Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-17 / 139. szám

Megyei krónika 1997. június 17., kedd Jó ára lesz a meggynek A cseresznye-, a meggy- és a kajszibarack-ültetvé­nyekben átlag 15 és 40 százalék közötti a fagykár mértéke. Ráadásul a tartós esőzés ellenére az al­talaj nedvességtartalma még most sem érte el a kí­vánatos mértéket. A két hatás együtt jelentősen csökkenti a várható termés mennyiségét. Fekete Tibor (Új Kelet) Mint azt dr. Mónus Berta­lantól, a meggytermelők me­gyei szervezetének vezetőjétől megtudtuk, azokban az orszá­gokban, ahová hagyományo­san exportálunk meggyet, szintén fagykárok voltak. Ott a várható termésmennyiség 30-50 százalékkal lesz keve­sebb, mint a sokéves átlag. Németország, Lengyelország, Szlovénia, Jugoszlávia, Szer­bia és Olaszország a legjelen­tősebb felvásárlónk. Ezek kö­zül is talán a németeket lehet kiemelni, mint a leginkább meghatározót az európai pia­ci árak alakulásában. Mivel éppen itt okozta a legjelen­tősebb terméskiesést a kora tavaszi fagy, ezért nem túlzás azt állítani, hogy jelentős ár­emelkedés várható ezen a pia­con. Számokról még nehéz len­ne beszélni, de arányaiban egy 30-50 százalékos drágulás nem lenne meglepő. Az árak emelkedését az is indokolja, hogy a termőterület megyénk­ben is jelentősen csökkent. Jelenleg több mint 1250 hek­táron termesztenek meggyet. Az elmúlt három évben 459 hektárról vágták ki a fákat, ugyanakkor csak 228 hektár­nyi területet telepítettek be. A hazai meggytermelőknek jó a kapcsolatuk a német ter­melőkkel. Egyeztették a li­mitárakat, és az ipari meggy­nél 0,99 márkás, míg az étke­zési meggynél 2,52 márkás árban állapodtak meg. Ettől alacsonyabb áron nem impor­tálhatnak meggyet Magya­rországról. A Meggyvertik Szövetkezet az idén februárban alakult át dán típusú szövetkezetté. Az egyesület felvállalta az integ­rátor szerepét, és az üzleti ügyek intézésén túl koordiná­ciós szerepet is ellát. Ez kor­szerű ültetvények tervezésé­ben, telepítésében, betakarítás szervezésében, biztonságos értékesítésben nyilvánul meg. A meggy, a cseresznye és a szilva értékesítésére tízéves előszerződést kötöttek, ami megnyugtató lehet a gazdák­nak. Az elmúlt időszakban gyak­ran volt gond a csonthéjasok szaporítóanyagainak beszer­zésével. A szövetkezet tagjai­nak ebben is segít. Emléklap 56-ért K. Z. (Új Kelet) __________ Te gnap múlt 39 éve, hogy a Romániából titokban haza­hurcolt mártír miniszterelnö­köt, Nagy Imrét titkos bírósá­gi komédia után kivégezték. A kormányfőt 1989. június 16-án múltjához méltón te­mették újra. A jeles évforduló alkalmából a Magyar Köztár­saság elnöke, Göncz Árpád felkérésére dr. Fekete Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bercg Megyei Közigazgatási Hiva­tal vezetője irodájában 1956- os Emléklapot adott át tegnap Som Istvánnak. Som Istvánt 1948-ban élet­fogytiglani börtönbüntetésre ítélte az akkori rendszer, mert Pócspetribcn felemelte szavát az egyházi iskolák államosí­tása ellen. Nyolc évvel később, 1956 augusztusában szaba­dult. Az 1956-os forradalom idején Nemzeti Bizottságot alapított Pócspetriben, és tár­saival vigyázott a rendre. Né­hány hónappal később, 1957 márciusában a hatóságok őri­zetbe vették, és a forradalom­ban betöltött szerepét vizs­gálták, terhelő adatokat azon­ban nem találtak. A korábbi ügye miatt ismét börtönbe kerül, ahonnan 1962-ben szabadult. Asztalosként dol­gozott 1987-ig, amikor 62 evesen nyugdíjba vonult. Ár­tatlanul töltötte büntetését, hiszen 1994-ben bűncselek­mény hiánya miatt felmentet­ték a korábbi vádak alól. Re­habilitációja még mindig vá­rat magára. A csöppek óriási sikerei Kiemelkedően szép sikert ért el a napokban a Csöpp- színház a Tatabányán le­bonyolított Weöres Sándor Színjátszó Fesztiválon. A területi válogatókról a leg­sikeresebb huszonhárom csoport került be az orszá­gos megmérettetésre. A társulat egyik vezetőjét, Buzogány Bélát kértük meg, hogy felesége és tár­sa, Vona Éva nevében is mutassa be kis csapatu­kat. Sikli Tímea (Új Kelet) ____- Öt évvel ezelőtt kezdtünk el foglalkozni a gondolattal, hogy létrehozzunk egy szín­játszócsoportot. Nem rögtön előadásokban gondolkodtunk, hiszen a gyerekeknél is az ala­pokkal kellett elkezdeni. A szí­nészmesterségen belül beszéd­művészetet, színpadi mozgást és minden olyan dolgot igyek­szünk megtanítani nekik, amit a „világot jelentő deszkákkal” kapcsolatban tudni kell. A gár­dát jórészt tizenhárom-tizen- négy éves diákok alkotják. Bár most a nyolcadikosok távozá­sával többen elmennek, az utánpótlásról még idejében gondoskodtunk. Már meg­kezdtük a foglalkozásokat az alsós gyerekekkel is.- Miért fontos ez a kezdemé­nyezés?- Feleségem és én is színé­szek vagyunk. Mivel itt élünk Máriapócson, s még hasonló kezdeményezés itt nem volt, úgy gondoltuk, egy színészhá­zaspár ehhez ért a legjobban. Számunkra lételcm a színház, a játék. Nemcsak a gyerekek, de szüleik és tanáraik is jó szív­vel fogadták első próbálkozá­sainkat. Foglalkozásaink nem csak arra jók, hogy kitöltsük vele a fiatalok szabad idejét. Sokan éppen a Csöpp-színház- ban eltöltött évek után döntöt­Palotai István (Új Kelet) Akinek van, vagy volt óvo­dáskorú gyermeke, az jól tudja, hogy a „pulyákat” ilyenkor már hét lóval sem lehet benttartani, így aztán jobb megoldás nem is létezhet, mint a nagykállói Szi­várvány óvodáé. Ott immár ötö­dik éve választhatnak a szülők és a gyerekek: vagy maradnak a srácok az óvodában, vagy ki­mennek a harangodi kemping­be a Mini Téka-táborba. Idén harmincegyen mondtak igent a remek lehetőségre. — A gyerekek kint alszanak, mint az igazi nomádok, persze zárt helyen, de szivacsokon - halljuk Pethő Gáborné vezető óvónőtől. - Hála az önkormány­zatnak és a művelődési háznak, a kempinghelyet térítésmentesen kapjuk, így a szülőknek a tábor csak minimális többletköltséget jelent, ezerötszáz forintot. Mi is lecsippentünk egy kicsit a költ­ségvetésünkből, így elég a pénz, pedig napi ötszöri étkezéssel működik a tábor. A gyerekekre nyolc óvónő vigyáz. Úri Zol- tánné és jómagam vagyunk az éjszakások, a többiek a nappali foglalkozásokat vezetik. Bemegyünk áz egyik gyönyö­rűséges - a Makovecz-csoport tervezte - „zsindelyházba”. Itt az agyagozók birodalma. A kicsi­tek úgy, hogy olyan pályát és továbbtanulási irányt választa­nak,' melyről korábban talán nem is hallottak az itt élő em­berek. A legfőbb sikernek még­sem ezt tartjuk. Csodálatos do­log, hogy olyan gyerekek is kikerültek társaságunkból, akik korábban beszédhibával küszködtek. Közülük az egyik kislány nemrégiben országos szavalóversenyen harmadik helyezést ért el.- Beszéljünk egy kicsit a ta­tabányai sikerről.- Ez volt az első fesztivál, amin részt vettünk. Óriási meg­lepetést keltett kis csoportunk az ország másik végén. Volt egy sztori, a gyerekek mesélték el nekem is. Szóval a fiatalok ko­rábban értek a helyszínre, mint mi, s az egyik szervező megkér­nyek önfeledten gyúrják, mázol­ják, alakítják a szürke masszát, mindenki azt készít, amit akar. Szabó Enikő már tanköteles, szeptemberben kezdi az iskolát: - Kosarat csinálok. Itt sokkal jobb, mint bent az oviban, mert lehet rohangálni, meg agyagoz­ni, rajzolni és festeni. Izgis az itt alvás is. Jövőre már a nagy Téka­táborba megyek. Néhány fiú éppen fára mászik. Farkas Gusztika, Tóth Marci és deztc tőlük, honnan jöttek. Mi­kor meghallotta, hogy Mária- pócsról, rövid ideig hallgatott, majd újra kérdezett: „Ott még lóháton járnak az emberek?” Aztán a csöppek megmutatták, mit tud a „sötét” Szabolcs. Pro­dukciónk a négy kiemelten ér­tékelt bemutató egyike volt. Amikor átvettem az oklevelet, azért nem álltam meg, hogy meg ne említsem, lám-lám, mire képes ez a „lovas nemzet”.- A fesztiválon azonban nem csak a gyerekek produkcióját jutalmazták...- A gálán odaítéltek négy rendezői díjat is. Nagyon büsz­kék vagyunk Évával, hogy az egyik emlékplakettet mi kap­hattuk meg. Ez a legnagyobb elismerés, amit a szakmának ezen a területén kiosztanak. Keczán Nándika szintén a tábor­ra szavaz.- Itt jó nagy a hely - mesélik lelkesen. - Van igazi bőrfocink is és bumerángunk. Már el tud­juk úgy dobni, hogy vissza­jöjjön. Ha rossz az idő, akkor vi­deózunk, mesefilmeket nézünk, de kint sokkal jobb. — Igen, igen! Ez egy nagyon komoly Téka-tábor — bólogat a vezető óvónő -, még jelszavunk is van: „Hahó” - és utána taps. Víz, víz, víz, víz, víz (Folytatás az1. oldalról) Mit várhatnak az éves ter­mésüket elvesztő demecseri, gégényi és kéki gazdák? A legfrissebb, előzetes becslé­sek szerint 300 milliós árki­esést, a mezei leltár szerint legalább 150 millió forintos elúszott befektetést és az ígé­retek szerint semmi kész­pénzként megjelenő gyorsse­gélyt. Viszont kaphatnak kamattámogatást, hiteltör­lesztési haladékot, s jó eset­ben újrakezdési segítséget, de legfeljebb magvakban, tápanyagban és növényvédő szerekben. A Fclső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság (Fctívizig) hétfői Demecser térségi légi- szemlés meghívásának ele­get tevő Kocsondi Csabámé, a Földművelésügyi Minisz­térium munkatársa kerckpe- rec kijelentette: sem az FM- nek, s tudomása szerint a KIIVM-nek sincs forrása a katasztrófa megsegítésére. Egyedül az az 500 millió forintos állami keret áll ren­delkezésre, amelyből hosszú adminisztratív ügyintézést követően csakis kormányha­tározatra lehet mezőgaz­dasági károkat kompenzálni. Elismerte, hogy a belvíz a nem biztosítható elemi csapások közé tartozik, s pillanatnyi­lag semmit sem tehet az FM. Ellenben létezik egy hosszú távú, beterjesztésre váró mi­niszteri probléma kezelési terv, de az egyelőre nem publikus. A sajnálatán és a térségi vízügyi hivatal munkájának megdicsérésén kívül nem sokkal többet tudott kifeje­zésre juttatni a vízügyi szak­tárca kárügyekkel foglalko­zó főosztályvezetője, dr. Váradi József sem, aki a tér­ségi túlnedvesedését elemző drámai szavait követően arra is utalt, hogy a Fctivízig-nek is hitelből kell finanszíroznia azt a mentesítéshez hiányzó 15-20 millió forintot, ame­lyet majd talán a jövő évi mi­nisztériumi keretből vissza­fizetnek a cégnek, ugyanis a KHVM-nek idén nincs erre fedezete. A tényfeltáró beszélgeté­sen részt vevő Lakatos And­rás, az agrárkamara elnöke megállapította, hogy egysze­rűen nincs olyan szerv az ál­lamapparátusban, amelynek feladata lenne a katasztrófa azonnali, hatékony kezelése. Meglátása szerint az ezer év­ben csak négy esetben elő­forduló özönvíz okozta ká­rokat mindenképpen a kor­mánynak kell magára vállal­nia, ugyanis a térségi melio­rációs védművek százszáza­lékos készenlét esetén sem vezették volna el a rettenetes víztömeget. Csütörtökön, a kormány elé kerülő javaslata szerint azonnal alkalmazható, komp­lex elemicsapás-tervet kell kidolgozni még jövő tavasz előtt, de mivel a gazdáknak addig is élniük kell vala­miből, emiatt kér a termelők nevében sürgős segítséget. Mint elmondta: a központi támogatásoknak ki kell er­jedniük a közterhek mérsék­lésére, a hitel törlesztési ha­ladékokra. akinél lehet a ka­mattámogatásokra, valamint szükséges lesz az újrakezdési segély, ugyanis az elmúlt két napban közel 300 hektárral megnövekedett az elöntött, s gazdasági növényt nem termő területek nagysága. Mini Téka Harangodon

Next

/
Oldalképek
Tartalom