Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-31 / 177. szám

FrIMi Gazdaság 1997. július 31., csütörtök GAZDASÁGI Terjed a tüzel hal ás Hevesben Tiszanána után újabb hat Heves megyei településen fertőzte meg az almástermésű fákat a tűzelhalás néven is­mert baktérium okozta növénybetegség. A Heves Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás a kórokozó tiszanánai azonosítása után azonnal növényvédelmi karan­tént rendelt el a községben, ennek ellenére a fertőzés to­vábbterjedt a megye déli részén, Boldogra, Hevesvezekényre, Kömlőre, Pélyre, Tamamérára és Tarnaszcntmiklósra is. Több turistavaluta fogyott Miközben a devizaszámlák folyamatosan apadnak, több valutát vásárol a lakosság külföldi utazásokhoz. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint az első félévben 201,3 millió dollárt adtak el, 15 százalékkal többet, mint az el­múlt év hasonló időszakában. Csak júniusban 37,6 millió dollár értékben vásárolt a lakosság konvertibilis valutát, ami 35 százalékkal haladja meg a tavaly júniusit. Az első félév­ben 540 ezer eladási alkalmat regisztráltak, míg tavaly ugyanebben az időszakban 480 ezret. Ebben az évben cgy- egy alkalommal átlagosan 370 dollárt vásároltak a külföld­re utazók, míg tavaly mintegy 360 dollárt. Bio-baracké a jövő Megkezdődött a Szedd magad szüretelési akció az Eurotrust Consult Kft. szobi őszibarackosában, amely az or­szág egyik legnagyobb ilyen ültetvénye. A 138 hektáron termesztett gyümölcsöt kedvezményes áron vihetik el a szüretelők. Néhány perc alatt akár egy mázsányi Dixired kopaszbarack és fehér húsú Mariska szedhető le az ágakról. Guttmann Vilmos, az ültetvény kerületi igazgatója szerint a gyümölcs közvetlen exportja elmarad, mert a magyar őszibarack mindinkább kiszorul a külföldi piacról, ugyanis nem bírja az árversenyt a spanyol, a görög, az olasz és a francia konkurenciával. Ezekben az országokban a több nap­sütés miatt a magyarországi átlagnak a háromszorosa is elérhető. Az EU-csatlakozás után elsősorban a bio­őszibarackkal lehet majd piaci részesedést szerezni. A mű­trágya és vegyszer nélküli, speciális növényvédelem mel­lett termesztett gyümölcs iránt Nyugaton nagy a kereslet, magas árat fizetnek érte, s az ilyen alapanyagból előállított ivólének biztos piaca lehet. Állandó a lakásépítési kedv Idén az év első felében az országban 8500 új lakás épült, körülbelül ugyanannyi, mint a múlt év azonos időszakában -tájékoztatta Központi Statisztikai Hivatal szerdán az MTI- t. A statisztikai adatok szerint változatlanul a lakosság építi a legtöbb új otthont. A helyi önkormányzatok a vizsgált időszakban összesen mintegy 150, a gazdasági szervezetek pedig 700 lakást építettek. A lakásépítések üteme valame­lyest növekedett Zala és Hajdú-Bihar megyében, Csongrád- ban és Tolnában azonban egyharmadával visszaesett. Az építésügyi hatóságok az év első felében valamivel több mint 12 000 új lakásépítési engedélyt adtak ki, 2 százalékkal többet mint tavaly. Nógrád megyében kétszer annyi, Csong- rád megyében viszont feleannyi építkezés kezdődött cl jú­liusig, mint a múlt év első felében. Hátrányunk az előnyünk Régiónk szépségeit sokkal inkább értékelik az ide látogató turisták, mint a megyénkben élők - hanzott el szerdán azon a kétnapos nemzetközi turisztikai konferencián, amelyet a Fridrich Ebert Alapítvány is támogatott. Kozma Ibolya (Új Kelet) A Kereskedelmi, Vendég­látóipari és Idegenforgalmi Főiskola főigazgatója, dr. Csizmadia László az ide­genforgalom magyarországi rendszeréről beszélt. Széles körű tájékoztatójában hang­súlyozta: Szabolcs-Szatmár- Bereg megyét hátrányos hely­zetűként emlegetik ugyan, de éppen ez lehet a térség elő­nye. A környéken szerencsé­re nem végzett nagyobb mér­tékű pusztításokat az ipar, éppen ezért megmaradha­tott eredeti szépségében az ökológiai környezet. A ter­mészetvédelem egyre na­gyobb jelentőséget kap az országban és a megyében is. Elismeréssel szólt a falusi turizmus fejlődéséről, a szobakiadó gazdák felké­szültségéről. Hangsúlyozta a szórakoztató, kulturális porg- ramok szervezésének fontos­ságát, hiszen ez vonzza legin­kább a turistákat. A megye falusi idegenfor­galmának helyzetéről tartott beszámolót Zlota József, a Falusi Turizmus Országos Szövetségének megyei titká­ra. Véleménye szerint a Fel- ső-Tisza-vidék mint turiszti­kai látványosság egyre nép­szerűbbé válik. A Megyei Fejlesztési Ügy­nökség igazgatója,Róka Lász­ló szerint jelentős források érkeznek a megyébe, de az összegeket koncentrálni kell, hiszen a megye nem enged­heti meg magának, hogy ke­vésbé fontos területekre költ­se az állami forrásokat. Profitot termelni profi módon Az Áfészek növekvő gazdasági tevékenységükkel és fo­kozatosan javuló kereskedelempolitikájukkal egyre job­ban felhívják magukra a figyelmet. A stabilizálódás ér­dekében az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa különválasztotta az Áfészek gazdasági és érdekképviseleti tevékenységét. A gazdasági munkát részvénytársaság irányítja, és ezen belül a szövetkeze­tek az egységes árubeszerzés érdekében létrehozták a saját elosztó rendszerüket, ami megyénkben a Nyír-Pro- Coopon keresztül valósul meg. Ugyanakkor az Áfészek tulajdonában lévő élelmiszerüzletekből kialakítgtták a Coop emblémával ellátott, saját üzletláncukat. így ma megyénkben 86 Minicoop- és 40 Coop-üzlet várja a vá­sárlókat. A megyét átfogó regionális üzletlánc vezetője Rácz Mihály, aki egyben a Nyírbátor és Vidéke ÁFÉSZ elnöke is. Bizottsági jelentés MTI Összességében kedvező­nek minősítette az Európai Bizottság Magyarországról készített jelentése a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó ágazatok helyzetét - mondta Lotz Károly minisz­ter szerdán a minisztérium­ban tartott sajtótájékoztatón. Bár a tényszámokat tekintve vannak olyan területek, ahol a magyarországi mutató alat­ta marad az unióénak, azon­ban a fejlődés ütemét látva ezt is biztatónak tartja az országjclentés. A tárca vezetője kijelentet­te: a minisztérium rendezni tudja majd a csatlakozási tár­gyalásokon a még nyitott kérdéseket: A közlekedés te­rületén a közúti járművek műszaki állapotának javítá­sa, a közlekedésbiztonság megfelelő szintjének elérése érdekében még vannak te­endői Magyarországnak. Az unió elvárása szerint a Ma­gyarországon áthaladó közle­kedési folyosók kiépítésére Magyarországnak a GDP 2,2 százalékát kellene fordítania 1995—99 között, ami a minisz­ter szerint nehezen teljesít­hető. Jelenleg Magyarorszá­gon a GDP 1,5-1,7 százalékát tudják erre a célra költeni. Az európai uniós jogsza­bályok átvételének arányát is kedvezőnek minősítette az országtanulmány. ló árak. Egységes akciós áru- vásárlási politikánkkal kerü­lünk igazán közel a vásárlók­hoz. Minden hónapban orszá­gos akciókat indítunk, és a sze­rencsés vásárlók között betét­könyveket sorsolunk ki. Ezen­kívül már hagyomány, hogy a Nyír-Pro-Coop Kft. késő ősz­szel egy megyei sorsolási ak­ciót szervez, ebben valamenn- nyi Áfész-üzlet részt vesz, és a vásárlók között milliós nagyságrendű ajándékok sor­solunk ki.- Saját szövetkezetéről hall­hatnák néhány szót?- A megye Áfészei közül a legnagyobb árbevételt a nyír­bátori ÁFÉSZ produkálja. Szö­vetkezetünk vezetőségének elve, hogy a tőkét nem a pénz­intézetekbe fektetjük, hanem mobilizáljuk. Az üzletek egy­re szélesebb skáláját nyitjuk meg a vásárlók előtt. Például Nyírbátoron kívül Fehérgyar­maton is jelen vagyunk. Au­gusztusban Nyírbátorban is terjeszkedünk egy új élelmi­szerüzlettel. A belső piacok mellett a határon túlra is ka­csingatunk. A román nagy­károlyi szövetkezettel vegyes vállallatot alapítottunk, majd tervezzük egy áruház megnyi­tását is. A Coop-rendszer meg­alakításában is élen járt a szö­vetkezetünk, ez is azt jelenti, hogy mindig keressük az újat. A konkurenciával szemben az igazi erőnk az, hogy a mi bolt­jaink vannak a legjobb helye­ken, és nekünk vannak a leg­tapasztaltabb dolgozóink. Je­lentős árcsökkenéseket haj­tunk végre. A mottónk: „Ár­zuhanás az élelmiszer-egysé­geinkben”. Például legutóbb negyven alapvető élelmiszert beszerzési áron értékesítünk, ami forgalomnövekedést ered­ményezett. Az élelmiszer-üz­letágunk mellett a szövetke­zeti szektorban az iparcikk­forgalmazás területén is mi ér­tük el a legnagyobb árbevételt. Ez köszönhető a megyében is legnagyobb műszaki áruhá­zunknak. Állandó akcióink vannak, és előleg befizetése nélkül lehet vásárolni műsza­ki cikkeket és bútorokat. Bú­torboltunk új helyre költözött, és a jó híre túlmegy a megye határain. Árualapunk a belföl­di olcsó, minőségi és román termékek. Célunk az alacsony ár, minimális haszon és nagy forgalom. Megkell említenem a Kakukk Éttermünket is, amely a mai napig is őrzi a Kulturált Vendéglátóegység táblát és a védnöki címet. X Napraforgó­bemutató MTI A szegedi Gabonater­mesztési Kutatóintézet - GKI - hagyományos nap­raforgó fajtabemutatóját szerdán tartotta az intézet kiszombori vetőmagüze­mében. A szakemberek tájékoz­tatókat hallgattak meg a GKI legújabb nemesítési és kutatási eredményeiről, a vetőmagellátásról, a ter­mesztés és felhasználás helyzetéről, majd megte­kintették a tenyészkerti faj­tabemutatót. A búza és a kukorica után a harmadik legfontosabb szántóföldi növényünk fajtaválaszté­ka igen bőséges, tavaly Magyarországon 15 hazai, 41 külföldi és 12 kooperá­ciós napraforgó hibrid ver­sengett a termesztők ke­gyeiért. A tapasztalatok szerint a magyar földben a hazai vetőmag érzi igazán otthon magát: a vetésterü­let mintegy 70 százalékán magyar napraforgó terem. A termelés 60 százalékát a szegedi intézet 23 itthon minősített saját és közös hibridje adta az elmúlt esztendőben. Halárainkon túl is kedveltek a Tiszá- partján előállított fajták, 15 országba 43 minősített, termelhető hibridet ex­portálnak, ezenkívül több nyugati céggel nemesítési együttműködésben szám­talan közös tulajdonú faj­tával rendelkeznek. Az egyik legnépszerűbb, a Viki, amely Európában a legismertebbek közé tarto­zik. A legújabbak közül a Sonrisa és a Master Ameri­kában és Franciaországban vetésterületével meghatá­rozó nagyságrendet képvi­sel. A tanácskozáson el­hangzott: a magyar neme­sítésre az idén rájár a rúd. A tavaly őszi csapadékos időjárás miatt az országban szinte sehol nem termett első osztályú vetőmag. Miután a külföldi cégek­nek sem sikerült az itteni termesztés, a helyzetet ki­használva a magyar neme­sítés kárára importáltak. Ebből következően az idén csökkent a hazai naprafor­gók vetésterületének rész­aránya. Megépül a „Dunántúl” autópálya? Kilométerenként 600 millió forint lenne az építési költ­sége 1996-os árakon annak a Siófoktól, illetve Zamárditól induló autópályának, amely Pécs alatt, Mocskánál érné el a magyar-horvát határt. Ez azt jelenti, hogy összesen 120 milliárd forint szükséges az első észak-dél-dunán- túli nyomvonalon épülő autópályához, amely bekapcso­lódhatna a balti-adriai autópálya-rendszerbe. tos lenne a Budapest északi és MTI A költségeket növelné a ter­vezett új határátkelőhelyek, valamint a mohácsi új Duna- híd kiépítéséhez szükséges összeg - jelentették be szerdai sajtótájékoztatójukon Buda­pesten a Dunántúl Autópálya Kft. (Dutap) vezetői. Elmond­ták: a Dunántúl Autópálya öt­lete először 1990-ben merült fel, s a múlt évben készült el az a tanulmány, amelynek szerzői elsősorban az útvonal fontos­ságának bebizonyítására töre­kedtek. A tervek szerint nagyon fon­déli határát összekötő autópá­lya, amely a komáromi Duna­iadtól indulna, és Kisbér, Mór érintésével Székesfehérvártól nyugatra érné el az M7-es au­tópályát. Zamárdinál erről déli irányba térne le, elhaladva Dombóvár, Komló és Pécs mel­lett. Pécs alatt kelet felé Mo­hács térségében Szerbiába, dél felé tartva pedig Horvátország­ba teremtené meg az összeköt­tetést a közúton. A számítógépes forgalommo­dellezés alapján kiderült, hogy a Dutap nyomvonala nagyon kedvező: a 2010-re és 2030-ra elvégzett számítások azt mu­tatják, hogy ha az autópálya része lesz az országos gyors- forgalmi úthálózatnak, akkor a jármű-futásteljesítmények lényegesen javulnak. A kft. vezetői a tájékozta­tón hangsúlyozták, hogy a dunántúli autópálya építését nem a 6-os főút gyorsforgal­mi úttá alakításának rovására tervezik. A Dutap Kft. szakértői azt tartanák jónak, ha az M6-os Szekszárdig mielőbb meg­épülne, de a Szekszárd és Pécs közötti új 80 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi szakasz helyett a 100 kilo­méternyi Zamárdi-Pécs vo­nal kapna elsőbbséget. Cél­juk az, hogy az autópálya 2030 helyett a tervezettnél sokkal korábban, 2005-rc megépüljön. — Váltanunk kellett, mert csak így tudjuk felvenni a ver­senyt az országban felbukka­nó multinacionális cégekkel. Egyértelművé vált az is, hogy a kihívásnak csak összefogás­sal tudunk megfelelni. Az üz­letlánc boltjainak a lényege az egységes külső megjelenés, azonos áruválaszték és hason-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom