Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-08 / 157. szám

Gazdaság 1997. július 8., kedd 5 Napi tőzsdeinfó Részvény Napi nyitóár Napi átlag Napi záróár MÓL 4200 4275,14 4265 TVK 3500 3588,44 3630 Richter 17 900 17 782,78 17 680 OTP 5595 5752,29 5800 Kárp.-i jegy 741 765,58 770 A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) hétfőn megtört az elmúlt heti lendületes árfolyamemelkedés. A TVK papírjainak ér­téke a meglévő vagy pedig a remélt belső tartalékok miatt tovább emelkedett. A MÓL részvényei is megmozdultak, s a múltkori áremelkedés után a hét elején csak értékhullám­zásra voltak képesek. A Richter-papírok árfolyama erős kezdést követően a pénteki zárást megközelítő átlagot pro­dukálva kissé visszaesett. Az OTP-részvények az elmúlt szer­dán átlépték az ötezres határt, s a pénteki „rekordot” is túl­szárnyalva 5800 forinton zártak. A kárpótlási jegy piacán úgy tűnik, hogy megállt a zuhanás, a papírok értéke mini­málisan emelkedett. Forrás: Bu-Ké Bróker Kft. Munkahelymegtartás, vállalkozások segítése Munkatársunktól Munkanélküliek önfoglal­koztatását elősegítő vissza­térítendő kamatmentes tőke- juttatás igénybevételének lehetőségét kínálja a megyei munkaügyi központ. A pályá­zat célja a legalább három hó­napja folyamatosan regisztrált munkanélküliek munkaviszo­nyon kívüli önfoglalkoztatásá­nak, valamint a vállalkozást elősegítő anyagi segítségben részesülők munkahelyi meg­tartásának támogatása. A pályázaton részt vehet az, aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozóként, gaz­dasági társaság — a tevékeny­ségben személyesen közre­működő - tagjaként, mező- gazdasági őstermelőként vagy ehhez kapcsolódó szol­gáltatói tevékenységben, to­vábbá szövetkezeti tagként létesített vállalkozói jogvi­szonyban oldja meg. A pályázóknak rendelkez­niük kell saját forrással, a vál­lalkozás elindításához szüksé­ges fejlesztési, befektetési költségek 20 százalékával, vagy elfogadják azt is, ha a pályázat benyújtásának idő­pontjában a jelentkező vállal­kozóvá válást elősegítő támo­gatásban részesül. Szükséges továbbá a támogatás visszafi­zetéséhez anyagi biztosíték - forgalomképes, nem lakáscélú, tehermentes ingatlan-, amely­nek értéke megegyezik az igé­nyelt támogatás összegével. A személyenként minimum három évre adható, legfeljebb 500 ezer forintos visszaté­rítendő kamatmentes támoga­tás a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei decentralizált keretének terhére történik. A pályázato­kat július 21-étől három pél­dányban folyamatosan lehet benyújtani, s a szakértői sike­res elbírálást követően a támo­gatást 12 hónapos türelmi idő után, legkésőbb 36 hónap alatt kell visszafizetni. A növekedés feltételei MTI A gazdaság növekedésének üteme az ezredfordulóig 4-5 százalékra emelkedhet a kor­mányzat számításai szerint. Ennek egyebek között az a fel­tétele, hogy a növekedés az ex­port 10 százalék körüli bővü­lésével és a beruházások dina­mikus növekedésével járjon együtt. Az életszínvonal javu­lása azonban csak szerényebb ütemben igazodhat a gazdaság bővüléséhez. Az előzetes kal­kulációk szerint évi 2 százalék körül lehet az életszínvonal ja­vulásának mértéke, illetve a re­áljövedelem és a fogyasztás növekedése. Ez az ezredfordu­lón 3 százalékra emelkedhet. A jövő évi központi-, illetve társadalombiztosítási költség- vetési irányelvekről készített kormányelőterjesztés szerint e feltételek mellett az elkövet­kezendő három évben a beru­házási mutató 21 százalékról 27 százalékra növelhető, a fel­halmozási ráta pedig még en­nél is magasabb lehet. Mindez jó esélyt nyújt arra, hogy Ma­gyarország megkezdje gazda­sági felzárkózását a fejlett or­szágokhoz. A pénzügyi kormányzat kö­zéptávú fiskális politikájának fő makroökonómiai célja az ál­lam és az ország eladósodott­ságának lassú mérséklése lesz, a gazdaság újrainduló növeke­dése mellett. A tájékoztató sze­rint olyan fenntartható gazda­sági növekedés a cél, amely­nél a külső nettó adósságállo­mány aránya a gazdaság telje­sítményéhez képest semmi­képpen nem emelkedik. Ekkor a folyó fizetési mérleg deficit­je nem, vagy alig haladja meg a tartósan várható külföldi működőtőke-befektetések ér­tékét. Jövőre átmenetileg kedvezőtlenül hathat a priva­tizáció lezárása, mivel ez a megelőző éveknél alacso­nyabb külföldi működőtőke­beáramlást eredményezhet. Ezt azonban az euroatlanti integ­rációs törekvések sikere ellen­súlyozhatja, komoly külső tőkebeáramlást indítva el. Az államháztartással szem­beni reális követelmény - a kormányzat elvárásai szerint - hogy a központi költségvetés GDP-hez viszonyított bruttó adósságának aránya hosszabb távon is elviselhető nagyságú­ra apadjon. Az eladósodás 1993 és 1995 között nemzet­közi összehasonlításban is magas, mintegy 86 százalékos volt. Ez 1997 végére 69 száza­lékra mérséklődik, és várható­an 2000-re már megközelíti a 60 százalékot. Ennek érdeké­ben 1998 után a GDP 3,5^4 szá­zalékára kell csökkenteni az ál­lamháztartás konszolidált, pri­vatizációs bevételek nélküli hiányát. Fiatalokkal a tudományért Manapság a fiatalok egyre kevesebb társadalmi funk­ciót vállalnak. A társadalmi munka után nem jár fizetés. Az ifjú szakemberek elsősorban az anyagi jólét és eg­zisztenciális biztonság megteremtésére törekednek, így nem jut idejük másra. A huszonöt éves Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) alelnöke, Tö­rök László a társaságnak a fiatal szakemberek életé­ben betöltött szerepéről, illetve terveikről beszélt Nyír­egyházán, a szervezet tizennyolcadik akadémiáján. Kozma Ibolya (Új Kelet)- A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság már ne­gyedévszázados múltra tekint vissza - mondta az aleln'ök. - A szerveződés alulról jövő kezde­ményezésként indult. Az elmúlt évek alatt hullámzó erősséggel működött, de végig fennma­radt. A társaság alapításától kezdve nagy figyelmet fordított arra, hogy a gazdálkodó szerve­zetek működésének eredmé­nyességét, szervezési és vezetési színvonalának folyamatos javí­tását elősegítse. A nehéz idő­szak alatt is kiemelkedően te­vékenykedett a nyíregyházi csoport dr. Török István veze­tésével. Valamikor rang volt SZVT-tagnak lenni és részt ven­ni a szervezett konferenciákon. Fórumokat szerveztünk, ahol a résztvevők a valahol már jól bevált műszaki, tech­nológiai, szervezési módsze­reket megismerhették, hatása­ikat elemezhették, megvitat­hatták. így a saját területükre való adaptáláshoz elméleti is­meretekkel, gyakorlati ta­pasztalatokkal jól felkészít­hették önmagukat. A rend­szerváltás előtti években több százan jelentkeztek a néhány napos tanácskozásokra. A nagyvállalatok szakemberei­ket csoportosan regisztráltat­ták a konferenciákra. Ma már a kis- és középvállalkozások minimális munkaerővel dol­goznak, egy-egy ember egy­hetes távolmaradását csak nehezen tudják pótolni. Más­részt már nem fizetik a szak­emberek továbbképzését, így a harminc-negyvenezer forin­tos konferenciák résztvételi díját saját zsebből kell finan­szírozni annak, aki fontosnak érzi a megjelenést. A magyar gazdaság fejlődő­ben van, meg kell találni azo­kat a témaköröket, amelyek leginkább érdeklik az üzleti élet résztvevőit. Néhány év múlva bizonyára visszaáll a rend, és felismerik a nagyobb cégek vezetői is, hogy szükség van hasonló rendezvényekre. Az SZVT-nek is új szakembe­rekre lenne szüksége, akik to­vábbviszik majd azokat a gon­dolatokat, amelyeket az időseb­bek meghatároztak. Gyakori, hogy egy-egy egyetemi pro­fesszor hozza magával hallgató­it a tanácskozásokra. A diploma megszerzése után, a gyakorlati munka közepette viszont az if­jak már elfelejtik a társaságot, és nem csatlakoznak hozzánk. A szervezetnek új feladato­kat is fel kell vállalni. Gyako­ri, hogy a régi magyar nagyvál­lalatokat külföldi cégek magá- nosítanak, az új tulajdonos nem tart igényt a hazai kuta­tóra, saját szakemberét alkal­mazza, s a tudományos terüle­ten dolgozó szakember az ut­cára kerül. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság fellép az ilyen és ehhez hasonló tevékenységek ellen. Mi a magyar tudomány szol­gálatában vagyunk. Belvízkár* enyhítés Új Kelet-információ A Földművelésügyi Minisz­térium vezetőségének dönté­se értelmében a megye belvíz­kárainak ellensúlyozására a 3/ 1997. FM-rendelet 119. para­grafusa módosult, így a mező- gazdasági biztosítással nem rendelkező termelők is hozzá­juthatnak állami támogatás­hoz. A központi segítség a bel­víz által okozott, egyedileg, ténylegesen igazolt károk egy­szeri, részbeni enyhítésére szol­gál, amelynek természetbeni felhasználásáról 1998. március 31-éig kell elszámolni. A kárenyhítésre rendelkezés­re álló forrás elosztásáról tárca­közi bizottság dönt, amelyben a Földművelésügyi Miniszté­rium és a Pénzügyminisztéri­um munkatársai mellett az agrárérdekképviseletek, vala­mint az Agrárkamara képvise­lői is jelen lesznek.- És mondja meg az új tulajdonosnak; még egy ilyen vil­lanyszámla, és behívom az oroszokat! A DIGEP többségi tulajdonosa az MFB MTI Háromszáz millió forintos törzstőkeemeléssel belépett és ezzel a Diósgyőri Gépgyár (DIGÉP) társaságainak több­ségi tulajdonosa lett a a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. A DIGÉP öt működő kft.-jének hétfői összevont tag­gyűlésén az MFB úgy döntött, hogy a gépgyár biztonsá­gos jövőjének megteremtése érdekében két-három hó­napon belül el kell készíteni a cég reorganizációs tervét. mint a Kincstári Vagyoni Igaz­gatóság (KVI). Ezt értékesítették egy magánszemélyekből álló befektetői csoportnak, a DIGÉP Ipari Konzorciumnak. Az adás­vételi szerződést azonban az önkormányzatok közgyűlései nem hagyták jóvá, ezért bíróság­hoz fordultak tulajdonrészük visszaszerzéséért. A KVI indíté­ka pedig az volt, hogy az igaz­gatóság szerint a konzorcium a szerződés pénzügyi feltételeit nem teljesítette. A bírósági tár­gyalás három hónapig tartott és közös megegyezéssel zárult: a konzorcium lemondott a vitatott A Diósgyőri Gépgyár ez év tavaszán került az érdeklődés előterébe, májusban kezdődött az a bírósági per, amelynek tétje az eredeti tulajdon állapot visz- szaállítása volt. A DIGÉP ellen 1990. novemberében indítottak felszámolási eljárást, ez 1995. végén fejeződött be, amikor is bírósági végzéssel felosztották a hitelezők között a cég vagyo­nát, amely lényegében az öt működő kft.-ből állt. így szerzett tulajdonrészt a két társadalom- biztosítási önkormányzat, vala­tulajdonjogáról és így helyreállt az eredeti tulajdoni állapot. A hétfői közgyűlésen az MFB képviselője kijelentette: miután tisztázódott a tulajdoni helyzet, így nincs akadálya annak, hogy a bank jelentős tőkeemeléssel belépjen a cégbe. Az öt kft. közül a három termelőegységben - a szerszámgépgyárban, a mele- genalakító gyárban és a szi­vattyúgyárban- történt tőkeeme­lés, míg a vagyonhasznosító és a szolgáltató kft. a korábbi vagyo­ni állapotnak megfelelően műkö­dik tovább. Varga István, a Mele- genalakító Kft. ügyvezetője az MTI munkatársának elmondta: a törzstőkeemelés biztosítja azt a likvid tőkét, amely a második fél­évi termeléshez szükséges, az év utolsó negyedévében várható re­organizáció pedig vélhetően a hosszú távú működés feltételeit is megteremti. Közalapítványi pályázat MTI A „Munkanélküliség he­lyett vállalkozás” Közala­pítvány pályázatot írt ki há­rom hátrányos helyzetű tár­sadalmi csoport: a csökkent munkaképességűek, a volt állami gondozottak és a ci­gány származásúak részére - tájékoztatta az MTI-t a szervezet. A felhívás szerint pályázhatnak mindazon kezdő és már működő vál­lalkozók és vállalkozások, valamint a közeljövőben vállalkozni szándékozók, amelyek a három társadalmi csoportnak tagjai, vagy e csoportok számára működ­tetnek vállalkozást. Az egy- egy pályázó által elnyerhető összeg 200 ezer forint vissza nem térítendő támogatás, amely állóeszközök vásárlá­sára, bérlésére, bővítésére; a termelést és értékesítést szol­gáló anyagok, árukészletek, fogyóeszközök vásárlására, bővítésére; a vállalkozást elősegítő járművek vásár­lására, felújítására, valamint a vállalkozás működésének javítására igényelhető. A kuratórium rendelkezé­sére álló összeg 3,5 millió forint. A közalapítvány leg­később szeptember 12-éig fo­gadja el a pályázati anyago­kat. A pályázattal kapcsolat­ban felvilágosítást ad a Köz- alapítvány Tanácsadó Irodá­ja munkanapokon - péntek kivételével - 9 és 15 óra kö­zött (Budapest, IX. kerület, Üllői út 45. II. em. 226. tele­fon: 215-4650/128 mellék). Szegedi vásár MTI Mintegy kétszáz cég mu­tatja be legújabb tennékeit a hétfőn megnyílt és vasár­napig tartó Szegedi Nemzet­közi Vásáron. Az ország második legnagyobb kiállí­tásán és vásárán — amelyet a hagyományteremtő 1876- os első Magyar Országos Ipar-, Termény- és Állat­kiállítás óta 121. alkalom­mal rendeztek meg a Tisza- parti városban - a korábbi évekhez képest nem emel­kedett az idén a bemutatko­zó cégek száma, ám a termé­kek minősége jelentősen ja­vult. Erre Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hívta fel a jelenlévők figyelmét a vá­sárt megnyitó beszédében. Szólt a belső piac növekedé­se szempontjából fontos ex­port-növekedésről, amely­hez a szegedi vásár a külföl­di és hazai üzletemberek számára szervezett találko­zókkal, valamint a különfé­le szakmai napokkal is hoz­zájárul. A megnyitón átadták a vásár díjait. A nagydíjat a Pick Szeged Rt. k ‘a új ter­mékéért, a Kinizsi sonkáért. Vásárdíjas lett a szentesi Hungerit Kft. rántott sajtfa­latkája és töltött csirkc- mellgombóca, a debreceni Hajdútej Rt. Miül joghurt­ja, az arancsi FAT Kft. JON A gyümölcslécsaü'F-y vala­mint az Agrisovgi,,. Rt. üveg- ház-rendszere. A színvonalas 1 területkialakításért a Magyar I Reklámszövetség ugyan csak a Pick Szeged Rt.-t ju­talmazta különdíjjul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom