Új Kelet, 1997. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-16 / 191. szám
Interjú 1997. augusztus 16., szombat Kormányprogram - kérdőjelekkel Hétvégi beszélgetés Tukacs Istvánnal, az MSZP megyei ügyvezető alelnökével Nemrégiben elkészült a Miniszterelnöki Hivatal jelentése a „Kormány hároméves tevékenységéről”. Ennek több olyan megállapítása is van, amely mind- annyiónk számára meglepetést jelenthet, hiszen azokat a pozitív dolgokat, amelyek a jelentésben megfogalmazódnak, egyelőre nem igazán érezzük. Az ellenzék szerint ez az értékelés a kormány sikerpropagandájának része. Tukacs Istvánt, a Magyar Szocialista Párt megyei ügyvezető alelnökét arra kértük, hogy helyi, megyei példákkal igazolva menjünk végig a jelentés érdekesebb részein. Száraz Attila (Uj Kelet)- A jelentés megállapítja, hogy jelentős súlyt képviselnek a gazdaságban a kisebb vagy nagyobb arányban külföldi tulajdonban lévő vállalkozások és a — részben köréjük szerveződő — nagyszámú hazai kis- és középvállalkozások. Mennyire igaz ez Szabolcsban? Milyen példák vannak erre? Mifelénk nagyon sokan munkanélküliekből lett kényszervállalkozók, és így a forgalmuk, bevételük aligha lehet akkora, mint az ország más részein... — A megyéről rendelkezésre álló első negyedévi adatok szerint növekedtek a társas vállalkozások száma. Ez főleg a kisvállalkozásokra jellemző, de mérsékelten bővült a közepes nagyságú cégek köre, és nem csökkent a 300 főnél többet foglalkoztatók csoportja sem. Érzékelhető csökkenést mutat az egyéni vállalkozók száma, főleg a mellékfoglalkozásban vállalkozók között. Ennek oka kétségtelenül a közterhek növekedése. Ám például az ipari gazdálkodók értékesítése jelentős 11,5 százalékos - bővülést mutat az export erőteljes növekedése mellett. Két dolog azonban tény: vannak olyan megyéi az országnak, ahol kedvezőbbek a mutatók, és a megye az eltelt három év alatt nem tudta behozni örökölt hátrányait. Jelentős segítséget adott az 1996-ban életbe lépett területfejlesztési törvény, amely külön keretet biztosít a felzárkózásra. így a megye nagyságához képest kétszeres arányban érkeztek pénzeszközök Szabolcsba. Támogatást kaptak a cégek munkahelyek teremtésére, de sor került infrastrukturális beruházásokra is. Az önkormányzatok szép számmal éltek a különféle pályázati lehetőségekkel, így ezek is a megye forrásait gyarapítják. Ebbe a körbe tartoznak a Phare-támogatások is... Talán kapcsolható az előbbiekhez az adat: a nettó keresetek a fogyasztói árakat 10 százalékkal meghaladó ütemben nőttek, sajnos egy alacsony szinthez képest. — 1990 és '96 között Magyarországra a vállalatalapításokból és privatizációkból mintegy 16 milliárd dollár tőke érkezett. Mennyi jutott ebből a megyénkbe?- Kevés. Az 1996-os év jelentette számunkra a mélypontot, amikor alig 84 millió forintot képviseltek a külföldi befektetések a vegyes vállalkozások jegyzett tőkéjében. Ez a befektetők logikáját jelzi. A könnyű elérhetőség, a jó szállítási útvonal, a hírközlés számukra alapfeltétel. Ezen az M3 autópálya továbbépítése, valamint a záhonyi gazdasági övezet lehetőségei segíthetnek, de ebbe a körbe tartozik a nyíregyházi ipari park és a határátkelőhelyek korszerűsítése is. Azt sem kell tagadni, hogy sajnos a viszonylag alacsony bérek is vonzerőt jelentenek. Új dilemmák is adódnak. Ilyen a keres- kedőmultik és a hazai kereskedők versenye. — Mivel magyarázható, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalkozásoknál az egy főre jutó bruttó bér és kereset magasabb, mint a teljesen hazai tulajdonú vállalkozások esetében? Illetve miért van az, hogy a vállalkozások technikai felszereltsége a külföldi tulajdonú cégeknél két és félszeresére nőtt a magyar vállalkozásokkal szemben?- Több okot lehet említeni. A magánosításban eleve a viszonylag jó pozícióban lévők keltek el. A külföldi tulajdonos hamarabb nyúl a létszám- leépítéshez, mint hatékonyságnövelő eszközhöz, ugyanakkor beruház is ugyanezen okból - innen a technikai felszereltség emelkedése. Ez utóbbira jobbak a lehetőségei, mint a hazaiaknak. A hatékonyság nyilván megmutatkozik a bérekben is. A megállapítások ez esetben természetesen nem a „kalandortőkére” vonatkoznak, gondolom, mindannyian ismerünk elrettentő eseteket.- Miközben a jelentés szerint a kormány egyre- másra hajt végre módosításokat a kis- és középvállalkozások érdekében (kedvező hitelkonstrukciók, oktatás, átalányadó bevezetése, társaságinyereség- adókulcs csökkentése), aközben a kis- és közép- vállalkozók egyre elégedetlenebbek. Szerintük még mindig sok az adó, magas a tb, és jelentősek a járulékos költségek is. Elég Sokszor elhangzik az is, hogy az APEH és tb nem elég erélyes, nem hajtja be a kinnlevőségeit.- ...és elhangzik az ellenkezője is. Éppen e lap hasábjain néhány ellenzéki párt képviselője egy olyan szövetkezetért emelt szót, amely eszközeit éppen a tb-hátralékok miatt foglalták le. Az első kérdésre a beszélgetésünk kezdetén elmondottak adnak választ: az immár mérhető gazdasági növekedés igazolja a kormány gazdaságpolitikáját. Nem kétlem, hogy a közterheket a vállalkozók súlyosnak ítélik, de demagógnak tartok minden ígéretet, amely például jelentős adócsökkentéssel hitegeti a vállalkozókat. A kiszámíthatóság fontosabb követelmény. Ugyanakkor nem kell megfeledkezni a tb-járulék 39-ről 44 százalékra történő csökkentéséről, a járulék- és mulasztási bírság új rendszeréről sem. Egyébként az elmúlt időszakban a behajtás szabályai is módosultak. A vállalkozások működési feltételein - de a lakosság életfeltételein is - az infláció csökkenése javít jelentősen. Erről kevés szó esik mostanság.- „A 2002-ig terjedő időszakban az ipar és az építőipar továbbra is a gazdaság húzóágazata lesz." Azt elhiszem, hogy az iparpolitika egyik legfontosabb feladata a versenyképesség javítása, de hogy a megyénkben az ipar és különösen nem az építőipar a húzóágazat, az biztos...-Nem feltétlenül. Természetesen a megye adottságai nem mindenben tükrözik'az országos lehetőségeket. A speciális földrajzi helyzet - három országgal vagyunk határosak -, a mezőgazdasági jelleg és nem utolsósorban a helyi vállalkozók szándéka, az idetelepülő cégek jellege is befolyásoló tényező. Nagyon sokat jelenthet, ha a területi ki- egyenlítés érdekében az országos mellett a regionális és megyei koncepciók nemcsak megfogalmaznák, hanem befolyásolnák is a fejlesztési prioritásokat.- Szakemberek szerint a, jövőben igen jelentős lesz a nemzetközi kereslet, és emiatt igencsak jövedelmező ág lesz a gyógyszer- gyártás, az irodai berendezések és számítógépek gyártása, a finommechanikai és optikai berendezések gyártása, valamint a villamos gépek és berendezések előállítása. Átlagos mértékű keresletnövekedés lesz várható a gépgyártásban, a közlekedési eszközök termelésében, a papíriparban. Szinte mind-mind olyan iparág, amely kilenc- ventől vagy stagnál, vagy visszafejlődött, vagy abszolút eltűnt megyénk ipartérképéről. Vajon megnyílnak-e újra a régi gyárak, üzemek? Várható, hogy újra megerősödik Szabolcsban például a gépek, a villamos gépek és berendezések gyártása? Amennyiben igen, nagyon sok régi és kezdő szakember találna munkahelyet magának, csökkenne a munkanélküliség, megnőne a vásárlóerő...- A gondolatmenet világos, csak a kiindulópont hibázik kissé. A kormány a piacgazdasági feltételek között befolyásolja a gazdaságot. Ezért nem nyit meg és alapít gyárakat, nem indít termelő nagyberuházásokat. így tartalmazza a kormányprogram. Szerepe a befolyásolás, a körülmények megteremtése a globális gazdaságpolitika keretében. A cél a versenyképesség biztosítása. Az eredeti kérdésre tehát az a válasz, hogy a szabolcsi iparszerkezet azokon .múlik, akik a gazdasági feltételeket befolyásolják - kormány, megye és a települések és azokon, akik élnek a feltételekkel. Ezért nehéz, szinte lehetetlen jósolni. Különösen akkor, amikor egyes megyék között is verseny folyik a letelepülni szándékozó külföldi vállalkozásokért. Természetesen a megyét képviselő politikusok pártállásra való tekintet nélkül „lobbiznak” ilyenekért, a vállalkozó pedig a vállalkozás logikája szerint dönt.- A kormány megfogalmazta a mezőgazdaságban is a legfontosabb feladatait: hatékony földhasználat és üzemszerkezet, valamint az ágazati és térségi integráció korszerű formáinak ösztönzését, az agrárintézményrendszer fejlesztését, az agrár humán erőforrások megerősítését, a piacszabályozó rendszer folyamatos fejlesztését, valamint a mezőgazdasági tőkehiány enyhítését elősegítő eszközök alkalmazását. Vannak-e már ezeknek a céloknak megyén belül bármiféle kedvező hatásuk? — Az agrárgazdaság problémáival való szembenézés és a döntések késedelme a kormány legnagyobb adóssága. A kérdésben jelzettek csak egy részét takarják a problémáknak: széttagolt birtokszerkezet, értékesítés, a kárpótlás mizériái és így tovább. Nem állom meg, hogy meg ne fogalmazzam az előző kormányzat felelősségét is, a hibás koncepciót, a szövetkezetelle- nességet. Azt, hogy úgynevezett „kert-Magyarország” álmával hitegetett embereket. A Nemzeti Agrárprogram szerinti célok segíteni fogják a vidék, a vidéki emberek helyzetét. Nagy jelentőségű az előkészületben lévő földtörvény, kár, hogy a viták a külföldiek tulajdonszerzésére szűkülnek, hiszen a társaságok földtulajdonszerzése, a forgalomképesség és a föld valódi értékének megteremtése is kulcskérdés. Az integráció különböző formáinak támogatása is fontos kormányzati eszköz, hiszen lehetőséget ad a termelés, felvásárlás és értékesítés biztonságának megteremtésére. Az új támogatási rendszer előnyt ad a kezdő vállalkozásoknak, 1997-től jelentős kamattámogatású, államilag garantált, középlejáratú hitelt igényelhetnek a vállalkozók.-A jelentés szerint ezeknek a fejlesztési céloknak az lesz a hatása, hogy megnő a vidék népesség- megtartó képessége, javul a lakosság szociális helyzete. Ez olyan megfogalmazás, amelyet már régóta ismerhetünk a politikában, de eddig konkrétumok aligha történtek. Az ember egyes kisebb szatmári településeken járva már elnézést, de nem is nagyon érti, hogy az ott élő pár család munkahely és átvevőpiac híján egyáltalán miből tud megélni...- A megyében már igen sok településen olyan fejlesztések történtek, illetve folynak, melyek hatása népességmegtartó lehet. Gondolom, az nem tagadható, hogy minden polgár közös haszna a telefon, a szennyvízcsatorna, az út és így tovább. Természetesen terhei pedig a település terhei - de ez más történet... A valódi megtartó erő a megélhetés. Ebben a munkahelyteremtő beruházások és az aktív foglalkoztatási eszközök még nem hoztak áttörést, de nem is hozhattak ilyen rövid idő alatt. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy az utóbbi időszak adatai szerint a megye lakossága nem fogyott, és az egyes tájegységek elvándolásai, városba költözései között is jelentős különbségek vannak.- Ettől az évtől a gazdálkodók államilag garantált középlejáratú tőkepótló hitelt vehetnek igénybe, de ki és miből fogja azt visszafizetni? Nem félő, hogy a földzálogjog-hi felezés beindítása nagyon sok gazdát tesz majd földnélkülivé? Hiszen közbejöhet akármikor egy természeti kár, és akkor már az a szerény nyeresége sem marad meg a mezőgazdásági vállalkozónak, amelyre számított.- Ha egy ágazat tőkehiányos - és a mezőgazdaság ilyen meg kell teremteni a hitelezés megfelelően garantált feltételeit. Erre szolgál az említett intézkedés. Az agrárium mindig kockázatosabb vállalkozás másoknál. A kockázat mérséklésének tehát nem az a módja, hogy nem kell a földzálogjog lehetőségét biztosítani, hanem más módon kell megoldani a természeti károk okozta veszteség legalább részleges kiküszöbölését. Ezzel kapcsolatos tervek éppen az elmúlt időszakban fogalmazódtak meg a tárca részéről, aminek oka a nyári időjárás által több helyen okozott kár volt.- A kormányjelentés még nagyon sok területtel foglalkozik, melyekről most terjedelmi okokból nem tudtunk beszélgetni. Ón szerint mi az, amiről röviden még szólni kell?- A terjedelmi rövidség akkor most már nem fogja tükrözni a következő dolog jelentőségét: az európai integrációs folyamatban hazánk jelentős eredményt ért el. A NATO-csatlakozás tárgyalásainak megkezdése, az uniós kapcsolódás közelsége mindenképpen külpolitikai siker. Ehhez járni a szomszédos országokkal kialakított rendezett viszony, melynek kézzelfogható eredménye például a kolozsvári magyar konzulátus megnyitása.
