Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-26 / 198. szám

Gazdaismertető Gazdaság 1997. augusztus 26., kedd Adópótvizsga tételesen Kozma Ibolya (Uj Kelet) A legkülönfélébb típusú minták elemzésével foglal­koznak a Debreceni Agrártu­dományi Egyetem Regioná­lis Agrárközpontjában. La­boratóriumuk a Nemzeti Akkreditálási Rendszerbe sorolt műhelyek közé tarto­zik. Legfontosabb szolgálta­tásaik közé tartozik a búza teljes körű minősítése, a gaz­daságok által jól hasznosít­ható komplett takarmány­vizsgálat, a talajok felvehető tápelemtartalmának megha­tározása és a talajok toxi- kuselem-tartalmával kapcso­latos elemanalízisek. Ezen túlmenően tevékenységük kiterjed a növények, élelmi­szer-alapanyagok, élelmisze­rek, valamint állati eredetű termékek fizikai és kémiai vizsgálatára. Az elmúlt héten Debrecen­ben tartott Farmer Expón az intézmény laboratóriumá­nak munkatársai is részt vet­tek, s különböző növény- és gyömölcskultúrákat mutat­tak be. A nemesítés és a faj- fenntartás az 1950-es évek elején kezdődött meg a Pal- lagi Kertészeti Kísérleti Te­lepen. A nemesítő munka indítása Kamcsai Bertalan MTI A napokban lezárult je­lentkezési határidőig min­den eddiginél nagyobb ér­deklődés mutatkozott az idei bábolnai nemzetközi gazdanapok iránt: 282 cég jelezte részvételi szándékát. E szépszámú jelentkező mintegy 31 ezer négyzetmé­ternyi területen mutathatja be eszközeit, termékeit, ál­latait szeptember 3. és 7. kö­zött. A szakmai programok a Bábolna Rt. újonnan ala­kult élelmiszer-ipari üzlet­ágának szeptember 3-i ve- vőankétja, amelyen bemu­tatják az ágazatot, a „Bá­bolnai baromfi” márkát, az új, egységes csomagolást. Ekkor kezdődik meg a Bá­bolnai Könyvnapok elne­MTI _________________ A Szekszárdi Húsipari Rt. bejáratát, ipari útját lezáró blo­kád a múlt péntek óta változat­lanul tart, de a hosszú távon va­ló összefogásra a demonstráci­óján résztvevő fuvarozók hét­főn meg meg is erősítették szán­és Precznekr Károly nevéhez fűződik. Később Karácsony István és dr. Harmat Lászlóné kapcsolódott be a munkába. Jelenleg e tevékenységét dr. Géczi László irányítja. Sajnos az almafajták közül csak kevés van köztudatban, a gazdák többnyire a jonatán és az idared fajtát ismerik, noha jobb minőségű, az éghajlat­hoz és a föld minőségéhez jobban alkalmazkodó fajtá­kat is találhatnának. A DATE Mezőgazdaság-tudományi Kar kertészeti tanszéke nép­szerűsíteni kívánja a kevés­bé ismert fajtákat, ezért jelen­nek meg kiállításokon, vásá­rokon. A fajtaváltáshoz azon­ban az is szükséges, hogy a mezőgazdászok is érdeklőd­jenek a különböző lehetősé­gek iránt. A szakemberek sze­rint az almát telepítő gazdák csak akkor lehetnek biztosak munkájukban, ha vírusmen­tes alanyokat vásárolnak, ugyanis a közelmúltban egy­re több kórokozó jelent meg a kertekben. A tudatos mun­kához tervszerű előkészítés szükséges, ehhez pedig egész­séges oltványokra van szük­ség. A faiskolákban, a be­szerzőhelyeken tudnak szá­mukra megfelelő alanyokat ajánlani. vezésű rendezvénysorozat is, amelyen elsősorban a mezőgazdasági szakkönyv­kiadók mutatják be a gait- danapokra frissen megjelen­tetett kiadványaikat. A gaz­danapok társrendezője, az IKR Rt. az Ml-es autópálya mellett mutatja be legújabb gépeit, s ugyanott tartja szántóföldi gyakorlati gép­bemutatóit is. A rendezvény az idén kie­gészül egy amerikai stílusú gépshow-val, amelyet egy zárt arénában bonyolítanak le naponta 11 és 14 órakor. A látogatók megcsodálhatják a bábolnai arab ménes lovas­bemutatóit, a zárónapokon, 6-án és 7-én pedig közönség­csalogató programok - ku­tyakiállítás, szántóverseny, autóverseny - várják a Bá­bolnára látogatókat. dékukat a kitartásra: szerződést kötöttek. A 35 vállalkozónak, teherfuvarozónak mintegy 30 millió forinttal tartozik a hús­üzem tulajdonosa, a Metraco Rt., illetve Giwi/ter Schlegel, aki 15 hónappal ezelőtt vásárolta meg privatizációs szerződés alapján a szekszárdi céget. Fekete Tibor (Új Kelet) Augusztus első felében leve­let kaptak az APEH-től mind­azok, akik adóbevallásának jö­vedelme nem érte el a pénz­ügyminisztériumi irányelvek­ben meghatározott mértéket. Nevezetteket felszólították, legkésőbb szeptember elsejéig nyilatkozzanak, az elmúlt év­ben mire mennyit költöttek. A kérdőív első változatát tör­vénysértőnek találta az adatvé­delmi biztos, amiért némileg módosítottak rajta, de kiegé­szítő lapok beiktatásával újra „visszacsempészték” a kérdé­seket. Másutt megyénként több ez­ren vannak, akik gyanúsan ke­veset vallottak be, megyénk­ben mindössze 753-an kaptak ilyen felkérést. Az adóhatóság abból az alapból indult ki, hogy valamiből mindenkinek élni kell, és. általában a mini­málbért tekintették alsó kü­szöbértéknek. Mint azt Papp Lászó, az APEH megyei szer­vezetének osztályvezetője ké­résünkre elmondta, ez a bizo­nyos küszöbérték itt természe­tesen alacsonyabb. Itt keveseb­bet keresnek az emberek, ke­vesebbet költenek, cs a keleti végeken több a kényszervállal­kozó. Ezen a bizonyos szűré­sen csak az 1994 január elseje előtt indult vállalkozások es­tek át, mert az első évben kezdő vállalkozónak számítanak az adóalanyok, és még két év tü­relmi időt kapnak az APEH-től. Nekik még komoly összegeket kell befektetni áhhoz, hogy mű­ködjön a tevékenységük. Ter­mészetesen a korábbi vállalko­zóknak is lehetőségük volt a veszteségelhatárolásra, de ezt fel kellett tüntetniük a beval­lásukban. Nyilván a veszteség okát, az elköltött beruházást valamilyen módon igazolni Idegenforgalmi fejlesztés K. I. (Új Kelet) __ Ké tmillió forintot nyert pá­lyázaton az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, az össze­get idegenforgalmi koncep­ció készítésére fordítják. Ti­sza Gabriella térségmene­dzser kérésünkre elmondta, hogy a kisrégióban lévő ti­zenöt településen egységes arculat kialakítására töreked­nek. Felmérést készítenek Újfehértó, Kemecse, Nagy- cserkesz, Nyírtelek, Kótaj, Nyírbogdány, Nyírtura, Nyír­tét, Sényő, Nyírpazony, Nap­kor, Kállósemjén, Nyíregyhá­za, Apagy és Kemecse mű­emlékeiről, természeti kör­nyezetéről, a szolgáltató egy­ségek állapotáról, minősíté­séről. A tapasztalatokból ki­derül majd, mit szükséges fej­leszteni a kistérségben, hogy az alkalmassá váljon turisták fogadására. A koncepció elkészítése után azonos formájú útjelző és utcatáblákat szeretnének elhe­lyezni valamennyi települé­sen. A térség vezetői szerint az idegenforgalom az az ágazat, amelyből a legkevesebb ráfor­dítással profitot várhatnak. A tervek elkészítése után újabb pályázatokat nyújtanak be a rendelkezésre álló alapokra, hogy tovább folytassák a mun­kát, amit elkezdtek. tudja az illető. A 753 főből több mint hatszázan egyéni vállalkozók, a többiek adószá­mos magánszemélyek. Egy bizonyos határig sok mindent elhisznek az adóelle­nőrök is, de nehezen hihető pél­dául, hogy a vállalkozó orvo­sok csak harmad annyi jövede­lemre tesznek szert, mint a köz- alkalmazottak, hisz akkor érde­mesebb lenne visszamenni ön- kormányzati orvosnak. Ezek a köszöbértékek csak átlagszá­mok. és természetesen léteznek olyan körülmények, amikor valóban nem származik annyi jövedelem egy tevékenység­ből, mint amennyit az irányel­vek tartalmaznak. Hiába hatá­rozták meg, hogy egy férfifod­rásznak mennyi jövedelmet il­lik bevallani, ha még az sem mindegy, hogy az utca melyik oldalán van az üzlete. Bár a nyilatkozatban konk­rét kérdések szólnak az életvi­telről, vásárlási szokásokról, de természetesen az adóhatóság nem vizsgálja, hogy ki eszik párizsit és ki Pick-szalámit. A nyilatkozatnak számukra ott van információértéke, amikor azt kérdezik, a vállalkozó ménnyiver járult hozzá ezek­hez a kiadásokhoz. Ha minimá­lis az eltérés a nyilatkozat és a bevallás között, akkor önellen­F. T. (Új Kelet) ________ Az agrárpiaci rendtartás hatás­körébe tartozó költségvetést a büdzsé tartalmazza. Erre az évre 42,3 milliárd forintot szántak a mezőgazdaság támogatására. Ebből 31,5 miliiárdot a közvet­len exporttámogatásra, míg 10,8 miliiárdot a piacra jutást elősegítő és egyéb intervenci­ós beavatkozásokra szánnak. Az év első felében az export- támogatási keretnek 44 száza­léka fogyott el, ami közel időarányosnak mondható, de a korábbi évekhez képest csök­kenő tendenciát mutat. Ennek következtében közel 3 milliár­dos tartalékalap képződött, ami a várható gabonakivitelt figye­lembe véve nem is baj. Ha a kifizetések alakulását ter­mékcsoportonként követjük nyomon, akkor kiugróan magas az élőmarha és a marhahús támo­gatása. Időarányosan 143 száza­lékra teljesült. Ugyanakkor a víziszárnyasokra, pulykahúsra még tíz százalékát sem kérték annak, ami adható lett volna. Feltűnően keveset fizettek még az italok exporttámogatására is, mindösszesen 8,64 százalékot. Ebben a listában a legmagasabb értéket a sertéshúskivitelre szánt összeg képezi, aminek mindössze az egynegyedét használták fel. Ezek azért is különös adatok, mert a gazdák gyakran panasz­őrzést végezhet a vállalkozó. Ha túl nagy az eltérés, vagy nagyon is kilóg a lóláb, akkor az ügyet átadják az ellenőrzési osztálynak. Ugyanerre a sorsa jutnak azok is, akik a határ­időre nem küldik vissza nyi­latkozatukat. Ekkor már hiába próbálkozik az illető önellen­őrzéssel, tételes adóellenőrzés­nek vetik alá tevékenységét. Mivel az első felszólításokat csak egyszerű levélként küld­te el az adóhatóság, ezért előfordulhat, hogy nem min­den érintetthez jutott el a szük­séges boríték. Szeptember kö­zepén újra megkísérlik, de ek­kor már tértivevényes formá­ban kell felszólítani a delik­venseket, és akik ezt nem ve­szik át, szinte biztosan számít­hatnak egy tételes ellenőrzésre. Akiknek gondot jelenthet a nyilatkozat kitöltése, vagy nem értik minden pontját, azok bizalommal fordulhatnak az APEH ügyfélszolgálati iro­dájához. Amennyiben bizonyítást nyerne, hogy a vállalkozó nem tud elszámolni múlt évi jöve­delmével, akkor jön a jövede­lembecslés, ami már nem lesz mindenkinek szimpatikus. Ek­kor már, ha tetszik, ha nem, ez után kell a személyi jövede­lemadót megfizetni. kodnak a támogatás hiányára. Igaz, hogy szigorodtak a feltéte­lek, és csak úgy szóra vagy istenbizonyra már nem fizetnek, de ez önmagában nem is baj. Emlékezhetünk még azokra az elhíresült történetekre, amikor birkatartásra olyan személy kért támogatást, aki ötven négyzet- méteren lakik a negyedik emele­ten. A másik nagy csomag a piacra jutást elősegítő támogatás. A 10,8 milliárd forintos tételből 10,4 milliárdra történt előjegyzés (de­termináció). Ez még nem jelent konkrét felhasználást, csak any- nyit, hogy jelezték az igényüket a termelők vagy az exportőrök. A különböző terméktanácsok (mint a tej-, a gabona-, vagy ép­pen a meggyterméktanács) infor­mációs rendszereinek támogatá­sára az első negyedévben a szerződések megköttettek. Az ez évi mérték 100 millió forint, ebből átutalták az összeg felét. Ezek a terméktanácsok keresge­tik helyüket és szerepüket, de már most kezd kirajzolódni az érdek- képviseleti és szabályozó funk­ciójuk. A fejlettebb országokban már hagyományosan működnek ezek a szervezetek, mégis ott sem önellátók, igaz, ott a költségek nagyobbik részét a tagok állják. Nálunk még nincs olyan helyzet­ben az agráraim, hogy érdekkép­viseletét ellássa, de legalább már a szükségszerűségét felismerték. Pénz mellé ötletet! Bürget Lajos jegyzete A kezdeményezés egy­szerűen nagyszerű. Lehe­tőség nyílik arra, hogy aki ma munkanélküli, olyan pénzhez, pontosan kölcsön­höz jusson, amiből vállal­kozásba kezdhet. Mindez jó, hiszen sok embernek ez perspektívát jelenthet, új kitörési lehetőséget, szem­benézést egy kihívással. Hogy a pénz sok vagy ke­vés, azt majd eldönti az élet, valahol és valamikor el kell kezdeni azt, hogy a segélye­zés áldatlan állapotából kivezető út is készüljön. Mert tény, a munkanélküli­ség korántsem olyan tragi­kus, amint azt szeretik lefes­teni, sokan nem is akarnak dolgozni, mások a fekete­munkára spekulálnak. Vi­szont vannak szép számmal olyanok, akik korábbi, gya­korta leértékelődött szak­májuk helyett belekezdené­nek valami újba, de ehhez nincs pénzük. És gyakorta ötletük se. Mit kellene csinálni? Mire kellene vállalkozni? Az emberek egy részében illúziók élnek. Ha nyitok egy boltot, megoldódik minden gond. Ha lángost fogok sütni, mindenki en­gem fog keresni. Hű, de jő üzlet a virág, ebbe kezdek bele! Aztán jön a kiábrán­dulás. Mert az élet nem min­dig igazolja vissza az egyé­ni álmokat és elképzelése­ket. És itt kellene belépnie egy sor szervezetnek, ame­lyik képes arra, hogy a vál­lalkozni akarókat segítse. Mert ahhoz, hogy valaki belekezdjen ma valamibe, kell a piac ismerete, a vál­lalkozással járó ügyintézés­ben való eligazodás, a pénz­felhasználás optimális mód­jának tudása és még egy sor ismeret, a beruházástól a fo­lyamatos működés csínja- bínjáig. Vagyis a pénz mel­lé kell, hogy a vállalkozó­jelölt ötletet kapjon. Pri- momtól, kamaráktól, érdek- képviseleti szervektől, pénz­ügyi szakemberektől. Azért, hogy meglegyen a bizton­ság, hogy legyen realitása egy-egy tervnek, hogy a vállalkozás első napjai után ne érezze úgy a kölcsönt felvevő, hogy itt minden összeesküdött ellene, a do­log nem megy. És hogy később, talán hónapok múl­tán ne roppanjon össze csu­pán azért, mert illúziókat dédelgetett. Vagyis a pénz sok minden, de nem minden. Annak, aki egyszer kicsöppent a mun­kából, aki megélte a munka- nélküliség embert próbáló és megalázó viszonyait, aki önbecsülésében egyszer megroppant, akinek újra kell bizonyítani maga és csa­ládja előtt, nélkülözhetetlen az ilyen támogatás, az embe­ri és szakmai segítség, ötlet. Vagyis tegyék a pénz mellé azt a szervezett rendszert, amely képes mindennek meg­felelni. Mert egy szociális­nak álmodott piacgazdaság­ban az anyagiak mellett ott kell hogy legyen a szociá­lis, az emberi is. Ettől a ka­pott pénz is megtöbbszörö­ződik, és kevesebb lesz a csa­lódott, és sokkal több a sikert megélt, vélhetően hasznos és öntudatos vállalkozó. Jobb polgári közérzet Munkatársunktól Az Északkelet-Magyarországi Közösségi Gazdaságfej­lesztési Társaság kedden tartja alakuló ülését Trszalökön, a TITUSZ-irodában. Az alakuló szervezet tagjai a Kárpá­tok Eürorégió Alapítványba Demokratikus Jogok Fejlesz­tési Alapítvány, a United WAY International, valamint Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szattnár-Bereg megyék civil szervezetei. A társaság célja, hogy folyama­tos információk gyűjtésével és átadásával segítsenek és bátorítsák a helyi közösségeket a cselekvések elindításá­ban. Programok kidolgozásával támogassák a közösségék fejlődését, környezetvédelmi technológiákat ismertes­senek meg, és lobbizzanak a régió számára fontos és elő­nyös támogatási formák elnyeréséért. Emellett szeretné­nek hozzájárulni az egyre jobb polgári közérzet megte­remtéséhez. Csaknem háromszáz kiállító „Szerződéses blokád” Exporttámogatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom