Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-23 / 144. szám

1 Időjárásfüggő piaci kedv Nyíregyházi Országos Állatvásár Munkatársunktól A jó idő szerencsére meg­hozta az emberek vásározó­kedvét is. így történt az el­múlt hétvégén is a nyíregy­házi állalvásáron, ahol szép számban hajtották ki állata­ikat a tenyésztők. Az áremel­kedés - néhány kisebb kivé­teltől eltekintve - megállt, s szokás szerint a sertéspiacon volt a legnagyobb forgalom. Sertéspiac A nagyon is jónak minő­síthető kereslet mellett hatal­mas volt a kínálat a sertéspi­acon. A kis súlyú, 15-20 ki­logrammos malackákhoz 5,5-6 ezer forint körül lehe­tett hozzájutni. Az egy kate­góriával magasabb, 20-25 kilogrammos jószágokat 7- 7,5 ezer forintért lehetett megvásárolni. A hízók ára 190-200 forint körül moz­gott, a 60-70 kilogrammos süldők megközelítőleg 13,5- 16 ezer forintba kerültek. Szarvasmarhapiac A szarvasmarhapiacon a felhozatal jó-közepes volt, viszont fejőstehenekre szo­kás szerint csak elvétve le­hetett bukkanni. Az egyhe­tes bikák 15-19, a kéthete­sek 20-22, a kilenchetes üszők 35-40, az egyévesek 50-55 ezer forintba kerültek. A vásárban a tejelő tehenek 100-120, tehén-bika párokat csupán 140-160 ezer forin­tért kínáltak eladásra. E hé­ten voltak fríz fajták, s pél­dául a hat és nyolc hónapos jószágok 75-95 ezer forintért cseréltek gazdát. Lópiac A hétvégén csekélyebb számban, de újfent hajtottak ki lovakat is, tavasz eleje óta változatlan áron kínálva. A hat-hét hónapos csődörök 70-80, az egy év körüli kan­cák 90-150, a heréitek 100- 110, a hétéves heréitek 200- 210 ezer forintba kerültek. Az erdő kelendő birtok Termőföldárverés Nagykállóban V.P. (Új Kelet) ________ Na gyobb volt a kínálat, mint a kereslet a Nagykálló­ban legutóbb szervezett ter­mőföldárverésen, holott az érdeklődés megfelelő volt, viszont az olcsó vétel motivál­ta az embereket, s szokás sze­rint az erdőrészletck kapták a legtöbb vételi ajánlatot. Mind­ezen összegzést Boldizsár Jó­zsef, a megyei kárrendezési hi­vatal munkatársa mondta. A Balkányi Állami Gazdaság mintegy 230 hektárnyi földje került kalapács alá. A 114 re­gisztrált érdeklődő közül 112- cn jutotüik úgy földbirtokhoz, hogy a felkínált terülek öt szá­zaléka nem kelt el. A gyümöl­csöskertek iránt mutatkozott a legmérsékeltebb érdeklődés, viszont az erdők birtoklásáért sokan emeltek tárcsát. Egy földterület megegyezéses áron ezer forintos aranykoronán­ként! összegért kelt el, a többi 500 és 6100 forintos áron ke­rült magántulajdonba. Legközelebb szintén Nagy­kállóban lesz termőföldárve­rés június 23-án, hétfőn, ami­kor a volt Felső-Tisza-vidéki Fafeldolgozó Állami Gazda­ság területeiből lajstromba vett, összesen mintegy 18 hek­táros földrészletre lehet licitál­ni. A kijelölés nagyobb része, 15 hektár erdő, közel 88 arany­korona értékben, valamint ezenkívül a kínálatban szere­pel egy 2 hektáros, 6 arany­koronás gyep, illetve egy alig több mint 1 hektáros, 1,5 aranykoronát meg nem hala­dó értékű nádas. A termő­földárverés Il/I-es kategóriá­ba sorolt lesz, azaz csak a he­lyi lakosok, valamint azok vehetnek rajta részt, akiknek bizonyíthatóan a térségben lévő földjét államosították korábban. Dunántúli idegenforgalom MTI__________________ Három megye területi, te­lepülési és gazdasági önkor­mányzata megalakította a Dél-dunántúli Idegenforgal­mi Közhasznú Társaságot. Ez az első olyan gazdasági szerveződés az országban, mely nem valamelyik ki­emelt turisztikai nevezetes­ségre épül - mint a fővárosi vagy a balatoni —, hanem a turizmus fejlesztésének fon­tosságát felismerő régió me­gyéi hozták létre. Alapító okiratát szombaton írták alá a 18. Pécs Expo és a V intour- 97 szakvásár megnyitása al­kalmából Pécsett. A KHT alapítói - Baranya megye, Pécs és Kaposvár város ön- kormányzatai, valamint Ba­ranya, Somogy és Tolna me­gye kereskedelmi és iparka­marái. Gazdaság 1997. június 23., hétfő Piros pöttyök a tőzsde kapujában Ami a részvénycsere hátterében áll A Szabolcstej Rt. az or­szág egyik legnagyobb, magyar tulajdonban lévő tejfeldolgozója, s a megyei cégek közül hétfőtől az első nyilvános részvény- cserét végrehajtó olyan vállalat, amely „tőzsde­képessé” válhat. Az évi több mint 130 millió forin­tos adózás előtti nyeresé­get produkáló, 200 millió forintos beruházást esz­közlő cég kárpótlási je­gyért cserében felkínálja részvényeinek 45,08 szá­zalékát, a 228,5 millió fo­rint névértékű pakettet. Vitéz Péter (Új Kelet) Az ez idáig az Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) birtokában lévő rész­vénycsomag értékesítésének hátteréről Siskúné Nagy Beáta gazdasági igazgató elmondta: az 508 millió forint alaptőkéjű cég részvényeinek több mint fele a privatizáció első, négy évvel ezelőtti szakaszában a 730 főt tömörítő helyi munka- vállalói résztulajdonosi (MRP) szervezet, valamint a társaság vezetőségéből alakult vállal­kozás kezébe került. Az Inter- európa Bank tőkeemelés révén kisebbségi részvénytulajdo­nosé vált. Az új tulajdonosi struktúra kialakítása előtti évben meg­kezdődött a piaci igényekhez alkalmazkodó erőteljes ter­mékszerkezet-korszerűsítés, amelyben a cél az volt, hogy a gyártmányok szavatossági ide­jének növekedésével párhuza­mosan emelkedjen a termékek feldolgozottsági foka. A kész­termék-fejlesztési folyamat eredményeképpen megjelent a Mineral-, az Okéé-, a meghatá­rozó belpiaci részesedést je­lentő tartós habtejszín-termék- család, valamint a társgyártók nyomására bővült a Túró Rudi termékskálája. A tervek szerint várhatóan az év második felé­ben piacra kerül az első magyar gyártmányú, úgynevezett kap- szulás kiszerelésű kávétejszín, Siskáné Nagy Beáta amelyhez eddig csak import­ból származó áru vásárlásával jutottak hozzá a fogyasztók. A vállalat működésének sta­bilitását a külpiaci értékesíté­sek növekedésével szeretné a vezetőség egyenletessé tenni. Romániában, Nagyváradon a tejtermékek piaci bevezetésé­re kereskedelmi vegyes válla­latot hozott létre a nyíregyhá­zi központú cég. A szomszédos Ukrajnával a kedvező napi vámkontingens miatt élénk a vállalat kereskedelmi kapcso­lata. A héten érkezik haza a megyeszékhelyi cég vezető­sége kínai piackutató és kap­csolatépítő látogatásról, amely­nek nem titkolt célja azoknak a távol-keleti, harbini és pekin­gi befektetőknek a megtalálá­sa volt, akikkel vegyes válla­latot alapíthat meg. Ez az új cég a gyártástechnológiák, terméklicenszek átvételével gyártandó termékekkel meg­határozó piaci részesedéshez juthat a potenciálisan több mint egymilliárd fogyasztót jelentő országban. A vállalati fejlesztések ki­emelt feladata tavaly december óta a felkészülés a megkezdett .ISO 9002-es minőségbizto­sítási tanúsítvány megszerzésé­re, s várhatóan ebben az eszten­dőben megkapja a cég a tanú­sítványt. A minőségileg au- ditált termelési folyamat jelen­tősen hozzájárulhat a külpiaci kapcsolatok további építésé­hez. Ezzel párhuzamosan, a várható Európai Uniós (EU) csatlakozásokra felkészülve a cég tavaly bevezette a koráb­bi, fizikai vizsgálatokhoz ké­pest szigorodó, úgynevezett komplex tejalapanyag-minő- sítési rendszert, amely kibővült a nyerstej beltartalmi össze­tevőinek vizsgálatával. Ennek köszönhetően számottevően gyarapodott az extratej-alapú termékek aránya. A megyei tej­ipar vezetősége sajnálattal ta­pasztalja, hogy a földművelés- ügyi szaktárca piacszervezési és -koordinálási munkája mi­att egyre csökken a szarvasmar­ha-állomány, ennek következ­tében a nyers tej mennyisége. Félő, hogy a leendő EU-export- kvóták meghatározásának ez lesz az alapja, amely a további hosszú távú mennyiségi-minő­ségi fejlődésnek, termelői jövedelemszerző képességnek gátat szabhat. Hétfőtől, a privatizáció má­sodik szakaszában megkez­dődik az állam tervezett kivo­nulása a cég tulajdonosi köré­ből. Hármas célt szolgál a fel­kínált 40:50-es arányú kárpót­lási jegy-részvény csere. Az ÁPV Rt. csökkenteni szeretné a belföldi forgalomban lévő, értékpapírként kezelt jegyek mennyiségét, a Szabolcstej Rt. szükségesnek tartotta a dolgo­zóinak, valamint a beszállító­inak további érdekeltség nö­velését, így a cég szeretné megtartani azt a nemzet-, illet­ve a térségi gazdaságra gya­korolt fejlesztő hatását, hogy továbbra is többségi magyar tulajdonban maradjon. Mind­ezek mellett, amennyiben si­keres lesz a részvénycsere, s a három csoportban felkínált pakettből legalább 200 millió forintos állami tulajdon gaz­dát cserél, akkor a nyíregyhá­zi cég megkezdheti - a leg­újabb pénz- és értékpapír-pia­ci szabályozás módosítása miatt kötelezően - a megyé­ben elsőként a vállalati rész­vények tőzsdei bevezetésének előkészítését. ...és ők mit szólnak hozzá? Több mint hétszáz ember annak a cégnak az alkal­mazottja, amelynek tulaj­donosa is egyben. Na­gyobb részük négy éve, sokan hétfőtől szerezhet­nek résztulajdont a Sza­bolcstej Rt.-ben. Az egye­di kettősség megéléséről érdeklődtünk a cég két dolgozójától. Munkatársunktól Gaál László raktárvezető- Huszonhárom éve, első munkahelyesként kerültem a vállalathoz. MRP-s tagként vet­tem részt a magánosítás első sza­kaszában. Szerintem jót telt a cégnek az átalakulás, noha a tu­lajdonosi szemlélet csak később alakult ki. A vezetőséggel köz­vetlenebbé vált a napi kapcso­lat, valamint szó szerint a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg, hogy mennyire megy jól a cég­nek. Emiatt is, raktárvezetőként fokozott súlya van a döntéseim­nek, mert egyáltalán nem mind­egy, hogy mekkora lesz az anyagköltségteher. A hétfői rész­vénycserével kapcsolatban azt mondhatom, hogy a lehetőséget szinte kötelessége minden dol­gozónak kihasználnia, ha már egyszer sikerült „kiharcolni”, hogy részükre legyen elkülöní­tett részvénycsomag. Zentai Ferenc elektrotech­nikus:- Elektrotechnikusként, a munkámból adódóan látom - ugyan csak három év távlatából -, hogy egyre nagyobb léptékű a cég fejlesztése. A gépek egyre korszerűbbek, számítógép által vezéreltté váltak. Sima alkalma­zottként is arra kell ügyelni, hogy olyan legyen a karbantartás, ne­hogy leálljanak a gépsorok. Nos, amikor az ember tulajdonos is egyben, akkor kimondottan lé­nyegi probléma, ha a nem precíz munka miatt mondjuk leáll a joghurtgyártósor. Az alkalmazot­ti-tulajdonosi viszony növeli a felelősségérzetet, ugyanis azt egyből a zsebünkön érezzük meg. Emellett, szintén a kettősségből adódó információellátottság mi­att látjuk a cég hosszú távú terve­it, saját jövőnket meg tudjuk ter­vezni, s ez biztonságérzetet ad. Kamatmentes részletfizetés MTI Az OTP Travel az idén 2,7 milliárd forint forgalom eléré­sét tervezi a múlt évi 2 milli­árd forinttal szemben. Az ér­tékesítés növekedését töb­bek között a júniusban be­vezetett kamat- és költség- mentes részletfizetési lehető­ségtől várják. A kedvezmény a cég által szervezett utazá­sok mellett az általuk árusí­tott repülőjegyekre is érvé­nyes - tájékoztatta Tóth Gá­bor, a társaság marketing- és kereskedelmi igazgatója az MTI-t. Az OTP Travel, amely 1995 óta az OTP Bank Rt. 100 százalékos tulajdoná­ban van, a pénzintézet fiók­jaira támaszkodva ebben az évben megkezdi vidéki há­lózatának kiépítését. A ke­reskedelmi igazgató el­mondta, hogy a teljes háló­zatot várhatóan 2-3 év alatt alakítják ki. Az iroda tevékenységének 80 százalékát a hivatalos uta­zások szervezése teszi ki. A cég partnerei, illetve megbí­zói között található az Or­szággyűlés, a Miniszterelnö­ki Hivatal, a minisztériumok, bankok és nagyvállalatok. Az OTP Travel tagja az Ame­rikai Utazási Irodák Szövet­ségének és a Dél-Kelet-Ázsi- ai Utazási Irodák Szövetsé­gének is. BÁT-hét MTI A BÁT határidős pénzpia­cán június harmadik hetében 50 868 kontraktus kelt el. A heti összforgalom értéke va­lamivel meghaladta a 7,5 milliárd forintot. A legkere­settebb deviza a német már­ka volt, amelyből 23,644 kontraktus kereskedelmét re­gisztrálta a tőzsdei adminiszt­ráció. A német márka szep­temberre 28 filléres, míg de­cemberre, a jövő év márciu­sára és júniusára 15,21 fillé­res, illetve egy forintos ár­emelkedést mutatott. Az amerikai dollár jövő év már­ciusi és júniusi stabil jegyzé­se mellett 59, illetve 10 fil­lérrel növekedett az árfolyam a szeptemberi, illetve a de­cemberi határidő esetében. Az ECU szeptemberi lejára­ta egy forinttal zárt magasabb értéken. A legjelentősebb mértékű ármozgás az angol font piacán volt, árfolyamai 2,45 forinttal, illetve 3,62 fo­rinttal emelkedtek. Ugyanak­kor csökkent a japán jen ár­folyama 0,7-1,20 forintos ár­sávban. Szeptemberi határ­idő esetében egy-egy forint­tal erősödött az olasz líra és a cseh korona is. A svájci frank jegyzése decemberre 50 fil­lérrel emelkedett. A három­hónapos BUBOR szeptem­berre és márciusra 0,1 száza­lékpontot veszített értékéből. Á gabonaszekcióban 5040 kontraktus adásvétele bo­nyolódott, amelynek össz­értéke meghaladta a 2,2 mil­liárd forintot. A hét folyamán a legélénkebb üzletmenet a malmi búza piacán volt. E ve­zértermény árfolyama au­gusztusi, szeptemberi és de­cemberi lejáratra 950-980 fo­rintot gyengült, míg a júliu­si, a decemberi és a jövő év májusi elszámoló árai több mint ezer forinttal estek vissza. A tehénboci senkinek sem kell Fotó: Csonka Róbert Gaál László I Zentai Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom