Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-10 / 133. szám

Gazdaság 1997. június 10., kedd A multiké a jövő Befellegzett a garázsüzleteknek? Munkatársunktól Több, egymástól függet­len szakértő egybehangzó véleménye szerint igen. A garázsméretű vállalkozá­sokból kifejlődő, nemzet­közi mércével mérten meg­határozó, ma már óriás üz­lethálózatok megfojtják a kicsiket. Erről dr. Veress János, a budapesti Köz­gazdaságtudományi Egye­tem professzora a megyei gazdasági önkormányzat mellett működő közgaz­dasági tagozat legutóbbi ülésén beszéli. Elmondta, hogy a tendencia szinte törvényszerű. A nagymúltű hálózatok több évtizedes, kiforrott eladási stratégiá­val rendelkeznek, s jelen­tős befektetési tőkével a hátuk mögött lépnek be a hazai kereskedelmi piacra. Az előrejelzések szerint öt éven belül a hazai termék- forgalomban akár 70-80 százalékos piaci részese­dést szerezhetnek. A jelen­tősebb gazdasági, kereske­delmi központként számon tartott nagyvárosokban, hamarosan Nyíregyházán is sorra hídfőállást létesí­tenek olyan cégek, mint a már jelen lévő Profi, a Julius Mein, a McDonald’s vagy a hamarosan megépü­lő, újabb munkahelyeket létrehozó TESCO. Ezen utóbbi multicég ke­reskedelmi gyakorlatáról sok mindent tudó Demján Sándor, a Gránit-Pólus Rt. elnöke a folyamatot szem­léltetve egy korábbi agrár- gazdasági konferencián el­mondta: a multi-hálózatok nagy tételű felvásárlásai miatt az egy termékre jutó fajlagos költség olyan ala­csony, hogy a rárakódó mi­nimális, úgynevezett tisz­tességes haszonkulcs mel­lett is a kisméretű vállalko­zások képtelenek megbir­kózni az árversennyel. De ez csupán az érem egyik ol­dala. A szakember meglá­tása szerint a terjeszkedő franchise-rendszerek („bér­be adott” márkanév, vala­mint a hozzá kapcsolódó, ellenőrzött szolgáltatások) fontos nemzetgazdasági ér­dekeket képviselnek, olya­nokat, mint a minőségi ter­mékek forgalmazása, je­lentős mennyiségű áru fel­vásárlása. A piaci verseny miatt minden esetben a he­lyi alapanyag J.ieszcrzési forrásókaf^er^si’lc^ame- lyekkel szembén markáns minőségi követelményeket támasztanak úgy, hogy a konkurens beszállítókat akarva-akaratlanul rákény­szerítik a kölcsönös érde­keltségen alapuló együtt­működésre. A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szén-monoxid 24 órás átlagkoncentrációja 1997.06.02-1997.06.08. között 5000­4500­24 órás levegőminőségi határérték 4000­3500­3000­szén-monoxid (jtg/m3) 2500­2000­1500­1000­500­0 ' 525 642 700 630 ~g b i b n É n hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap A jól működő település Nyíregyháza egész napos bemutatkozása Egy sikeres pályázatot követően Nyíregyháza város önál­ló bemutatkozási lehetőséget kapott azon a Budapesti Vásárvárosban kedden megnyíló négynapos Kommu- nálexpón, amelyen nyolc ország kiállítói, több mint há­romezer négyzetméteres területen reprezentálják a terü­letfejlesztési eredményeiket. Munkatársunktól A Kuncze Gábor belügymi­niszter fővédnöksége mellett megnyíló rendezvény szakmai célja, hogy egymással párhuza­mosan felsorakoztassa többek között az ivóvízellátásban, a szennyvízelvezetésben és -keze­lésben, a csatornázásban, a hul­ladékgazdálkodásban és -hasz­nosításban, a hírközlésben, a közlekedésben és energiagaz­dálkodásban elért eredményeket. A megyeszékhely Szentpé- terszeget, Vácot követően. Drá­vafok előtt június 12-én, csü­törtökön mutatkozik be a meg­valósíthatósági tanulmánnyal, kivitelezési tervvel rendelkező Intelligens Város-, valamint a Városháza- és az Ipari Park­programmal. A városi önkor­mányzat szeretné elérni, hogy a megismerésre szánt korszerű technológiák és befektetői, be­ruházói háttérlehetőségek fel­vonultatásával eloszlatnák a régóta meglévő hamis nézetet, amely a térségről kialakult. Az informatikai fejlesztés és az Ipari Park bemutatása mellett a Kuncze Gábor Fotó: Racskó Tibor hangsúly a város megyében és a régióban betöltött gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi köz­pont szerepére helyeződik át. Korrupcióérzékeny agrárium Támogatás és intézményi háttér K. Z. Új Kelet) Elemzése szerint az ágazat ez évben stagnál, az elkövetkező 1-2 évben átlagosan maximum 2 százalékos emelkedést tart reálisnak, amely jóval keve­sebb a Nemzeti Agrárprogram­ban megfogalmazott várako­zásoknál. A mezőgazdaság ter­méseredménye, a becslések körüli sok bizonytalanság, a bizalmatlanság. A piac egyes szereplői saját érdekükben nem a valós adatokat hozzák nyilvánosságra. Nem áll érde­kükben az átlátható és kiszá­mítható rendszer kiépítése. Hi­ányzik a megfelelő tájékozta­tás is. A gyors és megbízható információk, adatok hiányá­ban gyakran hoznak rossz dön­téseket a gazdák és a kormány­zati szervek. A szélsőséges árak, a piaci zavarok nem vé­letlen jelenségek, hanem a je­lenlegi rendszer(telenség) kö­vetkezményei. A gazdaságkutató szakem­ber szerint az utóbbi időben a több százezer új - egy részük hozzá nem értő - földtulajdo­nos előtt világos lett, hogy rá­fizetéssel termel. A nagy vára­kozásokat a csalódás követte. A mezőgazdaság átalakulásá­nak egy szűk réteg, a termelők 20 százaléka a nyertese. Ok elsősorban olyan felsőfokú végzettségű szakemberek, akiknek korábban is jó kapcso- latúk volt a piac résztvevőivel. Az agrártermelési válságban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az országban har­madannyi műtrágyát használ­nak fel a mezőgazdasági ter­melők, mint az Európai Unió országaiban átlagosan. A mezőgazdasági érdekkép­viseleti szervek elsősorban az állami támogatások mértékét kívánják növelni. Ez kevés, ki kell alakítani az ágazatban a megfelelő információs- és in­tézményi rendszert, amihez azonban szükséges, hogy a gazdák a kért és a valós adato­kat adják meg. A támogatás je­lenlegi helyzete is áttekinthe­tetlen, korrupcióra, visszaélé­sekre ad lehetőséget. Sokszor nem lehet tudni, hová, kihez kerülnek milliárdok. A rend­őrség jelenleg is több export- támogatási visszaélést vizsgál. Érthető, ha a termelők ezért sem bíznak a jelenlegi támogatási rendszerben. Normális piaci feltételeket kell kiépíteni ah­hoz, hogy az egyre növekvő versenyben a magyar mezőgaz­daság helytálljon. Zacher László elmondta, hogy a nyugati országokban a gazdaságban az agrártermelés jóval kisebb arányban van je­len, mint hazánkban. Ez ma­gyarázható a természeti adott­ságok és az ipari fejlettség kü­lönbségével. Hazánkban 1980 és 1997 között a mezőgaz­daságban foglalkoztatott aktív keresők aránya 20-ról 8 száza­lékra csökkent. Ezzel egyide­jűleg az ágazatnak az össznem- zeti terhelthez, a GDP-hez való hozzájárulása 17-ről mintegy 8 százalékra csökkent. Az adatok alapján a termelékenységi mu­tatók is nőhettek. A kutató prognózisa szerint 2002-ig, a vélhető Európai Uniós csatla­kozásig a foglalkoztatottak száma tovább csökken, de a korábbinál lényegesen kisebb ütemben. A parlamenti választások közeledtét jelezte Horn Gyula miniszterlnök azon nyilatkozata, hogy a magyar mezőgazdaságot 1997-ben kiemelik a válságból. Ezzel kapcsolatban kérte fel lapunk dr. Zacher Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Rt. agrárkutatóját, reagáljon erre a kije­lentésre. A szakértő távolról sem ilyen optimista. Tőzsdeinfo Munkatársunktól ____ Az elmúlt héten a Buda­pesti Értéktőzsdét a je­lentősebb hosszú távú vára­kozások, a kis forgalom, va­lamint a hét vége felé meg­induló áremelkedések jelle­mezték. A nyíregyházi CB Bróker Rt.-tői származó in­formációk szerint ez utóbbit bizonyítja, hogy a forgalmi indexek ritkán látott magas­ságokba szöktek. A határidős piacon a be­fektetők markánsabb ár­emelkedésekre számítanak, s az értékpapírpiaci hangu­latot a jövőbeni nagyobb léptékű eladások miatt egye­lőre a vételi pozíciók meg­tartása jellemzi. A tőzsdét egy június 12- ére előrejelzett bejelentés foglalkoztatja, amely szerint az Egyesült Államok Köz­ponti Jegybankja, a FED kamatlábemelést fontolgat. Ennek fontossága annyiban érinti a közép-kelet-európai értékpapírpiacot, hogy köny- nyen megeshet a meghatá­rozó észak-amerikai befek­tetési alapok kivonulása vagy európai forgalmuk csökkentése, amennyiben megelégszenek hazájuk pénzpiaci kamatnyereségé­vel. Ä térségi tőzsdéken mé­retüknél fogva ezek a pénz­ügyi alapok bírnak árfo­lyamformáló hatással, így megeshet, hogy forgalmiin- dex-csökkenést indukál a részleges kivonulásuk. A már korábban beharan­gozott hazai aranyrészvény stmktúra létrehozása várha­tóan csak az őszi parlamenti ülésszak után válik piac­mozgató erejűvé. Ennek lé­nyege, hogy a tartósan álla­mi tulajdonban maradó cé­gekben az állami részvény- pakettet felváltja az arany- részvény, amely tulajdono­si jogokkal felruházott to­vábbi részesedést jelent, vi­szont áruba bocsáthatóvá válik az értékpapír. Ez a stra­tégiai cégek esetében, mint például a MÓL vagy az OTP, hatalmas kibocsátha­tó, jegyezhető vagyont je­lent. Amennyiben a tör­vényhozás jóváhagyja az elképzelést, s megtörténnek a nyilvános részvénykibo­csátások, az jelentősen meg­növelheti a kis-, valamint a nagybefektetői kedvet. Háromszázmillióra pályáznak Munkatársunktól Ebben az esztendőben a Me­gyei Területfejlesztési Tanács öt területen nyújtott be össze­sített megyei pályázatot a Köz­munkatanácshoz. Mint ismere­tes, csak száz fő foglalkoztatá­sa esetén lehetett javaslatokat benyújtani. A települések több­sége ilyen nagy létszámú állás­talannak képtelen munkát adni, ezért a tanács ajánlata és koor­dinálása alapján a falvak, vá­rosok együttesen pályáztak az elnyerhető támogatásokra. A januárban benyújtott öt pályázatból hármat elfogadtak, erre csaknem háromszázmillió forint vissza nem térítendő tá­mogatás érkezik a megyébe a közmunkaprogramok megva­lósítására. Erre a tapasztalatra építve is­mét felkérték a Megyei Terü­letfejlesztési Tanácsot, hogy összehangolt pályázatokat nyújtson be a májusi forduló­ban is. A Megyei Fejlesztési Ügy­nökség munkatársai két pályá­zatot dolgoztak ki és nyújtot­tak be a Közmunkatanácshoz: a belvízkárok elhárítására és megelőzésére, csapadékvíz­elvezető csatornák tisztítására, karbantartására, valamint ön- kormányzati tulajdonban lévő utak javítására. A megye önkormányzatai­nak kezelésében több ezer ki­lométer hosszúságú belterüle­ti vízelvezető csatorna van. A termelőszövetkezetek felbom­lása után a külterületi utak jelentős része önkormányzati tulajdonba került. A belvízcsa­tornák építése gyakorlatilag nem volt támogatva, ezeket minél előbb szükséges felújí­tani. A csatornák mai állapota műszakilag nem kiépített, né­melyik településen már nem lehet biztonságos belvízmen­tesítésről beszélni. Az elmúlt években szárazság volt, ez el­fedte ezt a problémát. Nagy a veszélye annak, hogy beavat­kozás nélkül a településeken károkat okoz a belvíz a nedve­sebb időszak beköszöntével. Ennek jelei máris tapasztalha­tók. Különösen súlyos problé­mát okoz a mezőgazdasági te­rületek belvízmentesítése, il­letve belvíz elleni védelme. A közmunkaprogram ideális megoldást jelentene erre a problémára, hiszen itt olyan feladatokat kell elvégezni, amik munkaigényesek. A pá­lyázathoz hatvanöt település csatlakozott, összesen csak­nem ezemégyszáz közmunkást foglalkoztatnának augusztus 1. és november 30. között. Különösen kistelepüléseken jelent gondot az utak folyama­tos romlása. Az önkormányza­tok nem rendelkeznek elegen­dő pénzzel a felújításhoz, de még az utak állagának rom­lását sem tudják megakadá­lyozni. A Megyei Területfejlesz­tési Tanács által koordinált programhoz harmincöt tele­pülés csatlakozott, csaknem hatszáz közmunkás foglal­koztatását vállalnák augusz­tus 1. és november 30. kö­zött. A pályázatok sikeres elbí­rálása esetén kétezer munka- nélkülinek lenne állása négy hónapon át. Ehhez a Megyei Területfejlesztési Tanács összesen három­száztizenegymillió forint támogatást kért a Közmun­katanácstól. Csapadékvíz­elvezető csatornák tisztítá­sára kettőszáztizennyolc- millió, míg az utak javítá­sára kilencvcnkétmillió fo­rintot igényeltek. Reméljük, sikeresen ítélik megyénk pályázatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom