Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-28 / 149. szám
T A fehér a domináló szín ha szinte teljesen egybeolvad. így sokkal nagyobbnak tűnik a tér, az ember pedig szabadabbnak érzi magát. Azért is szerencsés ez a fajta elrendezés, mert ezekben a helyiségekben töltjük időnk legnagyobb részét, ha itthon vagyunk. Talán azért is van ez így, mert a felső szint még nincs igazán kész. Bár a szobák már lakhatók, azért még sok minden hiányzik. A fiúk szobájába egyelőre egy-egy ágyat, íróasztalt és kisebb szekrényt vittünk be. A mi hálónkban sincs más, mint egy franciaágy és egy szekrénysor. Mindhárom szobába egyforma barna színű padlószőnyeget raktunk le.- Mi tesz a következő nagy munka, amit elvégeznek?- Mindenképpen el szeretnénk készíttetni az emeleti feljáró fa lépcsőit és korlátjait. Most még csak kapaszkodó nélkül lehet feljutni a felső szintre. Ha szétnéznek, egyből kiderül, mennyi minden hiányzik még ahhoz, hogy azt mondhassuk, igazán lakályos lett az otthonunk. Egyelőre minden fal fehér marad, mert így még nagyobbnak és világosabbnak tűnik a tér. Egykét év múlva természetesen ideje lesz festetni, de úgy érzem, akkor is ragaszkodni fogunk a pasztellszínekhez. Azt hiszem, igazán megemeli az összhatást a rengeteg zöld növény. Ha újrafestjük a falakat, remélem, már felkerülhetnek azok a gipsz díszítések is, melyek most még csak elképzeléseink közt szerepelnek. A nappali falára szeretnénk még több képet is vásárolni, de csak fokozatosan, ahogy a pénztárcánk is engedi. Ahhoz igazodunk akkor is, amikor egy-egy új bútordarabot kiválasztunk. Úgy döntöttünk a feleségemmel, hogy inkább ap- ródonként vásárolunk, de olyan darabokat veszünk, melyek évek múlva is ilyen szépek és mutatósak maradnak. Dehát ezeknek igencsak borsos ára van. Mindig közösen indulunk beszerző körútra, így később senki nem mondhatja, hogy neki nem tetszik a fotel, az ágy, esetleg az asztal. Számtalan boltba bemegyünk, sok helyen csak nézelődünk. Aztán, ha megtaláljuk az igazit, akkor azt azonnal meg is vesszük. A nappaliba eddig beszereztünk egy szerintem nagyon szép tölgyfa faragású, plüss huzatú ülőgarnitúrát, s most a megfelelő szekrénysort keressük hozzá. Bár a konyha úgy igazán az asszony birodalma, azért oda is együtt vásároltunk. Azt hiszem, nemcsak a falakon, de a berendezés jó részén is rögtön látszik, hogy szeretjük a tisztaságot jelképező fehér színt. A konyhaszekrény és a fürőszoba bútorai is világosak, sőt még a padlót burkoló járólap is krémszínű. A konyhába még szeretnénk venni egy beépített tűzhelyet, mert ez a mostani palackos igencsak kilóg a „sorból”, megbontva az összhatást.- Bárhogy is nézem, elég lehet végigtakarítani ezt a hatalmas házat. — Ami igaz, az igaz, dolgozik is vele eleget a feleségem. Azért mi is megpróbálunk segíteni neki, legalább abban, hogy vigyázunk a rendre. Cipővel sohasem jövünk be, s amit lehet, a fiúk is elpakolnak maguk után. Csak így lehet tisztán tartani egy lakást. Máskülönben mire végez az asszony a szobákkal, kezdhetné újra a konyhában a takarítást. Abból az ördögi körből nem lenne kiszállás. így is egy egész délelőtt megy el a porszívózással, felmosással, s akkor még nem számoltuk bele azt az időt, ami az ablakok pucolásához szükséges. Nagy segítséget jelent, hogy itt, az alsó szinten van egy mosókonyha, így, ha mosni kell, akkor sincs senkinek útjában a gép vagy a szeny- nyes. Miután körbejártuk a házat, lassan búcsúzunk. A teraszra lépve azonban nehéz lenne megállni, hogy ne futtassuk végig pillantásunkat a gondozott kerten is.- Még ez sem az igazi, bár itt kint nincs annyi tennivaló, mini a benti részben. Szépen beállt a fű, és lassan nőni kezdenek a tuják is, amiket a betonkerítés mellé ültettünk. Bár a házban lent is, fent is van terasz, azért mégiscsak az az igazi, ha ide kiülhet az ember. Van hátul egy kis zöldségeskert is, ahol retket, salátát, zöldséget, hagymát termelünk, a bejárat előtt pedig minden nyáron tarka virágok nyílnak.- Mióta laknak ebben a „palotában” ?- Két évvel ezelőtt költöztünk be. Azt ne kérdezze, hogy hány négyzetméteren élünk, mert csak azt tudom, hogy a ház tizenöt méter hosszú. Három szoba, étkező, konyha, fürdőszoba és nappali van benne. Két fiunk van, akik egyre gyorsabban nőnek, így kellett a hely.- Mi az, ami a legjobban tetszik a családfőnek a lakásban ?- Azt hiszem, az, hogy itt, az alsó szinten nincs egyetlen ajtó sem a konyha, a nappali és az étkező között. Pontosabban az étkező és a kony' —V Minden cél nélkül sétálgattunk Máriapócs főterén, mikor megpillantottunk a többi közül méreteiben és eleganciában is eltérő családi házat. Csengő nincs, de mivel nyitva a fehérre festett vaskapu, beljebb merészkedünk. A tejüveges bejárati ajtónál is csak kopogtatni tudunk, ám szerencsére nem kell sokáig várakoznunk. A ház ura, Ács Bertalan nyit ajtót, s miután elmondjuk, mi járatban vagyunk, rögtön beljebb invitál minket. Sikli Tímea (Új Kelet)- Nincs még teljesen kész a ház, de ha gondolják, nyugodtan nézzenek szét. A falakon kívül minden a két kezünk munkája - mutat körbe büszkén házigazdánk. Néhány perccel utánunk megérkezik felesége is, aki Nyírbátorban járt ajándékokat venni az általános iskolások ballagására. Beszélgetésünk színhelyéül az ebédlőt választottuk, ahonnan jól belátni a nappalit és az emeleti feljárót is. A szokásostól kicsit eltérően most nem háziasszonyunk, hanem férje mutatja be otthonukat. Fotók: Bozsó Katalin
