Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-16 / 191. szám

Interjú 1997. augusztus 16., szombat Kormányprogram - kérdőjelekkel Hétvégi beszélgetés Tukacs Istvánnal, az MSZP megyei ügyvezető alelnökével Nemrégiben elkészült a Miniszterelnöki Hivatal jelen­tése a „Kormány hároméves tevékenységéről”. En­nek több olyan megállapítása is van, amely mind- annyiónk számára meglepetést jelenthet, hiszen azo­kat a pozitív dolgokat, amelyek a jelentésben megfo­galmazódnak, egyelőre nem igazán érezzük. Az el­lenzék szerint ez az értékelés a kormány sikerpropa­gandájának része. Tukacs Istvánt, a Magyar Szocia­lista Párt megyei ügyvezető alelnökét arra kértük, hogy helyi, megyei példákkal igazolva menjünk végig a jelentés érdekesebb részein. Száraz Attila (Uj Kelet)- A jelentés megálla­pítja, hogy jelentős súlyt képviselnek a gazdaság­ban a kisebb vagy na­gyobb arányban külföl­di tulajdonban lévő vál­lalkozások és a — részben köréjük szerveződő — nagyszámú hazai kis- és kö­zépvállalkozások. Mennyi­re igaz ez Szabolcsban? Milyen példák vannak erre? Mifelénk nagyon sokan munkanélküliek­ből lett kényszervállal­kozók, és így a forgal­muk, bevételük aligha lehet akkora, mint az or­szág más részein... — A megyéről rendelke­zésre álló első negyedévi adatok szerint növekedtek a társas vállalkozások száma. Ez főleg a kisvállalkozások­ra jellemző, de mérsékelten bővült a közepes nagyságú cégek köre, és nem csökkent a 300 főnél többet foglal­koztatók csoportja sem. Ér­zékelhető csökkenést mutat az egyéni vállalkozók szá­ma, főleg a mellékfoglalko­zásban vállalkozók között. Ennek oka kétségtelenül a közterhek növekedése. Ám például az ipari gazdálko­dók értékesítése jelentős ­11,5 százalékos - bővülést mutat az export erőteljes nö­vekedése mellett. Két dolog azonban tény: vannak olyan megyéi az országnak, ahol kedvezőbbek a mutatók, és a megye az eltelt három év alatt nem tudta behozni örö­költ hátrányait. Jelentős se­gítséget adott az 1996-ban életbe lépett területfejlesz­tési törvény, amely külön keretet biztosít a felzárkó­zásra. így a megye nagy­ságához képest kétszeres arányban érkeztek pénzesz­közök Szabolcsba. Támoga­tást kaptak a cégek munka­helyek teremtésére, de sor került infrastrukturális beru­házásokra is. Az önkor­mányzatok szép számmal éltek a különféle pályázati lehetőségekkel, így ezek is a megye forrásait gyarapít­ják. Ebbe a körbe tartoznak a Phare-támogatások is... Talán kapcsolható az előb­biekhez az adat: a nettó ke­resetek a fogyasztói árakat 10 százalékkal meghaladó ütemben nőttek, sajnos egy alacsony szinthez képest. — 1990 és '96 között Magyarországra a vál­lalatalapításokból és privatizációkból mint­egy 16 milliárd dollár tőke érkezett. Mennyi ju­tott ebből a megyénkbe?- Kevés. Az 1996-os év je­lentette számunkra a mélypon­tot, amikor alig 84 millió fo­rintot képviseltek a külföldi befektetések a vegyes vállal­kozások jegyzett tőkéjében. Ez a befektetők logikáját jelzi. A könnyű elérhetőség, a jó szál­lítási útvonal, a hírközlés szá­mukra alapfeltétel. Ezen az M3 autópálya továbbépítése, vala­mint a záhonyi gazdasági öve­zet lehetőségei segíthetnek, de ebbe a körbe tartozik a nyíregy­házi ipari park és a határátke­lőhelyek korszerűsítése is. Azt sem kell tagadni, hogy sajnos a viszonylag alacsony bérek is vonzerőt jelentenek. Új dilem­mák is adódnak. Ilyen a keres- kedőmultik és a hazai kereske­dők versenye. — Mivel magyarázható, hogy a külföldi tulajdon­ban lévő vállalkozásoknál az egy főre jutó bruttó bér és kereset magasabb, mint a teljesen hazai tulajdonú vállalkozások esetében? Illetve miért van az, hogy a vállalkozások technikai felszereltsége a külföldi tulajdonú cégeknél két és félszeresére nőtt a magyar vállalkozásokkal szem­ben?- Több okot lehet említeni. A magánosításban eleve a vi­szonylag jó pozícióban lévők keltek el. A külföldi tulajdo­nos hamarabb nyúl a létszám- leépítéshez, mint hatékony­ságnövelő eszközhöz, ugyan­akkor beruház is ugyanezen okból - innen a technikai fel­szereltség emelkedése. Ez utóbbira jobbak a lehetőségei, mint a hazaiaknak. A haté­konyság nyilván megmutatko­zik a bérekben is. A megálla­pítások ez esetben természe­tesen nem a „kalandortőkére” vonatkoznak, gondolom, mind­annyian ismerünk elrettentő eseteket.- Miközben a jelentés szerint a kormány egyre- másra hajt végre módosí­tásokat a kis- és középvál­lalkozások érdekében (ked­vező hitelkonstrukciók, ok­tatás, átalányadó beveze­tése, társaságinyereség- adókulcs csökkentése), aközben a kis- és közép- vállalkozók egyre elégedet­lenebbek. Szerintük még mindig sok az adó, magas a tb, és jelentősek a járu­lékos költségek is. Elég Sokszor elhangzik az is, hogy az APEH és tb nem elég erélyes, nem hajtja be a kinnlevőségeit.- ...és elhangzik az ellenke­zője is. Éppen e lap hasábjain néhány ellenzéki párt képvi­selője egy olyan szövetkeze­tért emelt szót, amely eszkö­zeit éppen a tb-hátralékok miatt foglalták le. Az első kér­désre a beszélgetésünk kezde­tén elmondottak adnak vá­laszt: az immár mérhető gaz­dasági növekedés igazolja a kormány gazdaságpolitikáját. Nem kétlem, hogy a közterhe­ket a vállalkozók súlyosnak ítélik, de demagógnak tartok minden ígéretet, amely példá­ul jelentős adócsökkentéssel hitegeti a vállalkozókat. A ki­számíthatóság fontosabb kö­vetelmény. Ugyanakkor nem kell megfeledkezni a tb-járulék 39-ről 44 százalékra történő csökkentéséről, a járulék- és mulasztási bírság új rendsze­réről sem. Egyébként az el­múlt időszakban a behajtás szabályai is módosultak. A vállalkozások működési felté­telein - de a lakosság életfel­tételein is - az infláció csök­kenése javít jelentősen. Erről kevés szó esik mostanság.- „A 2002-ig terjedő idő­szakban az ipar és az épí­tőipar továbbra is a gazda­ság húzóágazata lesz." Azt elhiszem, hogy az iparpoli­tika egyik legfontosabb fel­adata a versenyképesség javítása, de hogy a me­gyénkben az ipar és különö­sen nem az építőipar a hú­zóágazat, az biztos...-Nem feltétlenül. Természe­tesen a megye adottságai nem mindenben tükrözik'az orszá­gos lehetőségeket. A speciá­lis földrajzi helyzet - három országgal vagyunk határosak -, a mezőgazdasági jelleg és nem utolsósorban a helyi vál­lalkozók szándéka, az idete­lepülő cégek jellege is befo­lyásoló tényező. Nagyon so­kat jelenthet, ha a területi ki- egyenlítés érdekében az orszá­gos mellett a regionális és me­gyei koncepciók nemcsak megfogalmaznák, hanem be­folyásolnák is a fejlesztési pri­oritásokat.- Szakemberek szerint a, jövőben igen jelentős lesz a nemzetközi kereslet, és emiatt igencsak jövedel­mező ág lesz a gyógyszer- gyártás, az irodai berende­zések és számítógépek gyár­tása, a finommechanikai és optikai berendezések gyár­tása, valamint a villamos gépek és berendezések előállítása. Átlagos mérté­kű keresletnövekedés lesz várható a gépgyártásban, a közlekedési eszközök ter­melésében, a papíripar­ban. Szinte mind-mind olyan iparág, amely kilenc- ventől vagy stagnál, vagy visszafejlődött, vagy ab­szolút eltűnt megyénk ipar­térképéről. Vajon meg­nyílnak-e újra a régi gyá­rak, üzemek? Várható, hogy újra megerősödik Szabolcsban például a gé­pek, a villamos gépek és berendezések gyártása? Amennyiben igen, nagyon sok régi és kezdő szakem­ber találna munkahelyet magának, csökkenne a munkanélküliség, megnő­ne a vásárlóerő...- A gondolatmenet világos, csak a kiindulópont hibázik kissé. A kormány a piacgazda­sági feltételek között befolyá­solja a gazdaságot. Ezért nem nyit meg és alapít gyárakat, nem indít termelő nagyberu­házásokat. így tartalmazza a kormányprogram. Szerepe a befolyásolás, a körülmények megteremtése a globális gaz­daságpolitika keretében. A cél a versenyképesség biztosítása. Az eredeti kérdésre tehát az a válasz, hogy a szabolcsi ipar­szerkezet azokon .múlik, akik a gazdasági feltételeket befo­lyásolják - kormány, megye és a települések és azokon, akik élnek a feltételekkel. Ezért nehéz, szinte lehetetlen jósolni. Különösen akkor, amikor egyes megyék között is verseny folyik a letelepülni szándékozó külföldi vállalko­zásokért. Természetesen a me­gyét képviselő politikusok pártállásra való tekintet nél­kül „lobbiznak” ilyenekért, a vállalkozó pedig a vállalko­zás logikája szerint dönt.- A kormány megfogal­mazta a mezőgazdaságban is a legfontosabb felada­tait: hatékony földhaszná­lat és üzemszerkezet, vala­mint az ágazati és térségi integráció korszerű formá­inak ösztönzését, az agrár­intézményrendszer fejlesz­tését, az agrár humán erő­források megerősítését, a piacszabályozó rendszer folyamatos fejlesztését, va­lamint a mezőgazdasági tőkehiány enyhítését elő­segítő eszközök alkalma­zását. Vannak-e már ezek­nek a céloknak megyén belül bármiféle kedvező hatásuk? — Az agrárgazdaság problé­máival való szembenézés és a döntések késedelme a kor­mány legnagyobb adóssága. A kérdésben jelzettek csak egy részét takarják a problémák­nak: széttagolt birtokszerke­zet, értékesítés, a kárpótlás mizériái és így tovább. Nem állom meg, hogy meg ne fo­galmazzam az előző kormány­zat felelősségét is, a hibás koncepciót, a szövetkezetelle- nességet. Azt, hogy úgyneve­zett „kert-Magyarország” ál­mával hitegetett embereket. A Nemzeti Agrárprogram szerin­ti célok segíteni fogják a vi­dék, a vidéki emberek helyze­tét. Nagy jelentőségű az elő­készületben lévő földtörvény, kár, hogy a viták a külföldiek tulajdonszerzésére szűkülnek, hiszen a társaságok földtulaj­donszerzése, a forgalomképes­ség és a föld valódi értékének megteremtése is kulcskérdés. Az integráció különböző for­máinak támogatása is fontos kormányzati eszköz, hiszen lehetőséget ad a termelés, fel­vásárlás és értékesítés bizton­ságának megteremtésére. Az új támogatási rendszer előnyt ad a kezdő vállalkozásoknak, 1997-től jelentős kamattámo­gatású, államilag garantált, középlejáratú hitelt igényel­hetnek a vállalkozók.-A jelentés szerint ezek­nek a fejlesztési céloknak az lesz a hatása, hogy megnő a vidék népesség- megtartó képessége, javul a lakosság szociális hely­zete. Ez olyan megfogalma­zás, amelyet már régóta is­merhetünk a politikában, de eddig konkrétumok alig­ha történtek. Az ember egyes kisebb szatmári tele­püléseken járva már elné­zést, de nem is nagyon érti, hogy az ott élő pár család munkahely és átvevőpiac híján egyáltalán miből tud megélni...- A megyében már igen sok településen olyan fej­lesztések történtek, illetve folynak, melyek hatása né­pességmegtartó lehet. Gon­dolom, az nem tagadható, hogy minden polgár közös haszna a telefon, a szenny­vízcsatorna, az út és így to­vább. Természetesen terhei pedig a település terhei - de ez más történet... A valódi megtartó erő a megélhetés. Ebben a munkahelyteremtő beruházások és az aktív fog­lalkoztatási eszközök még nem hoztak áttörést, de nem is hozhattak ilyen rövid idő alatt. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy az utóbbi időszak adatai szerint a me­gye lakossága nem fogyott, és az egyes tájegységek elvándolásai, városba költö­zései között is jelentős kü­lönbségek vannak.- Ettől az évtől a gaz­dálkodók államilag ga­rantált középlejáratú tőkepótló hitelt vehet­nek igénybe, de ki és miből fogja azt visszafi­zetni? Nem félő, hogy a földzálogjog-hi felezés beindítása nagyon sok gazdát tesz majd föld­nélkülivé? Hiszen közbe­jöhet akármikor egy ter­mészeti kár, és akkor már az a szerény nyeresége sem marad meg a mező­gazdásági vállalkozó­nak, amelyre számított.- Ha egy ágazat tőkehiá­nyos - és a mezőgazdaság ilyen meg kell teremteni a hitelezés megfelelően ga­rantált feltételeit. Erre szol­gál az említett intézkedés. Az agrárium mindig kocká­zatosabb vállalkozás má­soknál. A kockázat mérsék­lésének tehát nem az a mód­ja, hogy nem kell a földzá­logjog lehetőségét biztosí­tani, hanem más módon kell megoldani a természeti ká­rok okozta veszteség leg­alább részleges kiküszöbö­lését. Ezzel kapcsolatos ter­vek éppen az elmúlt idő­szakban fogalmazódtak meg a tárca részéről, aminek oka a nyári időjárás által több helyen okozott kár volt.- A kormányjelentés még nagyon sok terület­tel foglalkozik, melyekről most terjedelmi okokból nem tudtunk beszélgetni. Ón szerint mi az, amiről röviden még szólni kell?- A terjedelmi rövidség akkor most már nem fogja tükrözni a következő dolog jelentőségét: az európai in­tegrációs folyamatban ha­zánk jelentős eredményt ért el. A NATO-csatlakozás tár­gyalásainak megkezdése, az uniós kapcsolódás közelsé­ge mindenképpen külpoliti­kai siker. Ehhez járni a szom­szédos országokkal kialakí­tott rendezett viszony, mely­nek kézzelfogható eredmé­nye például a kolozsvári magyar konzulátus meg­nyitása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom