplo­máciai források szerint ok­tóber végéig minden bi­zonnyal lezárulnak a két­oldalú megbeszélések, majd novemberben sor ke­rül az úgynevezett „Csat­lakozási Jegyzőkönyv” megszövegezésére. Ez utóbbit a szövetségi tagországok külügymi­nisztereinek szokásos de­cemberi tanácsülésén írják alá a „meghívott” államok minisztereinek jelenlété­ben. Ez lesz az a dokumen­tum. amelyet a szövetségi országok parlamentjeinek ratifikálniuk kell, és-forma- ilag csak ezt követően kap­ja meg Magyarország a hi­vatalos és teljes jogú tagság­ra szóló meghívást. A szeptember-októberi tárgyalás alapvető célja, tisztázni a NATO alapok­mányának számító Wa­shingtoni Szerződésben foglalt jogokat és kötele­zettségeket, az önmagában igen rövid csatlakozási jegyzőkönyv azonban nem fog kitérni a taggá válás va­lamennyi technikai követ­kezményére (például, hogy melyik szövetségi parancs­nokság alá kerülnek az or­szág által felajánlott erők. vagy pontosan milyen költ­ségvonzattal kell számol­ni). Ezeket részben a pár­huzamos szakértői tárgya­lásokon vitatják meg, rész­ben pedig - például a rész­letes költségkalkulációkat - a tényleges csatlakozás után fogják pontosan meg­határozni. A decemberi ünnepélyes aktus előtt Magyarország­nak levélben kell tudatnia az észak-atlanti szövetség­gel. hogy elfogadja a Wa­shingtoni Szerződésben foglaltakat. A NATO az őszi tárgyalások, valamint e kö­telezettségvállalás alapján ítéli meg, vajon Magyaror­szág valóban kész-e és ké­pes-e a szövetségi tagsággal járó kötelezettségek válla­lására és végrehajtására. MTI j -------——. v. S A Magnum című ameri­kai filmsorozat - és több | mozifilm főszereplője - I Tom Sellcck mégsem lesz I szenátor. A hírt, miszerint f Sellecket szeretnék meg- j nyerni a republikánusok í maguknak a kongresszus felső házába, nem mond­hatni, hogy bulvárlap, ha­nem maga a The New York Times „szállította’’. Sel- lcck szerint a cikk tele van féligazságokkal és kitalál- r Hiányokkal. A színész az AP hírügy- k nökségnek küldött levelé­ben kifejtette: sohasem foglalkoztatta komolyan, hogy választott tisztséget töltsön be, s még csak részt sem vett ilyen pálya felé vezető találkozókon. Ugyancsak cáfolta, hogy közreműködött volna Ge­orge Bush volt elnök vá­lasztási kampányában, 1996-ban pedig a republi­kánus elnökjelölt, Bob Dole hadjáratában. A Times cik­ke szerint a republikánusok egy újabb Ronald Reagan után kutatnak. A jelek sze­rint azonban nem fognak Selleckkel büszkélkedni a szenátusban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom