Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-23 / 144. szám
■ 6 1997. június 23., hétfő Radikalizáció Bürget Lajos publicisztikája ' Európa-szerte megfigyelhető az értelmiség jelentős részének radikálisabbá válása, de mondhatnák úgy is, hogy balra tolódása. Elsősorban azok körében tapasztalható ez, akik az elmúlt évtizedekben ugyancsak csalódtak, akik úgy érzik, és teljes joggal, hogy az őket megillető szerep helyett meglehetősen periférikus helyzetbe kerültek. Tanárok, tanítók, mérnökök, színészek, alkalmazott orvosok, tudományos kutatók, a humán értelmiségi pályákon foglalkoztatottak, a kultúra munkásai. írók, művészek, muzsikusok kisemmizettnek érzik magukat, érzik úgy, hogy becsapták őket. A csalódás és becsapottság érzetének nem kizárólagos és elsődleges oka az anyagi megbecsülés alacsony volta, bár kétségtelen, ez is tényező. Sokkal inkább azzal van baj, hogy a gondolkodó értelmiségi növekvő ellenszenvvel figyeli a világ torzulásait, az emberi értékek súlyának csökkenését, az erőszak növekedését, a politikai ígéretek üres voltát. Növelte a csalódást, hogy a szociális piacgazdaságról szóló elméletek a valóságban nem valósultak meg — sehol. Összeomlottak az úgynevezett jóléti társadalmak emberbaráti törekvései, helyettük a szociális megszorítások kerültek előtérbe. Kiderült, hogy a kapitalizmus, mint minden más társadalmi formáció, a hibák özönét rejti magában. A multinacionális tőke, a szervezett bűnözés, a politkába is beépülő maffiák, a nyomukban kialakuló korrupció, a hatalmi viszonyok átláthatatlansága eszményeket borított fel. Aligha véletlen, hogy a pápa sem hagyta szó nélkül a morálisan züllő, a munkanélküliséget folyamatosan újratermelő, az igazságtalanságot magában hordó, az emberi értékeket semmibe vevő társadalom szomorú tényét. Az említett értelmiségi réteg döbbenten tapasztalja, hogy a hangadó a hűvös racionalitást, a pénzszerzést minden elé helyező, a karrier érdekében kíméletlenségre is biztató, az eszközökben kevéssé válogató úgynevezett technokrata-financiális értelmiség lett, amely szavakban elfogadja a szép, a jó és az igaz hármas egységét, de azt a gyakorlatban alkalmazni nem tudja és nem is akarja. Szinte mulatságos latei- nerré válik imigyen az az intellektuális réteg, amely keresni akarta a lehetséges összhangot kapitalista gazdálkodási mód és humánus érték között. A pénz ereje és erőszakossága mára már a fejlett tőkés világ minden országában - és tegyük hozzá, idővel nálunk is - olyan monopolhelyzetet vív ki magának, ahol a bármi áron megszerezhető profit és extraprofit az egyetlen rendező elv. Ebben a környezetben az értelmiség értékeire akkor van csak szükség, ha azok valamilyen módon hasznosíthatók a pénzszerzésben vagy -ésez a rosszabb- ha ezek hangoztatásával el lehet kendőzni a struktúra alapvető amoralitását. Jóllehet az értelmiség történelmi szerepe nem alábecsülendő, azt azonban látni kell, ilyen helyzetben a radi- kalizálódáson kívül más cselekvési tere nincs. Morális szónoklatai alig kapnak fórumot, és ha mégis, hatásuk akkor sem döntő. Morális okok miatt a politikába nem kapcsolódnak be, hiszen a politika gátlástalansága aligha egyeztethető össze egy etikus gondolkodó habitusával. Az értelmiség - és a fogalom alatt én a valóban intellektuális alkotó és reprodukáló egyént értem — ebből fakadóan válik radikálissá, visszatekint az úgynevezett baloldali értékekre, hajlamossá válik Marx korszerűsített nézeteinek elfogadására. A kapitalizmus, ha nem is gazdasági, de erkölcsi vonatkozásban kétségtelenül válságban van. Ha a mostani időket fénykorának tekintjük, akkor elmondható, ennyi, a társadalmat irritáló tényező — drog, bűnözés, prostitúció, emberkereskedelem, bér gyilkosság, csalás, lopás, korrupció, maffiauralom, értékmegsemmisülés, pornográfia, pedofília, terrorizmus, nihilizmus, szektába menekülés - még soha nem volt egy időben jelen, soha nem termelte ki a félelem légkörét, mint éppen ma. Mindez sejteti, hogy a negatív jelenségek kimuláló- dása folytatódik, és nem is olyan sokára felveti az egész tőkés rendszer morális, etikai, jogi és szerkezeti alapjainak revízióját. De addig is marad a kiábrándulás, a türelmetlenség. A bölcs tanul a történelemből. Képes lehet arra is, hogy egy önmagát túlélő rendszer javításán munkálkodjék. Hétfőtől jegyezhető MTI ___ Hé tfőtől jegyezhetők a Szabolcstej Rt. papírjai kárpótlásijegyért. Az ÁPV Rt. a Szabolcstej jegyzett tőkéjének 45 százalékát ajánlja fel nyilvános forgalomba hozatal keretében. A kialakult cserearány szerint minden 40 ezer forint összcímletértékű kárpótlási jegyért 50 ezer forint névértékű Szabolcstej- részvény jegyezhető. A nyilvános forgalomba hozatalt a Postabank Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt. végzi. Részvényt jegyezni a Postabank kijelölt fiókjaiban lehet országszerte. A jegyzés során előnyt élveznek a mező- gazdasági termelők, a társaság munkavállalói, a belföldi és külföldi alanyi kárpótoltak. A jegyzés július 4-ig tart, de túljegyzés esetén június 25. után lezárható. A Szabolcstej Rt. gazdálkodása stabil. A cég az idén 134 millió forint nyereséget és 8 milliárd forint árbevételt tervez. Ez tavalyhoz képest 20 százalékos növekedést jelent, ami elsősorban a megyén kívüli eladások bővülésének és új termékek bevezetésének tudható be. Hétindító :{£MM Nem vagyok first lady Látogatóban Horn Gyulánénál Klasszikus vonalú sötétkék kosztüm fehér gombokkal, hozzá fehér blúz, harisnya, trottőrsarkú szandál, ékszerként fehér klipsz. Horn Gyu/afelesége kedves mosollyal tessékel a miniszterelnöki rezidencia vendégváró halijába. Hűsítővel, kávéval kínál. Elmondom, hogy nem készültem előre gyártott kérdésekkel, őszinte beszélgetést szeretnék. Szigethy Emma (MTI)- Erre gondoltam én is - mondja. - Nem szívesen nyilatkozom. Eléggé megvisel a sok igazságtalanság és alaptalan vádaskodás, bár a nyilvánosságot szerencsére korántsem ez jellemzi. • Akkor Önnek nem szabad a parlamenti közvetítéseket sem nézni!- Bizony, nem értem, hogy felelős politikusok miért nem vitatkoznak érvekkel és kulturáltan? Arról nem is szólva, hogy a megnyilvánulásaikkal milyen példái mutatnak a felnövekvő nemzedéknek. • Hogyan, honnan kíséri figyelemmel a férje munkáját?- Meghallgatom a híreket, nézem a Híradót, olvasom az újságokat. Ha a férjem nem túl fáradtan ér haza, akkor ő is mond néhány szót a munkájáról. • A miniszterelnök feleségeként megváltozott az élete? Hétvégén házikoszt- Itthon és külföldön is vannak kötelességeim. Ez hozzátartozik az életünkhöz. • A férje gyakran utazik külföldre. Ez esemény, amelyről beszámolnak a lapok, a rádió, a tévé. Ön mikor kíséri el?- Külföldre természetesen csak akkor utazom, ha a meghívás nekem is szól. Legutóbb Szingapúrban és Malajziában voltam vele, de elkísértem Japánba, Norvégiába is. • Elmondaná, hogy milyen élményt kínál egy ilyen utazás?- A programok mindig percnyi pontossággal zajlanak és a vendéglátó protokolláris előírásainak szigorú betartásával. Sok szépet láttam, sok felejthetetlen találkozó részese voltam. Emlékezetes élményem a japán császári párral történt találkozás. A protokoll szerint a követségen volt egy csodálatos kimonó- és ikeba- na-bemutató is. • Volt alkalma beszélgetni a vendéglátóval?- Nagyon kellemes beszélgetésre emlékszem, témánk a magyar kultúra volt. A császárnét nagyon érdekelte a magyar zene és a Pethő Intézet tevékenysége. • Jelentett-e valaha is problémát itthon, hogy a családanya-feladat a first lady- szereppel párosult? Anyának és feleségnek tartom magam- Nem vagyok first lady, ezért itthon sem akarok magamnak jogot bizonyos protokolláris eseményeken való szerepléshez. Ettől függetlenül számos karitatív rendezvényen részt vettem, és a családtagjaimmal vállaljuk a jótékony célú előadásokra a jegyek árusítását. Azt azonban nem tudom vállalni, hogy bankoktól, vállalkozóktól milliókat szerezzek ilyen célokra. Ha személyes megjelenésemmel, tevékenységemmel segíteni tudok, megteszem. Nemrégen például a Madarász utcai Gyermekkórházban jártam. Ugyanakkor nem tartom fontosnak, hogy ezekről a sajtó is beszámoljon, mint ahogy nem tartok igényt sem házi fotósra, sem házi újságíróra. Ugyanolyan asszonynak, anyának és feleségnek tartom magam, mint bárki más ebben az országban, azzal a különbséggel, hogy a férjem nem mérnök vagy segédmunkás, hanem miniszterelnök. S az utóbbi miatt kötelező feladataim is vannak. • Hogyan telik egy eseménytelen napja?- Pontos időbeosztással élek. Általában fél hétkor kelek, s mivel a gyerekeinkkel, unokáinkkal együtt élünk itt a rezidencián, reggelit készítek nekik. Aztán bevásárolok, intézem a hivatalos dolgokat, virágokat gondozok. Hétközben nem, de a hétvégén mindnyájunkra én főzök. Egyébként erre a férjem is igényt tart. • Például mire? Mi a kedvenc étele a miniszterelnöknek?- Most a sláger a tojásos galuska fejes salátával, de kedveli a töltött káposztát, a pörköltet tésztával és a sült húst krumplikörítéssel is. Az unokáimnak gyakran sütök süteményt, ők még nem fogyókúráznak. • Mi jelenti az Ön számára az igazi kikapcsolódást? Kikapcsolódás a vidéki telken- Egy héten legalább egyszer lemegyek a Fejér megyei telkünkre, mert rengeteg a munka. A fiam, ha tud, segít, de többnyire egyedül csinálok mindent. Húsz évvel ezelőtt hirdetés útján vettük a telket, a présházzal együtt. Sajnos a nádtetőt cserépre kellett cserélni, nagyon öreg volt már. Építettünk egy kis pincét hozzá, abban tároljuk az almát, a különböző gyümölcsöket, zöldséget, meg a saját szőlőnkből készített bort. Nekünk a telek a teljes kikapcsolódás, pedig annak idején a férjem nem nagyon akarta. Megve- hetjük, mondta, ha egy óra alatt leérünk. • Horn Gyulának miniszter- elnökként jut ideje „gazdálkodásra”?- Ott érzi igazán jól magát, dolgozik; volt rá eset, hogy rekkenő hőségben estig meg sem állt. Permetezett, géppel megkapálta a szőlőt, aztán meg kézzel kiszedte a tőkék közül a gazt, füvet nyírt, majd a maga készítette kerti zuhanyozónál lemosakodott és közölte: Indulhatunk haza! Hiába kérleltem, pihenjen egy kicsit, nem, neki dolga van, menni kell! Ilyen, amióta ismerem, rendszerető, a munka megszállottja. • Szabad érdeklődnöm, hogyan ismerkedtek meg? Az nagyon kedves történet. Negyvenkét évvel ezelőtt a Bajcsy-Zsilinszky út és Alkotmány utca sarkán volt egy zenés, táncos hely, hétvégén oda jártunk a kolléganőimmel. Az egyik alkalommal tánc közben figyeltem fel a fal mellett álló „helyes fiúra” - így neveztem el magamban, ügy látszik, észrevette, hogy megnéztem, mert lekért a partneremtől. Fél év múlva összeházasodtunk. • Hogyan alakult az élete, miután Horn Gyula akarva- akaratlanul is meghatározta azt?- A Mezőgazdasági Minisztériumban dolgoztam statisztikusként, onnan mentem nyugdíjba. Előtte kilenc évig éltünk külföldön, a férjem beosztása miatt. • Az életüket alakító körülmények változtattak az Ön egyéniségén? Hogyan látja ezt, visszatekintve a miniszterelnöki rezidenciából? Protekciót nem vállalok- Én érzelmileg ugyanaz a vidéki lány maradtam, aki egy Vas megyei kis községből, Dukából került Budapestre. Hét testvéremmel együtt nagyon szegényen éltünk. Nekünk dolgozni kellett, de a családunkban mégis volt jókedv és szerettük egymást. Pedig mi csak egymás kinőtt ruháit hordhattuk. Ma sincs bundám. • Most hogyan alakítja, változtatja ruhatárát?- Egy ügyes varrónő segít. De nem titkolom, hogy egy- egy protokolláris esemény előtt konzultálok a terület ismerőjével. • Milyen a kapcsolata a testvéreivel?- Olyan, mint régen, csak ritkábban találkozunk. Anyák napján, halottak napján. Ilyenkor öten is bezsúfolódunk az öcsém Zsigulijába, és elmegyünk a szüléink sírjához, Dukába. Kényelmetlen így a négy és fél órás út, de legalább jól kibeszélgetjük magunkat. • Kérnek Öntől protekciót?- A testvéreim nem. Sajnos sokan kérnek írásban vagy telefonon személyes jellegű segítséget. De én nem akarok és nem is tudok ilyen ügyekben közreműködni. • Jövőre választások lesznek. Számol Ón azzal, hogy ki kell költözniük a miniszterelnöki rezidenciából?- Nem a rezidenciáról van szó, hanem arról, hogy a kormány ezalatt a négy esztendő alatt mit tud adni az országnak, s a társadalom hogyan értékeli a teljesítményt. Ebben a tekintetben nem nézem külön a társadalmat és külön a férjemet. Feleségként és anyaként természetesen sokat aggódom, de a kritikai érzékemet nem vesztettem el. Most, mint oly sokan mások, én is tele vagyok reménnyel. Talán nem volt hiábavaló a sok keserves próbatétel, talán már érzékelhető valami a kedvező változásokból. A rezidencia önmaga semmi örömöt nem jelent, csak egyet a kötelező kötöttségek közül. Örömöt a társadalom által visszaigazolt bizalom és a család jelent. Mind a kettőre nagyon kell vigyázni. 1 A telek a teljes kikapcsolódás
