Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-09 / 132. szám
1997. június 9., hétfő Előjelölteket állít MTI _______ Sz ó sincs arról, hogy a Magyar Demokrata Fórum megkezdte volna választási kampányát, ám annak előkészületeihez már hozzálátott. A párt az ország valamennyi választókerületében úgynevezett előjelöltet állít, ők azonban még nem számítanak képviselőjelöltnek. A személyek véglegesítése a pártközi megállapodások, esetleges szövetségek függvénye - hangzott el az MDF megyei elnökeinek országos találkozóján, Sárospatakon, Mint Gémesi György ügyvezető elnök szombati sajtó- tájékoztatóján az MTI kérdésére válaszolva elmondta: tudatosan készülnek a választásokra, az azonban - és ezt már Boross Péter alelnök tette hozzá — még nem dőlt el, ki lesz a listavezető, illetve személye megegyezik-e az MDF miniszterelnök-jelöltjével. Boross Péter mindenesetre közölte: 1994 óta nem ambicionálja magát ilyen tisztségre, mert az ő korában a mértéktartás már kötelező, de tapasztalataival természetesen támogatja a párt leendő listavezetőjét. Gémesi György szerint az MDF ügyvezetése azért járja a megyéket, hogy tájékozódjon a helyi állapotokról, a választókörzetek helyzetéről, a lehetséges előjeleitekről. Az esetleges pártszövetséggel kapcsolatban elhangzott: bár az MDF országos gyűlése ez év márciusában úgy határozott, hogy május 31-éig valamilyen szintű és formájú megállapodást köt a Kereszténydemokrata Néppárttal és a Fidesszel, ez egyelőre még várat magára. Az MDF megvárja a Fidesz június 14-ei tisztújítását és a kereszténydemokraták választmányi ülését, és csak azokat követően kezdi meg a tárgyalásokat - reményeik szerint — mind a két párttal. Az MDF mindkettőjükkel szeretne megállapodást kötni, együtt szeretne indulni velük a ’98-as választásokon. Ennek paramétereit szerződésben kívánják rögzíteni. Mentik a pártvagyont? MTI ____ Ho moki János, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője továbbra is állítja: létezik olyan dokumentum, amely bebizonyítja, hogy Horn Gyula az MSZMP KB 1989. júniusi ülésén fontos feladatnak nevezte a párt- vagyon minél nagyobb részének átmentését. A kisgazda képviselő a párt szombati sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy szavai igazát a mai magyar valóság támasztja alá leginkább. Homoki János a parlament e heti ülésén, napirend előtti felszólalásában idézte Horn Gyula - szerinte elhangzott - szavait, s most bizonyítékkal állt elő. Az említett KB- ülés jegyzőkönyveiből a kisgazdák által hitelesnek mondott kivonatokat osztott szét. E dokumentum szerint Hóm Gyula jelenlegi miniszterelnök kijelentette: „Feladat a pártvagyon minél nagyobb részét átmenteni. És úgy továbbítani, hogy a pártjelleg eltűnjön, de a párt rendelkezésére álljon”. Homoki János közlése szerint a Mágyar Ország o sL'é v él t á r b a n ’ ő r z öt I jegyzőkönyvekben Horn Gyula inkriminált kijelentése nem található meg a dokumentumok között. Azt azonban az újságírókra bízta, hogy kiderítsék: vajon miért és mikor változtak meg a jegyzőkönyvben írottak. Hazai krónika Pénteken és szombaton tartotta az MSZP V. kongresz- szusának második ülésszakát Budapesten. A történtekről Tukacs István, a párt megyei ügyvezető alel- nöke számolt be lapunknak. Száraz Attila (Új Kelet)- A tanácskozás nyugodt hangulatban, vitázva, de az alapkérdésekben egyetértve végezte munkáját. Szombaton a kormány képviselői és a platformok szónokai fejtették ki véleményüket. A viták tárgya az volt, hogy az eddigi megszorító intézedések eredményei és a kormányzati hibák milyen arányban vannak egymással. A hozzászólók megerősítették, hogy a kény- szerűségből vállalt stabilizációs politika eredményeire lehet építeni. Több kérdésben azonban éles kritikák fogalmazódtak meg. Különösen igaz ez az agrárszféra helyzetére, a területi kiegyenlítésre és a közbiztonság állapotára. Elhangzottak a hátrányos helyzetű rétegek érdekében is hozzászólások, melyek gyakorlati intézkedéseket sürgettek. A vita összes felvetését nem lehet röviden' összefoglalni, de számomra legfontosabb az, hogy rá lehet venni a kormányt arra: bizonyos kérdésekben szükségesek a változtatások. Ezt Horn Gyula összefoglalója is igazolta. Pártelnök-miniszterelnök zárszavában jól fogalmazta meg: „lehajtott fejjel nem lehet méssziré nézni”,- Kik Szólaltak fél a nVeg'yéi kütdöitek közül a kongresszuson és milyen témában?- Kertész István a párt gazdaságpolitikáját elemezte, kitért a privatizációs bevételek felhasználására, az államadósság-csökkenésre. Csabai LászLehajtott lejjel messzire nézni? Ióné átfogóan szólt az önkormányzatok helyzetéről és a szükséges kormányzati intézkedésekről, Bajor Tibor pedig az integráció fontosságát hangsúlyozta. Mind a hárman természetesen megyénk általános helyzetének javítása érdekében fogalmazták meg mondanivalójukat, példákat hozva az itt élők gondjairól. A küldöttcsoportban általános volt a vélemény, hogy szónokaink jtíéíjt'ős mértékben járultak hozzá a kongresszus véleményének kialakításához.- Nyilván ezúttal is felvetődött a tisztújítás időpontja, esetleges sürgetése. Ezzel kapcsolatban milyen álláspont született?- A kongresszus határozata szerint a jövő március végéig döntünk a jelenlegi vezetés megújításáról vagy mandátumának: meghosszabbításáról. A konkrét időpontra a párt választmánya tesz javaslatot.- Ön pénteken levezető elnökként vett részt a kongresszus plenáris ülésének vitáján. Hogyan érzékelte a politikai vita menetét? Tudott-e Tukacs István: Pillanatkép a majálisról pártatlan közreműködőként megmaradni, hiszen nyilván Önnek is sok mindennel kapcsolatban van, volt véleménye?- Számomra nagy megtiszteltetés volt, hogy elnökölhettem. Most nem az volt a dolgom, hogy véleménnyel bárkit, bármit befolyásoljak, hanem az: a vitát szabályszerű mederben jártsam-tartsuk, Számomra'ez nem okozott különösebb nehézséget, hiszen a hozzászólások során nem volt „élesebb” helyzet.- Milyen kongresszusi nyilatkozatot fogadtak el?- A legfontosabb, hogy az MSZP tanult hibáiból és tévedéseiből. Ha megtesszük a mostani kongresszuson közösen vállaltakat, akkor 1998- ban tiszta lelkiismerettel és a győzelem reményében állhatunk a választók és az egész ország elé. Folytatni kell az eddigi politikát, de kevesebb hibával és jobban, mint Horn Gyula fogalmazott: „vette ezt az üzenetet”. Felbomlik a kereszténydemokrata frakció Nyíregyházán a párt megyei választmányi ülésén tovább éleződött szombaton a Kereszténydemokrata Néppárt belső konfliktusa. Giczy György elnök és Csépe Béla, a KDNP országgyűlési frakciója vezetőhelyettesének vitája olykor a személyeskedésig fajult a tanácskozáson és azt követő sajtótájékoztatón. K. Z. (Új Kelet) Szilágyiné Császár Terézia megyéi elnök, országgyűlési képviselő úgy látja, hogy KDNP június 21-ei országos választmányi ülése után a párt parlamenti frakciója nem marad együtt. Az országos elnökválasztás után is képviselőcsoportban kíván dolgozni, amíg az a keresztény- demokrata irányvonalat követi. Ellenkező esetben - változatlan ideológiával - a függetlenek sorát erősíti. A politikus példa értékűnek nevezte az ellenzéki pártok megyei együttműködését. A keményebb vonalat képviselő Giczy György országos elnök kétségbe vonla az országban a jogállamiságot. Utalt arra, hogy az alkotmánybíróságba nem engedik be az ellenzéki pártok jelöltjét, és kétségbe vonta a honatyák átvilágítási eredményeit. „Hogyan lehet Horn Gyula miniszterelnök, ha az előző parlamenti ciklusban elismerte karhalal- mista múltját?” Az ugyancsak érintett Csehák Judit is következmények nélkül maradt képviselő” - tette meg észrevételeit. Giczy György határozottan kiállt egy újbóli tulajdonrendezés és a vagyonosabb réteg nagyobb közteherviselése mellett. A belharcól elmondta, hogy a kisebbségi érdeknek tudomásul kell vennie a többségi akaratot. A KDNP parlamenti frakció- vezétő-helyettese, Csépe Béla a választmányi ülésen javasolta, hogy változás legyen a párt élén. Az új vezetőknek tartózkodniuk kell a demagóg és álradikális megnyilvánulásoktól. Véleménye szerint az országban jogállamiság-van, amellyel nem szállhatnak szembe. A politikus nem tartja biztosnak a frakció felbomlását. A Kereszténydemokrata Néppárt Szabolcs-Szamár-Bereg megyei választmánya a június 21-22-ei országos tisztújító tanácskozáson elnöknek Giczy Györgyöt javasolja többségi ajánlással. A vezető személyére kisebbségi támogatottsággal Semjén Zsoltot ajánlják. A kötelező biztosításról MTI A károsultaknak 30 napon, a károkozóknak pedig 8 napon belül kell bejelenteniük, ha gépkocsijukkal kárt szenvedlek, illetve kárt okozták. A biztosító tapasztalatai szerint a károkozók többnyire nem tesznek elégét bejelentési kötelességüknek sem nyolc napon belül, sem azon tűi 4 mondta Lak Edit, a Providencia Biztosító Rt. jogtanácsosa aZ MTI-nek. Hozzátette: a károsultnak tehetősége van arra is, hogy három éven belül érvényesítse követelését, sőtennél is hosszabb idő áll rendelkezésére, ha menthető okokból nem tudott a biztosítónál jelentkezni. A szakember szólt arról, hogy személyi sérülés esetén minden alkalommal kötelező a rendőrséget értesíteni. Aza,korábbi szabály azonban' már megszűnt, hogy az anyagi kárösszeg becsült mértékét figyelembe véve egy bizonyos összegen felül már rendőrt kell hívni a baleset helyszínére. Ha viszont a baleset egyik résztvevője külföldi, mindenképpen szükséges a rendőri intézkedés. A károsultnak emellett célszerű felírnia a rendszámot, a kötvényszámot, a károkozó nevét és címét. \ Hírről hírre Fekete Tibor (Új Kelet) Vihar egy lavór vízben, gondolhatnánk, amikor a két kormányzó párt Vatikánnal kötendő szerződése körüli konfliktusára utalunk. Az MSZP - nem tudni, miért — kicsit elfelejtett konzultálni koalíciós partnerével a Szentszékkel kötendő egyezség részleteiről, és kormányzótársát már kész helyzetek elé állította. Az sem tudni, miért olyan sürgős nyélbe ütni ezt a paktumot, hisz a római katolikus egyház nem sürgette a dolgot. Mégis tény, a szocialisták a kormány nevében rendezni kívánják a jóvátétel ügyét, és vele együtt az egyházi oktatás hazai szabályait. A baj csak az, hogy a történelmi egyházak közül egyedül a római katolikusokkal törekednek a viszony rendezésére. Igaz, hogy hazánkban ennek a felekezetnek a legnépesebb a tábora, és a választások előtti évben még jól jöhet egy ilyen kompromisszum. Azonban a hazai oktatásban mindössze nyolc százaléknyi az egyház részesedése, és még a középfokú oktatási intézmények között sem haladja meg a 12 százalékot a ; vallási gimnáziumok aránya. Az egyezség ellenzői leginkább azt kifogásolják, hogy aránytalanul jobb anyagi helyzetbe kerülné- ; ríék á katolikus intózmé- j nyék. és ez óhatatlanul vonzóbbá tenné ezeket az iskolákat. Fodor Gábor a minap még alkotmányos aggályainak is hangol : adott, ifiért úgy érzi, ez a pozitív diszkrimináció nem egyeztethető össze alaptörvényünkkel. Ha valaki, akkor ő* csak tudja, mekkora feszültségek rejlenek az oktatás felszíne alatt. Gondoljunk csak -a dabasi cirkuszra. amikor egy épületbe kényszerítették a felekezeti és az önkormányzati iskolát. Talán Széli ősi Istvánná, á pedagógus szakszervezet titkára látta meg a lényeget. Szerinte nem az a baj, hogy ; megoldódik a katolikus iskolák anyagi gondja, hanem, hogy a többi, 92 százaléknyi intézmény to- vábbra is napi anyagi gondokkal küzd. Sok iskolában már most attól rettegnek; hogy mi lesz az utolsó negyedévben,- amikor már most látszik, hogy nem elég a pénz egész évre. A támogatás rendszerét évről évre módosítják, és a mindenkori igényekhez igazítják az osztogatás és-a . fosztogatás mechanizmusát. De mindaddig, amíg összességében is kevés ez " a pénz, amíg elemi és jogos szolgáltatásokról kell lemondaniuk az iskoláknak, csak szemfényvesztés minden módosítás. Az államnak fel kellene végre vállalni az oktatás ügyét, és nem azon ügyeskedni, hogyan tudná magáról lerázni ezt a terhet. Amíg ez nem következik be, csak hókuszpókusz minden igyekezet.
