Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-17 / 139. szám

1997. június 17., kedd Világkrónika Muzulmán szeparatisták gyilkoltak meg India északi Dzsammu és Kasmír államában három hindu tanárt, akik buszon utaztak egy országúton Dzsammutól, az állam téli fővárosától mintegy 180 kilométerre északkeletre - közölte hétfőn a rendőrség. Vélhetően muzulmán fegyve­resek vasárnap este megállítottak egy 32 embert szállító au­tóbuszt, és leszállásra kényszerítették mind a hat hindu uta­sát. Amikor a gerillák azt parancsolták a leszállítottaknak, hogy menjenek cl mintegy 100 méter távolságra a busztól, az egyik hindu megszökött. Két foglyukat a támadók elen­gedték, hármat pedig agyonlőttek. Az illetékes szarajevói bíróság annak ellenére is elutasította egy három személy meggyilkolásá­val vádolt szerb férfi perének újrafelvételét, hogy a védőügyvéd közben kiderítette: a három „áldozat” közül kettő jelenleg is él. Az Oslobodjenje című szarajevói lap értesülései szerint Sretko Damjanovicot 1993 márciusában ítélték halálra Kasim Blekic és A sím Blekic, valamint egy harmadik muszlim férfi állítólagos meggyilkolásáért, s a háborús bűnök elkövetésében és népirtásban bűnösnek ta­lált elítéltet egy szarajevói börtönben őrzik. Damjanovic ügyvédje, Branko Marie közben megtalálta a Blekic testvé­reket, s a per újrafelvételét kérte. Domin Malbasic szarajevói ügyész helyt adott Marie kérelmének, de hamarosan levál­tották. Az új ügyész javaslatára a bíróság elvetette a perújrafelvételi kérelmet. Izraeli katonák megsebesítettek hat palesztint a ciszjordániai Hebronban őket kövekkel dobáló arabokkal harmadik napja tartó összecsapásaikban. Az AFP jelentése szerint többnyire fiatal palesztin tüntetők dobál­ták kövekkel a rohamruhás izraeli katonákat a Hebront izra­eli és palesztin ellenőrzési övezetre osztó határvonalon. Az izraeli katonák válaszul gumilövedékekkel lőttek a dobá- lókra. Közülük hatan megsebesültek. Iszlám szélsőségesek kilenc polgári sze­mélyt gyilkoltak meg a hét végén Algírban, és a tengerparti Tipaza tartományban. A mészárlásokat vasárnapra virradóra követték el, az áldozatok torkát elvágták - adta hírül hétfőn az algériai sajtó. Az újságok veszteségmérlege szerint a szélsőséges fegyveresek alig egy hét alatt több mint 40 pol­gári személyt öltek meg Algériában. Tizenegy embert öltek meg az elmúlt huszonnégy órában Albánia területén - jelentette be hétfőn reggel a tiranai belügyminisztérium. A gyilkosságokat Tira­nában, Dürres kikötővárosban, a déli Pogradecben és Librazhdban, valamint az északi Kukes városban és Kabash faluban követték el. Eszközeik között lőfegyver, kézigránát és más robbanószerkezet szerepelt. Indítéka egy esetben a bosszú volt, egy másikban a fosztogatás, a többiben még ismeretlen a mögöttes szándék. Az AFP arra emlékeztet tira­nai jelentésében, hogy több mint egymillió fegyver került illetéktelen kezekbe február végén, március elején, amikor a lakosság kifosztotta a laktanyák fegyverraktárait. Miért maradt el a csúcs? MTI Moszkva és egész Orosz­ország pátriárkája vasárnap a Vatikánra hárította a fele­lősséget, amiért nem jött lét­re történelminek szánt talál­kozója//. János Pál pápával. II. Alekszij az ŐRT orosz te­levíziónak adott interjúban azzal vádolta meg a Vatikánt, hogy „az utolsó pillanatban kihagyta a (találkozón aláír­ni tervezett) közös nyilatko­zatból az ortodox egyház szá­mára legfontosabb passzust”. — Nem másról van szó — folytatta az orosz ortodox egyház feje - mint a katoli­kus egyház által területün­kön folytatott térítő tevé­kenységről és annak leszöge- zéséről, hogy az unitus (gö­rög katolikus) mozgalom nem vezet az egyház egysé­géhez. Az AFP hírügynökség az interjú kapcsán emlékeztet rá: az ortodox egyház azzal vádolja a katolikus egyhá­zat, hogy a Szovjetunió bu­kása óta versenyre kelt vele a szovjet utódállamokban. Ezt a vádat a Vatikán eluta­sítja. Az unitus egyházak azon keleti egyházak, ame­lyek megőrizték liturgiáju­kat, de elismerik a római pápa fennhatóságát. Az unitusok és az ortodoxok közötti konf­liktus különösen heves Uk­rajnában. „Beszéltünk már ezekről a kérdésekről az ortodoxok és a katolikusok különböző ta­lálkozóin, de ezt meg kellett volna ismételni az egyház­fők szintjén is. Azonban (a katolikusok) az utolsó pilla­natban visszautasították eze­ket a feltételeket, és ez az, amiért úgy véljük jelenleg, hogy a találkozó nem jöhet létre” - szögezte le II. Alek­szij az ŐRT televíziónak adott interjúban. Az orosz ortodox egyház Szent Szinódusa múlt hét közepén döntött úgy, hogy lemondja II. Alekszij és II. János Pál pápa június 21-ére tervezett találkozóját. Ez lett volna az első csúcstalálkozó a katolikus egyház és a leg­nagyobb ortodox egyház között az 1054-ben bekövet­kezett egyházszakadás óta, amelyhez a bizánci és a ró­mai birodalom több évszáza­dos szembenállása vezetett. Halált hozó áradat (Folytatás az 1. oldalról) A víz hétfőre lehúzódott. A házak alatt tizenkét halottat találtak. Az egyik épületben a Szakács család nyolc tagja vesztette életét, a szülők és hat gyerek, csak a hetedik gyerek élte túl az áradást, mert ő még nem volt otthon. Egy másik lakásban egy édesanyának és három gyer­mekének a holttestét találták vasárnap hajnalban. Hétfőn az ott lakók és a vízügyi dol­gozók már a megmaradt érté­keket mentették, az olajat gyűjtötték. Hogyan is került a Berety- tyószéplak szélén lévő völ­gyet elöntő csapadékvízbe olaj? A község a környék olajbányászatának a köz­pontja, a hegyoldalakban több száz olajkút működik - máskor békésen. Szombaton éjszaka azonban a falu feletti meredek hegyoldalakból le­zúduló víz az olajkutak mellet­ti tárolómedencéket is megtöl­tötte, kiszabadította onnan az olajat. A felszínén olajtól elfe­ketedve robogott tovább az ára­dat a helység határán lévő kis völgy felé. A vizet elvezető me­der felett egy hídon ível át a be­tonút. Itt akadt el a hatalmas ára­dat, ebben a keskeny keresztmet­szetben, és az olajos víz feltöl- tötte a házakkal beépített völ­gyet. A víz elvonult, az olaj ma­radt. Szombaton tizenegykor az ott lakók vagy televízióztak, vagy már aludtak, amikor észlelték, hogy házaikba betört a víz. Ti- zenketten már menekülni sem tudtak. A többiek lakás nélkül marad­tak. A hegyekről lezúduló víz Berettyószéplak más részein is pusztított. A község közepén keresztülkanyargó Cser patak, máskor kis erecske is kilépett szombaton a medréből, és több házat összedöntött, sokat meg­rongált. A Berettyóba ömlő sok vizet a kis folyó nem bírta, és megművelt földeket öntött el a kitörő víz. A Berettyó mentén sok bel­vízzel elöntött területet, vagy a folyó által elárasztott földet láttunk, de az utak már járha­tók voltak. A víz okozta károk javításán munkálkodtak az emberek. Berettyószéplakon is. Dél­után a faluban mégis félbema­radt a munka. A cigányiskola felé indultak a község polgá­rai. A falu templomainak ha­rangjai megszólaltak. Az isko­la előtt rögtönzött ravatalozón tizenkét koporsó sorakozott egymás mellett. Három felnőtt és nyolc fiatal lakójától búcsú­zott a község. A temetés után a berettyó- széplakiak újra munkához lát­tak, hogy minél hamarabb fel­építhessék házaikat. Netanjahu Sélelmel MTI Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a Newsweeknek adott interjújában kijelentette, hogy nem számol egy palesz­tin állam létrehozásával. „Egy olyan megoldásra ké­szülök (a békefolyamatban), amely szerint a palesztinok szektoraikban életük gyakorla­tilag minden vonatkozását ma­guk ellenőriznék, egyes jogkö­röket megosztanánk, a hatalom egy bizonyos, mindenekelőtt a biztonsággal kapcsolatos részét- például a légtér ellenőrzését- pedig Izrael továbbra is meg­őrizné. Ez teljes mértékben elüt egy szuverén arab állam kon­cepciójától” — magyarázta Benjamin Netanjahu az ameri­kai hetilapnak. Hatvan százalékos részvétel Valamennyi állampolgár életszínvonalának emelését ígérte elnöki megbízatásának újabb 5 éve alatt a hor- vát köztársasági elnök. MTI ______________________ Fr anjo Tudjman — akit va­sárnap a szavazatok több mint 61 százalékával választottak elnökké - a még nem végle­ges választási eredmények közzététele után hétfőn Zág­rábban emlékeztetett arra, hogy a még szerb kézen levő horvát Duna-mente visszacsa­tolása után Horvátország maga mögött tudhatja a háborús kö­rülményeket, s minden erejét a gazdasági és kulturális fejlődésre, a lakosság minden rétege életszín­vonalának emelésére fordíthatja. Tudjman politikája folytatását ígérte a horvátoknak. Kiemelte, hogy e politikával érték el a sza­bad, független, demokratikus, szu­verén és nemzetközileg elismert horvát állam megteremtését, a szi­lárd és demokratikus politikai rend­szert, a gazdaság stabilitását. A szociáldemokrata Zdravko Tornác ellenzéki jelölt, aki a sza­vazatok mintegy 21 százalékát szerezte meg, elégedettségét hangoztatta választási eredmé­nyével kapcsolatban. Sajnála­tosnak nevezte, hogy a válasz­tópolgárok közel 40 százaléka nem vett részt az elnökválasz­táson, ami szerinte semmikép­pen sem kedvező a horvát de­mokrácia szempontjából. A szavazástól távolmaradók vi­szonylag magas arányát azzal magyarázta, hogy Tudjman pártja már több esetben sem is­merte el az ellenzék győzelmét, így a választók egy része úgy vélte, szavazatának leadása semmit sem dönt el, így inkább részt sem vett a választáson. Keleti György Varsóban tárgyal MTI A NATO-csatlakozási folya­mat értékeléséről, az esetleges közös katonai beszerzésekről, valamint a kétoldalú műszaki­tudományos együttműködésről folytatott tárgyalásokat hétfőn Varsóban Keleti György hon­védelmi miniszter. A magyar politikus Stanislaw Dobrzan- ski lengyel nemzetvédelmi mi­niszter meghívására érkezett kétnapos hivatalos látogatásra a lengyel fővárosba. Keleti a tárgyalások utáni sajtó- konferenciáján a közös repülő­gépbeszerzés lehetőségéről el­mondta: a magyar kormány a dön­téssel meg kívánja várni a madridi NATO-csúcstalálkozót, majd az azt követő csatlakozási tárgyalásokon szeretné megismerni a védelmi szö­vetség konkrét elvárásait „Csak mindezek után lehet szó a nemzet­közi versenytárgyalás kiírásáról” - mondta a miniszter. A svéd Saab céggel kötött megállapodásról Ke­leti kifejtette, hogy az csak szán­déknyilatkozat, amelyben a Gripen vadászgépek gyártója a verseny- tárgyalásra benyújtandó elő­zetes gazdasági ajánlatát fogal­mazza meg. A kérdés még nem eldöntött, hiszen nincs olyan ajánlat, amelynél ne lehetne job­bat tenni. A repülőgépek ügyét Stanislaw Dobrzanski is kommentálta: „A NATO-ba elsőként bejutó három ország közül egyik sincs olyan helyzetben, hogy a gépekre azon­nal szüksége lenne, így a döntés­sel meg tudjuk várni a legkedve­zőbb időpontot” - mondta. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Több mint tizenegy órás tárgyalást követően ítélet született az ameri­kai egyesült államokbeli Oklahomában a majd két­száz életet követelő rob­bantásos merénylet ügyé­ben. A tettest halálra ítél­ték. Az ítélet, bár jogi szem­pontból minden bizony­nyal kifogástalan, mégis kérdések halmazát veti fel. Amint az ismeretes, az USA-ban a tagállamok nem egységesen kezelik a halálos ítéleteket, és olyan állam is akad, ahol már tizennyolc éve nem volt kivégzés, bár az íté­letek megszülettek. Mi okozza tehát a problé­mát? A demokratikus euró­pai jogállamokban — igaz, praktikus okok által is vezéreltetvén -, az a kö­zös nézet és jogi állás­pont, hogy senkinek sincs joga kioltani a másik éle­tét, és így a halálos ítéle­tet törölték is a bünteté­si lajstromból. Két nézet csapott itt is össze annak idején, az egyik az ószö­vetségi „szemet szemért, fogat fogért”, a másik pedig az Újszövetség ál­tal hirdetett „életet csak az olthat ki, aki teremte­ni is képes”. Nos a máso­dik győzött, azonban eb­ben az is szerepet ját­szott, hogy fény derült sok olyan téves ítéletre is, amely nem a bűnösö­ket küldte bitóra. Lénye­gében a korrigálhatat- lanság, a visszavonha­tatlanság az ok, amely az európai vezéreivel indo­kolja. Nyilvánvaló, hogy roppant fontos szempont ebben a kérdésben a bi­zonyítottság foka is. Amerikában nem ez volt, és ma sem ez a kér­dés, hanem furcsa módon az, hogy ki és hogyan hajtsa végre az ítéletet. Elvégre az ítélet végre­hajtása is gyilkosság. Ezért találták ki végül is a „három ampullás mód­szert”, amikor hárman adnak be az elítéltnek egy-egy fiola injekciót, és egyikük sem tudja, kinél volt a méreg. A visszafordíthatat­lanság tényén Ameriká­ban a több évig is eltartó kegyelmi eljárás kíván enyhíteni, elvégre ez idő alatt az is kiderülhet, ha téves az ítélet. A halálos ítéletek el­len küzd a világ összes emberjogi szervezete, valamint a keresztény egyházak, mellette pe­dig sok esetben a társa­dalom akarata, önvédel­mi mechanizmusa. A megoldás minden bi­zonnyal a letöltendő élet­fogytiglani büntetés le­het, amelynek állítólag sokkal nagyobb a vissza­tartó ereje, mint a halá­los ítéleté. Kihelyezett szolgálat

Next

/
Oldalképek
Tartalom