Új Kelet, 1997. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-29 / 175. szám

1997. július 29., kedd Az izraeli hadsereg hétfőn megakadályozta, hogy kinyissanak a boltok a Jordán nyugati partvidékén fekvő Hebronban, ahol palesztinok vasárnap benzines pa­lackokkal dobáltak meg izraeli katonákat. Palesztin forrá­sok szerint az izraeli katonák a város izraeli és palesztin ellenőrzés alatt álló részét elválasztó határ mellett 150 üzlet kinyitását gátolták meg. A város közelében katonák föld­gyalukkal letaroltak egy palesztinok által meg tűvelt szőlőültetvényt. A katonák azzal indokolták tettüket, hogy a földek a kormány tulajdonában vannak - jelentette a Reu­ter szemtanúk elmondása alapján. A katonák elleni pokol­gépes merénylet után vasárnap húsz palesztint letartóztat­tak Hebronban. Különleges osztagot hoztak létre cse csenföldön Aszlan Maszhadov elnök utasítására, amelynek feladata lesz a túszul ejtett csecsen polgárok kiszabadítása és az emberrablók megbüntetése az iszlám törvénykezés előírásai szerint. A szuperkommandó megszervezéséről azt követően döntött Groznij, hogy az utóbbi hetekben több csecsent ejtettek túszul a köztársaság határkörzeteiben, elsősorban az oszét-ingus konfliktus által érintett területe­ken. A túszok azóta sértetlenül, s minden feltétel nélkül ki­szabadultak, a különleges osztagot mégis létrehozták, hogy elrettentsék az újabb túszszedő akcióktól „a feszültséget szító erőket”. Kilenc újabb muzulmán szakadárt végeztek ki az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm terüle­ten Kína-ellenes tevékenységben való részvétel miatt - je­lentették be hétfőn a hatóságok. A kilenc ujgur kivégzése egy hete történt Jining városában, közvetlenül azután, hogy egy 4000 fő részévtelével tartott tömeggyűlésen halán a ítél­ték őket. Hét ember meghalt, több mint harminc meg­sebesült a hét végén Japánban végigsöprő Rosie tájfun pusz­títása következtében. Hétfői japán sajtójelentések szerint a trópusi ciklon súlyos anyagi károkat okozott. A Rosie idén a harmadik tájfun, amely végigvonult Japánon. Ereje hétfőn már csökkenőben volt. A vihar lerombolt 22 lakóházat, és víz alá került 400 épület. Huszonhét helyen volt földcsuszamlás, 25 út megrongálódott, egy híd összedőlt. Szombaton törölni kellett 500 repülőjáratot és a sinkanzen több járatát. A rendőrség letartóztatott 11 embert tö­rökországban, mert részt vettek engedély nélküli iszlámba­rát tüntetésen Isztambulban. A tüntetők az ankarai kormány azon terve ellen tiltakoztak, hogy bezárják a vallási iskolá­kat. A tüntetést megelőzően a résztvevők közös imát tartot­tak a Beyazit mecsetben, amelynél egyébként gyakran tün­tetnek iszlámisták. A rendőrség arab és török nyelvű felira­tos táblákat is elkobzott a tiltakozóktól. Gondatlanságból lábfejen lőtte magát Kuala Lumpurban Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter egyik biztonsági őre. Albright a Délelet-ázsiai Orszá­gok Szövetségének közgyűlésén vesz rész péntek óta a malajziai fővárosban. Nicholas Burns amerikai külügyi szóvivő hétfőn elmondta, hogy a baleset péntek este. a fegy­ver ellenőrzése közben történt az őr szállodai szobájában, amely ugyanazon az emeleten volt, mint a külügyminiszte­ré. Kilétét nem fedték fel. Kórházba szállították. Bár a löve­dék keresztülhatolt a lábfején, sérülése nem volt súlyos, így másnap már tudott járni, s visszautazott az Egyesült Álla­mokba. Vietnamban a kommunista pártajúii­us 20-ai választásokon megszerezte a parlamenti képviselői helyek 85 százalékát (450-ből 384-et) a hétfőn nyilvános­ságra hozott hivatalos adatok szerint. A hanoi nemzetgyűlés első feladata a köztársasági elnök és a kormányfő megvá­lasztása lesz. A vietnami politikában egyeduralkodó kom­munista párt az előző törvényhozásban a képviselői helyek 92 százalékáz birtokolta — emlékeztetett az AFP. Vietnam három „erős embere” — Do Muoi, a VKP főtitkára, Le Dúc Anh államfő és Vo Van Kiét kormányfő nem jelöltette ma­gát, ami tisztségükből való távozásuk első jele. Az elhurcoltak nyomában Expedíció indul Nyíregyházáról Szibériába Világkrónika Az 1956-os forradalmat követő tragikus események kö­zül is kimagaslik az, hogy a szovjetek vonatszerelvé­nyek sokaságát indították útnak messze ki :7t felé olyan fiatalokkal és idősebbekkel, akik tevékeny harcosok voltak, vagy egyszerűen csak rokonszenveztek a sza­badságharccal. Voltak néhányan, akik visszatértek, de a legtöbb elhurcoltnak nyoma veszett. Bürget Lajos _________ Es ztendők óta folytatja a ku­tatómunkát a DEPORT társa­dalmi szervezet annak érdeké­ben, hogy rátaláljon az elve­szettekre. Az Új Kelet kérdésé­re Iványi Péter, a DEPORT fő­titkára elmondta: — Kutatásaink nem voltak eredménytelenek, hiszen bebi­zonyosodott, hogy az ungvári börtön volt az első állomás, ott főleg a gyerekeket tartották fogva. Onnan az út egyenesen vezetett Kijev felé, de ott meg­szakad a lánc. Az okmányok kutatásának a végére értünk, hiszen amit lehetett, Magyaror­szágon és Moszkvában meg­vizsgáltunk, de több nincs, a Magyar Vöröskereszt 1938—68 közötti iratait elvitte a BM, így ott nincs mit keresni. Van egy sor szóbeli közlés arról, hogy itt vagy ott láttak, ismertek ma­gyarokat. Legutóbb egy kazah férfi mesélte el: saját szemével látott olyan sírt, melyben egy ’56-os magyar nyugszik. A források kiapadása, a mind kevesebb információ arra kész­tette a szervezetet, hogy a vég­ső megoldáshoz folyamodjék. Expedíciót indítanak útnak, hogy a fogolyszállítmányok út­vonalát követve próbálják meg - talán utolsó lehetőségként — az emlékek felkutatását.- Egy Csepel teherautóval ke­lünk útra - mondja Iványi Péter -, hogy keressük az eltűnteket. Ant­ropológus, kutató, tolmács és remélhetően egy operatőr alkot­ja azt a csapatot, amely útnak in­dul. Magam mint teherautóve- zető-kutató veszek részt a vállal­kozásban. Mindent magunk ke­rítettünk elő, m.,.dent viszünk, ami kell, hiszen az oroszországi viszonyok eléggé kiszámíthatat­lanok. így is van egy kis kaland­íze az egésznek, hiszen úgy vá­gunk neki az útnak, hogy orosz részről érdeklődésre igen, segít­ségre aligha számítunk. A kis magyar kutatócsapat Kijeven át utazik, és a végcél a távoli szibériai város, Irkutszk. Hogy útközben merre térnek ki és le, azt az élet, a szerzett infor­máció dönti majd el.- Meg a szibériai tél, amely nem tudni, hol és mikor ér el bennünket - tájékoztat Iványi Péter. - De nem adjuk fel a re­ményt. Számítunk arra, hogy mint eddig, az orosz emberek a falvakban és városokban segí­tik munkánkat, ők mindig meg­értik utazásaink célját. Hogy nem reménytelen, nem dón quijotei-e a vállalkozásunk? Talán igen, de nem mondha­tunk le arról, hogy talán utol­jára, 41 év után megkíséreljük a lehetetlent. Úgy érezzük, ez­zel tartozunk azoknak, akik ál­dozattá váltak, azoknak, akik azóta is várják, keresik szeret­teiket. A legfontosabb: utunk után munkánk egészét a világ elé akarjuk tárni. Nem vádol­va, csak figyelmeztetve: soha többé ilyen ne fordulhasson elő a világon - zárja a beszélgetést Iványi Péter, a DEPORT főtit­kára. A szibériai expedíció au­gusztus elején indul útnak. A start színhelye Nyíregyháza. Szlovák nyilatkozat MTI A Szlovákiai Zsidó Hitközsé­gek Szövetsége (ÚZ ZNO) nyi­latkozatban adott hangot Vladi­mír Meciar múlt heti kijelentésé­vel kapcsolatos ellenvetéseinek. A kormányfő szerint a második világháború alatti szlovák állam idején elrabolt zsidó arany máig Prágában őrzött része a jelenlegi szlovák államot illeti meg. Az ÚZ ZNO egyik vezetője, Jozef Weiss szerint a szóbanfor- gó arany és ékszerkincs, ellen­tétben Vladimír Meciar vélemé­nyével, a holocaust szlovákiai áldozatainak tulajdonát képezi. „Palesztinái” bankszámlák MTI Smuél Cur, az elhagyott ja­vakat kezelő intézet igazgatója jeruzsálemi irodájában bejelen­tette, hogy közzéteszik közel ezer lakás- és háromezer-kétszáz ingatlan-, valamint húszezer bankszámla-tulajdonosnak a nevét. Ok még Izrael megalaku­lása előtt Palesztinában, az ak­kori brit mandátumterületen nyitottak számlát, illetve fektet­ték be pénzüket ingatlanokba, mert így próbálták menteni va­gyonukat. Az MTI kérdésére, hogy miért csak most teszik közzé ezeket a neveket, az irodavezető igazgató a következőket válaszolta: az előző vezetés r^v látta jónak, hogy az örökösök keressék meg a hagyatékokat, én viszont úgy érzem, hogy a tulajdonosok ne­vének közlése elősegíti az örökö­söknek jogos örökségükhöz való mielőbbi hozzájutását. A svájci bankszámlák tulajdo­nosainak névsorát Izraelben is közzétették, s itt is felháborodást okozott az, hogy az áldozatok és a gyilkosok nevei együtt szere­pelnek. Tel-Avivban, az örökösök fel­kutatása céljából megnyitott iro­dánál ezrek érdeklődnek, köztük olyanok, akiknek neve nem sze­repel a listákon, de dokumentjeik vannak arról, hogy rokonaik számlákat nyitottak valamely svájci pénzintézetben, még a má­sodik világháború kitörése előtt. A Romanovok aranya Európai vélemény a demokráciáról Míg Európa nyugati felében a lakosság döntő többsé­ge egyértelműen a demokráciát tartja a legjobb ismert társadalmi berendezkedésnek, kontinensünk keleti ré­szén ezt a véleményt csak az emberek mintegy 50-60 százaléka osztja. Egyebek között ez derült ki abból az európai országokban végzett felmérésből, amelyet a prágai székhelyű GFK nemzetközi társaság készített. MTI Az utolsó orosz cárok ara­nyát találták meg állítólag Ja­pánban, nevezetesen a Nippon Credit Bank, azaz a japán Nippon Hitelbank nyilvántar­tásaiban. A Corriere della Sera című olasz lap beszámolója szerint a japán bank kutatásai során bizonyítékokat talált arra nézve, hogy az 1917-es forradalom zűrzavarában a kincs Szibérián át Japánba került, s ott beolvasztották. A bank kiadott jelentése szerint 3,83 tonna aranyrúd­ról van szó, amely mai érté­ken mintegy kilencmilliárd forintot érne pénzben. Az ak­kori külügyminisztei, Taka- hasi Korekijo 1920 január­jában szerzett tudomást az arannyal tömött ládákról, s a megdöntött cári rezsim egyik magas funkcionáriusával kö­zösen megszervezte azok Ja­pánba szállítását. Ott azután beolvasztották a Romanovok aranyát, majd japán pénzérmeket vertek belőle - írta a Corriere della Sera a japán bank közlésére hivatkozva. MTI ________________ A felmérés megmutatta, hogy a német és az osztrák lakosság 90 százaléka minden esetben a demokrácia híve, s Olaszor­szágban vagy Spanyolország­ban sem csökkent ez az arány 70 százalék alá. Ezzel szemben Kelet-Euró- pában a felmérés szerint a szlovákok óhajtják legin­kább a demokráciát. Erre a rendszerre a megkérdezettek 68 százaléka esküszik, míg három NATO-iagjelölt or­szág, tehát Magyarország, Csehország és Lengyelország esetében ez egybehangzóan 65 százalék. A demokráciát a legkevésbé az oroszok isme­rik el, ahol csak a megkérde­zettek 50 százaléka tartja a legjobb rendszernek. Ugyan­akkor az oroszok 27 százalé­ka azt gondolja, hogy a dik­tatórikus rendszer jobb lenne a demokratikusnál. Az egypártrendszert Csehor­szágban és Ausztriában a meg­kérdezettek öt, Magyarorszá­gon 24, míg Lengyelországban 29 százaléka tartja jobbnak a demokráciánál. Egyéni elbírálás MTI ___ Wo lfgang Schüssel oszt­rák alkancellár-külügymi- niszter szerint nem lenne helyes, ha a kelet- és kö­zép-európai országokat csoportonként vennék fel az Európai Unióba. Ehe­lyett azt tartaná célszerű­nek, ha a tagjelöltekkel egyenként fejeződnének be a csatlakozási tárgyalá­sok, s egyéni teljesítmé­nyük alapján döntenének róluk. Az osztrák politikus azt is elképzelhetőnek tart­ja, hogy ha belpolitikai változásokra kerül sor egyes országokban, mint például Szlovákiában, ak­kor akár azonnal is meg­kezdődhessenek velük a csatlakozási tárgyalások. Wolfgang Schüssel hét­fői bécsi sajtókonferenci­áján arra szintén felhívta a figyelmet: egyelőre még csak a brüsszeli bizottság döntötte el, hogy szerinte hat országgal - Csehor­szággal, Lengyelország­gal, Magyarországgal, Szlovéniával, Észtország­gal és Ciprussal - kellene megkezdődniük a megbe­széléseknek. Az osztrák al- kancellár hangsúlyozta: ez még nem a végső dön­tés, s az EU-csúcstalálko- zón december lehet, hogy ennél a hatnál több, vagy kevesebb országot talál­nak alkalmasnak, de akár más államokat is megne­vezhetnek az állam- cs kormányfők az unió Euró­pai Tanácsának ülésén. Schüssel Szlovákiával kap­csolatban utalt arra is, hogy az EU keleti bővítése nyi­tott folyamat. Schüssel szerint Auszt­riát érinti majd a leginkább az EU keleti bővítése, hi­szen közel 1400 kilométe­res határ köti össze a ke­let-, valamint közép-euró­pai tagjelöltekkel. Az oszt­rák alkancellár határozot­tan kiállt amellett, hogy a csatlakozni szándékozó országokban minél hama­rabb el kell érni az EU-ban érvényes környezetvédel­mi normákat. Ezenkívül Schüssel - konkrétumok említése nélkül - átmene­ti (korlátozó) szabályozást tart szükségesnek a majda­ni új tagok számára a me­zőgazdaság és a munkaerő szabad áramlása terén. Az osztrák alkancellár, a kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) el­nöke ugyanezen a sajtó- konferencián megvonta az 1995-ös előrehozott parla­menti választások óta mű­ködő osztrák kormány, s benne az ÖVP mérlegét. Összességében rendkívül sikeresnek értékelte ezt az időszakot. Schüssel kitart amellett, hogy indokolt volt a választások kierősza­kolása, mert már 1995 nya­rán a GDP 7 százalékára emelkedett az állami költ­ségvetés eladósodása. Mára ez az érték a felére csökkent, illetve egyhar- mada az annakidején prog­nosztizált értéknek - tette hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom